BEFEKTETÉSI ALAPOK mintaszakaszok

BEFEKTETÉSI ALAPOK. A biztosító a befektetési díjrészből a szerződő részére a befektetési alapkezelők által működtetett befektetési ala- pokban befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befektetési alapjai befektetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési alap eszközeiben való részese- dést jelentik. A befektetési alap célja az alaphoz tartozó befektetési egységek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapjainak eszkö- zértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befekte- tési egységek értékét. A szerződőnek lehetősége van a biztosító által definiált befektetési portfoliókban is elhelyezni befektetéseit, mely portfóliók aktuális alapfelosztását a jelen szerződési felté- telek 3. számú melléklete tartalmazza. A biztosító az alapok felosztása során törekszik a szerző- dő által megadott, ill. a jelen szerződési feltételek 3. szá- mú mellékletében megadott portfolió arányok megtartá- sára, azonban a véglegeses felosztás a kerekítések miatt kis mértékben eltérhet azoktól. Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befekteté- si alapjait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájé- koztatást a jelen szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza. Az alapkezelők különböző befektetési alap- jai különböző típusú befektetési formát képviselnek, me- lyek a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól. A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a rendszeres biztosítási díj befektetési díjrészét, va- lamint az eseti befizetések alkalmával befizetett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani, vagy portfólió választása esetén elfogadja a portfóliókban található alapok előre rögzített felosztási arányát. A biztosító minimális arányt határoz- hat meg, melyet a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmaz. Az alapkezelőknek jogukban áll új befektetési alapokat létrehozni és meglévő alapokat megszüntetni. Befektetési alap megszüntetésére abban az esetben kerül sor, ha az alap értéke az alapkezelő megítélése szerint nem elegendő az alap gazdaságos működtetéséhez. A biztosító is dönthet úgy egyoldalúan, hogy meghatározott alapok további választására nem nyújt lehetőséget. Amennyiben egy megszűnő alap sze- repel a Biztosító által kínált portfólióban, akkor a Biztosító az adott alap egyoldalú cseréjére, vagy a portfólió meg- sz...
BEFEKTETÉSI ALAPOK. A biztosító a megtakarítási díjrészből a szerződő részére a befektetési alapkezelők által működtetett befektetési alapok- ban befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befekte- tési alapjai befektetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési alap eszközeiben való részesedést jelentik. Az alapkezelő célja az alaphoz tartozó befektetési egységek ér- tékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő be- fektetési alapjainak eszközértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befektetési egységek értékét. Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befektetési alap- jait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájékoztatást a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza. Az alapkezelők különböző befektetési alapjai különböző típusú be- fektetési formát képviselnek, melyek a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól. A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a rendszeres biztosítási díj megtakarítási részét, valamint az ese- ti befizetések alkalmával befizetett adminisztrációs költséggel csökkentett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani. A megadott szám csak egész szám lehet. A biztosító minimális arányt határozhat meg, melyet a jelen szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmaz. Az alapkezelők a törvényi kereketek között az egyes alapok vonat- kozásában ún. folyó költséget érvényesítenek. Ez a költség egy a biztosítótól független költség, részletes tájékoztatást az egyes alapokra vonatkozóan az alapkezelő honlapján olvasható.
BEFEKTETÉSI ALAPOK. A biztosító a megtakarítási díjrészből a szerződő részére a be- fektetési alapkezelők által működtetett befektetési alapokban befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befekteté- si alapjai befektetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési alap eszközeiben való részesedést jelentik. A be- fektetési alap célja az alaphoz tartozó befektetési egységek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapjainak eszközértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befektetési egységek értékét.
BEFEKTETÉSI ALAPOK. Magyar Posta Takarék Hétfőtől Hétfőtől Hétfőtől Pénzpiaci Alap csütörtökig: csütörtökig: csütörtökig: 8:30 - 16:00 8:30 - 16:00 8:30 - 16:00 T nap Pénteken Pénteken Pénteken 8:30 – 15:00 8:30 – 15:00 8:30 – 15:00 Takarék FHB Rövid Hétfőtől Hétfőtől Hétfőtől Kötvény Befektetési Alap csütörtökig: csütörtökig: csütörtökig: 8:30 - 16:00 8:30 - 16:00 8:30 - 16:00 T+1 nap Pénteken Pénteken Pénteken 8:30 – 15:00 8:30 – 15:00 8:30 – 15:00 Befektetési Alapok Fiók13 TeleBank NetBróker14 Elszámolás értéknapja Takarék FHB Abszolút Hozamú Alap Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 T+2 nap Takarék FHB Euró Ingatlan Alapok Alapja Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 T+2 nap Magyar Posta Takarék Hosszú Kötvény Alap6 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 T+1 nap Takarék FHB Származtatott Alap6 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 T+2 nap Magyar Posta Takarék Harmónia Vegyes Alap Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 T+2 nap Takarék FHB Apollo Származtatott Részvény Alap Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 T+3 nap Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap „A” sorozat Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 Hétfőtől csütörtökig: 8:30 - 16:00 Pénteken 8:30 – 15:00 T nap Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap „I” sorozatra vonatkozó vételi megbízás16 - - - T nap Befektetési Alapok Fiók13 TeleBank NetBróker14 Elszámolás értéknapja Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap „I” sorozatra vonatkozó visszaváltási megbízás16 - - - T+180 nap Diófa Ingatlan Alap „A” sorozatra vonatkozó vételi megbízás16 - - - T nap Diófa Ingatlan Alap „A” sorozatra vonatkozó visszaváltási megbízás16 - - - T+360 nap Allianz Pénzpiaci Alap (ALPA) Hétfőtől csütör...
BEFEKTETÉSI ALAPOK. Magyarországon bejegyzett értékpapír befektetési alap befektetési jegye 0% 15% Külföldön bejegyzett értékpapír befektetési alap befektetési jegye 0% 15% Tôzsdei határidôs fedezeti ügyletek 0% 20% Repo (fordított repo) ügyletek 0% 15% Nyersanyag befektetések (EMTN, Certificate) 4% 15% 5% A MAX Composite index a hazai államkötvény kibocsátások reprezentatív indexe, mely a teljes kibocsátási vertikumot képezi le. A durationja, mely az egyik meghatározó kockázati mérôszáma a kötvény befektetéseknek 3,00. Az EuroStoxx50 index az európai részvénypiac egyik reprezentáns indexe. Európai vezetô vállalatok részvényei alkotják a referencia index összetételét, és árfolyammozgásuk határozza meg az index teljesítményét. Az index jól leképezhetô, sok befektetési alap választotta benchmarknak, könnyen található olyan befektetési termék, mely a teljesítményét jól követi. Az indexek értéke folyamatosan követhetô, és egyedi értékpapírokkal leképezhetô. A BUX index a Budapesti Értéktôzsde indexe, a hazai részvénypiac értékeltségének mutatója. Teljesítménye a BÉT-re bevezetett vállalatok súlyozott teljesítményébôl áll össze. Leképezése könnyû, befektetési alapok és egy ETF (exchange traded fund) is rendelkezésre áll. A DJ AIG Commodity index a Dow Jones indexcsalád árupiaci termékeket reprezentáló átfogó indexe. Lényegében egy szektor index, mely az árutôzsdei termékek teljesítményének megjelenítésére szolgál. Teljesítménye egyértelmûen konjunktúrától függô, melyet különbözô keresleti/kínálati komponensek is befolyásolnak.
BEFEKTETÉSI ALAPOK. 2003. szeptember 30-án a tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelők száma 26, míg a piacon lévő összes befektetési alap száma 112 volt. Az összes befektetési alap közül 94 alap nyilvános értékpapíralapként, 7 alap nyilvános ingatlan alapként, valamint 11 alap zártkörű alapként szerepelt a nyilvántartásokban. A 94 nyilvános értékpapíralap 2003. szeptember 30-i nettó eszközértéke 1115 milliárd forintot tett ki, amely 2002. év végéhez képest 23,2%-os növekedés eredményképpen adódott. A 7 nyilvános ingatlanalap harmadik negyedév végi nettó eszközértéke közel 59 milliárd forintot tett ki, amely érték 2002. év végéhez képest 145,4%-os növekedést mutatott. A nyilvános értékpapíralapok és a nyilvános ingatlanalapok összesített nettó eszközértéke 2003. szeptember végén tehát 1173,5 milliárd forintot tett ki. Az első három negyedév alatt 244 milliárd forintos, azaz 26,3%-os vagyongyarapodás történt. A nyilvános értékpapíralapok befektetési politika szerinti megoszlása év végéhez képest csak kismértéken változott, a pénzpiaci és fedezeti alapok, valamint a nemzetközi kötvénylapok részesedése 0,5-0,5%-kal nőtt. A 2002. évben tapasztalt folyamatok tovább folytatódtak, miszerint a pénzpiaci alapokban lévő vagyon, valamint az ingatlan alapokban lévő vagyon növekszik a legnagyobb mértében, amelynek hátterében a magasabb hozam elérése iránti bizalom is meghúzódik.
BEFEKTETÉSI ALAPOK. 2003. szeptember 30-án a tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelők száma 26, míg a piacon lévő összes befektetési alap száma 112 volt. Az összes befektetési alap közül 94 alap nyilvános értékpapíralapként, 7 alap nyilvános ingatlan alapként, valamint 11 alap zártkörű alapként szerepelt a nyilvántartásokban. 6 ingatlanalap 97 nyíltvégű alap 91 értékpapíralap 1 ingatlanalap 4 zártvégű alap 3 értékpapíralap 101 nyilvános alap
BEFEKTETÉSI ALAPOK. A biztosító a befizetett díjból a költségek elvonást követően a szerződő részére a befektetési alapkezelők által működte- tett befektetési alapokban – melyek egy az egyben a bizto- sító befektetési alapjaiban vannak elhelyezve – befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befektetési alapjai befek- tetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési alap eszközeiben való részesedést jelentik. Az alapkezelő célja az alaphoz tartozó befektetési egységek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapjainak eszközértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befekte- tési egységek értékét. Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befektetési alapjait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájékoz- tatást a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartal- mazza. Itt megtalálja az adott befektetési alapot működtető alapkezelő internetes elérhetőséget, ahol tovább tájékozódhat az adott befektetési alapról. Az alapkezelők különböző befek- tetési alapjai különböző típusú befektetési formát képviselnek, melyek a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól.

Related to BEFEKTETÉSI ALAPOK

  • Befektetési döntések kockázata Eszközeinek száma: 31 Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés: Értékpapírkölcsönzés: Értékpapírkölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése nem megengedett. Lehetőség van fedezeti, valamint arbitrázs célú ügyletek kötésére. Várható hozam/kockázat: 6 Devizakockázat: 4 Javasolt befektetési időtáv: 3-5 év Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azok számára jó választás, akik hosszú távon várhatóan magas hozam elérése érdekében magas kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 3 éven belül ki akarják venni az alapból a pénzüket. Alap besorolása környezeti és/ vagy társadalmi fenntarthatósági Nincs fenntarthatósági célkitűzés minimum maximum cél Alap megnevezése: AMUNDI MAGYAR INDEXKÖVETŐ RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP U SOROZAT

  • A szolgáltatás igénybevételének módja és feltételei 3.1. A Vendég szóbeli vagy írásbeli ajánlatkérésére a Szolgáltató minden esetben írásbeli ajánlatot küld. Amennyiben az ajánlat elküldésétől számított 48 órán belül nem érkezik konkrét megrendelés, úgy a Szolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik. 3.2. A Szerződés kizárólag a Vendég írásban leadott foglalásának a Szolgáltató általi írásban megküldött visszaigazolásával jön létre, és így írásban megkötött Szerződésnek minősül. 3.3. Szóban leadott foglalás, megállapodás, módosítás, vagy annak a Szolgáltató általi szóbeli visszaigazolása nem szerződés értékű. 3.4. A szállás-szolgáltatás igénybevételéről szóló Szerződés meghatározott időtartamra szól. 3.5. Ha a Xxxxxx a meghatározott időtartam lejárta előtt véglegesen elhagyja a szobát, a Szolgáltató jogosult a Szerződésben kikötött szolgáltatás teljes ellenértékére. A lejárati idő előtt megüresedett szobát a Szolgáltató jogosult újra értékesíteni. 3.6. A szállás-szolgáltatás igénybevételének Xxxxxx által kezdeményezett meghosszabbításához a Szolgáltató előzetes hozzájárulása szükséges. Ebben az esetben a Szolgáltató kikötheti a már teljesített szolgáltatás díjának megtérítését. 3.7. A szállás-szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a Vendégek személyazonosságukat a törvényes előírásoknak megfelelően, a szoba elfoglalása előtt igazolják. A szállodában bejelentés nélkül senki sem lakhat. 3.8. A Szerződés módosításához és/vagy kiegészítéséhez a Xxxxx által aláírt írásbeli megállapodás szükséges.

  • VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ-E ALVÁLLALKOZÓK IGÉNYBEVÉTELE A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉHEZ? Igen jelölje meg a szerződésnek harmadik felek részére valószínűleg alvállalkozásba adandó értékét vagy az ilyen munkák arányát Nem ismert

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített csillagpontosított, visszirányú kábeltelevízió hálózat, és Előfizetői szerződést már előzőleg a Szolgáltató által kiépített, vagy a más által kiépített és Szolgáltató által – szükség esetén ellenőrző mérés alapján – megfelelőnek minősített előfizetői hozzáférési végponton történő szolgáltatás igénybevételre lehet kötni. A szolgáltatás igénybevételének jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A Szolgáltató használatában, azonban más tulajdonában levő és fentieknek megfelelő kábeltelevíziós hálózaton csak akkor kerülhet sor a Szolgáltató általi Internet-hozzáférési szolgáltatásra irányuló szerződéskötésre és szolgáltatás nyújtására, ha a Szolgáltató és a kábeltelevíziós rendszer tulajdonosa egymással összekapcsolódási megállapodást kötött. A szolgáltatás igénybevételéhez – a Szolgáltató által a szolgáltatás időtartama alatt biztosított kábelmodemen kívül – szükséges a 4.3. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés (legalább 486-os számítógép), egy hálózati kártya, szoftverek és amelyek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés (számítógép), hálózati kártya, szoftverek szolgáltatására. A szolgáltatás nyújtásának feltétele – esettől függően – a kábelmodem, acces point, vagy a router áramellátásának Előfizető általi biztosítása saját költségére. A szolgáltató az előfizetői végberendezés és az azon tárolt adatok megóvása és biztonsága érdekében a szolgáltatás rendeltetésszerű használhatóságát nem befolyásoló módon portszűrést alkalmazhat és egyes portok – így különösen a 139-es port – forgalmát letilthatja. 2.1.3.2. A szolgáltatásnak időbeli korlátja nincs. 2.1.3.3. A szolgáltatást az Előfizető nem veheti igénybe a Szolgáltatónak a hírközlési hatósághoz tett bejelentése alapján nyilvántartott azon földrajzi területen (vételkörzet) kívül, ahol a Szolgáltató hírközlési hálózattal rendelkezik, vagy internet hozzáférési szolgáltatást nyújt. 2.1.3.4. Minden Előfizető csak a rá vonatkozóan a Szolgáltatónál nyilvántartott előfizetői hozzáférési ponton keresztül veheti igénybe az általa előfizetett szolgáltatásokat. 2.1.3.5. A szolgáltatásnyújtás feltétele, hogy az Előfizető és a Felhasználó illetve – ha az ezekkel nem azonos – az ingatlan tulajdonosa az igénybejelentés megtételekor, de legkésőbb a szerződéskötéskor külön nyilatkozatban kifejezetten hozzájáruljon ahhoz, hogy az ingatlanon a hálózat további ellenérték nélkül a hálózat fennállásának idejéig elhelyezésre kerüljön.

  • Az előfizetői szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei 2.3.1.1. Előfizetői szolgáltatások – az ÁSZF-ben megjelölt kivétellel – csak írásban megkötött előfizetői szerződés alapján vehetők igénybe. Soros hálózat esetén az Előfizető a Szolgáltató által biztosított csatornakiosztást veheti igénybe, nem soros hálózat esetén az Előfizető díjcsomagok és egyben csatornacsomagok (továbbiakban: díjcsomagok) közül választhat, valamint a díjcsomag mellett külön előfizethet kiegészítő/prémium szolgáltatásra. Az Előfizető – az ÁSZF 4. sz. mellékletében rögzített eltérő rendelkezés vagy a Szolgáltatóval való eltérő megállapodás hiányában – bármely díjcsomagot igénybe veheti, illetve a jelen ÁSZF feltételei szerint módosíthatja választását. Kiegészítő/prémium szolgáltatás igénybevételének feltétele valamely csatornacsomagra vonatkozó előfizetői szerződés fennállta. A Szolgáltató új díjcsomagokat alakíthat ki saját döntése alapján, illetve a díjcsomagban levő csatornákat (továbbiakban: médiaszolgáltatások vagy csatornák) az Előfizető előzetes értesítése mellett megváltoztathatja az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai szerint. 2.3.1.2. Egy előfizetői hozzáférési pont létesítésére illetve azon történő szolgáltatásra vonatkozóan előfizetői jogviszony egyidejűleg csak egy Előfizetővel létesíthető. 2.3.1.3. Az Előfizetők csoportjának (társasház, lakásszövetkezet) igénye esetén sor kerülhet csoportos szerződéskötésre is, mely során a csoportot illetik az Előfizető jogai és terhelik az Előfizető kötelezettségei. A csoportos szerződéskötésre a lakásszövetkezet esetén közgyűlési határozat alapján, társasház esetén a valamennyi tulajdonos által a társasházi közös képviselő részére adott meghatalmazás útján kerül sor. Az együttes kötelezettség miatt a csoport bármely tagja általi szerződésszegés a csoporttal kötött szerződés megszegését jelenti és a jogkövetkezmények is a csoportra vonatkozóan állnak be azzal, hogy a Szolgáltatót a csoport tagjai közül csak azokkal szemben jogosult a szerződéskötés megtagadására a jövőben, akik a szerződésszegő magatartást tanúsították. 2.3.1.4. A Szolgáltatót az előfizetői szerződés megkötése körében szerződéskötési kötelezettség nem terheli. A Szolgáltató fenntartja a jogot, hogy az előfizetői szerződés megkötését indokolási kötelezettség nélkül megtagadja különösen, ha a) az Előfizetőnek hírközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő díjtartozása áll fenn a Szolgáltatóval szemben, vagy b) az Előfizető korábbi előfizetői szerződésének megszűnésére 1 éven belül az Előfizető érdekkörében felmerült okból eredő felmondás miatt került sor, vagy c) a hozzáférési pont létesítésének műszaki vagy gazdasági korlátai vannak, vagy d) az igénylő – személyazonosító okmányának adatai szerint – 18. életévét még nem töltötte be és emiatt az Mttv.-nek a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó szabályainak megtarthatósága nem biztosított. 2.3.1.5. Az Előfizető szolgáltatás nyújtásának megkezdésére megjelölt határidőn belül – az üzlethelyiségen kívül és a távollévők között megkötött szerződés kivételével – nem jogosult elállni.

  • A szolgáltatás igénybevételének feltételei (1) A Szolgáltató a szolgáltatást csak azokon a meghatározott társszolgáltatói hozzáférési pontokon nyújtja, melyekre vonatkozóan a társszolgáltatóval az Eht-ban és külön jogszabályban meghatározottak szerint helyi hurok átengedési szerződést kötött, és a szolgáltatás nyújtásához szükséges műszaki feltételek adottak. Az előfizetői hozzáférési pont Előfizető által kezdeményezett áthelyezése is csak a fentiekben meghatározott, a szolgáltatással ellátható területekre lehetséges. (2) A Szolgáltatót a szolgáltatás vonatkozásában szerződéskötési kötelezettség nem terheli. (3) A szolgáltatás nem minősül egyetemes szolgáltatásnak. A helyi hurok átengedésével a Szolgáltató által az előfizető részére nyújtott szolgáltatás előfizetői (végfelhasználói) szolgáltatás, az tovább nem értékesíthető.

  • A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat). (2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. (3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

  • Az előfizetői végberendezés csatlakoztatásának feltételei 4.4.1. Az Előfizető a hálózathoz csak az alapvető követelményeknek megfelelő, így különösen belföldön megfelelő típusengedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező és az internet hozzáférési szolgáltatás igénybevételére alkalmas végberendezést (legalább 486-os számítógép) csatlakoztathat. Az Előfizető a hálózathoz asztali vagy más számítógépet (pl. laptop) vagy azzal egyenértékű berendezést csatlakoztathat. Az Előfizető az előfizetői hozzáférési ponton túl a hálózathoz kapcsolódó szerelést csak szakemberrel végeztethet. Az Előfizető nem csatlakoztathat vagy üzemeltethet olyan végberendezést, amely veszélyeztetheti a felhasználók és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények) vagy a hálózat zavartalan működését, és a végberendezésnek meg kell felelnie az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek. Az előfizetői végberendezés kezelési utasításában, és annak mellékleteiben meghatározott rendeltetés szerinti használatához szükséges működési feltételeket (beleértve a működéséhez szükséges elektromos energiát) az Előfizető köteles biztosítani. 4.4.2. A hálózat előfizetői hozzáférési pontot követő szakaszának és a hálózathoz az Előfizető által csatlakoztatott berendezések állapotáért, azok karbantartásáért az Előfizető a felelős. Ha az Előfizető üzemeltetésében levő valamely berendezés a Szolgáltatónak kárt okoz, az Előfizető köteles azt megtéríteni. 4.4.3. A Szolgáltató nem felelős a hálózat előfizetői hozzáférési pontot követő szakaszának vagy az Előfizető végberendezésének bármilyen beállítási hibájáért, meghibásodásáért, részben vagy egészben való vételi alkalmatlanságáért. Az esetleges végberendezési hiba elhárítása vagy a végberendezés szolgáltatás igénybevételére alkalmassá tételére a Szolgáltató nem köteles, azok elvégzésére külön díjazásért vállalkozhat, mely költségek az Előfizetőt terhelik. A végberendezés hibájára vagy alkalmatlanságára vagy hiányára való hivatkozással az Előfizető nem mentesül az előfizetési díj megfizetése alól. 4.4.4. A bekötéskor a Szolgáltató a 4. sz. melléklet szerinti installálási díj ellenében elvégzi a szolgáltatás Előfizető általi igénybevételéhez szükséges – Előfizető által rendelkezésre bocsátott vagy ingyenesen hozzáférhető – szoftvernek az Előfizető számítógépére történő telepítését és a számítógép beállításait. A számítógép konfigurálása az Előfizető ügykörébe tartozik. A bekötéskor a Szolgáltató – díjmentesen – megkísérli az előfizetői számítógép konfigurálását, azonban amennyiben ez az előfizetői oldal hiányossága miatt bekötéskor, helyben műszakilag nem lehetséges, a Szolgáltatót nem terheli a továbbiakban ezzel kapcsolatos díjmentes kötelezettség. A hálózatra történő csatlakozást követő további konfigurálásokat az Előfizető kérésére a Szolgáltató a 4. sz. melléklet szerinti kiszállási és konfigurálási díj ellenében végzi el. 4.4.5. Az Előfizető végberendezésének hibájára vagy alkalmasságára vonatkozó esetleges viták eldöntésére a 2. sz. melléklet szerinti illetékes hírközlési hatóság jogosult. Amennyiben az Előfizető ugyanazt a hibajelenséget indokolatlanul ismételten jelzi és a megismételt vizsgálatot igényli, úgy a Szolgáltató jogosult a hatósággal közösen azt elvégezni. Amennyiben a vizsgálat bizonyíthatóan indokolatlan volt, úgy annak költségeit a Szolgáltató jogosult az Előfizetővel szemben érvényesíteni. 4.4.6. A Szolgáltató jogosult az Előfizetőnél a szolgáltatás igénybevételéhez használt hálózatot és végberendezéseket ellenőrizni. Ha ellenőrzése során hiányosságokat tapasztal, az Előfizetőt felszólítja annak haladéktalan, de legkésőbb 3 napon belüli megszüntetésére, ennek eredménytelensége esetén a végberendezés üzemen kívül helyezésére. Amennyiben az Előfizető a Szolgáltató írásbeli felszólításának nem tesz eleget, a Szolgáltató az előfizetői szerződést felmondhatja. 4.4.7. A Szolgáltató jogosult a kábelmodem hálózati protokollját tetszőlegesen meghatározni, és azt bármikor módosítani (pl. DOCSIS stb)

  • A médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztése, illetve megszüntetése a Médiatanács felhívása alapján (1) A Szolgáltató, mint műsorterjesztő a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 188-189. §-ban foglalt kötelezettségénél fogva a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján a médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére illetve megszüntetésére kötelezhető. Szolgáltató a műsorszolgáltató műsorának tartalmáért nem felelős. (2) Amennyiben a Médiatanács az Mttv 187.§ (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles – a határozat jogerőre emelkedését követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint megszüntetni. (3) Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal az Mttv 187.§ (3) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a Szolgáltató köteles - a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján - a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni. (4) Amennyiben a KTV szolgáltatás csatornakiosztásában (Függelék) szereplő médiaszolgáltatás a Médiatanács felhívása alapján a fentiek szerint felfüggesztésre vagy megszüntetésre kerül, ez nem minősül sem a Szolgáltató hibás teljesítésnek, sem az Előfizetői szerződés Szolgáltató általi megszegésének, sem pedig az Előfizetői szerződés Szolgáltató által jogellenes egyoldalú módosításának. A médiaszolgáltatás továbbításának megszüntetésére kötelező felhívás esetén a Szolgáltató a felhívásban megjelölt médiaszolgáltatás továbbítását a felhívásban foglalt időpontban megszünteti, az ÁSZF-et egyoldalúan módosítja, továbbá egyidejűleg az érintett szolgáltatáscsomagok vonatkozásában a programcsomag összeállítást, csatorna kiosztást egyoldalúan saját hatáskörben jogosult módosítani. Előfizető erre hivatkozással nem élhet az ÁSZF Törzsszöveg 9.2.1. (8) (felmondás a Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása esetén), 6.2. (számlareklamáció), 7.5. (kötbér, díjcsökkentés) pontban foglalt jogaival, továbbá erre a körülményre hivatkozással egyéb kárigényt sem érvényesíthet a Szolgáltatóval szemben. (5) Az Előfizető a médiaszolgáltatás továbbításának a Médiatanács felhívására történt felfüggesztése esetén is köteles az esedékes előfizetési díjat a Szolgáltató részére megfizetni. A médiaszolgáltatás továbbításának Médiatanács felhívására történő felfüggesztése a Szolgáltató által vállalt rendelkezésre állási időbe nem számít bele.

  • A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása Az UNIQA Biztosító Zrt. a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok figyelembe vételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Globális és regionális kötvény alapok, hitelviszonyt megtestesítő egyedi értékpapírok 95% 80% 100% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 20% Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja. Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk. Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.