Ellenőrzés, monitoring mintaszakaszok

Ellenőrzés, monitoring. (1) A támogatási jogviszony létrejöttével az Egyetem tudomásul veszi és elfogadja a támogatónak és a jogszabályban meghatározott szerveknek a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési tevékenységét. A tudomására jutott ellenőrzés tényéről a helyi projektmenedzsmentnek minden esetben a PKHI-t és KFI pályázatok esetén a PMK-t előzetesen tájékoztatnia kell, valamint – a gazdálkodást ellenőrző, külső szervek vizsgálata esetén – a JIF-et. Amennyiben az ellenőrzés alapján intézkedési terv készül, a tervet és annak teljesüléséről szóló tájékoztatást is meg kell küldeni a JIF számára. (2) A helyi projektmenedzsmentnek biztosítania kell, hogy a helyszíni szemlén a kért dokumentumok, információk rendelkezésre álljanak, a beszerzett eszközök, berendezések megtekinthetők legyenek, az Egyetem erre feljogosított képviselője jelen legyen és a vizsgálat alapján készített jegyzőkönyvet aláírja. (3) Az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az Egyetem részéről – főszabályként – a rektor és a kancellár, vagy az általuk írásban felhatalmazott személy írja alá. Az ellenőrzéssel kapcsolatos kedvezményezetti jogosultságokat és kötelezettségeket az Egyetem rektora magához vonhatja.
Ellenőrzés, monitoring. A Társaságnak indokolt esetben jogában áll az általa szükségesnek tartott mértékben, bármikor, az Ügyfél, illetve a biztosítékot nyújtó harmadik személy gazdasági tevékenységének zavarása nélkül az Ügyfél, illetve a biztosítékot nyújtó harmadik személy vagyonát és létesítményeit, valamint a Kölcsönszerződés/Hitelszerződés biztosítékait ellenőrizni. A Társaság jogosult az általa megbízott személy útján az Ügyfél, illetve a biztosítékot nyújtó harmadik személy könyveibe közvetlenül is betekinteni. Amennyiben a Társaság az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az Ügyfél, illetve a biztosítékot nyújtó harmadik személy pénzügyi és gazdálkodási helyzetében olyan alapvető változások következtek be, amelyek az Ügyfél Kölcsönszerződésből/Hitelszerződésből származó bármely fizetési kötelezettségének határidőre való teljesítését súlyosan veszélyeztetik, a Társaság jogosult a Kölcsönszerződést/Hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani. Az Ügyfél, illetve a biztosítékot nyújtó harmadik személy a Társaság fedezetellenőrzési jogának biztosítása érdekében az alábbi kötelezettségeket vállalja: - Az Ügyfél, illetve a biztosítékot nyújtó harmadik személy kötelezi magát arra, hogy a Társaság által elfogadott értékbecslővel szerződést köt a fedezetek felülvizsgálatának elvégzéséről évenkénti (lakóingatlan esetén 3 évenkénti) gyakorisággal. - Amennyiben a szerződéskötésre nem kerül sor, úgy az Ügyfél, illetve a biztosítékot nyújtó harmadik személy felhatalmazza a Társaságot, hogy a fedezetek felülvizsgálatát a maga nevében rendelje meg és ennek költségét az Ügyfélre, illetve a biztosítékot nyújtó harmadik személyre hárítsa. - Az Ügyfél, illetve a biztosítékot nyújtó harmadik személy kötelezi magát arra, hogy az értékbecslés felülvizsgálatának költségét számla alapján határidőben megfizeti. - Amennyiben az Ügyfél, illetve a biztosítékot nyújtó harmadik személy a jelen bekezdésben vállaltakat a Társaság írásbeli felszólítására sem teljesíti, a Társaságot megilleti a Kölcsönszerződés/Hitelszerződés azonnali hatályú felmondásának joga. Ügyfél tudomásul veszi továbbá, hogy a Társaság jogosult a kölcsönügylet céljának megvalósítását és a kölcsön rendeltetésszerű felhasználását az általa megfelelőnek tartott módon, illetve eszközzel ellenőrizni. Az Ügyfél, illetve a biztosítékot nyújtó harmadik személy tudomásul veszi, hogy a Kölcsönszerződés/Hitelszerződés fennállása alatt más pénzügyi intézménytől csak a Társaság előzetes, írásbeli hozzájárulásával vehet igénybe hitelt, illet...

Related to Ellenőrzés, monitoring

  • Ellenőrzések és vizsgálatok A Szerződésben részes felek kötelesek az Európai Bizottság, a Tempus Közalapítvány, illetve az Európai Bizottság, vagy a Tempus Közalapítvány által meghatalmazott más külső szerv részére az általuk kért részletes információt átadni annak ellenőrzése érdekében, hogy a mobilitási időszak és a Szerződés megfelelően teljesültek-e.

  • Megrendelési feltételek Egy ügyfél 2 db Zenit vagy Zenit Plusz díjcsomag igénybevételére jogosult. A díjcsomagban a számlázás csatlakozásonként a számmező kezdő hívószámára történik. A díjcsomagot csak üzleti előfizetők rendelhetik meg, akik nem kérték az egyéni előfizetőkre vonatkozó szabályok alkalmazását. Tekintettel arra, hogy a csomag kialakítása üzleti előfizetők szokásos üzletmenethez igazított felhasználási igényei alapján készült, a díjcsomag telemarketing, telesales, ügyfélszolgálat, más hasonló, tömeges hívások generálásával járó üzleti tevékenységre nem használható. A szokásos üzletmenethez igazított felhasználásba nem értendő bele, ha a Zenit és Zenit plusz díjcsomaghoz tartozó hozzáféréseket az Előfizető; hívások automatizált - a felhasználó személyes közreműködését nem igénylő – indítására használja; hívások tömeges (a kimenő hívások összidőtartamának 10 %-át meghaladó időtartamban) indítása automatikus hívásfogadó eszközök, berendezések (pl., de nem kizárólag IVR) felé; hívások tömeges indítása szolgáltatások, műszaki eszközök, berendezések, stb. tesztelése, próbaüzeme, terhelhetőségének vizsgálata, sérülékenységének vizsgálata, stb. céljából; hívások hangcsatornánként havi 3000 percet rendszeresen (legalább 2 egymást követő hónapban) meghaladó időtartamban történő indítása; hívások indítása vagy átirányítása napi 24 órát meghaladó összidőtartamban; olyan hívások indítása, melyekről a Szolgáltató alappal feltételezheti, hogy a hívások létrehozásának célja az Előfizető, Felhasználó vagy bármely harmadik fél közvetlen haszonszerzése a Szolgáltató kárára. A nem szokásos üzletmenethez igazított használat észlelése esetén a Szolgáltató az előfizető egyidejű értesítése mellett az előfizetést határozatlan időtartamú Bázis díjcsomagba váltja, illetve ha a nem szokásos üzletmenethez igazított használat esetén az előfizető veszélyezteti a hálózat rendeltetésszerű működését, vagy hálózati szolgáltatás céljára használja azt, a Szolgáltató az ÁSZF-ben foglaltak szerint korlátozza a szolgáltatást. A díjcsomag üzleti analóg fővonal, Business Voice Classic 2 PMP, Business Voice Classic 2 PP, Business Voice Classic 30, digitális telefon (VOIP), DUAL VOIP, kábeltelefon (VOCA), DUAL VOCA hozzáférés esetén vehető igénybe. * VOIP, DUAL VOIP hozzáférés esetén az igénybevétel feltétele, hogy az Előfizető az adott hozzáférésen rendelkezzen ConnectNet szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződéssel vagy a Zenit díjcsomag igénybevételére vonatkozó megrendelés benyújtásával egyidőben ConnectNet csomagot is rendeljen az adott hozzáférésre. A díjcsomag (12/24 hónapos) határozott időtartamú szerződéssel vagy határozatlan tartamú szerződéssel vehető igénybe, eltérő díjazási feltételekkel. A díjcsomag által biztosított kedvezmények azon hozzáférésre vehetők igénybe, amelyre a csomag megrendelése történik. Zenit díjcsomagra vonatkozó szerződés hatálya alatt az Előfizető az alábbi díjcsomagok/kiegészítő díjcsomagok / kedvezmények / hozzáférés egyidejű igénybevételére nem jogosult: Bármely más választható lakossági és üzleti díjcsomag, szolgáltatás, Üzleti integrált csomagok (pl: Connect Ráció, Connect Business, Compleo Connect, Connect ÉnCégem, ÉnIrodám csomagok.), GSM/RLL típusú hozzáférés, Lakossági net csomagok, Egyedi kedvezményes ajánlatok, egyedi ár alkalmazása, Zöld szám szolgáltatás. A Zenit díjcsomag nem igényelhető olyan hozzáférésre, amelyhez tartozó hívószámemelt díjas szám (06 90, 06 91, a 16-tal kezdődő emelt díjas rövid számok). A díjcsomag kizárólag vonali szinten vehető igénybe, fizetési megállapodás szinten nem.

  • Szavatosság, jótállás A Vállalkozót a szerződésszerű teljesítéséért a Ptk. és a jelen Szerződés szerinti jog- és kellékszavatosság terheli. A Vállalkozó a szavatossági kötelezettségeinek köteles az erre történő felszólítás átvételét követő 10 (tíz) napon belül eleget tenni. A Vállalkozó a Tervek megfelelőségéért, azaz a Tervek hibamentességért a Ptk. és a jelen Szerződés szerinti jog-és kellékszavatossággal tartozik. A szerződésszegésből fakadó jogok a Tervek hibája miatt mindaddig érvényesíthetők, amíg a Tervek alapján kivitelezett szolgáltatás (építmény) tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatti jogok gyakorolhatók. A Vállalkozó az esetleges hibákért akkor is felelősséggel tartozik, ha a Megrendelő a hibás Terveket vagy dokumentumokat, illetve az adott szolgáltatás teljesítését korábban elfogadta vagy jóváhagyta. A Vállalkozó jótállást vállal a Szerződésben foglalt munkák és szolgáltatások szerződésszerű teljesítéséért, továbbá az alkalmazott megoldások, eljárások alkalmasságáért és minőségéért. A Felek megállapodnak, hogy a jótállási időszak az adott Terv átadásától számít és a Ptk. 6:251.§ (3) bekezdése szerinti határidő végéig tart. A jótállás kiterjed különösen: arra, hogy a Vállalkozó által átadott Tervek és dokumentumok minősége a Szerződés, az alkalmazandó jogszabályok és szabványok előírásainak megfelel, és a szerződéses cél elérését maradéktalanul biztosítja, arra, hogy az engedély kiadása érdekében a Vállalkozó által készített vagy beszerzett valamennyi Terv és dokumentum alkalmas arra, hogy azok alapján az illetékes hatóság az engedélyt kiadja, a Vállalkozó által készített vagy beszerzett valamennyi Terv és dokumentum alkalmas arra, hogy azok alapján a Megrendelő a kivitelezési (köz)beszerzési eljárást megindítsa, valamint arra, hogy a Terveknek nincsen olyan hibája, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozhatja. A jótállás alapján a Vállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítését – a Megrendelő írásbeli felhatalmazása alapján – harmadik személy is jogosult közvetlenül a Vállalkozótól követelni, amely esetben a Vállalkozó a jótállás keretében végzendő szolgáltatásait e harmadik személy részére köteles nyújtani. A jótállási kötelezettség keretében a Vállalkozó a Megrendelő vagy az általa felhatalmazott harmadik személy első, a jótállási időszak alatt bejelentett, írásbeli felszólítására köteles a Tervek hibájának kijavítását megkezdeni, és azt a felszólításban megjelölt – műszakilag ésszerű, de legfeljebb 10 (tíz) napos – határidőre elvégezni. A Vállalkozó a jótállás keretében köteles elvégezni mindazokat a módosításokat is, amelyeket jogszabály vagy hatóság ír elő. A Vállalkozó a jótállás keretében a jelen fejezet szerinti szolgáltatásokat külön díjazás nélkül nyújtja, azaz nem számít fel díjat, függetlenül az igénybe vett alkalmak számától, illetve az igénybevételi időszak hosszától. A jótállási igény érvényesítésére jogosult a Vállalkozó által vállalt jótállás alapján fennálló szavatossági jogok érvényesítésének jogszabályban meghatározott sorrendjétől eltérhet, azzal, hogy elállási jogával kizárólag az egyéb szavatossági jogainak gyakorlását követően élhet. Amennyiben a Vállalkozó a jótállás keretében teljesítendő kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, úgy a jótállási igény érvényesítésére jogosult az adott feladatot a Vállalkozó kockázatára és költségére mással jogosult elvégeztetni.

  • Szavatosság és jótállás A szavatosság a hosszabb törvényes vagy szerződéses határidőket nem érintve hat hónapig tart. Az időtartam a termék átadásának, leszállításának vagy a szolgáltatásnyújtásnak az időpontjától számítva kezdődik. A Vevő köteles a hiányosságokat haladéktalanul, de legkésőbb a termék leszállításától, illetve a szolgáltatásnyújtástól számított 14 napon belül írásban, a hiányosság megjelölésével, valamint a bizonylatok, minták, csomagolási jegyzékek, számlaszám és számlázási adatok csatolásával bejelenteni. Rejtett hibák esetén legkésőbb a termék szállítását követő 12. hónapon belül lehet írásban panaszt tenni, ellenkező esetben ez egy kizáró ok. A Vevő átvételi fenntartásai hatálytalanok. Jogos kifogások esetén a terméket az összes további követelés kizárásával kicseréljük vagy kijavítjuk. Ha hiba merül fel, haladéktalanul megbecsüljük az elhárítási költségeket, és ismertetjük az elhárítás időtartamát. A Vevő csak a megbecsült elhárítási költségekhez szükséges összeg visszatartására jogosult addig, amíg megszűntetjük a hibát. A fennmaradó összeg esedékességét a meglévő hiba nem akadályozza. A Vevő nem élhet velünk vagy a helyünkben eljáró személyekkel szemben kártérítési igénnyel, a hibás teljesítésből keletkező károk vagy a szerződéses mellékkötelezettségek megsértése miatt kárigénnyel könnyű mulasztás esetén; a kárigények összege a hibás termék/teljesítés mindenkori számlaértékének összegében maximalizált. Jelen szerződés bárminemű teljesítménye harmadik fél javára egységesen nem érvényesíthető. Ha a Vevő termékfelelőség jogcímén visszkeresettel szándékozik élni ellenünk, akkor ezen igényeit – az igényt alátámasztó tényállás pontos részletezésével – a felismeréstől számított három héten belül, bírósági eljárás esetén haladéktalanul írásban (ajánlott küldeményként) köteles ismertetni velünk. Amennyiben elmulasztja ezt, akkor elveszti visszkereseti jogát. A jótállás és/vagy garancia nem vonatkozik a szakszerűtlen kezelés és beavatkozások miatt előforduló hibákra, a szervizelési és kezelési utasítások be nem tartása miatt keletkező károkra, valamint a nem engedélyezett anyagok (idegen beavatkozások) használatára. Hardver- és szoftverrendszerek szállítása esetén a Vevő köteles a próbaüzem során fellépő hibákat haladéktalanul, de legkésőbb a beüzemelés napján írásban bejelenteni. A próbaüzem nélküli szállítások esetén a hiányosságokat haladéktalanul írásban kell bejelenteni. Rendszereknél csak az írásbeli megállapodás szerinti tulajdonságokért (paraméterekért, a próba alatt mutatott mértékben) vállalunk garanciát. Ha nem kerül sor próbára, akkor a terméknek a gyártó által megadott átlagos tulajdonságai képezik a szerződés részét. A szállított rendszereket a szállítás után próbaképpen üzemeltetik. A Vevő megerősíti a rendszer hibátlanságát az átvételi jegyzőkönyvben vagy azáltal, hogy a rendszert üzembe helyezi. A hard- és szoftvereszközök használatából vagy feldolgozásából eredő károkért nem szavatolunk. A jótállásunk szintén nem vonatkozik a szakszerűtlen kezelésre, az idegen/szakszerűtlen beavatkozásokra, a rendszer alkalmasságára a Vevő által tervezett felhasználásra, a szoftver módosítására, vagy ha a Vevő a szoftvert nem érvényes vagy módosított verzióval, vagy nem az általunk szállított adatokkal, programokkal vagy hardverrel együtt használja.

  • Sikerkilátás-vizsgálat A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat). Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha: • a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és • pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy meg- felelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költsé- geket. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését. A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosí- tottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni. Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot, • amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyan- annál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, valamint • büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén, • ha a biztosító az ellenérdekű fél.

  • A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat). (2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. (3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

  • Megrendelő kötelezettségei 5.1. A Megrendelő - szerződésszerű teljesítés esetén - köteles a jelen Szerződés 7. pontjában meghatározott összegű szolgáltatási díjat a hivatkozott pontban meghatározott módon és feltételekkel a Szolgáltató részére megfizetni. 5.2. A Megrendelő köteles a Szolgáltató által szolgáltatott adatok lekérdezéséről gondoskodni, az ehhez szükséges technikai és személyi feltételeket biztosítani. 5.3. A Szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok lekérdezését, felhasználását a Megrendelő adatkezelő és hálózat felügyelő rendszere biztosítja. 5.4. A Megrendelő köteles a Szolgáltató által meghatározott adathozzáférési, lekérdezési és biztonsági szabályokat betartani. 5.5. Rendellenes üzemmenet (adatszolgáltatás teljes vagy részleges leállása) esetén a Megrendelő köteles elsődlegesen a saját felelősségi körébe tartozó infrastruktúra szakértői szintű

  • Kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás A fogyasztói tájékoztató jelen pontja a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése felhatalmazása alapján a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alkalmazásával készült.

  • Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem terjed ki a biztosítás

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.