Fogalommeghatározások A jelen ÁSZF-ben, és a jelen ÁSZF alapján kötött Egyedi előfizetői szerződésekben használt fogalmak meghatározása:
Fogalom meghatározások A jelen Általános Szerződési Feltételek alkalmazása tekintetében:
Módosítások 1. A jelen Szerződés hatálybalépését követően bármely Részes Állam bármikor módosításokat javasolhat a jelen Szerződéshez, a Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz vagy a Kiegészítő Jegyzőkönyv mellékleteihez. Bármely Részes Állam, a 7. bekezdésben foglaltakkal összhangban, ugyancsak javasolhat változtatásokat a Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz vagy annak mellékleteihez. A módosító javaslatok a 2-6. bekezdésekben foglalt eljárások tárgyát képezik. A 7. bekezdésben foglaltak szerinti változtatásokra irányuló javaslatok a 8. bekezdésben foglalt eljárások tárgyát képezik. 2. A javasolt módosítást csak Módosítási Konferencia tárgyalhatja és fogadhatja el. 3. Minden módosító javaslatot a Főigazgatóval kell közölni, aki azt valamennyi Részes Állam és a Letéteményes között körözteti és kikéri a Részes Államok véleményét arról, hogy össze kell-e hívni egy Módosítási Konferenciát a javaslat megvitatására. Ha a Részes Államok többsége a javaslat köröztetését követő 30 napon belül arról tájékoztatja a Főigazgatót, hogy támogatja a javaslat további megvitatását, a Főigazgató Módosítási Konferenciát hív össze, amelyre valamennyi Részes Állam meghívást kap. 4. A Módosítási Konferenciára a Konferencia rendes ülésszakát követően azonnal kerül sor, hacsak valamennyi Részes Állam, amely támogatja a Módosítási Konferencia összehívását, nem kéri azt, hogy arra korábban kerüljön sor. A Módosítási Konferenciát a javasolt módosítás köröztetését követő 60 napon belül megtartani nem lehet. 5. A módosításokat a Módosítási Konferencia a Részes Államok többségének igenlő szavazatával fogadja el úgy, hogy egyetlen Részes Állam sem ad le nemleges szavazatot. 6. A módosítások valamennyi Részes Állam viszonylatában 30 nappal a megerősítést tanúsító okiratok letétbe helyezését követően vagy a Módosítási Konferencián igenlő szavazatot leadott valamennyi Részes Xxxxx általi elfogadását követően lépnek hatályba. 7. A jelen Szerződés működőképességének és hatékonyságának biztosítása érdekében a Kiegészítő Jegyzőkönyv I. és III. részei és a Kiegészítő Jegyzőkönyv 1-2. mellékletei a 8. bekezdésben foglaltakkal összhangban megváltoztathatók, amennyiben a javasolt változtatások csupán adminisztratív vagy műszaki jellegű ügyekre vonatkoznak. A Kiegészítő Jegyzőkönyv és mellékleteinek egyéb előírásai a 8. bekezdésben foglaltak alapján nem változtathatók meg. 8. A 7. bekezdésben jelzett javasolt változtatások az alábbi eljárásokkal összhangban történnek: a) a javasolt változtatások szövegét a szükséges információkkal együtt a Főigazgatóhoz kell továbbítani. Bármely Részes Állam és a Főigazgató kiegészítő információkat adhat a javaslat értékeléséhez. A Főigazgató bármely ilyen javaslatot és információt haladéktalanul továbbít valamennyi Részes Államhoz, a Végrehajtó Tanácshoz és a Letéteményeshez;
Meghatározások Adóhálózat jelenti a digitális földfelszíni televízió műsorterjesztő hálózatot, és a Szolgáltatóhoz kapcsolódó valamennyi eszközt, valamint a szolgáltatásban elérhető műsorok jeleinek a stúdióiktól a digitális földfelszíni televízió műsorterjesztő hálózathoz történő továbbításához kapcsolódó valamennyi eszközt.
Fogalom Meghatározás Jogosulatlan Úthasználat Minden olyan úthasználat jogosulatlan, ahol a Díjköteles Útszakaszok használatáért a Díjfizetésre Kötelezettek esetében nem vagy nem megfelelő mértékben történik díjfizetés. A mentesség eseteit kivéve.
Díjmeghatározások Az ÁSZF-ben megjelölt díjak meghatározását és alkalmazásának eseteit a jelen melléklet, valamint az ÁSZF vonatkozó része határozza meg:
Fogalmi meghatározások Antenna jel: Az Érintéses fizetési technológia szimbóluma.
Kizárások 1. Nem kerülnek megtérítésre azok a károk, melyek: a) meghaladják az V. Fejezetben meghatározott kártérítési kötelezettséget, b) nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennyeződés, mérgezés közvetlen és közvetett kárai, c) a gépjármű hatóságilag engedélyezett raksúlyának túllépéséből, illetve a korlátozások be nem tartásából származnak, amennyiben a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, d) a jármű hiányos és/vagy helytelen karbantartásával, nem megfelelő üzembiztonságával, vagy közlekedésre való alkalmatlanságával összefüggésben keletkeztek, e) környezetszennyezési károk, f) hatósági beavatkozásból eredő károk (elkobzás, lefoglalás, visszautasítás), g) azon idő alatt következtek be, hogy a fuvareszközt a biztosítottnak felróhatóan a fuvarozó vagy alkalmazottja, vagy más személy jogtalanul használta, h) a be-, és kirakodás, illetve árurögzítés során következtek be, és a be-, és/vagy kirakodás, illetve az árurögzítés nem a biztosított felelősségére történt, i) a biztosított megbízója által a fuvarozásra vonatkozó előírásokban vagy egyéb utasításban foglalt biztonsági illetve parkolásra vonatkozó előírásokat nem tartja be, és a kár ennek következtében állt elő. Kivételt képez ez alól, ha a biztosított igazolja, hogy a kapott előírások betartására tett erőfeszítései ellenére sem volt reális lehetősége, j) tisztán pénzügyi követelésekből erednek (kötbér, kezesség, fizetési késedelem, nemfizetés, büntetés, bírság), k) abból erednek, hogy a biztosított magára nézve a CMR Egyezmény IV. fejezet 23. cikk pontjai szerinti mértéknél szigorúbb illetve magasabb felelősséget vállalt (jelen kizárás csak a CMR Egyezmény IV. fejezet 23. cikk pontjai szerinti kártérítési felelősséget meghaladó kárrészt érinti), l) azáltal keletkeztek, hogy az áru fuvarozását jogszabály vagy hatósági rendelkezés különleges feltételhez kötötte, de e feltételnek a biztosított nem tett eleget, m) elháríthatatlan természeti erő (vis maior) következményeiből eredtek, n) amelyek a küldemény belső tulajdonságára vezethetők vissza, melyek folytán az áruban törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belső romlás, penészedés, erjedés, fagyás, olvadás és egyéb károsodás történt, o) amelyek elégtelen csomagolás, vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága miatt következtek be, p) a sértetlen csomagoláson belüli tartalomhiányokból eredtek, q) amelyek abból származtak, hogy a feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki, r) a gépjárműben történő raktározás vagy az éjszaka (22:00 és 06:00 óra között) őrizetlenül hagyott gépjármű feltörése vagy eltulajdonítása során keletkeztek, s) a kárenyhítési kötelezettség márkavédelmi vagy minőségbiztosítási okból történt figyelmen kívül hagyásából erednek, t) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmény, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargás, szabotázs következményei, u) Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására, vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas, v) a biztosított alvállalkozóinak, illetve további fuvarozók kezelésében keletkeztek, w) azokra a károkra, amelyek a fuvarozás megkezdését követően a saját, illetve a biztosított által bérbe vett, ideiglenesen tulajdonosának hozzájárulásával használt, vagy a biztosított által finanszírozott telephelyen parkoló jármű feltörésével vagy lopásával kapcsolatosan keletkeztek. (Ide nem értendők az ingyenes és díj ellenében igénybe vehető nyilvános parkolóhelyek.), x) azokra a károkra, melyek a megszakítás nélküli várakozási idő 72. óráját követően, de még a fuvarozás újbóli megkezdése előtt keletkeztek. A IV. fejezetben foglaltaknak megfelelően 72 órát meghaladó várakozási idő alatt keletkezett kár esetén a biztosított által bizonyítandó, hogy a káresemény a biztosítással fedezett időtartam alatt következett be. 2. Külön írásos megállapodás hiányában nem kerülnek megtérítésre azok a károk, melyek: a) nyitott, fedetlen gépjárművel történő áruszállítások során keletkeztek, b) ömlesztett áruk szállítása során keletkeztek, c) a tartálykocsikkal történő áruszállítások során keletkeztek, d) konténeres áruszállítás során a konténerek sérüléséből, elveszéséből eredtek, e) kabotázs fuvarozás során keletkeztek 3. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi árufajtákra: a) nemesfémek (vert és veretlen, megmunkált és megmunkálatlan formában is), ékszerek, drágakövek, bankjegyek, minden fajtájú értékpapírok, értékcikkek, okmányok és okiratok; b) műértékek, művészeti alkotások, régiségek; c) élőállatok; d) túlméretes, és azon nehézáruk, melyek egyedi tömege a 24.000,- kg-ot meghaladja, e) átköltözködési ingóságok, hullák és nemzetközi postaegyezmények rendelkezései alapján végzett fuvarozások küldeményei; f) gépjárművek; 4. Külön írásos megállapodás hiányában a biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi árufajtákra: a) ásványolaj b) dohánytermék c) komplett kocsirakományú (FTL), illetve a rakomány 50%-át meghaladó mennyiségű szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai árukból álló szállítmányok, A 50%-os mérték alatt a szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai áruk komplett rakományhoz viszonyított aránya értendő térfogat (m3), illetve a térfogat adatok arányának nem vizsgálhatósága esetén bruttó súly (kg) vonatkozásában. Jelen alpont alkalmazásában szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai árunak minősülnek a kép- és hang, illetve adatátvételre, azok továbbítására, lejátszására, rögzítésére vagy tárolására képes elektronikai eszközök és tartozékaik, többek között: televízió, műholdvevő bel- és kültéri egysége, rádió, hanglemez -és audio CD-lejátszó, DVD-, Blu Ray és egyéb formátumú adathordozó-lejátszó, házimozi berendezés, videó, fényképezőgép, számítógép kijelző, laptop, táblagép, vetítő-, nyomtató- és másolóeszközök, adathordozók. d) szabályozott hőmérsékleten szállítandó áruk, e) szeszesital, f) mobiltelefonok (összeszerelt állapotban.
Kockázatkizárások 23.1 A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll: • radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvosilag elôírt, terápiás célú sugárkezelést, • HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel, • harci eseményekkel, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadásokkal, terrorcselekményekkel vagy zavargásokkal. Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény. 23.2 A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jármûben, országos vagy nemzetközi szervezett amatôr sportversenyeken, illetve engedély nélkül rendezett sportversenyeken való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be. 23.3 A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény nem menetrendszerû kereskedelmi személyszállító repülés, hanem egyéb repülés következménye. 23.4 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a kötéstôl számított öt éven belül bekövetkezô biztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel • a biztosított szerzôdéskötéskor már meglévô állapota, súlyos betegsége, súlyos maradandó egészségkárosodása, amelyrôl a szerzôdô/ biztosított tudott vagy tudnia kellett, • veleszületett súlyos rendellenesség, a biztosított születésével összefüggô károsodások, amelyrôl a szerzôdô/biztosított tudott vagy tudnia kellett, feltéve, hogy a fenti pontok esetében a biztosító a kockázat összegére tekintettel egészségi kockázatfelmérést nem végzett. 23.5 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a baleset-, és egészségbiztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel • az öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete, abban az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el, • a biztosított olyan balesete, betegsége, amely okozati összefüggésben áll a biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a biztosító jelen biztosítására vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már kialakult maradandó károsodásával, illetve korábban már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott testrészt érint; • extrém sporttevékenység Extrém sportnak minôsül a társadalombiztosítási szerv által annak tekintett szabadidôs tevékenység, melyekkel összefüggésben fellépô egészségkárosodás esetén csak térítés melletti ellátást biztosít. A kizárások a kockázatviselés tartama alatti, de az ajánlattételt követôen esetlegesen késôbb extrém sportnak minôsített sportokra is vonatkoznak (a mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint). 23.6 Nem minôsülnek balesetnek, így kizártak a balesetbiztosítás kockázatviselésébôl a következô esetek: 23.7 Amennyiben a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített biztosítási szolgáltatást nem teljesíti a biztosító. Helyette az alapbiztosítást érintô haláleseti szolgáltatás esetén a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kerül kifizetésre a kedvezményezettnek. 23.8 A biztosító a kockázatelbírálás során a kockázat egyedi mérlegelésével valamely, a fentiekben kizárt kockázat vállalhatóságáról szóló döntést is hozhat.
Ingóságok 3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a nem az épület részét képezô (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a keresôtevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközei, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé. 3.2. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, más biztosítási szerzôdés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki. 3.3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következô vagyoncsoportokba kerülnek besorolásra: