Common use of Befektetővédelmi rendszer Clause in Contracts

Befektetővédelmi rendszer. 1. A Tpt. alapján az ügyész pert indíthat bennfentes kereskedelem esetén a bennfentes személlyel szemben a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. 2. A Tpt. alapján a befektetési szolgáltatók Befektetővédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoznak létre, melyhez a Bank csatlakozott. Az Alap feladata a befektetők részére az Alap tagjai által a jogszabályban meghatározott biztosított tevékenysége keretében megkötött szerződésből eredő követelések biztosítása és az ügyfelek mint befektetők részére a jogszabályban meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. Az Alap által nyújtott biztosítás az Alap tagja által végzett alábbi tevékenységek: megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az Ügyfél javára, sajátszámlás kereskedés, portfólió-kezelés, pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, illetve letétkezelés tevékenység keretében megkötött szerződésekből eredő követelésre terjed ki. 3. A kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet az Ügyfél az igényérvényesítés 1. napjától 1 éven belül terjesztheti elő. A kérelem formáját az Alap határozhatja meg. Amennyiben a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll a Bank által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét. Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alaptagonként összevontan – 2008. január 1-jétől legfeljebb 6.000.000,- Ft összeghatárig fizeti ki kártalanításként úgy, hogy az Alap által fizetett kártalanítás mértéke 1.000.000,- Ft összeghatárig 100%, 1.000.000,- Ft összeghatár felett 1.000.000,- Ft és az 1.000.000,- Ft feletti rész 90%-a. Az Alap által biztosított követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki. A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek a Banknál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. Ha a Banknak az Ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető befolyó követelésébe be kell számítani. 4. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki: a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap,

Befektetővédelmi rendszer. 1. A Tpt. alapján az ügyész pert indíthat bennfentes kereskedelem esetén a bennfentes személlyel szemben a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. 2. A Tpt. alapján a befektetési szolgáltatók Befektetővédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoznak létre, melyhez a Bank csatlakozott. Az Alap feladata a befektetők részére az Alap tagjai által a jogszabályban meghatározott biztosított tevékenysége keretében megkötött szerződésből eredő követelések biztosítása és az ügyfelek ügyfelek, mint befektetők részére a jogszabályban meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. Az Alap által nyújtott biztosítás az Alap tagja által végzett alábbi tevékenységek: megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az Ügyfél javára, sajátszámlás kereskedés, portfólió-kezelés, pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, illetve letétkezelés tevékenység keretében megkötött szerződésekből eredő követelésre terjed ki. 32. A kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet az Ügyfél az igényérvényesítés 1. napjától 1 éven belül terjesztheti elő. A kérelem formáját az Alap határozhatja meg. Amennyiben a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll a Bank által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét. Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alaptagonként összevontan – 2008. január 1-jétől legfeljebb 6.000.000,- Ft 100.000,- eurós összeghatárig fizeti ki kártalanításként úgy, hogy az Alap által fizetett kártalanítás mértéke 1.000.000,- Ft összeghatárig 100%, 1.000.000,- Ft összeghatár felett 1.000.000,- Ft és az 1.000.000,- Ft feletti rész 90%-a. Az Alap által biztosított követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki. A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek a Banknál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. Ha a Banknak az Ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető befolyó követelésébe be kell számítani. 43. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki: a) az állam, b) a költségvetési szerv, bc) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az helyi önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztárintézményi befektető, e) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, f) az elkülönített állami pénzalap, g) befektetési alapvállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB; j) az Alap tagjánál vezető állású személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá k) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója l) az Alap tagjának könyvvizsgálója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire. A fenti j)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

Befektetővédelmi rendszer. 1. A Tpt. alapján az ügyész pert indíthat bennfentes kereskedelem esetén a bennfentes személlyel szemben a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. 2. A Tpt. alapján a befektetési szolgáltatók Befektetővédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoznak létre, melyhez a Bank csatlakozott. Az Alap feladata a befektetők részére az Alap tagjai által a jogszabályban meghatározott biztosított tevékenysége keretében megkötött szerződésből eredő követelések biztosítása és az ügyfelek mint befektetők részére a jogszabályban meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. Az Alap által nyújtott biztosítás az Alap tagja által végzett alábbi tevékenységek: megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az Ügyfél javára, sajátszámlás kereskedés, portfólió-kezelés, pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, illetve letétkezelés tevékenység keretében megkötött szerződésekből eredő követelésre terjed ki. 3. A kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet az Ügyfél az igényérvényesítés 1. napjától 1 éven belül terjesztheti elő. A kérelem formáját az Alap határozhatja meg. Amennyiben a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll a Bank által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét. Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alaptagonként összevontan – 2008. január 1-jétől legfeljebb 6.000.000,- Ft összeghatárig fizeti ki kártalanításként úgy, hogy az Alap által fizetett kártalanítás mértéke 1.000.000,- Ft összeghatárig 100%, 1.000.000,- Ft összeghatár felett 1.000.000,- Ft és az 1.000.000,- Ft feletti rész 90%-a. Az Alap által biztosított követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki. A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek a Banknál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. Ha a Banknak az Ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető befolyó követelésébe be kell számítani. 4. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki: a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap,

Befektetővédelmi rendszer. 1. A Tpt. alapján az ügyész pert indíthat bennfentes kereskedelem esetén a bennfentes személlyel szemben a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. 2. A Tpt. alapján a befektetési szolgáltatók Befektetővédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoznak létre, melyhez a Bank csatlakozott. Az Alap feladata a befektetők részére az Alap tagjai által a jogszabályban meghatározott biztosított tevékenysége keretében megkötött szerződésből eredő követelések biztosítása és az ügyfelek ügyfelek, mint befektetők részére a jogszabályban meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. Az Alap által nyújtott biztosítás az Alap tagja által végzett alábbi tevékenységek: megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az Ügyfél javára, sajátszámlás kereskedés, portfólió-kezelés, pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, illetve letétkezelés tevékenység keretében megkötött szerződésekből eredő követelésre terjed ki. 32. A kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet az Ügyfél az igényérvényesítés 1. napjától 1 éven belül terjesztheti elő. A kérelem formáját az Alap határozhatja meg. Amennyiben a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll a Bank által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét. Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alaptagonként összevontan – 2008. január 1-jétől legfeljebb 6.000.000,- Ft 100.000,- eurós összeghatárig fizeti ki kártalanításként úgy, hogy az Alap által fizetett kártalanítás mértéke 1.000.000,- Ft összeghatárig 100%, 1.000.000,- Ft összeghatár felett 1.000.000,- Ft és az 1.000.000,- Ft feletti rész 90%-a. Az Alap által biztosított követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki. A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek a Banknál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. Ha a Banknak az Ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető befolyó követelésébe be kell számítani. 43. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki: a) az állam, b) a költségvetési szerv, bc) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztárhelyi önkormányzat, e) az intézményi befektető, f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, g) az elkülönített állami pénzalap, h) befektetési alapvállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, i) a pénzügyi intézmény, j) az MNB; k) az Alap tagjánál vezető állású személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire. A fenti k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

Befektetővédelmi rendszer. 1. A Tpt. alapján az ügyész pert indíthat bennfentes kereskedelem esetén a bennfentes személlyel szemben a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. 2. A Tpt. alapján a befektetési szolgáltatók Befektetővédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoznak létre, melyhez a Bank csatlakozott. Az Alap feladata a befektetők részére az Alap tagjai által a jogszabályban meghatározott biztosított tevékenysége keretében megkötött szerződésből eredő követelések biztosítása és az ügyfelek mint befektetők részére a jogszabályban meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. Az Alap által nyújtott biztosítás az Alap tagja által végzett alábbi tevékenységek: megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az Ügyfél javára, sajátszámlás kereskedés, portfólió-kezelés, pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, illetve letétkezelés tevékenység keretében megkötött szerződésekből eredő követelésre terjed ki. 3. A kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet az Ügyfél az igényérvényesítés 1. napjától 1 éven belül terjesztheti elő. A kérelem formáját az Alap határozhatja meg. Amennyiben a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll a Bank által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét. Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alaptagonként összevontan – 2008. január 1-jétől legfeljebb 6.000.000,- Ft összeghatárig fizeti ki kártalanításként úgy, hogy az Alap által fizetett kártalanítás mértéke 1.000.000,- Ft összeghatárig 100%, 1.000.000,- Ft összeghatár felett 1.000.000,- Ft és az 1.000.000,- Ft feletti rész 90%-a. Az Alap által biztosított követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki. A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek a Banknál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. Ha a Banknak az Ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető befolyó követelésébe be kell számítani. 4. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki: a) az állam, b) a költségvetési szerv, bc) a tartósan tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztárhelyi önkormányzat, e) a befektetési alapaz intézményi befektető,