CZIKK Mindkét kormány kötelezi magát, hogy a mindkét állam által vert egykoronásokat s a koronaértékre szóló nikel és bronz érméket az összes állami és egyéb közpénztáraknál névérték szerint fizetéskép elfogadja, még pedig az egykoronásokat korlátlanul, a nikel és bronz érméket tiz koronáig terjedő összegekben. Ezenkivül ez érmék a két állam területén váltópénztárakként müködő pénztáraknál, az egyetértőleg és rendeleti uton megállapitandó közelebbi módozatok mellett, törvényes értékérmék ellenében korlátlanul el fognak fogadtatni. A magánforgalom tekintetében megállapittatik, hogy senki sem köteles a koronaértékre szóló és a monarchia két állama által kibocsátott érmékből egykoronásokat ötven korona, nikel érméket tiz korona és bronz érméket egy korona összegen túl fizetéskép elfogadni. Ezen határozmányok nem terjednek ki átlyukasztott, meghamisitott vagy oly érmékre, a melyek sulya máskép, mint a rendes forgalom folytán kevesbedett. Ha bármely nemü meghamisitott érmék az állami vagy egyéb közpénztárakhoz kerülnek, azok azonnal megtérités nélkül bevonandók s annak az államnak pénzverdéjébe küldendők, a melyben bevonattak. Ez a pénzverde, ha a másik állam verete képezi a hamisitás tárgyát, a másik állam pénzverdéjét a megállapitott hamisitásról értesiteni tartozik. Ha az állami és egyéb közpénztárakhoz oly magyar vagy ausztriai érmék kerülnek, a melyek sulyban átlyukasztás, vagy nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg; oly jellel látandók el, a mely azokat törvényes forgalomra alkalmatlanokká teszi. A VI. Czikknek az arany értékpénzekre vonatkozó határozmányai ez által nem érintetnek. Oly egykoronások, valamint a koronaértékre szóló oly nikel és bronz érmek, melyek a hosszas forgalom és kopás következtében sulyokban vagy felismerhető voltukban nagyobb mérvben szenvedtek, az állami és egyéb közpénztárak által fizetéskép, vagy átváltás végett elfogadtatnak; de nem adandók ki ujból, hanem a bevonást eszközlő állam központi állampénztárába szállitandók. A saját veretü érmék ezután az illető központi állampénztár által átveretés végett a verdébe szállittatnak. Azok a bevont érmék pedig, melyek a másik állam veretét viselik, az utóbbi állam pénzügyi kormányzata által, a névérték megtéritése mellett, átveretés végett átveendők. Ezeknek a határozmányoknak végrehajtása tárgyában a két állam pénzügyministere egyezményt fog kötni.
Helyhez kötött telefonszolgáltatás Helyhez kötött előfizetői végponton keresztül igénybe vehető nyilvános telefonszolgáltatás, amely nem minősül nyilvánosan elérhető mobil rádiótelefon szolgáltatásnak.
A biztosító kockázatviselésének kezdete 52. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.
A Biztosító Kötelezettségei 12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizáró- lag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
Jogosultság Teljes áru menetjegyet bárki, bármilyen célú utazásra használhat. Xxxxx az utasnak, aki utazásához más érvényes utazási igazolvánnyal nem rendelkezik, menetjegyet kell váltania, illetve használnia.
Kockázatviselés kezdete Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító vállalja a biztosítási események bekövetkezésére a kockázatot.
A kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete: • az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy • ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza.
A Biztosított kötelezettségei Az UBÁBF HU I. részének 11. cikkében megjelölt kötelezettségeken túl a Biztosított köteles továbbá:
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége (1) A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti a külö- nös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat, feltéve, ha nem áll- nak fenn a mentesülés esetei. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként (a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésével vagy a biztosított részére más szolgáltatás teljesítésével), vagy összegbiztosítási szolgáltatás- ként (a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésével) nyújtja.
Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint szükséges, a biz- tosított által benyújtott dokumentu- mok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.
