A Hitelkamat 3.1.1 Az Adós a Hitelkeret terhére folyósított kölcsönösszeg után Hitel- kamat fizetésére köteles. 3.1.2 A Hitelszerződésen megjelölt tartós fogyasztási cikk megvásárlá- sához, szolgáltatás igénybevételéhez nyújtott kölcsön, illetve a Hitel- szerződés létrejöttét követően a hitelkeret (rendelkezésre tartott köl- csön) terhére igényelt újabb tartós fogyasztási cikk megvásárlásához, szolgáltatás igénybevételéhez igényelt fogyasztási kölcsön Hitelka- mata fix, mértéke a Hitelszerződésen, illetve a jelen általános szerző- dési feltételek 5.5 pontja szerinti külön megállapodáson kerül feltün- tetésre és mértéke megegyezik a teljes hiteldíjmutatóval (THM-mel). A kölcsönszerződés egyedi részében meghatározott fizetési halasztás időtartama alatt az Adós Hitelkamatot vagy egyéb díjat nem köteles fizetni. Az Adós a kölcsön Hitelkamatát – az annuitásos kamatszámí- tás alapján – havonta fizeti, a jelen pont szerinti esetben a Hitelkamat számítása az alábbi képlet szerint történik: A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzététe- léről szóló 83/2010. (III. 25.) Kormányrendelettel összhangban a THM számítása a jelen 3.1.2. pont szerinti esetben az alábbi képlet segít- ségével történik: A Cofidis a THM jelen pont szerinti számítása során figyelembe ve- szi az Adós által a Hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót). A Hitelszer- ződéshez nem kapcsolódik olyan szolgáltatás, amelynek igénybe- vételét a Cofidis a Hitelszerződés megkötéséhez előírná, így ennek költségeit a THM számítása során nem kell figyelembe venni. A THM számításánál nem vehető figyelembe továbbá a prolongálás (futam- idő hosszabbítás) költsége, a késedelmi kamat, egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a Hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik. 3.1.3 Amennyiben az Adós a rendelkezésre tartott Hitelkeret (rendel- kezésre tartott kölcsön) terhére szabad felhasználású kölcsönt igé- nyel, úgy a Hitelkamat változó, mértéke a Hitelszerződésben kerül meghatározásra. Az Adós a folyósított kölcsönösszeg után felszámított Hitelkamatot havonta fizeti. A Hitelkamat kiszámítása az alábbi képlet szerint történik: napok száma = két pénzügyi esemény között eltelt napok száma (pl. két zárás között) A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzététe- léről szóló 83/2010. (III. 25.) Kormányrendelettel összhangban a THM számítása az alábbi képlet segítségével történik: A Cofidis a THM számítása során figyelembe veszi az Adós által a Hitel- szerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, ju- talékot, költséget és adót). A Hitelszerződéshez nem kapcsolódik olyan szolgáltatás, amelynek igénybevételét a Cofidis Hitelszerződés meg- kötéséhez előírná, így ennek költségeit a THM számítása során nem kell figyelembe venni. A THM számításánál nem vehető figyelembe továbbá a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, a késedelmi kamat, egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a Hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik. A rendelkezésre tartott Hitelkeret (rendelkezésre tartott kölcsön) esetében a THM ki- számításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni: – a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; – a Hitelszerződésben meghatározott legalacsonyabb törlesztő részletet (a havi minimum fizetendő törlesztő részletet) kell figyelembe venni; – mivel a Hitelszerződés több lehívási időpontot tartalmaz, ezért a legkorábbi időpontot kell figyelembe venni; – mivel a Hitelszerződés alapján a Hitelkamat mértéke változó, de annak mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert Hitelkamatot és díjat változatlannak kell te- kinteni a futamidő végéig; – mivel a Hitelszerződés szerint a Hitelkamat az első időszakra rögzí- tett kamat, és a Cofidis ezt követően új Hitelkamatot fog megállapíta- ni, amit rendszeres időközönként hozzáigazít a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapo- dás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén ala- puló kamattal, mint változatlan Hitelkamattal kell számolni. 3.1.4 A Hitelkamat a 3.1.2. pont szerinti kölcsönök esetében fix, a 3.1.3. pont szerinti kölcsönök esetében változó. A változó Hitelkamat a hat hónapos Budapesti bankközi kamatlábból (BUBOR), mint a Ma- gyar Nemzeti Bank által a honlapján közzétett referencia-kamatlábból és fix kamatfelárból tevődik össze, azzal, hogy Hitelkamat nem ha- ladhatja meg a fix kamatfelár és az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat összegét, a teljes hiteldíjmutató mértéke pedig nem haladhatja meg az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. 3.1.5 A 3.1.3. pont szerinti változó Hitelkamat a hat hónapos BUBOR- hoz, mint Referencia-kamathoz kötött, és 6 hónapos kamatperiódu- sokra rögzítésre kerül. A kamatperiódusok január 1. napjától június 30., illetve július 1. napjától december 31. napjáig tartanak, és az érin- tett naptári félévet megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal (amennyiben ez a nap szombatra, vasárnapra, vagy egyébként mun- kaszüneti napra esik, az ezt megelőző munkanapon) érvényes hat hónapos BUBOR irányadó az adott naptári félév idejére. A Hitelkamat mértékének a hat hónapos BUBOR változásával járó megváltozása nem minősül szerződésmódosításnak. A referencia kamatláb módo- sulása miatti kamatláb módosítást a Cofidis a módosítás hatályba lé- pését megelőzően a honlapján hirdetményben teszi közzé. A referen- cia-kamatláb módosulása a havi minimum fizetendő törlesztő részlet összegét befolyásolja (a referenciakamat változásától függően növeli vagy csökkenti annak összegét), az adott kölcsönre vonatkozó futam- idő változatlanul hagyása mellett. 3.1.6 A Cofidis nyilvántartja és honlapján elérhetővé teszi a Hitelkamat kiszámításához általa felhasznált referencia-kamatláb, kamatváltoz- tatási és kamatfelár-változtatási mutatók korábbi adatait, valamint alkalmazásának időszakát.
Titoktartási kötelezettség 1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
Jótállási igény kezelésével kapcsolatos szabályok A kijavítás kezelésekor az Eladónak törekedni kell arra, hogy a kijavítást 15 napon belül elvégezze. A kijavításra nyitva álló határidő a fogyasztási cikk átvételekor indul. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó a Vásárlót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során az Eladó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vásárló eltérő rendelkezése hiányában az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, az Eladó köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a vásárló részére visszatéríteni. A Vásárló az ÁSZF elfogadásával hozzájárul, hogy számára a tájékoztatást elektronikus úton vagy a Vásárló általi átvétel igazolására alkalmas más módon is megvalósulhasson. ha a Vásárló ehhez hozzájárult, számára a kijavítás teljesíthető későbbi határidőben, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül ki kell cserélni, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, de a fogyasztási cikk cseréjére sincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell számára a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül visszatéríteni. az Eladó felé kijavítási igényel fordulni, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a vételár arányos leszállítását kérni az Eladótól, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztási cikket az Eladó költségére kijavítani vagy mással kijavíttatani, vagy amennyiben a Vásárló ezen jogaival (kijavítás, árleszállítás és mással kijavíttatás az Eladó költségére) nem él, vagy ezekkel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára 8. napon belül a fogyasztási cikket ki kell cserélni, ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell nyolc napon belül visszatéríteni számára. A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.
Az előfizetőnek a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb kötelezettségei 79 13.1. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 79 13.2. A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 80 13.3. A végberendezéssel, vagy az előfizetőnek átadott, de a szolgáltató tulajdonát képező más elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos kötelezettségek 80 13.4. Az adatváltozás bejelentése, adatszolgáltatás 81
A kapcsolattartás irányelvei A szerződő félnek ki kell jelölnie egy vagy több kapcsolattartó személyt (avagy "contact" személyt), akik felelősek minden számítógépért, IP hálózatért vagy alhálózatért, mely a szolgáltató által nyújtott szolgáltatás révén kapcsolódik az Internethez. Meg kell adnia a kapcsolattartó személyek nevét, telefonszámát, postai és e-mail címét ("contact" információ) még a hálózati kapcsolat kiépítése előtt. A "contact" információnak mindig naprakésznek és pontosnak kell lennie, ezért az esetleges változásokról haladéktalanul értesíteni kell a szolgáltató ügyfélszolgálatát. A pontatlan vagy elavult információk miatti károkért a szerződő fél tartozik felelősséggel. A kapcsolattartó személynek rendelkeznie kell a megfelelő eszközökkel, hozzáférési lehetőséggel, valamint jogosultsággal, hogy a szerződő fél rendszereit konfigurálja, üzemeltesse, és/vagy ezekhez a hozzáférést korlátozza.
A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 17 17.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 17 17.2. Titoktartási kötelezettség 18 17.3. Szerződésre jellemző értéke módosítása 22 17.4. Napi tájékozódási lehetőség 23
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
Ügyfélkapcsolat, hibaelhárítás, panaszkezelés, jogviták 28 6.1. A hibabejelentések kezelése, folyamata, a vállalt hibaelhárítási határidő, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás 28 6.2. Az előfizető jogai az előfizetői szolgáltatás hibás teljesítése esetén 32 6.3. Az előfizetői panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció és kártérítési igények intézése) 34 6.4. Az ügyfélszolgálat működése, az ügyfelek szolgáltató által vállalt kiszolgálási ideje 37 6.5. A tudakozó szolgáltatás igénybevétele 40 6.6. Tájékoztatás a szolgáltatással összefüggő jogviták peres és peren kívüli kezdeményezésének lehetőségéről és feltételeiről, a békéltető testülethez való fordulás jogáról, az eljárásra jogosult hatóságok, békéltető testület és egyéb szervezetek megnevezése, elérhetőségeik (cím, telefonszám, egyéb elérhetőség) feltüntetése 40
A hirdetmény keretmegállapodás megkötésére irányul Nem Keretmegállapodás egy ajánlattevővel Keretmegállapodás több ajánlattevővel A keretmegállapodás résztvevőinek tervezett maximális létszáma: A hirdetmény dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányul Nem A dinamikus beszerzési rendszert további beszerzők is alkalmazhatják Nem Keretmegállapodások esetén – klasszikus ajánlatkérők esetében a négy évet meghaladó időtartam indokolása:
Hangfelvétel másolat kiadása adathordozón Amennyiben az Előfizető az általa és a Szolgáltató között folytatott telefonbeszélgetésről másolatot kér, hangfelvétel másolati díjat köteles megfizetni. A Szolgáltató hangfelvételenként egy alkalommal ingyenesen biztosítja a hangfelvétel másolatot az Előfizető részére.