A társulás mintaszakaszok

A társulás. A társult tagok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdése és 87. §-a alapján az Mötv. 13. § (1) bekezdés 17. pont szerinti település közbiztonságának biztosításában való közreműködés körében az alábbi önkormányzati feladataikat a jelen társulási megállapodás szerint létrehozott és működtetett Pilisi és Dunakanyari Rendészeti Társulásra ruházzák, mely átruházott hatáskör tovább nem ruházható: - a közterületek rendjének és tisztaságának védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása; - a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése; - közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében; - közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében; - közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében; - közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében; - közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában; - a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának az ellenőrzése; - Szentendrén a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületen a közúti járművel történő várakozási közszolgáltatás (a továbbiakban: parkolás) biztosítása, valamint a parkolásért járó ellenérték megfizetésének ellenőrzése és a fizetés elmaradása esetére előírt jogkövetkezmények alkalmazása a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (1) bekezdés a) pont és (4) bekezdés alapján.
Sample 1Sample 2
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
A társulás. A társult tagok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1. napjától hatályos 41. § (4) bekezdése alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások körében az alábbi önkormányzati feladataikat a jelen társulási megállapodás szerint létrehozott és működtetett Dunakanyari Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulásra ruházzák, mely átruházott hatáskör tovább nem ruházható: - Az 1993. évi III. törvény 64. § szerinti Családsegítés - Az 1997. évi XXXI. törvény 39-40. § szerinti Gyermekjóléti szolgáltatás, Gyermekjóléti szolgálat - Beilleszkedési program, Kapcsolatprogram az Intézmény Szakmai programja alapján. A társult tagok által jelen társulási megállapodással létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás neve: Dunakanyari Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (a továbbiakban: társulás). A társulás székhelye: 2000 Szentendre, Városház tér 3. A társulás jogállása: jogi személy. A társulás időtartama: a jelen társulást a társult tagönkormányzatok képviselő-testületei jelen társulási megállapodással, 2013. január 1-től határozatlan időtartamra hozták létre. A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez. A társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik, vagy ha a társulási tanács másként nem dönt. A társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. Erről a társulási tanácsot értesíteni kell. Intézmény fenntartása útján gondoskodik a társulásban részt vevő tagönkormányzatok területén az alábbi szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtásáról: - családsegítés, melynek keretében a Társulás által fenntartott intézmény segítséget nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzéséhez, a krízishelyzet megszüntetéséhez, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatást nyújt;. - gyermekjóléti szolgáltatás, melynek keretében a Társulás által fenntartott intézmény olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatást nyúj...
Sample 1
A társulás. A társult tagok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1. napjától hatályos 41. § (4) bekezdése alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások körében az alábbi önkormányzati feladataikat a jelen társulási megállapodás szerint létrehozott és működtetett Dunakanyari Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulásra ruházzák, mely átruházott hatáskör tovább nem ruházható: - Az 1993. évi III. törvény 64. § szerinti Családsegítés
Sample 1

Related to A társulás

  • A termék visszaszolgáltatása Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve az Eladónak vagy az Eladó által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi.

  • A Termék kiválasztása A vásárlónak lehetősége van választani, illetve rendelni az áruház termékei közül. A vásárló a kiválasztott termékre kattintva megtekintheti annak bővebb ismertetőjét. Vásárlási szándéka esetén a megvásárolni kívánt terméket a „Kosárba” gomb megnyomásával egy virtuális kosárba helyezi. A Kosár „Megtekintés” gombjára kattintva megtalálja a vásárlás során kosárba helyezett termékeket, valamint a számla végösszegét és a szállítási költséget. Itt leellenőrizhetik rendelésük helyességét, különös tekintettel az árakra és a mennyiségekre, melyeket igény szerint módosíthatnak, javíthatnak is. A kosár automatikusan kiszámítja a rendelés végösszegét.

  • A termékek lényeges tulajdonságaira vonatkozó tájékoztatás A honlapon a megvásárolható termékek lényeges tulajdonságairól az egyes termékeknél szereplő leírásokban adunk tájékoztatást.

  • A biztosító szolgáltatására jogosultak köre (1) A Biztosító szolgáltatására a Biztosított, annak halála esetén az örököse jogosult. Ha egy kötvényen több Biztosított személy szerepel, akkor is kizárólag a biztosítási esemény által közvetlenül érintett biztosított személy jogosult a szolgáltatásra, a rá vonatkozó szerzôdéses jogviszonynak megfelelôen (pl. betegség vagy baleset esetén, aki beteg vagy balesetet szenvedett, poggyász-kár esetén, akinek a tulajdonában álló útipoggyászt érintette a kár stb). (2) Balesetbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatására a Kedvezményezett jogosult. Kedvezményezettet a Szerzôdô a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölhet ki. Ha nem a Biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis. A Biztosított életében esedékes balesetbiztosítási szolgáltatások Kedvezményezettje a Biztosított, ha a szerzôdésben más Kedvezményezettet nem neveztek meg. A Biztosított halála esetén a Balesetbiztosítási szolgáltatások Kedvezményezettje a Biztosított örököse, ha a szerzôdésben más Kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a Kedvezményezett jelölése hatályát vesztette, illetve érvénytelen. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét a biztosító szolgáltatása az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.

  • A tiltakozáshoz való jog (1) Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak jogos érdeken alapuló kezelése ellen. Ebben az esetben a személyes adatokat a Szolgáltató nem kezeli tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. (2) Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon az érintettre vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. (3) Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. (4) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan és a 2002/58/EK irányelvtől eltérve az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja. (5) Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

  • A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megőrizni. Ezen titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

  • A térítési összeg meghatározásának alapelvei A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja: – a felhasználható maradványok értékét; – valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet; − díjtartozást; − ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjakat. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény, tényező, műszaki hiányosság vagy karbantartás elmu- lasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tar- tása miatti körülmény is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

  • Milyen esetben élhet Ön a termékszavatossági jogával? Ingó dolog (termék) hibája esetén Ön – választása szerint – a kellékszavatossági igényt vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet.

  • A biztosítási szerződés tartama A biztosítási szerződés határozatlan időre jön létre, kivéve, ha a felek azt a szerződésben foglaltak szerint határozott időre kötötték. A tartamot a biztosítási ajánlat tartalmazza.

  • Milyen esetben minősül a termék hibásnak? A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.