Többszörös biztosítás Ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyoncsoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt.
Poggyászbiztosítás (kárbiztosítás) Jogtalan eltulajdonítás, közlekedési baleset és gépjármûben mûszaki tûz, elemi kár, és személy súlyos balesetével összefüggô károk esetén összesen, ezen belül: 000 000 000 000 200 000 150 000 200 000 Légi- vagy hajótársaság kezelésében igazolt eltûnés vagy sérülés összesen, ezen belül: (R) 500 000 (R) 350 000 (R) (F) 225 000 (R) (F) 50 000 Bármely biztosítási eseményre érvényes limitek: – tárgyankénti limit 100 000 80 000 50 000 25 000 25 000 – csomagonkénti limit 000 000 000 000 70 000 50 000 50 000
A szerződés biztosítékai 6.1 A Vállalkozót a jelen Vállalkozási szerződésben meghatározott bármely kötelezettségének, feladatának — a Vállalkozónak felróható — késedelmes teljesítése esetén késedelmi kötbér-fizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a nettó vállalkozói díj, mértéke pedig a késedelem napjaira vonatkozóan 0,5 %/nap, de legfeljebb a teljes vállalkozói díj 15 %-a azzal, hogy az első 15 (tizenöt) nap kötbérmentes. A Megrendelő fizetési késedelme esetén késedelmi kamat fizetésére köteles. A késedelmi kamat mértéke az MNB által közölt mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. Vállalkozó az általa beépített anyagokra tulajdonjog fenntartással él, azok tulajdonjogát kifejezetten fenntartja addig, amíg azok teljes vállalkozási díja nincs kifizetve. Megrendelő késedelme az adott teljesítéssel kapcsolatban a Vállalkozóra nézve irányadó határidők — a Megrendelő késedelmének időtartamával történő — automatikus meghosszabbítását eredményezi.
6.2 A Vállalkozót a jelen Vállalkozási szerződésben meghatározott bármely kötelezettségének, feladatának — a Vállalkozónak felróható — nem megfelelő minőségben történő teljesítése esetén hibás teljesítési kötbér-fizetési kötelezettség terheli. Amennyiben a Megrendelő úgy ítéli meg, hogy a Vállalkozó által végzett munka nem megfelelő minőségű, úgy írásban felszólítja a Vállalkozót a munka ésszerű határidőre történő kijavítására. Amennyiben a Vállalkozó a kitűzött határidőre nem javítja ki a munkát a Megrendelő elvárásainak megfelelően, hibás teljesítési kötbér-fizetési kötelezettség terheli. A hibás teljesítési kötbér mértéke az egyedi megrendelésekkel kapcsolatban felmerült hibás teljesítés esetén a megrendelés nettó Vállalkozási díjának 25 %-a
6.3 A Vállalkozót meghiúsulási kötbér-fizetési kötelezettség terheli, amennyiben a jelen Szerződés teljesítése a Vállalkozónak felróható ok következtében meghiúsul, ill. amennyiben a Vállalkozó jogos ok nélkül megtagadja a teljesítést. A meghiúsulási kötbér mértéke az 5.1. pontban meghatározott vállalkozói díj 100%-a. A munkavégzés megrendelői, kivitelezői problémák megalapozottsága nélküli felbontása esetén, a Vállalkozó jogosult az addig elvégzett munka (átalányáras vállalás esetén arányosítva, tételes elszámolás esetén a felmért mennyiség), valamint a hátralévő munkavégzés értékére vetített jegybanki alapkamatnak megfelelő összeg leszámlázására, meghiúsulási kötbérként.
6.4 A kötbér esedékessé válik: − kijavítható hiba esetében: a kijavításra megállapított határidő eredménytelen elteltét követő napon, ha a hiba kijavítása nem történt meg, illetve, ha megtörtént, de a kijavított teljesítést a Megrendelő szintén hibás teljesítésként értékeli; − ki nem javítható hiba esetében: a hibás teljesítés Megrendelő által történő megállapításának napján; − meghiúsulás esetén: a Megrendelő, illetve a Vállalkozó tudomásszerzésének napján a meghiúsulásra, illetve a teljesítés Vállalkozó vagy Megrendelő által történt jogos ok nélküli megtagadásáról.
6.5 A kötbér alkalmazását megalapozó tény megállapítására a Megrendelő jogosult. Amennyiben a Megrendelő megállapítja a kötbér igényét megalapozó tényt, a kötbér esedékessé válását követő 3 munkanapon belül írásban értesíti a Vállalkozót. A kötbér érvényesítésére a tárgyhavi számlázáskor kerül sor. Az értesítésben a Megrendelő köteles megjelölni azt, hogy a kötbért: − melyik megrendeléssel kapcsolatban, − a teljesítés mely hiányosságának következtében, − milyen jogcímen és − milyen összegben alkalmazza. A késedelmi kötbér Vállalkozó általi megfizetése nem mentesíti a Vállalkozót a teljesítés alól.
A biztosítás létrejötte A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási köt- vény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.
Jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás a) óvadék és a felmerülô költségek megfizetése 500 000
b) ügyvéd munkadíja 500 000
A biztosított A szerződésben biztosított az, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és
a) szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megje- lölt ingatlan ◾ tulajdonosa és tulajdonostársa(i), ◾ bérlője és bérlőtársa(i), ◾ haszonélvezője
A biztosító teljesítése A biztosított életbenléte esetén a szolgáltatás teljesítésének feltéte- le, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titok- tartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi in- tézménynek, amelyek őt kezelték, és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellen- őrzése céljából ezektől a szükséges információkat beszerezze, vala- mint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Amennyiben a biztosított az orvosi titoktartás alóli felmentő nyilatkozatot nem adja meg, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be. A biztosított kárenyhítési kötelezettségére tekintettel az alábbiakra köteles. – A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig foly- tatni kell. – Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról, és általában tö- rekedni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerinti elhárítására, illetve enyhítésére. A jelen pontban felsoroltakon túl a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, amennyiben a biztosí- tott mulasztása közrehatott állapotának súlyosabbá válásában. A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az általános feltéte- lekben felsoroltakon túl az alábbi dokumentumok bemutatását kér- heti: – a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat; – halotti anyakönyvi kivonat; – a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegy- zőkönyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat ered- ményei; – a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következményei- vel kapcsolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgá- lat eredményei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, or- vosszakértői véleményezések; – a közlési kötelezettség vizsgálatához kezelőorvosi orvosi doku- mentációk, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői vélemé- nyezések; – a 9. pontban meghatározott kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszak- értői dokumentációk; – a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat. Az okiratok beszerzésének költségei a biztosítottat, kedvezménye- zettet terhelik, beleértve a fentiekben előírt orvosi és hatósági eljá- rásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű for- dítását.
A biztosító szolgáltatása (1) A Biztosító a szolgáltatását akkor teljesíti, amikor a 3.1 pont szerinti maradandó egészségkárosodás mértéke véglegesnek tekinthetô. Ha az egészségkárosodás mértéke folyamatosan változik, a Biztosító legkésôbb a baleset bekövetkezésének idôpontját követô 2 év elteltével állapítja meg a szolgáltatás mértékét, az idôtartam utolsó napján fennálló állapot szerint. A Biztosító a biztosítási összegbôl a maradandó egészségkárosodás %-os mértékének megfelelôen arányos összegû szolgáltatást nyújt. A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) a Biztosító orvosszakértôje állapítja meg a MABISZ balesetbiztosítási orvos szakértôi útmutatójának figyelembe vételével. Ha a baleset elôtt már meglévô betegségek, vagy fogyatékosságok közrehatottak a maradandó egészségkárosodás mértékében, a Biztosító a fizetendô összeget a közrehatás mértékével csökkenti.
(2) Ha a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében a Biztosító orvosa indokoltnak tartja, személyes orvosi vizsgálatot végezhet, illetve egyéb szükséges vizsgálatokat (pl. röntgen, ultrahang) írhat elô a Biztosított részére. A Biztosító orvosa által végzett személyes vizsgálat, illetve az általa elôírt vizsgálatok költségei a Biztosítót terhelik, a Biztosító vállalja továbbá a Biztosított lakhelyérôl a vizsgálat helyszínére történô utazás közlekedési többletköltségeinek megtérítését névre szóló számla alapján. A Biztosító által meghatározásra kerülô maradandó egészségkárosodás fokának mértéke más szakértôi testületek határozatától független. A munkaképesség-csökkenés, a sporttevékenység abbahagyása, az esztétikai, illetve szociális szempontok önmagukban nem képezik szolgáltatás jogalapját.
(3) Ha a Biztosított a Biztosító orvosa által megállapított elsôfokú döntést a maradandó egészségkárosodás mértékére vonatkozóan nem fogadja el, akkor újabb szakvizsgálat céljából háromtagú orvosi bizottságot kell létrehozni. Az orvosi bizottság egyik tagját a Biztosított, másik tagját a Biztosító, a – baleseti sebészeti orvos szakértôi jogosítvánnyal rendelkezô – elnököt pedig a két fél együttes megállapodása alapján jelölik ki. Az orvosi bizottság mûködésével kapcsolatos költségeket az a fél viseli, akinek a terhére a döntés születik.
(4) Ha a Biztosított a balesetet követô 15 napon belül vagy az egészségkárosodás véglegessé válása elôtt meghal, a Biztosító nem nyújt baleseti egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatást.
Különös Biztosítási Feltételek Hitelkártya elvesztése, jogtalan eltulajdonítása, illetve elrablása esetén történő visszaélés kockázatára
A biztosítás tartama, a biztosítási időszak 5.1. A biztosítás tartama a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időtartam, mely tartam biztosítási időszakokra oszlik.
5.2. A biztosítási időszak az alábbi eltérésekkel a naptári hónap.
5.2.1. Az első biztosítási időszak a Biztosítók kockázatviselésének kezdetétől annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben az első törlesztőrészlet esedékes. Az első biztosítási időszak tartama legfeljebb 120 nap lehet.
5.2.2. Az utolsó biztosítási időszak annak a hónapnak az első napján kezdődik, amely hónapban az érintett Biztosító kockázatviselése megszűnik, és a kockázatviselés megszűnéséig tart.