Egyéb szabályok mintaszakaszok

Egyéb szabályok. Ha Helyhez kötött szolgáltatás esetén az Előfizető az Előfizetői Hozzáférési Pont áthelyezése mellett egyidejűleg az Előfizetői Szerződés átírását is kérte, ebben az esetben a két különböző kérés kölcsönösen kizárják egymást, ilyen speciális esetben a Szolgáltató a hamarabb benyújtott kérelmet teljesíti. Ha a kérelmek együttesen érkeztek meg a Szolgáltatóhoz, abban az esetben a Szolgáltató az átírásra irányuló kérés szerint jár el. Ha az előfizetői jogviszony az áthelyezési kérés teljesítése miatt szünetel, akkor ezen időtartam nem számít bele a határozott idejű Előfizetői Szerződés időtartamába.

Egyéb szabályok. Ha Helyhez kötött szolgáltatás esetén az Előfizető az Előfizetői Hozzáférési Pont áthelyezése mellett egyidejűleg az Előfizetői Szerződés átírását is kérte, ebben az esetben a két különböző kérés kölcsönösen kizárják egymást, ilyen speciális esetben a Szolgáltató a hamarabb benyújtott kérelmet teljesíti. Ha a kérelmek együttesen érkeztek meg a Szolgáltatóhoz, abban az esetben a Szolgáltató az átírásra irányuló kérés szerint jár el.

Egyéb szabályok. Amennyiben valamely értéknövelt szolgáltatás nyújtásához a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatok szükségesek, a szolgáltató köteles a felhasználót, és előfizetőt tájékoztatni ezen adatok típusáról, az adatfeldolgozás céljáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy az adatokat szükséges-e harmadik fél számára továbbítani. A felhasználóval, előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat – az elektronikus hírközlésről szóló 2003. C. törvény 159. §-ában foglalt adatfeldolgozás kivételével – az elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag a felhasználó vagy az előfizető hozzájárulása esetén dolgozhatja fel és csak olyan mértékben és időtartamig, amely szükséges az értéknövelt szolgáltatás nyújtásához. A felhasználó, és az előfizető ezen hozzájárulását bármikor visszavonhatja. Az elektronikus hírközlési szolgáltató az adatkérésre külön törvény szerint jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából, kérelmükre köteles megállapítani és részükre továbbítani a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat. Az elektronikus hírközlési szolgáltató az adatkérésre körözési eljárás lefolytatása érdekében a körözési eljárást lefolytató szerv megkeresésére köteles megállapítani és részére továbbítani a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (8) bekezdése szerinti esetben, az adatok megismerésére külön törvényben felhatalmazott szerv kérelmére az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles megállapítani és részére továbbítani a felhasználóval, és az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat.

Egyéb szabályok. Szolgáltató fenntartja a jogot arra, hogy az Előfizetői Szerződés bármely okból történt megszűnését követően az Előfizetővel csak abban az esetben kössön ismételten Előfizetői Szerződést, ha az Előfizetőnek vagy Számlafizetőnek a Szolgáltatás igénybevételéből eredő díjtartozása a Szolgáltatóval szemben nem áll fenn, vagy a korábbi Előfizetői Szerződés megszűnésére nem az Előfizető és/vagy a Számlafizető szerződésszegése miatt került sor. Szolgáltató fenntartja magának a jogot, hogy az Előfizetői Szerződés megkötését megtagadja, amennyiben alaposan feltehető, hogy a szerződő fél kár okozása érdekében a Szolgáltatót megtévesztette, vagy megtévesztésére törekszik. (Különösen, ha az azonosítására szolgáló dokumentum nyilvánvalóan hamis, hamisított vagy érvénytelen.) Szolgáltató az előfizetői jogviszony létesítését megtagadhatja vagy a Szolgáltató által meghatározott összeg (előleg vagy egyéb más biztosíték) befizetéséhez kötheti azon Előfizető esetében, aki 1 (egy) éven belül már 2 (két) Előfizetői Szerződést kötött valamely a Szolgáltató által nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásra.

Egyéb szabályok. Tekintettel arra, hogy a kiegészítő fedezet a fenti szolgáltatásokat foglalja magába, az Általános Szerződési Feltételek biztosítási összegre vonatkozó rendelkezései a fedezetre nem érvényesek, azaz a) nem a biztosítási összeg, nem annak többszöröse vagy meghatározott része kerül kifizetésre, b) a szolgáltatást a jelen szerződési feltételek tartalmazzák, c) a biztosítási szolgáltatás emelésére nem kerül sor, abban az esetben, ha az egy biztosítottra vonatkozó kiegészítő fedezetek költségei- nek összege meghaladja a „B” jelű Kondíciós lista 6.3. pontjában foglalt költségszintet, d) a szerződőnek nincs módja a szolgáltatás mértékének a szerződés tartama alatt történő megváltoztatására, e) a kiegészítő fedezet költségének – a „B” jelű Kondíciós lista 6.1 pontjában foglalt minimális havi költség változása következtében történő – emelése esetén a szolgáltatás nem emelkedik, f) a kiegészítő fedezet esetében nincs mód a biztosítási szolgáltatás értékkövetéssel történő emelésére.

Egyéb szabályok. A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett bírósági ítéletekre és döntőbizottsági joggyakorlatra hívta fel a közbeszerzési eljárásokban részt vevők figyelmét: A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.267/2009/11. ítélete szerint a konzorciumoknak jogképességük, önálló jogalanyiságuk nincs, saját nevük alatt jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására nem jogosultak. A konzorciumot polgári jogi szerződés hozza létre, a konzorciumi szerződés a szerződő felek között kötelmi jogviszonyt keletkeztet. A konzorciumi szerződéssel nem jön létre a szerződő felektől elkülönült jogi személy. Sem a Kbt., sem más jogszabály a konzorciumot jogalanyisággal, jogképességgel nem ruházza fel, ezért harmadik személyek felé szerződéses nyilatkozatot a tagok személyesen vagy képviselő útján tehetnek. Közös ajánlattétel esetén az ajánlathoz csatolni szükséges a közös ajánlattevők által kötött együttműködési megállapodást. Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a közös ajánlattevők nevét, székhelyét; b) a közös ajánlattevőket képviselő tag (konzorciumvezető) megjelölését azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi tagot képviselni az ajánlatkérővel szemben jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által az ajánlattevő, illetve az ajánlattevő által az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében; továbbá a megállapodásban a konzorcium tagjainak a képviselő tagot fel kell jogosítaniuk arra, hogy a közbeszerzési eljárás során nevükben nyilatkozatot tegyen, kötelezettséget vállaljon, a csatolandó dokumentumokat helyettük és nevükben aláírja (nyertesség esetén kötendő szerződés és az együttműködési megállapodás kivételével) c) a képviselő nevében aláíró természetes személy nevét és mellékletként csatolva aláírási címpéldányát vagy közjegyző által hitelesített aláírási mintáját. d) közös ajánlattevők nyilatkozatát arról, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentáció foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás, kikötés és műszaki leírás gondos áttanulmányozását követően az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt valamennyi feltételt megismerték, megértették és azokat elfogadják. e) az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ bontó feltételtől.

Egyéb szabályok. Ha a szolgáltató érdekkörébe tartozó ok miatt kerül sor a szünetelésre – ide nem értve az általános szerződési feltételekben meghatározott rendszeres karbantartást –, vagy a szünetelés oka mindkét fél érdekkörén kívül esik, a szünetelés időtartama alatt az előfizető a szünetelés időtartamára vonatkozó díj fizetésére nem köteles. Ha a szüneteltetés egy adott naptári hónapban meghaladja a 48 órát, a szolgáltató köteles visszatéríteni az egy hónapra eső előfizetési díjat. Nem kell visszatéríteni a díjat, ha a szünetelés oka vis maior, feltéve, hogy a szolgáltató igazolja, hogy a szüneteltetést kiváltó ok határidőn belüli megszüntetésére minden tőle elvárhatót megtett. Üzleti előfizetők esetében felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás elrendelése esetén a szolgáltató jogosult a szolgáltatást e körülmény bekövetkezésétől kezdve szüneteltetni, amíg az előfizető nem ad a szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározott, de legfeljebb a szolgáltatás 12 havi díjának megfelelő vagyoni biztosítékot. A szolgáltatás 15 napot meghaladó korlátozását követően, amennyiben a szolgáltató nem mondja fel az előfizető szerződést amiatt, hogy az előfizető az esedékes díjat a jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítés elküldését legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki, a szolgáltatást legfeljebb 6 hónapig felfüggesztheti. A szolgáltató a szolgáltatás felfüggesztése alatt díjat nem számíthat fel. Amennyiben a szolgáltatás felfüggesztési oka változatlanul fennáll, a szolgáltató a szolgáltatás felfüggesztés időtartamának utolsó napjára 15 napos felmondási idővel az előfizetői szerződést felmondhatja. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok, információk alapján valószínűsíthető, hogy az előfizető a szerződés megkötése vagy szolgáltatás igénybevétele céljából a szolgáltatót lényeges körülmény – így különösen a személyes adatok – vonatkozásában megtévesztette, a szolgáltató jogosult az előfizetői szerződést legalább 15 napos felmondási idővel megszüntetni, amelynek tartamára jogosult a szolgáltatást felfüggeszteni. Egy előfizetői szerződésben foglalt több szolgáltatás esetén a felek megállapodhatnak, hogy a szüneteltetés kizárólag az előfizető által kért szolgáltatásra terjedjen ki.

Egyéb szabályok. A Hirdető tudomásul veszi, hogy az egyedi szerződésben/megrendelőben megrendelt hirdetési felületek a Hirdetőn kívüli harmadik fél részére nem átruházhatóak, nem továbbértékesíthetőek.

Egyéb szabályok. 34 1.§ A szolgáltatás 34 2.§ Regisztráció 35 3.§ Önkorlátozás 39 4.§ A felhasználható bankkártyák xxxxxxxxxxx 00 5.§ Az igénybe vehető közvetítő-szolgáltatók ismertetése 41 6.§ Bónuszok 42 7.§ A belső egyenleg 43 8.§ A belső egyenleg feltöltése 45

Egyéb szabályok. 1. A biztosításból származó igények elévülési ideje a kár rendezéséhez szükséges utolsó okirat Biztosítóhoz való beérkezésétől számított 2 év. Amennyiben a Szerződő Fél (Biztosított) nem jelenti be a kárt, az elévülési idő a kár bekövetkeztétől számított 2 év. 2. A Biztosító és a Szerződő Fél kijelentik, hogy a jelen ÁFSZF-ből eredő esetleges vitás ügyek rendezése során törekednek arra, hogy jogvitájukat peren kívül, békésen rendezzék. 3. Jelen Biztosítási Szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén az ügyfél első fokon az CIG Első Magyar Általános Biztosító Társaság Központi Ügyfélszolgálati Irodájához (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., telefonszám: +00 0 000 0000, e-mail-cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx), fordulhat. A Biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1535 Budapest, 114 Pf. 777) gyakorolja. Az ügyfél a panaszaival a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén kívül a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez (1088 Budapest, József krt. 6., 1428 Budapest, Pf. 20), és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületekhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172) is fordulhat. Az ügyfél a jogait, illetve igényeit bírósági úton is érvényesítheti. 4. A jelen ÁFSZF-kel meghatározott biztosításokból származó, a Szerződő Fél (Biztosított) és Biztosító közötti valamennyi perre a Magyar Köztársaság bírósága rendelkezik joghatósággal, továbbá a Budapesti II-III. Kerületi Bíróság, illetve hatáskörtől függően a Fővárosi Bíróság az illetékes. 5. A jelen biztosítási feltételek és ügyfél-tájékoztató alapján létrejövő Biztosítási Szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irányadók.