Etikai alapelvek mintaszakaszok

Etikai alapelvek. Az emberek társas viselkedését szabályok, értékek alakítják, irányítják. Az értékrend társadalmanként, közösségenként, egyénenként eltérő lehet, de mindenképpen jelen van. Az emberek által fontosnak tartott értékek hierarchiába rendeződnek. Az emberek számára érték lehet a pénz, a hírnév, a tudás, a hatalom, a segítségnyújtás. Mindez meghatározza, hogy az emberek mit tekintenek elfogadható, erkölcsös viselkedésnek, és mit nem. Az ún. normatív etika foglalkozik az erkölcsileg helyes viselkedés elveivel és szabályaival. Az emberek az erkölcsi kérdésekről sokféleképpen gondolkodnak, a társadalmak erkölcsileg heterogének. Az erkölcsi rendszerek és a jogrendszer hatással vannak egymásra, de el is különülnek. A különböző erkölcsi szabályok meghatározóak, de az egyértelmű szabályozó rendszer az egységes jogrendszer. Az emberek a jogi szabályozásnak külső elvárások alapján is eleget tesznek, erkölcsi viselkedésük mögött belső meggyőződésük áll. Ugyanakkor fontos, hogy a jogszabályok erkölcsi közmegegyezésen alapuljanak, máskülönben azok „betartatása” lehetetlenné válik. (Xxxxxx, 2007a) Xxxxx és Tímár (2002) a szociális munka során előforduló erkölcsi dilemmákat elemezve hangsúlyozza, hogy a felmerülő dilemmák túlmutatnak a felmerülő egyedi nehézségeken. A dilemmák megfogalmazása és megválaszolása segít a szakmai helyzetek kezelésében. Egy dilemma magában rejti a mérlegelés, döntés, választás lehetőségét, felelősségét. A dilemma feszültséggel jár, melynek feloldása érvek mentén történhet, de amelyben a tapasztalatok is szerepet játszanak. A segítő szakemberen nagy a felelősség, hogy információi, tudása, tapasztalatai alapján megfelelő döntést hozzon. A döntést akkor egyszerű meghozni, ha a segítő szakember evidenciákra támaszkodhat. „A dilemmáknak pedig pontosan az a lényegük, hogy nem kínálnak evidens megoldásokat.” (Xxxxx - Xxxxx, 2002,87. o.) Xxxxx (2016) az esetmenedzseri tevékenység dilemmáit elemezve az Amerikai Szociális Munkások Nemzeti Társaságának (NASW) 2013-ban kiadott Sztenderdjének irányelveit összegezte, amelyek jelentős része más segítő hivatás kapcsán is releváns szempont, a korszerű segítő gyakorlat elvárásai közé beépíthető. Az irányelvek alaptétele a kliensek boldogulásának és jóllétének megteremtése. „E cél eléréséhez az alábbi stratégiák alkalmazását emelik ki: • a kliens fejlődésének, problémamegoldó és megküzdő képességének megerősítése; • annak a képességnek a fejlesztése, hogy a kliens képes legyen közösségi részvétele során saját céljaina...