Bankszámla feletti rendelkezés mintaszakaszok

Bankszámla feletti rendelkezés. 2.2.1. A Számlatulajdonos Bankszámlája felett – jogszabályban foglalt esetek kivételével – szabadon jogosult rendelkezni; Korlátozottan cselekvőképes kiskorú Számlatulajdonos esetén annak Törvényes képviselője a Pénzforgalmi Keretszerződés aláírásával járul hozzá a Korlátozottan cselekvőképes kiskorú Számlatulajdonos önálló Bankszámla feletti rendelkezési jogosultságához. A két néven vezetett Bankszámla esetén a Számlatulajdonosok önállóan jogosultak a Bankszámla feletti rendelkezésre. Jogi személy a Pénzforgalmi számla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített nevének (cégnevének) betű szerinti használata, valamint a Számlatulajdonos által a Bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti egyéb szervezet a létesítő okiratában, ennek hiányában a Pénzforgalmi Keretszerződésben meghatározott módon rendelkezhet Bankszámlája felett. 2.2.2. A Bank nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és szövetkezetek részére megnyitott pénzforgalmi Bankszámla terhére és – az alapítói vagyon kivételével – javára fizetési megbízást mindaddig nem teljesít, amíg a Számlatulajdonos nem igazolta, hogy nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmét benyújtotta, valamint adószámát és statisztikai számjelét nem közölte. 2.2.3. A Bank a nyilvántartásba vétellel létrejövő egyéb jogi személyek részére megnyitott pénzforgalmi Bankszámla terhére és – az alapítói vagyon kivételével – javára fizetési megbízást az előző bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén is kizárólag a nyilvántartásba vétel megtörténtének igazolását követően teljesít. 2.2.4. Amennyiben a gazdasági társaságok a vonatkozó társasági szerződésre tekintettel a pénzbetéteiket befizetés(ek) teljesítésével, illetve átutalással kiegészítik vagy felemelik, akkor erre a megbízásban külön hivatkozni kell. A Bank a Számlatulajdonos kérésére a jóváírt összegről a cégbíróság részére szólóan igazolást ad ki. A Számlatulajdonos ez esetben is csak a cégbírósági átvétel dokumentálását követően rendelkezhet szabadon a befizetett vagy átutalt összeg felett. 2.2.5. Ha a Számlatulajdonos jogi formáját szabályozó jogszabályból az következik, hogy a szervezetnek több vezetője van, a Bank bármelyik vezető bejelentését érvényesnek fogadja el. Ha a Számlatulajdonos alapító okiratában (társasági szerződésében, alapszabályában, a szervezet legfőbb szervének határoza...
Bankszámla feletti rendelkezés. Azon rendelkezések, szolgáltatás igénylések, amelyek a 4.1. pont szerint kizárólag a számlanyitással együtt tehetőek meg vagy kezdeményezhetőek, amennyiben ezen joggal az Ügyfél a számlanyitás kezdeményezése során nem élt, a Bankszámla jogviszony fennállása alatt az Offline postahelyen nem, csak az Online Postahelyen vagy TeleBank szolgáltatáson keresztül tehetők meg.
Bankszámla feletti rendelkezés. 11 2.2.1. Rendelkező 12 2.2.2. Meghatalmazott 13
Bankszámla feletti rendelkezés. A Számlatulajdonos a fizetési számlája felett – a jogszabályban foglalt esetek kivételével – szabadon jogosult rendelkezni. A Számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy annak ellenére a Takarékszövetkezet egyrészt jogszabályi felhatalmazás alapján, másrészt a számlavezetéshez kapcsolódó, a hatályos Hirdetményben rögzített jutalékkal és díjjal terhelheti meg a számlát. A Takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy a rendelkezési jogosultságot csak a Számlatulajdonos és az által feljogosított személy gyakorolhassa. A meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközök az elkülönítés tartama alatt csak meghatározott célra használhatók fel. A két néven vezetett közös számla tulajdonosai tudomásul veszik, hogy a Takarékszövetkezettel szemben a fizetési számla szerződésből eredő kötelezettségeik egyetemlegesek. A Számlatulajdonos köteles a másik Számlatulajdonos halálának tényét a Takarékszövetkezetnél bejelenteni. Ezen kötelezettség elmulasztásából eredő károkért a Takarékszövetkezet nem felel. Közös számla esetén az egyik Számlatulajdonos halála esetén a Takarékszövetkezet a számlát a másik Számlatulajdonos nevén vezeti tovább. A közös számla tulajdonosai tudomásul veszik, hogy a külön-külön rendelkezésű számlán a rendelkezési jogosultság módján változtatni (pl: egyik Számlatulajdonos a másikat a rendelkezésből kizárja) csak együttesen lehet, továbbá a felmondási jogot csak együttesen gyakorolhatják.
Bankszámla feletti rendelkezés. 3.1. A Bank a bankszámlát a Számlatulajdonos nevére nyitja meg. A Számlatulajdonos bankszámlája felett – a jogszabályban , foglalt esetek kivételével – szabadon jogosult rendelkezni. 3.2. A Számlatulajdonos elhalálozása esetén a Bank a számlakövetelést az erre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok szerint a hitelt érdemlően igazolt örökös(ök)nek, illetve a halál esetére megjelölt kedvezményezett(ek)nek fizeti ki, illetve utalja át. 3.3. Személyes megjelenés esetén a Számlatulajdonos a személyazonosítására alkalmas okirata bemutatásával jogosult bankszámlája felett rendelkezni. A Bank a személyazonosság kétséget kizáró megállapításához – a személyi azonosító okmányon túl – egyéb, személyazonosításra alkalmas okiratokat jogosult kérni. A Bank jogosult a megbízás teljesítését elutasítani a személyazonosításra alkalmas okirat hiánya vagy bemutatásának megtagadása esetén, továbbá, amennyiben megállapítja, hogy a megbízáson megadott aláírás jogosulatlan személytől származik, vagy a bejelentett aláírás-mintától eltér. 3.4. A Bank a bankszámlára adott megbízást [origo] klikkbank telebank rendszeren kívüli telefon, telefax, elektronikus levél útján – ha a Bank és a Számlatulajdonos szerződésben másként nem állapodtak meg – nem fogad el, és azokat nem teljesíti. 3.5. A Bank nem felel az olyan hamis vagy hamisított személyazonosításra szolgáló okirat, meghatalmazás, aláírás elfogadásából eredő károkért, melynek hamis vagy hamisított voltát gondos vizsgálattal sem lehet felismerni.
Bankszámla feletti rendelkezés. Jelen megbízási szerződés értelmében Megbízott ellátja a Megbízó üzemeltetési és felújítási számlái felett a rendelkezési jog gyakorlását Megbízó képviseletében, Megbízó Szervezeti – Működési Szabályzatának rendelkezései alapján. Amennyiben Megbízó ezzel nem rendelkezik, akkora a bankszámla feletti rendelkezési jogra az idevonatkozó közgyűlési határozat az irányadó.
Bankszámla feletti rendelkezés. 3.3.1. A Bank a bankszámlát kizárólag a Számlatulajdonos nevére nyitja meg. A Számlatulajdonos bankszámlája felett – jogszabályban foglalt esetek kivételével – szabadon jogosult rendelkezni. A bankszámla több természetes személy nevére is szólhat (közös tulajdonú bankszámla). A több néven nyitott bankszámla követelése felett a Számlatulajdonosok 2015.08.01 előtt rögzített aláírás-bejelentő karton alapján együttes rendelkezési joggal is rendelkezhetnek, azt követően a közös tulajdonú számla számlakövetelése felett a tulajdonosok önálló rendelkezése köthető ki. A Bank 2016. december 12.-től közös tulajdonú bankszámlát nem értékesít. 3.3.2. Közös tulajdonú, önálló rendelkezéshez kötött bankszámla esetében valamennyi Számlatulajdonos a Számlavezetési Keretszerződésből származó jogaikat, illetve kötelezettségeiket önállóan jogosultak gyakorolni, illetve teljesíteni, azaz bármely Számlatulajdonos önállóan jogosult rendelkezni a számla felett, ideértve a Másodlagos számlaazonosító regisztrációját, módosítását, törlését, kivételt képez ez alól, azonban bármilyen, a bankszámlához kapcsolódó szerződéskötéssel, módosítással, megszüntetéssel járó igény, amelyről viszont csak együttesen rendelkezhetnek. A bankszámla felett rendelkezésre jogosult személyt csak együttesen jelenthetnek be abban az esetben is, ha a Számlatulajdonosok rendelkezési joga önálló. Eltérő szerződési kikötés hiányában a Számlatulajdonosoknak a mindenkori számlakövetelés tekintetében fennálló tulajdoni hányada egyenlő. A közös tulajdonú bankszámlára vonatkozó Számlavezetési Keretszerződés társtulajdonos státuszának megszüntetésére vonatkozó szerződésmódosítás a számlatulajdonosok együttes rendelkezése alapján kerülhet sor bankfiókban és kizárólag abban az esetben, ha a bankszámlán nincs sorba álló hatósági átutalás és átutalási végzés alapjául szolgáló fizetési megbízás, valamint beszedési megbízás. Együttes rendelkezési jogosultság esetén a Számlatulajdonosok csak együtt rendelkezhetnek (adhatnak megbízást, forgalmazhatnak) a bankszámla felett. 3.3.3. A Számlatulajdonos elhalálozása esetén a Bank a számlakövetelést az erre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok szerint a hitelt érdemlően igazolt örökös(ök)nek, illetve a halál esetére megjelölt kedvezményezett(ek)nek fizeti ki, illetve utalja át. A Számlatulajdonos köteles a másik Számlatulajdonos (Társtulajdonos) elhalálozásának tényét a Banknak haladéktalanul bejelenteni. Ennek elmulasztásából eredő esetleges károkért a túlélő Számlatulajdono...
Bankszámla feletti rendelkezés. 5.3.2.1. A gyámhatósági fenntartásos bankszámla felett, kizárólag az illetékes gyámhatóság jogerős határozatában megnevezett törvényes képviselő (szülő, gyám vagy gondnok), a határozatban meghatározott módon - figyelemmel az ÁSZF 5.3.3. pontjaiban írtakra is - jogosult rendelkezni. 5.3.2.2. A törvényes képviselő személyében beállott változás esetén a gyámhatósági fenntartásos bankszámla feletti további rendelkezésre a gyámhatóság határozatában kijelölt új törvényes képviselő jogosult. A törvényes képviselő számlához tartozó aláírás-bejelentését a Bank mindaddig hatályosnak tekinti, amíg a törvényes képviselő számla feletti rendelkezési jogában beállott változást a Banknak írásban be nem jelentetik.

Related to Bankszámla feletti rendelkezés

  • A számlával összefüggő további rendelkezések Új Előfizető esetében a Szolgáltató jogosult az Egyedi Előfizetői Szerződés aláírásakor készpénzben kérni az esedékes egyszeri és havi díjakat, melyről külön számlát állít ki. A számlák kiküldése folyamatosan történik az Előfizetők részére, mely időpont nem változtatható meg az Előfizető kérelmére sem. Az Előfizető által kezdeményezett díj- illetve szolgáltatáscsomag-módosítás a következő tárgyhavi számlában jelenik meg.

  • Értelmező rendelkezések E törvény alkalmazásában:

  • Egyéb rendelkezések 24.1. A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító(k) a szerződő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül hiteles másolatot állít(anak) ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egyidejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításának költségei a kérelmezőt terhelik. 24.2. A biztosítónak a szerződőt kell tájékoztatnia, a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról köteles a biztosítottat tájékoztatni. 24.3. A jelen Általános Feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog Magyarország joga. 24.4. A jelen Általános Feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos adójogi kérdésekben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXV. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadók. 24.5. A biztosítási szerződésből eredő perek eldöntésére a felek a Budapesti II. és II. Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki, azzal hogy megyei törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekre nem kötnek ki illetékességet. 24.6. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a biztosítási kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződés, amelyet jelen feltételekre hivatkozással kötött, írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződés felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, illetve a szerződéshez kapcsolódó adminisztrációs és kötvényesítési költségeivel elszámolni.

  • Vegyes és záró rendelkezések XV.1. A jelen ÁSZF és az Egyedi Szerződés aláírása, és a jogviszony teljesítéséhez szükséges adatok ren- delkezésre bocsátása, a természetes személy Felhasználó Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pont szerinti hozzájárulásnak minősül. XV.2. Az ÁSZF-ben a VPP részére megállapított jogok nem kizárólagos jellegűek, azok együttesen is alkal- mazhatóak. Amennyiben VPP a jelen ÁSZF-ben meghatározott jogát nem gyakorolja, az nem értelmezhető joglemondásként. XV.3. A jelen ÁSZF-nek a Felhasználóval való megismertetéséről a VPP egyfelől gondoskodik oly módon, hogy az ÁSZF mindenkori hatályos és teljes szövege a xxx.xxxxx.xx/XXXX linken közzétételre kerül, illetve a Felhasználó számára a hozzáférés mindenkor biztosított, másfelől az Egyedi Szerződés aláírásakor az akkor hatályos ÁSZF egy példánya átadásra kerül a Felhasználó részére. XV.4. A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország jogszabályai, különös tekintettel a Ptk., valamint VET. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy amennyiben a Szerződés az értelmezésre vonat- kozó eltérő rendelkezést nem tartalmaz, úgy a Szerződésben alkalmazott kifejezéseket a Ptk. és a VET. rendeletei szerint kell értelmezni. Amennyiben a Ptk. vagy a VET. és a Szerződés rendelkezési között eltérés állapítható meg és a jogszabály az eltérést megengedi, akkor a Felek jogviszonyára a szerződésben foglaltak az irányadóak. XV.5. Amennyiben az Egyedi Szerződés és a Szerződés többi része között eltérés állapítható meg, akkor a Felek jogviszonyára az egyedi Szerződésben foglaltak az irányadóak. XV.6. A Szerződésből fakadó jogviták során a Felek kötelesek álláspontjaikat tárgyalások útján egyeztetni, jog- vitáikat elsősorban peren kívül, békés úton megoldani. A jogvita békés úton történő rendezésének ered- ménytelensége esetén Felek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt vagy természetes személy Felhasználó esetén a Felhasználó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti illetékességgel rendelkező békéltető testület előtt érvényesíthetik a Szerződésből eredő jogaikat. A békéltető testületek felsorolását az ÁSZF 16. pontja tartalmazza.

  • Szerzői jogi rendelkezések 1. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés alapján a Vállalkozó által készítendő, szerzői jogi védelem alatt álló alkotások vonatkozásában a Megrendelő a részére történő átadással teljes, átruházható, és korlátozásmentes (térben, időben, felhasználási módban) felhasználási jogot szerez. A felhasználási jog ellenértékét a vállalkozói díj tartalmazza. 2. Felek rögzítik, hogy a Megrendelő által átadott terveket, adott esetben egyéb a szerzői jog által védett dokumentumokat Vállalkozó kizárólag csak a jelen szerződés teljesítéséhez használhatja fel, egyebekben azon semmiféle felhasználási jogot nem szerez. Ennek megsértéséből eredő valamennyi hátrányos jogkövetkezmény a Vállalkozót terheli. A jelen szerződés körében történő felhasználás után Vállalkozónak a Megrendelő felé nem kell ellenértéket megfizetnie. 3. Felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő a rendelkezés jogát jelen szerződéssel kiköti, így a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik.

  • Alapvető rendelkezések 2.1. A jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekre, valamint jelen ÁSZF értelmezésére a magyar jog az irányadó, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. (Elker. tv.) törvény, valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseire. Speciális termékekre a vonatkozó ágazati jogszabályi rendelkezések az irányadók. A vonatkozó jogszabályok kötelező rendelkezései a felekre külön kikötés nélkül is irányadók. 2.2. A jelen ÁSZF 2022. február 08. napjától hatályos és visszavonásig hatályban marad. A jelen ÁSZF módosításait a Szolgáltató a weboldalon közzéteszi, illetve a regisztrált/vagy korábban már vásárló Felhasználókat a változásról e-mailben értesíti. A módosítások nem érintik a korábban megkötött szerződéseket, azaz a módosításoknak nincs visszaható hatálya. 2.3. Szolgáltató fenntart magának minden jogot a weboldal, annak bármely részlete és az azon megjelenő tartalmak, valamint a weboldal terjesztésének tekintetében. Tilos a weboldalon megjelenő tartalmak vagy azok bármely részletének letöltése, elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a Szolgáltató írásos hozzájárulása nélkül. 2.4. Szolgáltató nem vállal felelősséget a Szolgáltatóhoz nem köthető, a Szolgáltató által nem üzemeltetett más weboldalon közzétett termékek adás-vételével kapcsolatban.

  • Átmeneti rendelkezések (1) Ha a biztosítási időszak 2012. január 1-jét megelőzően kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszak- nak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn. (2) Ha az adóalany 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettségének esedékessége 2012. január 1-jét megelőzte akkor a 2011. december 31-ét követő időszakra – napi időarányosítással számított – biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le nem fedett időtartamra megállapított adóalap utáni adót a beszedésre kötelezett vagy – önadózás esetén – az adó alanya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz. XXXXXXX.XX

  • Vegyes rendelkezések 10.1. Szolgáltató kötelezettsége teljesítéséhez közreműködőt jogosult igénybe venni. Ennek jogellenes magatartásáért teljes felelősséggel tartozik, úgy, mintha a jogellenes magatartást saját maga követte volna el. 10.2. Ha a jelen Szabályzat bármely része érvénytelenné, jogtalanná vagy érvényesíthetetlenné válik, az a fennmaradó részek érvényességét, jogszerűségét és érvényesíthetőségét nem érinti. 10.3. Amennyiben Szolgáltató a Szabályzat alapján megillető jogát nem gyakorolja, a joggyakorlás elmulasztása nem tekinthető az adott jogról való lemondásnak. Bármilyen jogról történő lemondás csak az erre vonatkozó kifejezett írásbeli nyilatkozat esetén érvényes. Az hogy a Szolgáltató egy alkalommal nem ragaszkodik szigorúan a Szabályzat valamely lényegi feltételéhez, vagy kikötéséhez nem jelenti azt, hogy lemond arról, hogy a későbbiekben ragaszkodjon az adott feltétel vagy kikötés szigorú betartásához. 10.4. Szolgáltató és Felhasználó vitás ügyeiket békés úton próbálják rendezni. 10.5. Felek rögzítik, hogy a Szolgáltató webshopja Magyarországon működik, karbantartását is itt végzik. Mivel az oldal más országokból is meglátogatható, ezért a felhasználók kifejezetten tudomásul veszik, hogy a felhasználó és a Szolgáltató viszonylatában az irányadó jog a magyar jog. Amennyiben a felhasználó fogyasztó, úgy a Pp. 26. § (1) bekezdése alapján a fogyasztóval szemben a jelen szerződésből eredő vitás ügyekben az alperes (fogyasztó) belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. 10.6. Szolgáltató a webshopban található termékekhez való hozzáférés vonatkozásában nem alkalmaz eltérő általános hozzáférési feltételeket a Felhasználó állampolgárságával, lakóhelyével vagy letelepedési helyével kapcsolatos okokból. 10.7. Szolgáltató – az általa elfogadott fizetési módok tekintetében – nem alkalmaz eltérő feltételeket a fizetési műveletre a Felhasználó állampolgárságával, lakóhelyével vagy letelepedési helyével, a fizetési számla számlavezetési helyével, a pénzforgalmi szolgáltató letelepedési helyével vagy a készpénz- helyettesítő fizetési eszköz Unión belüli kibocsátásának helyével kapcsolatos okok miatt. 10.8. Szolgáltató megfelel a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/302 RENDELET-nek.

  • Záró rendelkezések 1. Jogvita eldöntése. Felek között a Szerződés tárgyát képező bármilyen ügy kapcsán felmerülő vita esetén Felek kölcsönösen megegyeznek abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a békés rendezés érdekében. Abban az esetben, ha a Felek nem tudnak írásos megegyezésre jutni, és a jogvita jogszabály szerint választott bíróság előtt eldönthető, akkor a 10 millió forint vagy afeletti perértékű jogvita esetén Felek a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. A Szerződés a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szempontjából egyben választott bírósági szerződésnek minősül. 10 millió forint alatti perértékű vagy választott bíróság elé nem vihető jogvita esetére Felek kikötik – tekintettel a mindenkori hatásköri szabályokra – a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. A Szerződésből eredő pénzkövetelési igényüket Felek fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthetik, amennyiben pedig a Szerződéssel összefüggésben esetlegesen váltó kerül kiállításra, Felek a váltókövetelést is érvényesíthetik fizetési meghagyásos eljárás útján. Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásra, valamint a kötelezett ellentmondása folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a peres eljárásra is – akár váltókövetelés alapján indult az eljárás, akár nem – Felek a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. 2. Jogellenesség. Jogellenesség esete áll fenn akkor, ha bármely időpontban akár a Lízingbe Adó, akár a Lízingbe Vevő részéről jogszabályba ütközik vagy ütközne a Szerződésben foglalt bármely vagy összes kötelezettség vagy jogosultság teljesítése vagy végrehajtása, illetve akár az Lízingbe Adó, akár a Lízingbe Vevő bármely jelen Szerződésből eredő kötelezettsége vagy jogosultsága érvénytelen, kikényszeríthetetlen lenne vagy azzá válna. Amennyiben a fent leírt bármilyen alapon Jogellenesség esete következne be, a Lízingbe Adó az Lízingbe Vevőhöz intézett ilyen tartalmú értesítésével a) a Lízingbe Vevőnek a Szerződés alapján a Lízingbe Adó felé fennálló összes fizetési kötelezettsége (Teljes tartozás és nyílt végű lízing esetén a maradványérték bruttó összege) az értesítés kézhezvételének napjával esedékessé és lejárttá válik, melynek következtében az Lízingbe Adó köteles minden jelen Szerződésből eredő kötelezettségét azonnali hatállyal megfizetni és a Lízingtárgyat haladéktalanul Lízingbe Adó rendelkezésére bocsátani, és/vagy b) továbbá a Lízingbe Xxx azonnali hatállyal, egyoldalúan visszavonhatja minden további lízing- vagy kölcsön-jogviszonyra vonatkozó kötelezettségvállalását. Jogellenesség bekövetkezése esetén mind a Lízingbe Adó, mind pedig az Lízingbe Vevő egymással együttműködve köteles minden ésszerű lépést megtenni a bekövetkezett vagy bekövetkező hátrányos hatások csökkentése érdekében.

  • Bevezető rendelkezések 1) A Magyar Posta Zrt. (a továbbiakban: Posta) a kijelölt egyetemes postai szolgáltató. 2) Jelen ÁSZF a Posta által nyújtott postai szolgáltatások és egyes a postai szolgáltatásokat kiegészítő szolgáltatások igénybevétele céljából egyoldalúan a felhasználó közreműködése nélkül előre meghatározott szabályait tartalmazza. A postai szolgáltatások igénybevételéhez szükséges – valamennyi szolgáltatásra vonatkozó – általános szabályok jelen törzsszövegben, az egyes postai termékek/szolgáltatások, a többletszolgáltatások, valamint kiegészítő szolgáltatások külön TERMÉKLAPOKON eltérő színű fejléccel, továbbá a postai szállításból kizárt tárgyak, valamint a feltételesen szállítható tárgyak és azok feladási feltételei az 1. SZ. FÜGGELÉK- ben kerülnek megjelentetésre. 3) A Posta által nyújtott postai szolgáltatásokra különösen az alábbi jogszabályok a) a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.); b) a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet; c) a nemzetközi szolgáltatások tekintetében a 2012. évi CXIII. törvénnyel kihirdetett, azt Egyetemes Postaegyesület XXIV. Genfi Kongresszusán elfogadott Egyetemes Postaegyezmény és Zárójegyzőkönyve, valamint az ehhez kapcsolódó Levélpostai Szabályzat és Postacsomag Szabályzat, továbbá az egyes országokkal kötött két,- vagy többoldalú megállapodások; d) a 67/2012. (XII. 15.) NFM rendelet az egyetemes postai szolgáltatás keretében küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratokra vonatkozó belföldi postai szolgáltatás díjának meghatározási módszeréről valamint az IKF/153/2013-NFM_SZERZ számú Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés (a továbbiakban: EPKSZ) együttesen vonatkoznak. 4) A jelen ÁSZF-ben szabályozott, de postai terméknek/szolgáltatásnak, vagy többletszolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatásokat a Posta jelen ÁSZF, a 3) bekezdésben meghatározott jogszabályok és az EPKSZ, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései szerint végzi. 5) Jelen ÁSZF módosítását a Posta annak hatálybalépését megelőzően legalább tizenöt nappal honlapján (ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK) közzéteszi. 6) A Postát azonosítja a következő feliratok, illetve színes ábrák bármelyikének önálló vagy e feliratok, illetve színes ábrák közül többnek az egyidejű szerepeltetése a postai küldeményen, annak címiratán vagy – amennyiben a kísérő okirat a kézbesítés során a jogosult átvevő részére átadásra kerül – annak kísérő okiratán: a) MP; b) MPRT; c) MPZRT; d) Magyar Posta; e) Magyar Posta Rt.; f) Magyar Posta Zrt.; g) Posta; h) „Magyarország” felirattal vagy annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező bérmentesítési lenyomat; i) OLK; j) FILAPOSTA; k) postakürtábra és stilizált változata (171406 lajstromszámon 2001. december 12-én bejelentett védjegyként); l) EMS gyorsposta ábra (130542 lajstromszámon 1989. január 12-én bejelentett védjegyként); m) xxxxxx xxxx (189248 lajstromszámon 2005. szeptember 19-én bejelentett védjegyként); n) MPL ábra (186616 lajstromszámon 2005. július 11-én bejelentett védjegyként); o) DMC ábra (189727 lajstromszámon 2006. március 21-én bejelentett védjegyként); p) BÉLYEG M ábra (189671 lajstromszámon 2005. szeptember 30-án bejelentett védjegyként). 7) A 6) bekezdésben felsorolt felirat(ok), illetve színes ábrák a postai küldemény felvétele, vagy feldolgozása során is feltüntetésre kerülhet(nek).