Az Uniós szerződésre alkalmazandó jog meghatározása. A IV. 3–5. cikkek az EU által kötött – az előbbiekben meghatározott – szerződésekre alkalma- zandó jog kérdését szabályozzák. Mivel jelenleg az Európai Unió szerződéseit illetően az uniós szervek gyakorlatában nem alakult ki egységes megközelítés a szerződésekre alkalmazandó jog tekintetében, a Modell Szabályok ezt a helyzetet kívánják egységesen rendezni. A IV-3. szakasz (1) bekezdése rögzíti, hogy az Unió szerződéseire vagy az EU joga, vagy valamely tagállam, vagy egy harmadik ország joga lehet irányadó. Amennyiben egy uniós jogi aktus meghatározza az alkalmazandó jogot, a szerződő felek nem rendelhetik szerződésüket más jog alá. Utóbbi rendelkezésből egyúttal következik, hogy a Modell Szabályok kiindulási pontként meghagynák a feleknek a szerződésekre alkalmazandó jog megválasztására vonat- kozó szabadságát, de szükségesnek tartják azt is kimondani, hogy bizonyos esetekben ez a sza- badság nem érvényesül, és Uniós jogi aktus határozná meg az alkalmazandó jogot. A (2) bekezdés meghatározza azokat az eseteket, amikor a szerződésre kizárólag az uni- ós jog alkalmazandó. A (2) bekezdés kapcsán értelmezési kérdést vet fel, hogy itt az alkotók taxatív felsorolást kívántak-e adni, vagy csupán olyan korlátozó szabályokat, amelyek korlá- tozzák a felek szabadságát az alkalmazandó jog megválasztására. A kétféle értelmezési lehe- tőség közötti különbséget az jelenti, hogy az első esetben a felek az itt felsorolt eseteken kívül is dönthetnek úgy, hogy szerződésükre kizárólag az EU joga alkalmazandó. Az (1) bekez- dés, illetve az a körülmény, hogy maga a Róma I. rendelet egyébként nem zárná ki az uniós jog választását a szerződésre (amennyiben a Modell Szabályokban elképzeltek szerint létez- ne ilyen uniós joganyag), ezt az értelmezést erősíti. A (2) bekezdésben felsorolt esetek olyan, szorosabban az uniós politikák végrehajtásá- hoz kapcsolódó szerződések, ahol az Unióban egységes szabályozás és ehhez kapcsolódóan egységes jogalkalmazás (az uniós jogi fogalmak autonóm értelmezésének elvét figyelem- be véve),342 az alkotók szerint a szerződési jog tekintetében is kívánatos lenne. A valamely jogi aktus által kifejezetten ilyennek minősített szerződések mellett ide tartoznak a köz- igazgatási szervek között létrejött közigazgatási tárgyú megállapodások, a létező uniós jogi jogviszonyt módosító vagy megszüntető megállapodások (pl. egyezségek), az olyan megál- lapodások, amelyek közhatalom gyakorlását igénylik a szerződő uniós fél részéről, és azok 342 „Az uniós jog egy...
