Egyéb titoktartási szabályok mintaszakaszok

Egyéb titoktartási szabályok. 1.2.1. A Társaság tulajdonosa, vezető tisztségviselői és alkalmazottai kötelesek az Ügyféllel kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti-, és banktitkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani. Ezen korlátozás nem vonatkozik a jogszabály által előirt adatszolgáltatási kötelezettségre, a Társaság és az Ügyfél közötti bírósági eljárásra, illetve az egyéb közvetítői, választott bírósági eljárásra. 1.2.2. A Társaság az üzleti kapcsolatok megszűnése után is megőrzi az üzleti- és banktitkot. 1.2.3. Az Ügyfélnek joga van megismernie minden olyan adatot, melyet a Társaság vele kapcsolatban nyilvántart, kezel, továbbít. Az Ügyfél írásbeli kérésére a Társaság minden – az Ügyfél személyére és szerződéseire vonatkozóan nyilvántartott, kezelt, továbbított - adatot írásban közöl Ügyféllel.
Egyéb titoktartási szabályok. A Társaság tulajdonosa, vezető tisztségviselői és alkalmazottai kötelesek az Ügyféllel kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti-, és banktitkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani. Ezen korlátozás nem vonatkozik a jogszabály által előirt adatszolgáltatási kötelezettségre, a Társaság és az Ügyfél közötti bírósági eljárásra, illetve az egyéb közvetítői, választott bírósági eljárásra.

Related to Egyéb titoktartási szabályok

  • Egyéb szabályok Ha Helyhez kötött szolgáltatás esetén az Előfizető az Előfizetői Hozzáférési Pont áthelyezése mellett egyidejűleg az Előfizetői Szerződés átírását is kérte, ebben az esetben a két különböző kérés kölcsönösen kizárják egymást, ilyen speciális esetben a Szolgáltató a hamarabb benyújtott kérelmet teljesíti. Ha a kérelmek együttesen érkeztek meg a Szolgáltatóhoz, abban az esetben a Szolgáltató az átírásra irányuló kérés szerint jár el. Ha az előfizetői jogviszony az áthelyezési kérés teljesítése miatt szünetel, akkor ezen időtartam nem számít bele a határozott idejű Előfizetői Szerződés időtartamába.

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást az alábbiak szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis. 2.1.5.2. Távollévők között írásban megkötött határozott idejű előfizetői szerződés esetén az előfizetői szerződés létrejöttének időpontjáról szóló értesítésben a Szolgáltató a határozott időtartam lejáratának napjáról is értesíti az Előfizetőt.

  • Titoktartási kötelezettség 10.1. Vállalkozó köteles a Megrendelővel kötött Szerződése teljesítése során tudomására jutott mindennemű adatot időbeli korlátozás nélkül megőrizni. 10.2. Megállapodást kötő Xxxxx rögzítik, hogy Vállalkozó titoktartási kötelezettségvállalása kiterjed minden alkalmazottjára és alvállalkozójára (amelyekkel / akikkel jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben jogviszonyt létesített, illetve kapcsolatba került). Felek megállapodnak, hogy a Megrendelőtől és/vagy az általa meghatalmazott személytől kapott információkat Vállalkozó csak a jelen Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használhatja fel. 10.3. Jelen Szerződésben foglaltakra vonatkozóan Vállalkozó titoktartásra kötelezett. Megrendelő írásba foglalt egyetértése nélkül nem adhat át harmadik személy részére olyan dokumentumot, adatot vagy más információt, amelyet közvetlenül, vagy közvetve kapott a Megrendelőtől a jelen Szerződéssel kapcsolatosan, akár annak megkötését megelőzően, akár a Szerződés időtartama alatt vagy megszűnése után, hacsak a jelen Szerződésben nincs máshogy meghatározva. 10.4. A Szerződő fél fent meghatározott kötelezettsége nem terjed ki azon információkra: • mely közismertté válik anélkül, hogy valamely Fél a titoktartási kötelezettségét megsértené, • amelyről bizonyítható, hogy a Szerződő Fél ismerte a titoktartási körbe vonásakor és korábban közvetlenül vagy közvetve nem a másik Féltől jutott tudomására; vagy • amely egyébként jog szerint válik elérhetővé a Szerződő Fél számára egy harmadik féltől, aki nem kötelezett titoktartásra. 10.5. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik továbbá arra az esetre és azon információkra, melyek kiadására jogszabály vagy kötelező hatósági döntés kötelezi valamely Felet. 10.6. A Megállapodás jelen pont szerinti követelményei érvényben maradnak a Megállapodás teljesülésekor, vagy ha az bármely okból megszűnik. 10.7. A jelen pont szerinti követelmények semmiképpen sem gátolhatják a Feleket a jelen Szerződésből eredő jogaik bíróság előtt történő érvényesítésében.

  • A Biztosítási Titokra Vonatkozó Elvi És Gyakorlati Tudnivalók A személyes adatok, arra való tekintettel, hogy biztosítási szerződéshez kapcsolódnak, egyben biztosítási titkot is képeznek, ekként az adatok kezelésére irányadó tudnivalókat, A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók című fejezet tartalmazza

  • Adatvédelmi jogszabályok a) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. sz. Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR); b) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.); c) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.); d) A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó adatvédelmi és titoktartási kötelezettségre, az adatkezelés és a titokvédelem különleges feltételeire, a hálózatok és a szolgáltatások biztonságára és integritására, a forgalmi és számlázási adatok kezelésére, valamint az azonosítókijelzésre és hívásátirányításra vonatkozó szabályokról szóló 4/2012. (I. 24.) NMHH rendelet; e) Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III. 30.) NMHH rendelet;

  • További címek és kapcsolattartási pontok A másik ajánlatkérő címei, amely nevében az ajánlatkérő a beszerzést végzi Hivatalos név:

  • Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

  • Titoktartás A Szerződő Xxxxx kijelentik, hogy a Rendszerhasználati szerződés megkötésével és teljesítésével összefüggésben a másik Szerződő Féllel és annak tevékenységével kapcsolatban bármilyen módon tudomásukra jutott adat, tény, így különösen, de nem kizárólagosan a Rendszerhasználati szerződés léte és tartalma üzleti titoknak minősül, azt a Szerződő Xxxxx harmadik személynek nem adhatják ki, nem tehetik hozzáférhetővé és a Rendszerhasználati szerződés teljesítésétől eltérő más célra nem használhatják fel. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki az alábbi információkra: • amelyek a nyilvánosság számára rendelkezésre állnak, vagy amelyek a jövőben az információt kapó Szerződő Fél hibáján kívül válnak nyilvánossá, vagy • amelyek bizonyíthatóan már a Rendszerhasználati szerződés hatályba lépését megelőzően is, jogszerűen ismertek voltak az információt kapó Szerződő Fél számára, vagy • amelyek olyan harmadik fél által jutottak az információt kapó Szerződő Fél tudomására, akit vagy amelyet nem köt titoktartási megállapodás azon Szerződő Féllel szemben, akire/amelyre az információ vonatkozik, vagy • amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy kiadását jogszabály, tőzsdei szabályzat vagy hatósági rendelkezés teszi kötelezővé, az előírt mértékben és kör részére, vagy • a KP üzemeltető és a Központi Szerződő Fél részére a Rendszerhasználati szerződés megkötésére és megszűnésére vonatkozó tájékoztatásra • a Központi Szerződő Fél részére a kiegyensúlyozó elszámoláshoz kapcsolódó kockázatok teljeskörű értékeléséhez szükséges, a napi betáplálások és vételezések összesített allokált mennyiségére. A Rendszerhasználó részére küldött fizetési felszólításokról, és annak jogszabályi, valamint szerződéses jogkövetkezményei alkalmazásáról a Társaság jogosult a Hivatalt tájékoztatni. A titoktartási kötelezettségvállalás hatályosságát nem érinti a Rendszerhasználati szerződés bármilyen okból történő megszűnése. Amennyiben a szerződésszegő Fél a titoktartási kötelezettségét a Rendszerhasználati szerződés hatálya alatt, vagy annak megszűnését követő 3 éven belül megszegi, szerződésszegésenként 10.000.000 forint (tízmillió forint) kötbért köteles fizetni a másik Fél részére. A szerződésszegő Fél köteles a kötbér összegét a terhelő levél kiállításától számított 8 napon belül a másik Fél részére megfizetni. A kapcsolt kapacitástermék esetén a Rendszerhasználó elfogadja és hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Rendszerhasználati szerződés teljesülésével kapcsolatos körben (így különösen, de nem kizárólagosan a szerződés érvényessége, hatályba lépése, a teljesítés felfüggesztése, a Rendszerhasználó nemfizetése, a Rendszerhasználati szerződés rendes és rendkívüli megszűnése, megszüntetése, stb.) a Társaság az általa a Rendszerhasználóval kapcsolatos adatokról, információkról kizárólag a kapcsolt kapacitástermék másik felét biztosító rendszerüzemeltetőt tájékoztassa, abból a célból, hogy a kapcsolt kapacitástermékre vonatkozó szerződések összehangolt teljesítése és teljesülése a szerződés teljes időtartama során biztosított legyen. A fentieknek megfelelő adat- és információtovábbítás nem minősül az üzleti titok megsértésének.