A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA mintaszakaszok

A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban Ttv.) 16-18. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Tevékenység jellege alapján a Társulás közszolgáltató költségvetési szerv. Közszolgáltató költségvetési szerv fajtája szerint közüzem, míg a feladatellátásához kapcsolódó funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A társulás operatív végrehajtási, pénzügyi, gazdasági feladatait – a Projektiroda közreműködésével – külön megállapodásban foglaltak szerint, mint Pénzügyi Lebonyolító Szerv; Zalabér Község Önkormányzatának Képviselőtestülete látja el jelen Társulási Megállapodásban, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló 2l7/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. Társult Települési Önkormányzatok-képviselőtestületeinek megbízásából a Társulási Tanács Elnöke – az alapítók képviseletében – intézkedik a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál történő törzskönyvi nyilvántartásba vétel kezdeményezése iránt.
A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA. 3.1. A Társulás törzskönyvi jogi személy.
A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA. A társulás jogi személyiséggel nem rendelkezik.
A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA. A Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező szerv, melynek gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Társulás pénzügyi-számviteli, gazdálkodási, döntés-előkészítési, végrehajtás szervezési, munkaszervezeti feladatait a Deszki Polgármesteri Hivatal látja el.
A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA. 3.1. A Társulás önálló jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA. A Társulás, a projektek végrehajtása során, a társult önkormányzatok, mint a projektek közös kedvezményezettjeinek megbízásából, a projekt lebonyolításáért felelős projektgazdaként jár el. Az alapító önkormányzatok megbízásából a Társulás Elnöke – az alapítók képviseletében – az Áht. és Ávr. szerint kezdeményezi a Társulásnak, a Társulási Megállapodás módosításának és a Társulás megszűnésének a Magyar Államkincstárnál történő nyilvántartásba vételét. A Társulás a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre.
A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA. 1.1. A feladatellátáshoz kapcsolódó funkció alapján: Mötv. 87. §-a alapján jogi személyiséggel rendelkező társulás, amelynek működése során a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Társulás gazdálkodási, pénzügyi, gazdasági feladatait jelen megállapodásban meghatározott keretek között, az Áht. 28/A. § (2) bekezdése alapján az Áht.-ban, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Ávr.) foglaltak szerint látja el.
A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA. A Társulás jogállása: a társulás önálló jogi személyiséggel bír, részben önállóan gazdálkodó jogkörrel, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel bíró, bankszámlával és adószámmal rendelkező, jogi személyiségű társulás költségvetési szerv.8 A Társulás az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja és a 15. § (3) bekezdése szerint az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkező, a 14. § (1) bekezdés b) pontja alapján részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.9 A Társulás gazdálkodási, pénzügyi, gazdasági feladatait jelen megállapodásban meghatározott keretek között, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendeletben az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) kormányrendeletben (Ávr.)10 foglaltak szerint látja el. A Társulás tagjai alapító jogkörükben, képviselő-testületi/közgyűlési határozattal történt felhatalmazásuk alapján jelen megállapodásban határozzák meg a Társulás szervezeti rendszerét alapvető működését.11 Társult Települési Önkormányzatok, mint felügyeleti szerv megbízásából a Társulási Tanács elnöke a Társulás képviseletében intézkedik a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál (korábban: Területi Államháztartási Hivatal) történő nyilvántartásba vétel végett és a Társulás alapító okiratát kiadja, illetve megküldi törvényességi ellenőrzésre a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatalhoz.12

Related to A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA

  • A Szolgáltató jogai 16.1. Amennyiben a Vendég az igénybevett, vagy a Szerződésben megrendelt, de igénybe nem vett kötbérköteles szolgáltatások díjának megfizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a Szolgáltatót követelései biztosítására zálogjog illeti meg a Xxxxxxxxx azon személyes tulajdontárgyain, amelyeket a szállodába magával vitt.

  • Szolgáltatásra jogosultak köre A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, az egyes tulajdo- nosok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak az Épület vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak káraival kapcso- latos szolgáltatásra.

  • A Szolgáltató jogai és kötelezettségei 5.1. Szolgáltató köteles a nyújtott Szolgáltatást jelen ÁSZF rendelkezéseivel összhangban szakszerű Szolgáltatást nyújtani.

  • Szolgáltató jogai és kötelezettségei Szolgáltató köteles a Diák munkaerő közvetítési szerződés szerinti feladatait szerződésszerűen, elvárható minőségben, az adott tevékenység gyakorlására irányadó szabályok, szakmai szokások és előírások szerint teljesíteni. A Szolgáltató kijelenti, hogy a jelen ÁSZF részét képező Szolgáltatási Szerződések szerinti Szolgáltatások végzésére jogosult. A Szolgáltató a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység, biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. A Szolgáltató a Diák munkaerő közvetítési szerződés teljesítéséhez alvállalkozókat jogosult igénybe venni, de magatartásukért és tevékenységükért úgy felel, mintha maga járt volna el. A Szolgáltató a Megrendelő utasítása alapján köteles eljárni, azonban a Megrendelő utasítási joga nem terjed ki a tevékenység megszervezésére, és az utasítás nem teheti terhesebbé a Szolgáltató szerződésszerű teljesítését. A Szolgáltatót a Megrendelő részéről adott célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás tekintetében figyelem-felhívási, és figyelmeztetési kötelezettség terheli. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a Szolgáltató felel. Ha Megrendelő a Szolgáltató figyelmeztetése ellenére a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítását fenntartja, Szolgáltató a Diák munkaerő közvetítési szerződéstől elállhat. Ha a Diák munkaerő közvetítési szerződés teljesítésétől Szolgáltató nem áll el, akkor Megrendelő kockázatára köteles a feladatokat elvégezni. Ha azonban a feladatok ellátása jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértését vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetését eredményezné, a Szolgáltató a feladat ellátását megtagadja. A Szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az Egyedi szolgáltatási szerződéseket nappali tagozatos tanulmányokat folytató tagjai útján teljesítse, akik rendelkeznek mindazokkal a szükséges szerződésekkel, megállapodásokkal és tájékoztatókkal, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, különösen az Sztv. II. fejezet 2. pontja előír. A Szolgáltató szavatol azért, hogy az Egyedi szolgáltatási szerződések teljesítésében részt vevő Iskolaszövetkezeti tagok a Szolgáltatónál megfelelő szerződéses kapcsolatban állnak, velük a Szolgáltató az Sztv. és az egyéb jogszabályok rendelkezéseinek mindenben megfelelő tagi megállapodást kötött, amely az adott Iskolaszövetkezeti tag Megrendelőnél történő feladatvégzése során mindvégig érvényes és hatályos. A Szolgáltató köteles az Egyedi szolgáltatási szerződés teljesítését végző Iskolaszövetkezeti tagjainak díjazását a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint számfejteni, és a jogszabályokban, az Iskolaszövetkezeti tagokkal kötött megállapodásokban, illetve az Iskolaszövetkezeti alapszabályban rögzítettek alapján és az Iskolaszövetkezeti tagokkal kötött megállapodásokban rögzített határidőig az Iskolaszövetkezeti tagok számára átutalni.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • Elállás joga 7.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU számú irányelvének, továbbá a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet szabályozása értelmében Fogyasztó a megrendelt termék kézhez vételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, visszaküldheti a megrendelt terméket. Jelen tájékoztató hiányában jogosult Fogyasztó 1 év elteltéig gyakorolni az elállási jogát. Ha a Szolgáltató a termék kézhezvételének vagy a szerződés megkötésének napjától számított 14 nap lejártát követően, de 12 hónapon belül megadja a tájékoztatást, úgy az elállásra nyitva álló határidő e tájékoztatás közlésétől számított 14 nap.

  • A Vállalkozó jogai és kötelezettségei 10.1. Keretszerződés aláírásával a Vállalkozó kötelezi magát, hogy a Keretszerződésben és a Műszaki leírásban részletezett munkákat a Megrendelő számára az Egyedi Megrendelőkben foglaltak szerint elvégzi és kijelenti, hogy részéről sem a szerződéskötés, sem a teljesítés nem ütközik jogi vagy egyéb akadályba, a szükséges szakértelemmel és feltételrendszerrel rendelkezik.

  • Az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtandó x elektronikusan: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx/XXX000000000000/xxxxxxxxx (URL) x a fent említett címre a következő címre: (adjon meg másik címet) Hivatalos név: Nemzeti azonosítószám: Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy: Telefon: E-mail: Fax: Internetcím(ek): Az ajánlatkérő általános címe (URL): A felhasználói oldal címe (URL): Az elektronikus kommunikáció olyan eszközök és berendezések használatát igényli, amelyek nem általánosan hozzáférhetők. Ezen eszközök és berendezések korlátozás nélkül, teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elérhetők a következő címen: (URL)

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Az Előfizető jogai a Szolgáltatás hibás teljesítése esetén A Szolgáltató felelőssége az Előfizetői Hozzáférési Pontig illetve arra terjed ki, eddig a pontig köteles a Szolgáltató a vállalt célértékeket teljesíteni, úgy, hogy a kültéri egységért valamint a kültéri és a Beltéri egység közötti kapcsolatért nem felelős. Az Előfizetői Szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a Szolgáltató az Előfizető vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése, illetőleg a szerződésszerű teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. Nem kell a Szolgáltatónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Nem minősül hibás teljesítésnek: