ADÓJÓVÁÍRÁSI SZÁMLÁK mintaszakaszok

ADÓJÓVÁÍRÁSI SZÁMLÁK. Az SZJA tv. rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosításra adó- évben megfizetett nyugdíjcélú megtakarításai után a magán- személy szerződő a fizetendő jövedelemadójának terhére a kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződésre történő kiutalásról (adójóváírás) rendelkezhet. Az adójóváírás alszám- lák kizárólag az adóhatóság által utalt adójóváírás összegek befektetésére és nyilvántartására szolgálnak. Adójóváírás az adóhatóság általi teljesítésére rendszeresített számlaszám megtalálható az 1. számú mellékletben. A biztosító által rendszeresített adóhatóság általi adójóvá- írás számlaszám megváltozása esetén, a biztosító a változást megelőző 30 nappal bezárólag a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) és levélben nyújt tájékoztatást. Az adójóváírás összegének és annak beazonosításához szük- séges valamennyi adatnak a biztosítóhoz történő beérkezését követően a biztosító az adójóváírás összegét – amennyiben egyéb rendelkezést nem adnak rá – a főszámla alapfelosztá- sának megfelelő befektetési alapokba történő befektetéssel írja jóvá. Ezt követően az adójóváírás számlára, akár szám- lánként eltérő alapfelosztást is megadhat a szerződő. Az adójóváírás befektetése eseti díj formájában, befizetésenként külön – külön egyedi azonosítóval ellátott alszámlán történik. Az adójóváírásból képzett befektetési egységeket a biztosító elkülönítetten tartja nyilván és abból a rendszeres díjakban fennálló tartozás kiegyenlítését külön kérésre sem hajtja végre. Amennyiben a szerződő az adóhatóság részére fenntartott számlaszámra teljesít utalást, a biztosító ezen befizetéseket úgy kezeli, mintha az az adóhatóságtól érkezett volna, azaz adójóváírásként az adójóváírás számlán fekteti be. Ennek megfelelőn az adójóváírás számlára érkezett, szerződő által történt befizetések nem kerülnek beszámításra az adójóváírás alapjába. Az ilyen befektetések utólagos átkönyveléséből ere- dő árfolyamkockázat a szerződőt terheli.

Related to ADÓJÓVÁÍRÁSI SZÁMLÁK

  • Bírálati szempontok III.2.1) Bírálati szempontok (csak a megfelelőt jelölje meg)

  • Értékelési szempontok III.2.1) Értékelési szempontok (csak a megfelelőt jelölje meg)

  • Szolgáltatási szint értéke Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy a mérési időszakban az adatszolgáltatások minimum 96,00%-a érkezzen meg a tényleges úthasználathoz viszonyított 15 percen belül. Képlettel kifejezve, figyelembe véve a korábban definiált változót: X ≥ 96,00%

  • Az alábbi értékelési szempontok x Minőségi szempont – 1 0.Xx M/0.0.xxxx szerinti alkalmassági minimumkövetelmény tekintetében bemutatott szakember alkalmassági minimumkövetelményen felüli többlet oktatói tapasztalata 10 Költség szempont – x Ár szempont – Megnevezés: 1. Képzés díja egy főre összesen (nettó Ft/fő) / Súlyszám: 90

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) Fő szójegyzék Kiegészítő szójegyzék (adott esetben) Fő tárgy 45234126-5 - - . . . - - - További tárgy(ak) . . . - - - - -

  • A Szolgáltató kártérítési felelőssége 18.1. A Szolgáltató felelősséget vállal minden olyan, a Vendéget ért kárért, mely a létesítményein belül, a Szolgáltató, vagy annak alkalmazottai hibájából következett be.

  • Késedelmi kötbér A Vállalkozó a Ptk. 6:186. §-ának megfelelően késedelem esetére minden késedelmes naptári nap után, a késedelembe esés időpontjától a tényleges teljesítés napjáig késedelmi kötbért köteles fizetni, mely a teljesítés időpontjában külön bejelentés nélkül esedékes. A késedelmi kötbér alapja a szerződés szerinti, általános forgalmi adó nélkül számított, teljes nettó vállalkozási díj. A késedelmi kötbér napi mértéke 0,5 %. A késedelmi kötbér maximális mértéke: harminc napra számított tétel, vagyis a Megrendelő a késedelmi kötbér összegét maximum 30 nap késedelemig érvényesíti. Amennyiben a teljesítésre késedelmesen kerül sor, a Megrendelő további 30 napos póthatáridőt tűz. Ezt követően, ha a Vállalkozó még mindig késedelemben van, és/vagy a késedelemi kötbér összege meghaladja a kötbér maximumát a Megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy a szerződéstől elálljon, vagy azt felmondja. A késedelmi kötbér maximum összege, a nettó vállalkozói díj a 15%-a. A 30 napot meghaladó késedelem esetén - a késedelemből eredő és a késedelemmel okozott károk megtérítésére vonatkozó megrendelői igényeket nem érintve - Megrendelő fenntartja a szerződés rendkívüli felmondásának jogát, mivel a 30 napot meghaladó késedelmet a felek súlyos szerződésszegésnek tekintik. Amennyiben a késedelmes teljesítéssel érintett napok száma eléri a harmincat, úgy a 31. késedelemmel érintett naptól kezdődően a Vállalkozóval szemben a Megrendelő – választása szerint - meghiúsulási kötbért követelhet (a késedelmi kötbér helyett) a szerződéstől való elállás jogának gyakorlása mellett. Késedelembe esik a Vállalkozó, ha a vállalkozási szerződésben előírt határidőben szerződésszerűen nem teljesít, és késedelmét a Ptk. 6:142. §-ának megfelelő módon kimenteni nem tudja. A Ptk. 6:142. §-a alapján a Vállalkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy - a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, - a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és - nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A kötbérterhes határidő megnyílik különösen, ha a Vállalkozó a véghatáridőre a munkát nem adja át hiba és hiánymentesen, vagy a Megrendelő felé a szerződésben rögzített módon nem jelenti le (nem kezdeményezi a műszaki átadás – átvételi eljárást), vagy a munkák elkészültét lejelenti (kezdeményezi a műszaki átadás – átvételi eljárást), de azok olyan hibákat, hiányosságokat tartalmaznak, amelyek a rendeltetésszerű és biztonságos használatot akadályozzák. A felek rögzítik, hogy a Megrendelő a kötbérre akkor is jogosult, ha kára nem merült fel, és a Megrendelő a kötbérrel nem fedezett kárai megtérítésére, és a szerződésszegésből eredő egyéb jogai érvényesítésére is jogosult. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó kárának érvényesítésére, illetve, hogy a késedelmi kötbér megfizetése nem mentesíti a teljesítés alól.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.

  • Az előfizető általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.4.1. A határozatlan idejű előfizetői szerződés megszűnésének eseteit a 9.9. pont tartalmazza. A határozatlan idejű szerződés megszüntetése nem mentesíti az Előfizetőt a szerződés hatálya alatt felmerült díjfizetési és annak járulékai, valamint a szolgáltatás megszüntetés miatti és 4. sz. mellékletben megjelölt díjak megfizetésének kötelezettsége alól.