Az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai mintaszakaszok

Az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai. 10.1. Hitelintézet jogosult a Kölcsönszerződésben meghatározott feltételeket felülvizsgálni és a felülvizsgálat eredményeként a Hitelintézet jogosult azokat a futamidő alatt egyoldalúan módosítani, az alábbi feltételek esetén. A Hitelintézet a Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozás esetén a Kamatfelár mértékét a Szerződésben megjelölt, és az MNB honlapján közzétett H4F3 kódszámú Kamatfelár-változtatási mutató mértékével módosíthatja az egyes Kamatfelár-periódusok lejártával. A H4F3 Kamatfelár-változtatási mutató leírása: A mutató a 3 havi átlagos ÁKK referenciakamat és a BIRS különbségéből ragadja meg a likviditási prémiumot forinthitelek esetén. Emellett figyelembe lehet venni olyan bankrendszert érintő, bankoktól független működési költséget (új fiskális teher), amely 2014. december 31-ét követően jelentkezik vagy emelkedik meg. A mutatónak 3 változata van a 3 éves (H4F3), a 4 éves (H4F4) és az 5 éves (H4F5) kamatperiódusra, ahol a 3 és 5 éves kamatperiódus esetében a megegyező futamidejű hozamok értendők a képletben. A 4 évet átfedő kamatperiódus esetén az 5 éves ÁKK és BIRS hozamokat kell behelyettesíteni a képletbe. H4F = ( ákkt+1 - BIRSt+1 ) - (ákkt - BIRSt ) + KTi ahol t a kamatperiódust jelöli, mely maximum 6 lehet (5 darab kamatváltoztatás). Egészen pontosan a kamatperiódus fordulónapja előtti 120. nap hónapját megelőző 3 hónapban az ÁKK referenciakamat, illetve BIRS 3-havi számtani átlaga.
Az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai. 8.1. Bank jogosult a Kölcsönszerződésben meghatározott feltételeket felülvizsgálni és a felülvizsgálat eredményeként a Bank jogosult azokat a futamidő alatt egyoldalúan módosítani, az alábbi feltételek, illetve körülmények bármelyikének megváltozása azt indokolja. A Bank valamennyi általa megkötött és jelen Függelék hatálya alá tartozó Kölcsönszerződés vonatkozásában, függetlenül a szerződéskötés időpontjától a szerződés alapján felszámított hiteldíjba tartozó díjakat, költségeket és jutalékokat – beleértve a százalékos mértékben meghatározott díjak, költségek és jutalékok minimum és maximum értékét is – jogosult minden évben legfeljebb a KSH által közzétett előző éves fogyasztói árindex mértékével módosítani. A Bank által megkötött és jelen Függelék hatálya alá tartozó valamennyi Kölcsönszerződés vonatkozásában, függetlenül a szerződéskötés időpontjától a szerződés alapján felszámított kamatoknak nem a számítási módját érintő elemei egyoldalú, az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítására a Bank az alábbiakban meghatározott feltételek illetőleg körülmények esetén jogosult.
Az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai. 10.1. Bank jogosult a Kölcsönszerződésben meghatározott feltételeket felülvizsgálni és a felülvizsgálat eredményeként a Bank jogosult azokat a futamidő alatt egyoldalúan módosítani, az alábbi feltételek esetén. .A Bank valamennyi általa megkötött, és jelen ÁSZF hatálya alá tartozó Kölcsönszerződés vonatkozásában, függetlenül a szerződéskötés időpontjától a szerződés alapján felszámított díjakat– ide nem értve a Kölcsön folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó díjakat, de beleértve a százalékos mértékben meghatározott díjak minimum és maximum értékét is – jogosult minden évben, évente egy alkalommal, április hó 1. napjával legfeljebb a KSH által közzétett előző éves fogyasztói árindex mértékével módosítani. A Bank valamennyi általa megkötött és jelen ÁSZF hatálya alá tartozó Kölcsönszerződés vonatkozásában, függetlenül a szerződéskötés időpontjától a szerződés alapján felszámított, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a szerződés megkötése, módosítása és a kapcsolattartás során az ügyfél érdekében felmerülő, áthárítható költségeket - beleértve a százalékos mértékben meghatározott költségek minimum és maximum értékét is –költségmódosulás felmerülésekor, azok változásával arányosan jogosult módosítani. A Bank által megkötött és jelen ÁSZF hatálya alá tartozó valamennyi Kölcsönszerződés vonatkozásában, függetlenül a szerződéskötés időpontjától a szerződés alapján felszámított kamatnak/kamatfelárnak nem a számítási módját érintő egyoldalú, az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítására a Bank a futamidő alatt legfeljebb 5 alkalommal, legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási / kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékéig jogosult azzal, hogy amennyiben e mutatók által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot / kamatfelárat állapít meg, a későbbi kamatperiódusra vonatkozóan az így adott kedvezményt – annak erejéig – a csökkentendő kamat / kamatfelár mértékébe tudhatja be. A Bank – a fentiektől eltérően – valamennyi, 2015. február 01. napján fennálló, azon Kölcsönszerződései tekintetében, amelyek a 2014. évi XL. törvény – ún. Elszámolási törvény – hatálya alá tartoznak, Adós számára a kamat / kamatfelár kedvezőtlen módosítási jogával első alkalommal a 2015. február 01. utáni második kamatperiódus kezdőnapjával él, amennyiben a Kölcsön futamidejéből ugyanezen időponttól számítottan több mint 3 év van hátra. Ha a hátralévő futamidő keves...
Az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai. 10.1. Bank jogosult a Kölcsönszerződésben meghatározott feltételeket felülvizsgálni, és a felülvizsgálat eredményeként azokat a futamidő alatt egyoldalúan módosítani, az alábbi feltételek esetén. A Bank valamennyi általa megkötött, és jelen ÁSZF hatálya alá tartozó Kölcsönszerződés vonatkozásában, függetlenül a szerződéskötés időpontjától a szerződés alapján felszámított díjakat – ide nem értve a Kölcsön folyósításához, valamint az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó díjakat, de beleértve a százalékos mértékben meghatározott díjak minimum és maximum értékét is – jogosult minden évben, évente egy alkalommal, április hó 1. napjával legfeljebb a KSH által közzétett előző éves fogyasztói árindex mértékével módosítani. A Bank valamennyi általa megkötött és jelen ÁSZF hatálya alá tartozó Kölcsönszerződés vonatkozásában, függetlenül a szerződéskötés időpontjától a szerződés alapján felszámított, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a szerződés megkötése, módosítása és a kapcsolattartás során az ügyfél érdekében felmerülő, áthárítható költségeket – beleértve a százalékos mértékben meghatározott költségek minimum és maximum értékét is – költségmódosulás felmerülésekor, azok változásával arányosan jogosult módosítani. Amennyiben a Bank a kamatok illetőleg kamatfelár, továbbá az egyes díjak számítási módját módosítja, az csak a módosítást követően kötött szerződések tekintetében hatályos.
Az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai 

Related to Az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az Egyedi előfizetői szerződést egyoldalúan kizárólag az Eht-ban meghatározott keretek között, az ÁSZF-ben vagy az Egyedi előfizetői szerződésben írt feltételek fennállása esetén, az ÁSZF egyoldalú módosítása útján módosíthatja.

  • Egyoldalú szerződésmódosítás A Szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően csak az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani:

  • Elektronikus szerződéskötés szabályai XXI.1. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen a xxxxx://xxxxxxxx.xx weboldal, biztosításközvetítő közre- működésével tett ajánlat esetén a Tanácsadói Honlap.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • Általános szabályok Az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, a fogyasztó vagy más felhasználók (a továbbiakban együtt: felek) kizárólag előfizetői szerződést köthetnek, amely meg kell, hogy feleljen a közérthetőség és ellentmondás-mentesség követelményének. Az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozóan általános szerződési feltételeket köteles készíteni, amelyek elektronikus hírközlési szabályoknak való megfelelőségét a Xxxxxxx rendszeresen vizsgálja. Az előfizetői szerződés az általános szerződési feltételekből, valamint az egyedi előfizetői szerződésből áll. - A szolgáltató az előfizetői szerződést úgy köteles kialakítani, hogy az megfeleljen a közérthetőség, ellentmondás-mentesség és áttekinthetőség követelményének. - Az előfizetői szerződés megkötésekor az előfizetői szerződés részévé válik az előfizetői szerződés megkötését megelőzően a szolgáltató által az előfizető rendelkezésére bocsátott tájékoztatás (a továbbiakban: előzetes tájékoztatás) és az előfizetői szerződés adatainak összefoglalója. - Az Eht. törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kibocsátott, az előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló NMHH rendeletben (Eszr) nem szabályozott esetekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezései irányadók. - Az Elnök rendeletben meghatározta azon előfizető szerződésekre és általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések körét, amelyek alkalmazása üzleti előfizetők esetében nem kötelező. - Kis és középvállalkozások az előfizetői szerződés megkötésekor írásbeli nyilatkozattal kérhetik az egyéni előfizetőkre vonatkozó szabályok vonatkozásukban történő alkalmazását, amelyről a szolgáltató köteles részletes - az előnyöket és hátrányokat bemutató - tájékoztatást adni. A tájékoztatás megtörténtét a szolgáltató köteles igazolni. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződés semmis. - A felek az egyedi előfizetői szerződésben az Eht. törvényben, az Eht. törvény felhatalmazása alapján kibocsátott, az előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló NMHH rendeletben és az általános szerződési feltételekben foglaltaktól az előfizető javára egyező akarattal eltérhetnek. - Az előfizetői szerződésben semmis az a kikötés, amely az előfizetőnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban biztosított jogait megállapító rendelkezésektől – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az előfizető hátrányára eltér. Semmis az előfizetőnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata. - Hatósági eljárás esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott, előfizetői szerződéssel kapcsolatos értesítési, tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint az előfizető elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban előírt hozzájárulásait beszerezte. - A szolgáltató nem követelhet az előfizetőtől díjat, ellenszolgáltatást, ha olyan szolgáltatást, terméket vagy elektronikus hírközlő végberendezést értékesít, amelyet az előfizető nem rendelt meg. A szolgáltató erre vonatkozó ajánlata az előfizetőnek az Eszr 6. § (2) bekezdésével összhangban tett kifejezett jognyilatkozata alapján tekinthető elfogadottnak. - Az előfizető az előfizetői szerződés alapján az adott szolgáltatást a szerződés időtartama alatt jogosult bármikor igénybe venni, és a hálózaton biztosított előfizetői interfészhez elektronikus hírközlő végberendezést csatlakoztatni. - Az elektronikus hírközlési szolgáltató nem teheti függővé valamely előfizetői szolgáltatás igénybevételét az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más előfizetői szolgáltatás igénybevételétől, vagy az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más szolgáltatás vagy termék megvásárlásától vagy igénybevételétől. - Az elektronikus hírközlési szolgáltató és az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője nem akadályozhatja meg és egyoldalúan nem korlátozhatja, hogy az előfizető vagy a végfelhasználó választása szerinti, harmadik személy által üzemeltetett rádiós helyi hálózathoz csatlakozzon. Az előfizető és a végfelhasználó jogosult – a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló NMHH rendelet szerint – a rádiós helyi hálózatához és azon keresztül az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által üzemeltetett hálózathoz viszonossági alapon, vagy szélesebb körben hozzáférést nyújtani más végfelhasználó számára. Ezt a jogosultságot az elektronikus hírközlési szolgáltató és az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője egyoldalúan nem korlátozhatja.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • A szerződés módosításai VI.1) A közbeszerzés ismertetése a módosításokat követően

  • A szolgáltatás igénybevételének módja Az igénylő a Szolgáltatónál erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtja ISDN szolgáltatásra vonatkozó igényét, amelyben pontosan megjelöli a kért szolgáltatást és nyilatkozik, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az általa megjelölt felszerelési helyen Szolgáltató a szükséges méréseket elvégezze, ennek érdekében az igénylő biztosítja Szolgáltató részére az ingatlanra történő bejutást valamint a mérés elvégzéséhez műszakilag indokolt feltételeket. - Az ISDN szolgáltatás egyedi előfizetői szerződés alapján vehető igénybe. A szerződéskötésre az ÁSZF általános szabályai az irányadók.

  • Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált lakásbiztosítási termék korábbi feltételeitől, valamint a korábban al- kalmazott szerződési gyakorlattól a GB529 jelű Groupama e-Lakásbiz- tosítás jelen feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatály- ba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szer- ződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés miatti megszű- nés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési határidő, sérelemdíj ki- zárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.). Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen általános szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza. Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen általános szerződési feltétel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a GB529 jelű Groupama e-Lakás- biztosítás korábbi feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen: – az általános kizárások köre bővült a gazdasági vagy kereskedelmi szankcióval; – a szerződő telefon útján tett ajánlattal is kezdeményezheti a szer- ződéskötést; – szerződés létrejöttének módja változott; – fogyasztó, vállalkozás fogalma bekerült a feltételbe; – az elévülési idő 2 évre rövidült; – változtak a díjkedvezményre, díjfizetés mód változására vonat- kozó szabályok; – a besurranás biztosítási esemény fogalma módosult; – változtak a kárrendezés során bekérhető iratok; – a kárkifizetés főszabályként banki átutalással történik; – rögzítésre került, hogy a 15 napos teljesítési időbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be; – biztosító felé tett jognyilatkozat hatályosulása; – rögzítésre került, hogy a biztosító a szolgáltatás összegéből le- vonja a díjtartozást, és ha a szerződés biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó dí- jakat; – antik bútorok, tárgyak fogalma meghatározásra került; – alapbiztosítás esetén az ingóság vagyoncsoportban nem biztosí- tott vagyontárgyaknál pontosításra került, hogy nem tekintendő közúti járműnek a kerékpár, a mozgáskorlátozottak közlekedé- sére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék; – kiegészítő balesetbiztosítás esetén a temetési költségtérítés meg- szüntetésre került; – megszűnt a padlófűtések vezetéktörése miatti károk helyreállítá- si költségeinek káreseményenkénti limitálása; – a kiegészítő felelősségbiztosításban: – rögzítésre került a területi és időbeli hatály; – a biztosítottak meghatározása; – a biztosítási esemény módosításra került; – a sérelemdíj megtérítése kizárt; – mentesülési ok a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás; – a járadék meghatározásának szabályai bekerültek a feltételbe, a járadékkal kapcsolatos tartalékképzésre vonatkozó szabályo- zás kikerült a feltételből; – a kizárt kockázatok köre módosult; – a biztosító meghatározott esetekben a biztosított felelősségel- ismerő nyilatkozatának hiányában is jogosult a károsultnak tel- jesíteni; – az ügyvédi költség fogalma pontosításra került; – rögzítésre került a biztosítottat képviselő ügyvéd ügyvédi költ- ségeinél, hogy ha a bíróság mérsékli az ügyvédi munkadíjat, akkor a biztosító ennek összegéig áll helyt; – földcsuszamlás biztosítási esemény meghatározása pontosításra került; – munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál, a balesetbiztosításnál módosult a kizárt kockázatok köre; – munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szó- ló díjvisszatérítési szolgáltatásnál pontosításra került, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezését követő időszak vehető figye- lembe a díjvisszatérítésnél és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sének befejezését követő 12 havi – folyamatos díjfizetéssel lefe- dett – időszak után nyílik újra lehetőség biztosítási szolgáltatás teljesítésére; – munkanélküliség idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál a szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító nem kéri a megál- lapított járadék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fény- másolatát; – pontosításra került a munkanélküliség vagy hosszan tartó beteg- állomány idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál a biztosítá- si esemény meghatározása; – módosult a kiegésző balesetbiztosítás és a munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítési szol- gáltatás biztosítottjának meghatározása; – a kiegészítő balesetbiztosítás esetén a biztosítottnak a kockázat- viselés kezdetét megelőzően keletkezett maradandó egészségká- rosodása a szerződés hatálya alá tartozó biztosítási eseményből következő egészségkárosodás, rokkantság mértékének számítá- sakor nem vehető figyelembe akkor sem, ha súlyosítja a jelen szerződés hatálya alá tartozó biztosítási esemény következmé- nyét, a rokkantság fokát; – a kiegészítő balesetbiztosítás esetén a független orvosi bizottság funkciója megszűnt; – pontosításra került a kiegészítő balesetbiztosításnál a kedvezmé- nyezett, a területi és időbeli hatály, a biztosított és kedvezmé- nyezett kötelezettsége, a biztosított kárenyhítési kötelezettsége és új fogalmak kerültek meghatározásra; – rögzítésre került, hogy villámcsapás másodlagos hatása esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a villámcsapás tényét az időjárási adatok alátámasszák; – a betöréses lopás biztosítási esemény meghatározása pontosítás- ra került; – változott a betörésvédelmi szintek meghatározása és módosultak az azokhoz kapcsolódó kártérítési összeghatárok; – bővült a biztosított vagyontárgyak köre és pontosításra került a meghatározásuk; – az épület, a lakás, illetve a melléképület hasznos alapterületének kiszámítási módszere meghatározásra került; – a biztosító avult értéken téríti meg a vályogból vagy döngölt fal- ból, illetve az előbbiek vegyes alkalmazásával készített mellék- épületek árvíz, felhőszakadás és vezetékes vízkár által okozott részleges vagy teljes károsodásának helyreállítási, illetve újraépí- tési költségeit. – a kiegészítő baleset biztosításban pontosításra került a csonttörés szolgáltatás; – pontosításra kerültek az értékkövetés szabályai; – az internetes szolgáltatások igénybevételével történő szerződés- módosítás kezdeményezése törlésre került.

  • Ügyfélkapcsolat Hibaelhárítás Panaszkezelés Jogviták 6.1. A vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás