Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje mintaszakaszok

Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje. 1./ A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásáról az Ávr. 169-170. §-ai alapján időközi költségvetési jelentést (PM info) és időközi mérlegjelentést készít. Az időközi költségvetési jelentés, időközi mérlegjelentés Ávr. szerinti határidőben történő előkészítéséről és Magyar Államkincstár által működtetett adatszolgáltatási rendszerbe határidőben történő feltöltéséről a Gazdálkodási Főosztály4 17 gondoskodik.
Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje. A Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadási határozat-tervezetét a zárszámadás készítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a Pénzügyi Osztály megbízott munkatársa készíti elő. Az így előkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete elé. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz. Az elnök a Nemzetiségi Önkormányzat határozatba foglalt zárszámadását megküldi a Pénzügyi Osztály részére.
Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje. 1.1 A nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban beszámol a képviselő-testületnek. A Pénzügyi vezető összeállítja és egyezteti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a féléves és háromnegyed éves beszámoló számszaki részét és a szöveges tájékoztatás tervezetét. A beszámoló tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását.
Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje. 1) Az elnök a nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolóját a költségvetési évet követő év február 28-ig terjeszti be jóváhagyásra a képviselő-testület elé. Az éves költségvetési beszámoló előkészítése a jegyző feladata.
Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje. 1.1A nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban beszámol a képviselő-testületnek. A Pénzügyi vezető összeállítja és egyezteti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a féléves és háromnegyed éves beszámoló számszaki részét és a szöveges tájékoztatás tervezetét. A beszámoló tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. 1.2A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelő záró számadást (a továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni. A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni. A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé. A nemzetiségi önkormányzat az éves gazdálkodásáról szóló zárszámadást határozatban köteles elfogadni.
Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje. 4.1. A nemzetiségi önkormányzatnak a naptári év éves gazdálkodásáról december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie.
Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje. A Települési Önkormányzat költségvetési beszámolója a Hivatal, ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza. Nemzetiségi Önkormányzatnak a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központilag előírt nyomtatványon és tartalommal. A Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadási határozatát úgy fogadja el, és az erről a Települési Önkormányzatnak információt úgy szolgáltat, hogy a Települési Önkormányzat beszámolási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni. A Nemzetiségi Önkormányzat beszámolóját a Hivatal pénzügyi osztálya készíti el. A zárszámadási határozat tervezetet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat testülete elé.
Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje. A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a polgármesteri hivatal, a helyi szlovák önkormányzat, és ezek alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza. A helyi önkormányzatnak és a helyi szlovák önkormányzatnak az első félévéről június 30- i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készíteni a központilag előírt tartalommal. A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának I. féléves helyzetéről szeptember 15-ig, míg ¾ éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat – beleértve a helyi i szlovák önkormányzat – költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesítésének alakulását. A helyi szlovák önkormányzat elnöke a fentiekre kiterjedően - a jegyző útján - helyi önkormányzatnak a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat, és beszámol a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről. A helyi szlovák önkormányzat határozatát úgy fogadja el, és erről a helyi önkormányzatnak – jegyzőnek – információt úgy szolgáltat, hogy a helyi önkormányzat beszámolási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A helyi szlovák önkormányzat költségvetési beszámolóját a helyi polgármesteri hivatal készíti el oly módon, hogy az a saját költségvetési beszámolójával egybeépíthető legyen. A helyi szlovák önkormányzat igazgatási és egyéb nem intézményi formában ellátott feladatának, valamint intézményeinek költségvetéséről és beszámolójáról a helyi önkormányzat saját adataival összevontan és külön helyi kisebbségi önkormányzatonként információt ad. A helyi önkormányzatnak a helyi szlovák önkormányzat adatait is tartalmazó felülvizsgált éves és féléves beszámolóit a beszámoló elkészítését követően kell benyújtania a MÁK- nak
Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje. A költségvetés véghajtása. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés. Időközi költségvetési jelentés. Kisebbségi önkormányzat számlái. Vagyoni, számviteli és ügyviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje.

Related to Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

  • Balesetek, rendkívüli események 9.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy köteles a személyi sérüléssel járó és/vagy csak dologi kár követelményű baleseteket és veszélyeztetéseket a MÁV Zrt. képviseletében eljáró Szolgáltató szerv részére azonnal bejelenteni, amennyiben a bekövetkezett esemény a MÁV Csoport eszközeivel vagy munkavállalóinak tevékenységével összefüggésbe hozható, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a MÁV Csoport alkalmazottjainak vagy ügyfeleinek személyi biztonságát veszélyezteti.

  • Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint a biztosító által kérhető, a biztosított által benyújtott dokumentumok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

  • Panaszkezelés rendje 11.1. Áruházunk célja, hogy valamennyi megrendelést megfelelő minőségben, a megrendelő teljes megelégedettsége mellett teljesítsen. Amennyiben Felhasználónak mégis valamilyen panasza van a szerződéssel vagy annak teljesítésével kapcsolatban, úgy panaszát a fenti telefonon, e-mail címen, vagy levél útján is közölheti.

  • A szolgáltatás rendelkezésre állása A szolgáltatás rendelkezésre állása: a szolgáltatás igénybevehetőség tényleges időtartamának aránya az adatgyűjtési időszak teljes elvi szolgáltatási idejéhez képest. A szolgáltatás rendelkezésre állási mutató számítása a Szolgáltató támogató rendszerei és nyilvántartása alapján történik. A hibás teljesítési statisztika számításának alapja az adatgyűjtési időszakban a Szolgáltatóhoz érkező hibabejelentések (a Szolgáltató érdekkörében bekövetkező hibák esetében) időpontjai és a hibaelhárítások között eltelt összes idő. Az összes hibásan teljesített órák száma egyenlő a hibabejelentések nyilvántartásai alapján összesített hibásan teljesített órák számával, hozzáadva a váratlan és tervezett üzemszünetek (szolgáltatás-kiesés) időtartamát is. A szolgáltatás éves rendelkezésre állása az adott évben hibásan teljesített összesített időnek az adott év teljes elvi szolgáltatási idejéhez képest számolt százalékos értéke az összes hálózati végpontra vonatkoztatva. A rendelkezésre állás számításánál nem kell figyelembe venni azokat az időszakokat, amikor a szolgáltatás kiesés ▪ az Előfizető érdekkörében keletkező ok (szünetelés, korlátozás); ▪ a Szolgáltató érdekkörén kívül eső egyéb elháríthatatlan külső ok esetén (különösen: időjárási viszonyok, baleset, tűzeset, súlyos energia ellátási zavar, rongálás, lopás) ▪ elháríthatatlan külső ok (ÜÁSZF Törzsrész vonatkozó pontja) ▪ Szolgáltató általi telepítést követően a műholdra való rálátás megszűnt (különösen új beépített tereptárgyak miatt); ▪ Szolgáltató által előre bejelentett karbantartás miatt történt; Szolgáltató a rendelkezésre állás éves átlagos értékét a mért adatok alapján évente meghatározza, és azt minden év január 31. napjáig az előző évre vonatkozóan az előfizetők számára xxx.xxxxxxx.xx honlapján közzéteszi.

  • A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 13.2.1. Az Előfizető köteles a szolgáltatást rendeltetésszerűen használni. Az Előfizető köteles a szolgáltatás igénybevétele során az ÁSZF és az egyedi előfizetői szerződés alapján eljárni. Az Előfizető felelősséggel tartozik a Szolgáltató felé az előfizetői szerződés megszegéséből eredő ténylegesen felmerült károkért (különösen nem megfelelő végberendezés meghibásodásából, nem engedélyezett berendezés csatlakozástatásából, szolgáltató ellenőrzési jogának megakadályozásából, szolgáltató általi hibaelhárítás biztosításának elmulasztásából, harmadik személy részére történő jogosulatlan jel- vagy szolgáltatásátengedésből, illetve jogellenes jelvételezésből eredő károkért).

  • Kárenyhítési kötelezettség 7.6.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

  • Változásbejelentési kötelezettség A szerződő,a biztosított és a díjfizető személy köteles a szer- ződés fennállása alatt írásban bejelenteni a szerződés tarta- ma alatt beálló lényeges körülmények változását a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül, az elérhető- ségekben és a személyi adatokban (a szerződő és biztosított nevében, állandó lakcímében, levelezési címében, elektronikus kommunikáció esetén az e-mail címében) bekövetkezett válto- zást haladéktalanul. A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz az alábbi módok egyikén: e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, fax: 00 0 000 0000, postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260. A változásbejelentési kötelezettség vonatkozásában lénye- ges körülménynek minősül a biztosított foglalkozása, sport- tevékenysége vagy egyéb veszélyes tevékenysége, külföldre költözése vagy ezen körülmények változása, továbbá a tele- fonszám, a szerződésen nyilvántartott bankszámlaszám, ill. a díjfizető módosulása. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, valamint telefonszámra mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést, illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan telje- síthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra vagy a bankszámlaszámra vonat- kozó változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz. A változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet, a biztosítottat és a díjfizető személyt; egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és bejelentésre köteles lett volna.

  • Kárbejelentési kötelezettség A biztosítási eseményt a tudomást szerzéstől számított 2, balesetbiz- tosítás és munkanélküliség vagy hosszantartó betegállomány esetén díjvisszatérítés szolgáltatásnál pedig 8 munkanapon belül írásban, e-mailen, elektronikusan a biztosító honlapján, telefonon vagy sze- mélyesen be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kár- bejelentés tartalmának ellenőrzését. − Felelősségbiztosítás esetén a biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerző- désben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. − A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését az első be- kezdésben meghatározott határidőben a biztosítónak nem je- lenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges kö- rülmény kideríthetetlenné válik. – A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a biztosított vagyon- tárgy állapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az kárenyhí- téshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás követ- keztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. – Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munka- napon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intéz- kedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azon- ban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni. – A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerű- ségének bizonyítása a szerződőt (biztosítottat) terheli.

  • Az Eladó visszatérítési kötelezettségének módja A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladó-t felelősség nem terheli.

  • Közlési és változásbejelentési kötelezettség (1) A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyek ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosító az ajánlaton a szerződő féltől és a biztosítottól a valóságnak megfelelő adatközlést vár, és a valóságnak megfelelő adatközlés a kockázat elvállalását és feltételeit vagy a biztosítási ajánlat elutasítását befolyásolja.