Bérleti díj A bérleti díj az Egyedi Bérleti Szerződés megszűnésével válik esedékessé. A bérleti díjjal a Szolgáltató jogosult a Felhasználó számláját az Egyedi Bérleti Szerződés megszűnését követően azonnal megterhelni. Az Egyedi Bérleti Szerződés alapján aktuálisan fizetendő díjról a Felhasználó az Egyedi Bérleti Szerződés megszűnésekor e-mail értesítést kap, majd pedig a Szolgáltató a bérleti díjakat a számlában is feltünteti. A bérleti díj az igénybevett személygépjármű típusától függően eltérő lehet.
Vizsgálati díj Amennyiben az Előfizető ugyanazt a hibajelenséget indokolatlanul ismételten jelzi és a megismételt vizsgálatot igényli, azonban a vizsgálat bizonyíthatóan indokolatlan volt, úgy annak költségeit, valamint a hatóság által a Szolgáltatóval szemben érvényesített további díjat a Szolgáltató jogosult az Előfizetőre áthárítani.
Eseti díjak A szerződőnek lehetősége van a rendszeres biztosítási díjon felül a eseti díjak befizetésére is az alábbiak szerint. A szerződő által befizetett eseti díj kizárólag akkor tekinthető eseti befizetésnek, ha az a biztosító által külön erre a célra rendszeresített számlájára érkezett és az eseti díjra vonatkozó rendelkezés tartalmazza az eszközalapok közötti felosztást, a kötvényszámot, valamint megfelel a 1. számú mellékletben le- írt minimális díj szabálynak. A szerződő köteles az eseti díj befizetéséről a biztosító köz- pontját írásban az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésé- vel értesíteni és rendelkezni arról, hogy ezt a díjat a biztosító milyen befektetési alapokban és milyen arányban helyezze el. Az eseti számláról bővebb információk a jelen általános szer- ződési feltételek 6.2. pontjában találhatók. Eseti befizetés teljesítésére rendszeresített számlaszám meg- található az 1. számú mellékletben. A biztosító által rendszeresített eseti bankszámlaszám megvál- tozása esetén, a biztosító a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) a válto- zást megelőző legalább 60 nappal nyújt tájékoztatást, illetve a szerződőt a változás előtt legalább 60 nappal írásban értesíti. A biztosító eseti díjak befizetésére alkalmazott bank- számlaszáma nem egyezik meg a biztosító rendszeres díjak számára használt bankszámlaszámával. Amennyiben a szerződő helytelen, nem az eseti díjfize- tésre rendszeresített bankszámlaszámra teljesíti az eseti befizetését, abban az esetben, a biztosító a téves befize- tést nem korrigálja és az ebből adódó árfolyamkockáza- tot nem vállalja át. Téves – nem a jelen szerződés eseti díj befizetésre rend- szeresített bankszámlaszámra teljesített és/vagy nem beazonosítható befizetéseket a biztosító függő számlán tartja, az ilyen összegeket a biztosító a küldő bankszám- laszámra legkésőbb 60. napig visszautalja és addig ka- matmentes letétként kezeli. A biztosító a hiánytalanul kitöltött érvényes eseti díj befizetésé- ről szóló rendelkező nyilatkozat biztosító központjába – azono- sított módon – történő megérkezését követően vagy a befize- tett összeg biztosító számláján történt jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot követő 3 munkanapon belül indított megbízás alapján a 3. számú mellékletben részletezett teljesí- tés napi árfolyamon váltja át az eseti díjat – a szerződő érvé- nyes rendelkezésének megfelelően – befektetési egységekre. A befizetett eseti díjakból a 7.1.4. pontban megadott költségek levonását követően a biztosító eseti befektetési egységeket vásárol, melyeket a szerződő eseti számláján elkülönítve tart nyilván. A biztosító a befizetés befektetését követően, a szerződőt levélben tájékoztatja a befektetés eredményéről és az adott befizetéshez tartozó befizetési azonosítóról. Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötele- zettségét nem módosítják. A biztosító az eseti díjakból automatikusan nem rendezi a szerződés díjelmaradását. A szerződő az 5.4. pontban leírt szabályok figyelembe vételével kérheti az elmaradt díjak eseti befektetési egy- ségek terhére történő rendezését. Eseti díjfizetésre akkor is lehetőség van, ha a szerződésen díj- szüneteltetés van érvényben, vagy a szerződés díjmentesített állapotban van.
Kórházi napi térítés Amennyiben a Biztosított külföldi tartózkodása során Súlyos betegség, vagy Súlyos baleset miatt Sürgősségi egészségügyi ellátásra szorul aktív fekvőbeteg ellátó kórházban, a Biztosító a kórházi felvétel napjától az ápolás minden napjára az egészségügyi ellátás költségein felül, a Különös Feltételékben meghatározott összeget fizeti ki a Biztosított részére. A Biztosító kockázatviselésének megszűnte utáni kórházi ápolás nem számít biztosítási eseménynek még akkor sem, ha az a kockázatviselés alatt bekövetkezett baleset miatt vált szükségessé. A Biztosító Biztosítottanként legfeljebb 10 nap kórházi ápolásra nyújt térítést. A kórházi ápolás napjainak számításánál a kórházi ápolás minden megkezdett naptári napja egész napnak számít. A szolgáltatás teljesítése szükség szerint a Biztosítottnak a Biztosító orvosa által történő felülvizsgálatához vagy egyéb orvosi vizsgálatokhoz köthető.
Az előfizetői bejelentések, panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció, kötbér és kártérítési igények intézése) A jelen ÁSZF vonatkozásában
a) Előfizetői bejelentés: az Előfizetői panasz és a hibabejelentés,
b) Előfizetői panasz: az Előfizető által tett olyan bejelentés, amely az igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó, az Előfizetői jogviszonyt érintő egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és nem minősül hibabejelentésnek.
6.2.1. Az Előfizető jogosult a Szolgáltató ügyfélszolgálatán írásban, elektronikus levélben vagy telefonon bejelentést és panaszt tenni.
6.2.2. A Szolgáltató az Előfizetőktől származó bejelentéseket, panaszokat és a bejelentés, panasz alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon nyilvántartásában rögzíti, és az adatkezelési szabályok betartásával azt 1 évig megőrzi.
6.2.3. A nyilvántartás minden bejelentésről, panaszról a következő adatokat tartalmazza:
a) az Előfizető bejelentése illetve panasza alapján tartalmazza • az Előfizető értesítési címét, vagy más azonosítóját; • ha szükséges, az Előfizetői szolgáltatás megnevezését, a hozzáférési pont címét, Előfizető azonosító számát, az Előfizetői hívószámot vagy más azonosítót; • a bejelentés, panasz rövid leírását, • a bejelentés időpontját (év, hónap, nap, óra).
b) a Szolgáltató vizsgálatának eredményeként tartalmazza • a bejelentés, panasz kivizsgálásának eredményeit, • a bejelentés, panasz orvoslásának módját és időpontját (év, hónap, nap, óra), • az Előfizető értesítésének módját és időpontját.
6.2.4. A Szolgáltató az Előfizető panaszát azonnal elintézhető szóbeli panasz esetén lehetőleg azonnal kivizsgálja és eredményéről Előfizetőt igénye szerint szóban, vagy írásban értesíti. Nem szóbeli vagy hosszabb ügyintézést igénylő szóbeli bejelentés esetén legkésőbb a bejelentéstől számított 30 napon belül kivizsgálja és a vizsgálat eredményéről az Előfizetőt írásban értesíti, a kivizsgálás befejezésétől számított 15 napon belül. Amennyiben a bejelentés, panasz kivizsgálására (pl. harmadik fél bevonása miatt) a 30 nap nem elegendő, a Szolgáltató az általános elintézési idő lejárta előtt köteles írásban értesíteni az Előfizetőt az ügy elintézésének várható időpontjáról.
6.2.5. Ha a bejelentés, panasz kivizsgálásához vagy orvoslásához helyszíni bejárás is szükséges, az Előfizető az előre egyeztetett időpontban köteles a Szolgáltató részére a bejutást és a hozzáférést biztosítani. Ha ez az Előfizető hibájából meghiúsul, a Szolgáltató az Előfizetőt új időpont egyeztetésére való felhívással értesíti, és az ügy elintézésének határideje az új időpontig terjedő időszakkal meghosszabbodik, továbbá az Előfizetőt kiszállási díj fizetésének kötelezettsége terheli.
6.2.6. A panasz elutasítása esetén az ügyfélszolgálat köteles az elutasítást indoklással ellátva írásba foglalni és annak 1 példányát az Előfizetőnek átadni vagy 15 napon belül megküldeni.
Bejárati ajtók A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételek- nek kell maradéktalanul megfelelniük: – az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa vagy ezekkel tá- madás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kiala- kításúnak kell lenni. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szál- irányú támadhatóságát, ezért csak megerősítéssel lehet alkalmas a kí- vánt ellenállás biztosítására. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni; – a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősség- gel kell biztosítani: – Az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni. – Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 8 mm átmé- rőjű legyen. – Az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy azok kívülről csak roncsolással legyenek bonthatók; az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2 - 2,0 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani. – Az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet olda- lanként (keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett); az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja. – Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szi- lárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokhoz rögzíteni; az ajtó- lapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni. – A zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani, a zárszerkezetnek legalább négy ponton kell biztosítani a zárást. – A reteszelési mélységnek minimum18 mm-t el kell érnie. – A zártestet és a zárbetétet fúrás, valamint letörés ellen védeni kell. – Bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel kell megerősíteni. – A hengerzárbetétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni; önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el. – A fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zár- szerkezetekkel szemben támasztott, 3. pont „Zárszerkezetek” fejezeté- ben leírt követelményeknek. – Üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább A3 - B1) biztonsá- gi üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyag- ból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üveg- szerkezet stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről (támadási ol- dalról) nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek. – Az ajtónak minimum 5 perces időtartamú betörést gátló ellenálló-ké- pességnek kell megfelelnie.
Ajánlati felhívás 2004/18/EK irányelv
Az előfizetői panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció és kártérítési igények intézése) 6.3.1. A jelen ÁSZF vonatkozásában
Kihelyezett hírközlési eszköz használati díja Amennyiben a szolgáltatás igénybevételéhez hírközlési berendezésnek az Előfizető által használt ingatlanba történő kihelyezésére van szükség, a Szolgáltató az eszközt az Előfizető rendelkezésére bocsátja. Az előfizetői szerződés hatálya alatt a hírközlési eszköz használatáért a Szolgáltató – a kihelyezett eszköz fajtájától függően eltérő mértékű – használati díj megfizetését írhatja elő.
Kötbér és kártérítési igények intézése Az Egyedi Előfizetői Szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetén a Szolgáltató az Előfizető vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató felelőssége kizárólag felróhatósága esetén áll fenn, azaz a Szolgáltató mentesül a kötbérfizetési, illetve kártérítési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, illetve ha bizonyítja, hogy a hiba felelősségi körén kívül vagy elháríthatatlan ok miatt keletkezett, vagy a hibát az Előfizető okozta. Nem kell a Szolgáltatónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség teljesítéseként az Előfizető köteles a Szolgáltatót haladéktalanul értesíteni, ha észleli, hogy a Szolgáltató szolgáltatása nem, vagy nem kielégítően működik. A Szolgáltató nem felel azokért a károkért és/vagy költségekért, melyek azért merülnek fel, mert az Előfizető e kötelezettségét nem, vagy csak késedelmesen teljesíti. A kötbér és kártérítés mértékét jelen ÁSZF A/3. Melléklete, míg számításának módját és feltételeit a 7. Fejezet tartalmazza.
