Empirikus kutatások. Xxxxx, Platts és Xxxxx (2005) vizsgálatában arra volt kíváncsi, hogy a sémák hogyan kapcsolódnak a különböző kötődési stílusokhoz terápiában lévő egyéneknél. Feltételezték, hogy a biztonságosan kötődőek fogják a sémák legalacsonyabb mértékét mutatni, míg a félelemteli csoport a legmagasabbat. Illetve kapcsolat lesz a kötődési stílus és a klinikai problémák, tünetek között. 72 terápiás szolgáltatást igénybe vevő vsz-t soroltak be a négy kötődési csoport egyikébe a bizonytalan kötődési két dimenziójának ECR-en elért értéke alapján. Eredményeik szerint a terápiát igénybevevők 81%-a bizonytalan kötődésű volt, illetve a félelemteli (fearful) vsz.-ek mutatták a distressz legmagasabb mértékét, akiket az elárasztott (preoccupied) csoport követett. Különböző sémák jártak együtt a különböző kötődési stílusokkal. Az elárasztott csoportnak magasabb pontjai voltak az Elutasítottság és Elszakítottság, a Másokra való Irányultság és a Károsodott Autonómia és Teljesítőképesség sématartományokban. Az félelemteli csoport mind az öt sématartomány sémáján súlyosabb átlagértéke volt mint a többi csoportnak. A vizsgálat jelentősége, hogy alátámasztotta, hogy mind a sémák mind a kötődési mintázatok relevánsak a mentális betegségek szempontjából. Gyengeségei, hogy a 72 beteget nem diagnosztizálták és nem volt információjuk a vsz.-ek kapcsolati hátteréről sem. Ezenkívül olyan alacsony elemszámú volt az elutasító- elkerülő csoport, hogy annak a csoportnak a válaszait nem lehetett statisztikailag elemezni. Xxxxxxx, Braet és Xxx Xxxxxxxxxxx (2010) a fenti gyenge pontokon kívül rámutat, hogy nem lehet megbízható következtetéseket levonni Mason és mtsai (2005) kutatásából, mivel a kötődés kategóriás megközelítése (dimenzionális helyett) csak leíró statisztikai elemzést tett lehetővé illetve nem vizsgálta egyértelműen a kötődés, a sémák és a pszichopatológiai tünetek közti kapcsolatot. Ennek kiküszöbölésére Bosmansék olyan vizsgálatot terveztek, ami mind a KMS-ek és patológia illetve a KMS-ek és kötődés közötti relevanciát figyelembe vette. Kiindulópontjuk az a már korábban tárgyalt feltevés volt, hogy ha a korai kapcsolatok tapasztalatai belső munkamodellekben reprezentálódnak akkor a kötődés maladaptív összetevőinek kapcsolatban kell állniuk a kognitív sémákkal csakúgy mint a pszichopatológiai tünetekkel. Azaz hipotézisük szerint a bizonytalan kötődés és a pszichopatológiai tünetek között a korai maladaptív sémák (KMS) mediálják a kapcsolatot. A hipotézist 289 fős diák mintán vizsgáltá...
