Párhuzamok Young sémaelmélete és Bowlby kötődéselmélete között mintaszakaszok

Párhuzamok Young sémaelmélete és Bowlby kötődéselmélete között. A kötődéselmélet nagy hatással volt a sémaelmélet megalakulására, főként az Elhagyatottság séma és a borderline szindróma séma koncepciójának és sémamódjainak megalapozására (Young, 2003). Xxxxx beépítette xxxxxxxxxxxxxx a biztonságos háttér fogalmát oly módon, hogy limitált szülői gondoskodásnak nevezte el azt ahogy a terapeutának a páciens felé kell fordulnia: a terapeuta válik a biztonságos bázissá a kliens számára és megadja neki mind azt a gondoskodást – a terápiás kereteken belül – amelyet nem kapott meg gyermekkorában ezáltal ellenszert adva a sémák ellen (elsősorban az első sématartományba tartozó sémák - Érzelmi depriváció, Csökkentértékűség, Bizalmatlanság és Abúzus, Elhagyatottság - esetén van nagy jelentősége a limitált szülői gondoskodásnak, mivel itt a kielégítetlen szükséglet a biztonságos kötődés). Legfontosabb párhuzam a két elmélet között maga a korai maladaptív séma vagy internalizált munkamodell koncepciója. A korai maladaptív sémák (Young, 2003) vagy belső munkamodellek (Bowlby, 1973) csecsemőkorban kezdenek kialakulni, alapjukat a kötődési személlyel való interakciók tapasztalatai adják: a gondozó válaszkészsége, támogatása, elérhetősége alapján. Ha az anya válaszkész és kielégíti a csecsemő szükségleteit akkor nagy valószínűséggel a baba saját magáról kialakított munkamodellje olyan lesz hogy értékesnek és kompetensnek éli meg magát. Ha azonban az anya nem fogékony a baba biztonságigényére, esetleg következetlen akkor a csecsemőben értéktelen és inkompetens modell alakul ki saját magáról. A kialakult belső munkamodellek alapján a gyerekek később megpróbálják előrejelezni mások viselkedését és a saját válaszaikat. Így a belső munkamodellek megfeleltethetőek a korai maladaptív sémáknak. Xxxxxx (1973) szerint az önmagunkról és másokról kialakított belső munkamodellek több dimenzió mentén különbözhetnek személyenként. A trilógia első kötetében Xxxxxx (1969) említést tesz róla, hogy a modellek lehetnek egyszerűek (csecsemőkorban) vagy bonyolultak, de a legfontosabb hogy milyen mértékben differenciálódik a kötődési személyek és a szelf szerepe. Az abba vetett hit, hogy a gondozó elérhető és válaszkész nemcsak a másokról kialakított munkamodellt fogja formálni, de a személy saját magáról kialakított modellt is. Azaz hogy az egyén mennyire olyan személy, akire képesek mások pozitív módon reagálni és gondoskodni róla ha kéri. Xxxxxx (1973) kifejti, hogy ez a két modell független kellene hogy legyen ha logikusan átgondoljuk, de a gyakorlatban ...