Bekerülési érték meghatározása mintaszakaszok

Bekerülési érték meghatározása. A tárgyi eszközöket a számviteli törvény szerint nyilvántartási értéken kell megjeleníteni a mérlegben. Ezt úgy kapjuk meg, hogy az adott tárgyi eszköz értékből levonjuk a tervezett- és terven felüli értékcsökkenést, majd hozzáadjuk a visszaírt terven felüli értékcsökkenést (amennyiben utóbbiak is felmerülnek). A bekerülési értékbe beletartozik minden olyan folyamatnak a költsége, ami az üzembe helyezésig felmerült: az engedményekkel csökkentett és felárral növelt vételárat; a szállítási 13 xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/0000/00/xxxxxx-xxxxxxxx-xxxxxx.xxxx és rakodási költségeket; a szerelési és üzembe helyezési díjakat; a közvetítői illeték díját és minden beszerzéshez kapcsolódó adó-, adójellegű tételt és vámterheket is bele kell számítani. A bekerülési érték nem tartalmazza az előzetesen felszámított általános forgalmi adó értékét. Az eszközmegszerzés módja szerint más szempontok szerint kell nyilvántartásba venni a tárgyi eszközöket. Ha vásároljuk az adott eszközt, akkor a számla szerinti árat csökkentjük az engedményekkel, valamint növeljük a felárral és - amennyiben felmerültek - a bizományosi- és közvetítői díjjal. Ha saját előállítású az eszköz, akkor az előállítási költségen tartjuk nyilván. Amennyiben követelés vagy részesedés fejében veszünk át tárgyi eszközt, akkor az ezt igazoló szerződés, csereszerződés, számla vagy vagyonfelosztási értékén kell számba venni. Térítés nélküli átvétel esetében piaci értéken, apport átvétel (nem pénzbeli hozzájárulással megszerzett) esetén a létesítő okirat szerinti értékén vesszük nyilvántartásba. Valamennyi beszerzési mód nyilvántartási értéke mellett a beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartásában kötelező kimutatni:  szállítási és rakodási költség  vámköltség  beszerzéshez kapcsolódó adók  fizetendő illetékek  vissza nem igényelhető áfa  alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség  hiteligénybe vétel járulékos költségei (nem saját tőkéből finanszírozott beszerzés esetén)  időarányos hitelkamat és biztosítási díj  előkészítés, lebonyolítás, betanítási költségek  stb.14 A tárgyi eszközök állományváltozásai a következő módokon történhetnek: Növekedésről akkor beszélhetünk, ha beszerzünk vagy előállítunk egy bizonyos terméket; apportként; követelés fejében vagy térítés nélkül veszünk át valamit; forgóeszközöket sorolunk át tárgyi eszközökké; értékhelyesbítés és leltári többlet esetén; valamint terven felüli értékcsökkenés visszaírása esetén.
Sample 1
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now

Related to Bekerülési érték meghatározása

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Fogalom meghatározások A Szerződésben a következő kifejezéseket az alábbiak szerint kell értelmezni:

  • Meghatározások Adóhálózat jelenti a digitális földfelszíni televízió műsorterjesztő hálózatot, és az ahhoz kapcsolódó valamennyi eszközt, valamint a szolgáltatásban elérhető műsorok jeleinek a stúdióiktól a digitális földfelszíni televízió műsorterjesztő hálózathoz történő továbbításához kapcsolódó valamennyi eszközt.

  • Fogalommeghatározások A jelen ÁSZF-ben, és a jelen ÁSZF alapján kötött Egyedi előfizetői szerződésekben használt fogalmak meghatározása:

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • Díjmeghatározások Az ÁSZF-ben megjelölt díjak meghatározását és alkalmazásának eseteit a jelen melléklet, valamint az ÁSZF vonatkozó része határozza meg:

  • Jogorvoslati kérelmek benyújtása A jogorvoslati kérelmek benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ: Kbt. 148. § szerint.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK HAVI DÍJAK: