BiztosOtthon lakásbiztosítás (termékkód: 120153) A legfontosabb tudnivalók összefoglalása

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

BiztosOtthon lakásbiztosítás (termékkód: 120153)

A legfontosabb tudnivalók összefoglalása

Nyomtatványszám: F 120153 01 2401

      Miről         szól         ez         az         összefoglaló?                                         

Az összefoglaló célja, hogy röviden ismertesse a BiztosOtthon biztosítás leglényegesebb jellemzőit. Az összefoglaló nem része a BiztosOtthon biztosítási szerződésnek, és nem nyújt teljes körű tájékoztatást. A BiztosOtthon biztosítás részletes leírását a BiztosOtthon (termékkód: 120153) Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási Feltételek c. kiadvány tartalmazza.

Mi a BiztosOtthon?

A BiztosOtthon olyan biztosítás, melynek célja az Ön vagyontárgyainak, így főként ingatlanának és ingóságainak védelme.

  Milyen    lehetőségek    közül    választhat    a    BiztosOtthon    szerződés    megkötésekor?                          

A biztosítás megköthető az alábbi választási lehetőségek mentén:

Alapbiztosítási csomag lehet:

1. Ingóságbiztosítási csomag

2. Épületbiztosítási csomag

3. Épületbiztosítási és Ingóságbiztosítási csomag

Az épületbiztosítást tartalmazó csomagok épületbiztosítási eleme vonatkozhat:

⯈ kő, beton, tégla és panel (szilárd falazatú) épületre, vagy

⯈ vályog vagy vályogot tartalmazó, fa és könnyűszerkezetes (puha falazatú) épületre.

Az Ingóságbiztosítási csomag kizárólag az ingóságokat biztosítja, míg az Épületbiztosítási csomagban kizárólag az épület van biztosítva. Az Épületbiztosítási és Ingóságbiztosítási csomag az Ingóságbiztosítási csomag és az Épületbiztosítási csomag tartalmát egyesíti.

A BiztosOtthon keretében az Ön igényeinek megfelelően számos kiegészítő biztosítás köthető az Ön által választott alapbiztosítási csomag mellé. A választott kiegészítő biztosítások az ajánlaton kerülnek feltüntetésre, az azokra vonatkozó feltételeket jelen biztosítási feltételek tartalmazzák.

A BiztosOtthon megkötésekor lehetősége van önrész választására. Önrész vállalása esetén Önt díjkedvezmény illeti meg, ugyanakkor kár esetén a kártérítési összegből a szerződésben meghatározott összeg levonásra kerül. Nincs önrész a felelősségbiztosítási és kiegészítő balesetbiztosítási károknál

     Milyen       vagyontárgyak       biztosíthatóak       a        BiztosOtthon-nal?                                

Épület, építmény: biztosított mindaz, ami tartósan, szerkezetileg beépített, és az épületet rendeltetésszerűen használhatóvá teszi (pl. ház, kapu, járda).

Épülettartozékok és épület berendezések: az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések (pl. redőny, spaletta, galéria, gardróbszekrény).

Általános háztartási ingóságok: minden tárgy, ami általában egy háztartásban előfordul, és nem tartozik az értékőrző vagyontárgyak, illetve az egyéb ingóságok közé (pl. edények, székek).

Értékőrző vagyontárgyak (Ingóságbiztosítást is tartalmazó Alapbiztosítási csomag esetén): egyedi, nem a háztartási ingóságok csoportjába tartozó értékálló ingóságok (pl. nemesfém, drágakő).

Egyéb ingóságok (Ingóságbiztosítást is tartalmazó Alapbiztosítási i csomag esetén): a BiztosOtthon feltételekben felsorolt ingóságok (pl. mezőgazdasági eszközök, állatok, növényi kultúrák) vagy a készpénz a feletek szerint..

    Mire      nem      terjed      ki      a      BiztosOtthon      biztosítás?                                    

Felhívjuk figyelmét, hogy a BiztosOtthon biztosítás csak a biztosítási feltételekben rögzített esetekre terjed ki. Vagyontárgyait és Önt érheti olyan kár is, melyre a biztosító nem teljesít kifizetést.

A kizárások főbb csoportjai, amikor a biztosító nem teljesít szolgáltatást, a következők:

1. Talajvíz, belvíz okozta károk.

2. A Biztosítottat terhelő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megszegése (pl. szakszerűtlen építkezés, robbanásveszélyes anyagok tárolása, vízkárok (pl. felhőszakadás) megelőzése esetén megfelelő szigetelés elmulasztása vályogházak esetén, csepegtető járda, ereszcsatorna kiépítésének hiánya, tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok miatti károk).

3. Vagyon- és balesetbiztosítás esetén a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károk (pl. ittassággal összefüggésben okozott kár).

4. Az épület építése, felújítása miatt keletkezett károk.

5. Azok a károk, amelyek nem biztosított vagyontárgyakban keletkeznek.

6. Azok a károk, amelyek nem biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be.

7. Azok a károk, melyek a biztosított vagyontárgy rendeltetésellenes használatából erednek (pl. háztartási gépek felrobbanása).

8. Felelősségbiztosítások esetén azok a károk, amikor azt a károkozó azonos károkozási körülményekkel ismétlődően okozta, valamint amelyeket a Biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak. Felelősségbiztosítások esetén a biztosító nem téríti meg az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot.

További részletes információt a BiztosOtthon (120153) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek tartalmaz.

    Milyen      időtartamra      köthető      a      BiztosOtthon      biztosítás?                                 

A BiztosOtthon határozatlan időtartamra köthető, ami azt jelenti, hogy a biztosító mindaddig köteles a kockázat viselésére és szolgáltatás nyújtására, ameddig Ön a biztosítás díját fizeti, és a szerződést akár Ön, akár a biztosító fel nem mondja. A szerződés, illetőleg az egyes kiegészítő biztosítások írásban mondhatók fel a biztosítási évfordulót megelőzően minimum 30 nappal. Amennyiben a hatályos jogszabályok a biztosítási feltételektől eltérő felmondásra is lehetőséget adnak, akkor a szerződés a jogszabálynak megfelelően is megszüntethető. Hol nyújt védelmet a BiztosOtthon vagyonbiztosítás?

A BiztosOtthon vagyonbiztosítási része az Ön ingatlanán belül nyújt fedezetet, valamint Magyarország területén a Biztosított magán viselt biztosítási fedezet alatt álló ruházatában, poggyászában – beleértve a biztosítási fedezettel bíró vagyontárgyait is – biztosítási események miatt bekövetkezett károkra vonatkozik. A baleset-, illetve felelősségbiztosítások területi hatályát a szerződési feltételek részletesen tartalmazzák.

   Mit      vállal      Ön      a      BiztosOtthon      biztosítás      megkötésével?                                 

A biztosító szolgáltatását díjfizetés ellenében nyújtja, ami azt jelenti, hogy Xxxxx a BiztosOtthon biztosítás díját meg kell fizetnie, amennyiben a szerződést fenn kívánja tartani. A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente, az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Társaságunk erről a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti Önt.

      Mi          a         teendő          kár          esetén?                                           

Amennyiben a biztosítási feltételekben szereplő káresemények valamelyike bekövetkezne, a biztosító szolgáltatásának érdekében legkésőbb a kár észlelését követő 2. munkanapon jelentse be az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

⯈ Online: xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx oldalon

⯈ a Posta Biztosító mobil alkalmazásában

⯈ Telefonon: 06 1 200 4800

⯈ E-mailben: xxxxxxx@xxx.xx

    Hogyan       léphet       kapcsolatba       a      Posta       Biztosítóval?                                   

Munkatársaink a következő elérhetőségeken és időszakokban várják jelentkezését:

⯈ Telefonon: 06 1 200 4800 (hétfő 8.00-20.00, kedd-péntek 8.00-18.00)

⯈ Levélben: 1535 Budapest, Pf. 952.

⯈ E-mailben: xxxxxxx@xxx.xx, xxxx@xxx.xx

Ügyfél-tájékoztató

BiztosOtthon lakásbiztosítás (termékkód: 120153)

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük a Magyar Posta Biztosító Zrt. iránti megtisztelő bizalmát! Kérjük, mielőtt ajánlatot tesz a BiztosOtthon lakásbiztosítási szerződés megkötésére, figyelmesen olvassa el jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek című kiadványunkat, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezi. Az abban foglaltak mindenben irányadók az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerződésre, a Szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Az Ügyfél- tájékoztató és biztosítási feltételek részletes megismerése és átvétele után Ön a biztosítási ajánlat aláírásával kifejezi szándékát a biztosítási szerződés megkötésére.

Ügyfél-tájékoztatónkban tájékoztatjuk Önt a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkről, a fogyasztói panaszügyintézésről, valamint a biztosítási szerződés alapjául szolgáló jogszabályokról. Részletesen ismertetjük Önnel azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkoznak. A Személyes adatok kezelése és titoktartás részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyeknek az Ön biztosítási titkot képező adatait a Magyar Posta Biztosító Zrt. továbbíthatja.

Legfontosabb adatok

⯈ Magyar Posta Biztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; levélcíme: 1535 Budapest, Pf. 952, jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000, Ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 1 200 4800 (hétfőnként 8.00-20.00 óráig, míg egyéb munkanapokon 8.00-18.00 óráig hívható). Fő tevékenységi kör: biztosítási tevékenység, vagyonbiztosítás. A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről évente jelentést tesz közzé a honlapján.

Felügyeleti szerv

A Magyar Posta Biztosító Zrt. felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank ((továbbiakban: MNB), Levélcíme: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest; Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.; Ügyfélszolgálati telefonszáma: 00 00 000 000; Fax száma: 00 0 000 0000; E- mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Az MNB az intézményekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthető a xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/ honlapon. A biztosító nyilvántartási száma: 12833632.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy Ön, mint a Magyar Posta Biztosító Zrt. Ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Amennyiben biztosítási szerződésével, vagy a biztosító tevékenységével kapcsolatos panasza van, azt megteheti szóban (személyesen a biztosító székhelyén található ügyfélszolgálaton vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben vagy a honlapon található panasz bejelentési felületen keresztül xxxxx://xxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx). Kérjük, hogy írásban forduljon közvetlenül Panaszkezelési osztályunkhoz, ahol bejelentését kivizsgáljuk, és arra 30 napon belül válaszolunk: Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztály, 1535 Budapest, Pf. 952 (levélben); xxxxxx@xxx.xx (e- mailben); 00 0 000-0000 (faxon), x00-0-000-0000 (telefonon).

Amennyiben panaszára a Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztályától nem kapott kielégítő választ, panaszával a következő intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez (xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx). Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.172; telefon: 00 0 000-0000; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx). PBT ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf. 172.; Telefon: 00 00 000 000; E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy minősül.) Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, jogában áll bírósági utat igénybe venni.

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet értelmében online felületen megkötött szerződése kapcsán esetlegesen felmerülő panaszát a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx weboldalon keresztül is továbbíthatja az illetékes alternatív vitarendezési fórum felé, vagy e-mailben fordulhat az európai online vitarendezési fórum magyarországi nemzeti kapcsolattartó pontjához az xxxxxxxxxx@xxxx.xx e-mail címen. A PBT eljárás, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem (pénzügyi fogyasztóvédelmi beadvány) formanyomtatványai az alábbi linken, valamint a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálati elérhetőségén érhetőek el: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/xxx-xxxxxxx-xx-xxxxxxxx- panaszunk-van.

Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog

A biztosító lehetőséget biztosít a teljes körű papírmentes kommunikációra, és az ügyfél kérésére az ettől való eltérésre. Az Ön jognyilatkozata csak akkor hatályosul, ha az a Magyar Posta Biztosító Zrt-hez megérkezik. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság előtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.

Jogszabályok

A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.). Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadóak, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.

Biztosítási Feltételek:

BiztosOtthon lakásbiztosítás

I. Általános biztosítási szerződési feltételek

A BiztosOtthon általános biztosítási szerződési feltételei (a továbbiakban: biztosítási feltételek) azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Magyar Posta Biztosító Zrt. BiztosOtthon biztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozással kötötték meg.

A jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

I. Általános biztosítási feltételek

1. A biztosító, a Szerződő, a biztosított személy(ek)

1.1 A biztosító a Magyar Posta Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító).

1.2 Szerződő: a jelen biztosítási feltételek alapján Szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi. Szerződő az lehet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti. A biztosítási díj megfizetésére a Szerződő köteles. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a Szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

1.3 Biztosított: a jelen biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésben Biztosítottnak a vagyonbiztosítás általános, illetőleg a kiegészítő biztosítások speciális feltételeiben Biztosítottként meghatározott személyek minősülnek. Ilyen rendelkezés hiányában Biztosítottnak minősül a biztosítási szerződésben Biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója. A biztosító szolgáltatására – ha a feltételek, vagy a szerződő felek eltérően nem rendelkeznek – a Biztosított jogosult.

1.4 Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, akkor a Biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.5 Zálogkötelezett, zálogjogosult: ha a biztosítási szerződésre a Szerződő, mint zálogkötelezett tekintetében hitelbiztosítéki záradék bejegyzés történt, akkor a – a zálogkötelezett utasításának figyelembevételével – zálogjogosultnak történik a biztosítási szolgáltatás teljesítése, legfeljebb a mindenkori hitel és járulékai mértékéig.

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1 A Szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét biztosítási ajánlattal kezdeményezi. Ajánlatnak minősül a biztosító által rendszeresített papír alapú, vagy elektronikus formanyomtatvány, melyet a Szerződő vagy megbízásából az alkusz aláírásával lát el. Elektronikus ajánlatnak minősül a biztosító vagy alkusz által az Internet közcélú hálózatán működtetett portálon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással felvett ajánlat.

2.2 A távértékesítés esetét kivéve, a Szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van, azt nem vonhatja vissza. A biztosítási szerződés a Szerződő és a biztosító kölcsönös megállapodásával jön létre.

2.3 A biztosítónak 15 napos határideje van arra, hogy elbírálja a Szerződő ajánlatát. Az ajánlatot a biztosító a 15 napos ajánlat-elbírálási határidőn belül elutasíthatja, vagy módosító javaslatot tehet. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.

2.4 Ha a Szerződő fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

2.5 Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges. A biztosító a jelen szerződési feltételekre utalással tett ajánlat esetén minden esetben kockázatelbírálást végez, tekintettel arra, hogy az igényelt biztosítási fedezet jellege és a kockázatviselés körülményei alapján az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

2.6 Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

2.7 A szerződő által választott Alapcsomag, valamint esetlegesen mellé kötött kiegészítő biztosítások felsorolását az ajánlat tartalmazza, az ajánlaton megjelölt fedezetekre vonatkozó feltételeket a vagyonbiztosítás különös feltételei tartalmazzák.

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

3.1 Ha a biztosítási szerződés létrejön, a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben feltüntetett időpontban kezdődik.

3.2 A felek a kockázatviselés kezdő időpontját illetően a fentiektől eltérően is megállapodhatnak.

3.3 Ha a biztosítási szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett összeget a beérkezésétől számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek.

3.4 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki, a jelen biztosítási feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével.

3.5 A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

⯈ az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

⯈ az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi,

jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

3.6 A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan Biztosítottat, Kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

3.7 A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a Szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a 3.6 pont szerinti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

3.8 A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.1 A biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

4.2 Az első biztosítási időszak (biztosítási év) a kockázatviselés kezdetekor kezdődik.

4.3 A biztosítási időszak egy év, melynek az utolsó napja az évforduló. Az új biztosítási időszak első napja az évfordulót követő nap.

5. A biztosítási szerződés módosítása

5.1 A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel írásban módosíthatják.

5.2 Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a jelen szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor a biztosító figyelmezteti. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

5.3 Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a biztosítási kockázat jelentős növekedésével összefüggő jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig.

6.2 Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.

6.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles a megszűnéstől, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszatéríteni.

6.4 Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.5 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.6 A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

6.7 A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják (rendes felmondás).

6.8 A szerződő jogosult - a rendes felmondáson túl - a határozatlan tartamú biztosítási szerződést minden év márciusában (március 1. és március 31. között úgy, hogy a felmondás március 31-ig a biztosítóhoz beérkezzen) 30 napos felmondási idővel felmondani (negyedéves felmondás). A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. Amennyiben a szerződés nem díjrendezett, úgy az nem mondható fel.

6.9 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A Szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

6.10 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle azt a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos.

6.11 Ha a szerződés a jelen feltételek I.6.10. pontjában írt módon a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, akkor a Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat a Szerződő megfizeti.

6.12 A szerződést a feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel is megszüntetni.

6.13 A 3.8. pont esetében a szankció, korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napjával.

7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai

7.1 A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől, annak teljes tartamára megilleti a – kockázatviselésének ellenszolgáltatására szolgáló – biztosítási díj.

7.2 A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg.

7.3 A biztosítás első díja a kockázatviselést követő 30. napon esedékes. A folytatólagos díj pedig annak a szerződésben megjelölt díjfizetési ütem szerinti időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

7.4 A Szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a Szerződő a biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).

7.5 A felek az ajánlaton az első díj halasztására, a 30. naptól eltérő időpontban is megállapodhatnak. Ekkor az első díj a megállapodás szerint esedékes.

7.6 Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó, 6.10. pontban szereplő szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7.7 Amennyiben a biztosítási esemény a biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás még nem szűnt meg, úgy a biztosítási időszakra járó és meg nem fizetett díja(ka)t a biztosító az esedékes biztosítási szolgáltatás, illetve a térítés összegéből levonhatja.

7.8 A biztosítási díj fizetésének módjai:

⯈ Csoportos beszedési megbízás (ha a Szerződő rendelkezik lakossági folyószámlával, megbízást adhat a bankjának a folytatólagos díjak lehívásának engedélyezésére).

⯈ Átutalási megbízás (ha a Szerződő rendelkezik lakossági folyószámlával, akkor azt a lehetőséget is választhatja, hogy a bankjának átutalási megbízást ad).

⯈ Egyéb fizetési mód.

7.9 A határidőre történő díjfizetésről a Szerződőnek kell gondoskodnia. Ha a szerződésben csoportos beszedési megbízással történő díjfizetés szerepel, és ennek ellenére a díjfizetés csoportos beszedési megbízás útján, a Szerződő érdekkörébe eső okból nem valósul meg, és ezt a Szerződő a biztosító felszólítása ellenére sem orvosolja, úgy a biztosító jogosult a díjfizetés módját egyoldalúan átutalási megbízásos fizetési módra módosítani. Amennyiben ezt követően a Szerződő a csoportos beszedési megbízással történő díjfizetés lehetőségét bankjánál megteremti, és erről a biztosító értesül, úgy az eredeti díjfizetési módot a biztosító további külön értesítés nélkül visszaállítja.

7.10 A díjtételek meghatározásakor a biztosító kedvezményeket is biztosíthat. Amennyiben az ajánlattétel során a szerződő valótlan adatok alapján, jogosulatlanul részesült kedvezményes díjban, úgy a biztosító az erről való tudomásszerzést követő esedékes díjbekérőt a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény nélküli díjra módosíthatja és küldheti meg a szerződő részére.

8. A biztosítási összeg, a túlbiztosítás tilalma, az alulbiztosítás, a többszörös biztosítás, a fedezetfeltöltés

8.1 Ajánlatának megtételekor a Szerződő dönti el, hogy mely vagyoncsoportokat, mekkora biztosítási összeggel kíván biztosítani alapbiztosításként, és azok mellé milyen választható kiegészítő biztosítást igényel.

8.2 A biztosítási összeg az a biztosítási szerződésben (ajánlaton) – a 8.3. pontban foglaltaknak megfelelően – meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa, azzal, hogy a jelen biztosítási feltételekben egyes biztosítási események és vagyoncsoportok kapcsán szereplő, szolgáltatást korlátozó rendelkezések a szolgáltatás összegét a biztosítási összegnél alacsonyabb összegben is meghatározhatják.

8.3 A biztosítási szerződésben a Szerződő az alábbiakra határozhat meg biztosítási összeget:

a) Csak ingóságra (Ingóságbiztosítási csomag esetén); továbbá

b) Csak épületre (Épületbiztosítási csomag esetén); továbbá

c) Ingóságra és épületre egyaránt (Épületbiztosítási és Ingóságbiztosítási csomag esetén).

8.4 A vagyoncsoportok és azon belül külön felsorolt alvagyontárgy csoportok biztosítási összegei a kárrendezéskor nem vonhatók össze.

8.5 A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja meg a biztosítani kívánt vagyontárgy új értékét. Alulbiztosításnak minősül, ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új értéke. Ilyen esetben a biztosító arányos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridőponti biztosítási összeg aránylik a káridőponti új értékhez.

8.6 Ha a biztosítási szerződés a biztosító által meghatározott és a szerződésben feltüntetett minimális biztosítási összeggel vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre, úgy kár esetén a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, és nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést. Utóbbi alól kivételek: az indexálás visszautasításának, valamint az épület, illetve melléképület alapterületére vonatkozó közlési kötelezettségsértés esetei.

8.7 Felelősségbiztosításnál a biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határát jelenti egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban. Biztosító a biztosítási eseménnyel közvetlen okozati összefüggésben álló károkat és az azzal összefüggő költségeket (pl. jogi képviseleti költségek, kamatok) biztosítási eseményenként a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegig, mint biztosítási szolgáltatás felső határáig téríti meg, ezek együttesen sem haladhatják meg a biztosítási összeget.

8.8 Többszörös biztosítás: ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. E megtérítési igény alapján a biztosítók a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

8.9 Fedezetfeltöltés:

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerződő a díjat megfelelően kiegészíti. Ezen jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a Szerződő figyelmét és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a Szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

9. Az értékkövetés szabályai

9.1 A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Az indexálásra a biztosítási évfordulón kerül sor. Az indexálás az épületbiztosítás, valamint az ingóságbiztosítás biztosítási összegeire vonatkozik.

Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az alábbiakban meghatározott index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

9.2 Az indexálást a biztosító mindig a biztosítási évfordulót megelőző utolsó érvényes biztosítási összegre és díjra végzi el.

Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, előző év azonos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet az indexszám nyilvánosságra hozatalát követő év során történő indexálások alkalmával. A biztosító egy naptári éven belül ugyanazon szerződés vonatkozásában az indexszámot nem módosíthatja.

A biztosítási összeg és díj értékkövető módosításáról és az alkalmazott index mértékéről, valamint a módosított biztosítási összeg és díj mértékéről a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a Szerződőt.

A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.

9.3 Ha az indexált biztosítási összeget és biztosítási díjat a Szerződő nem fogadja el, akkor az értékkövetésről szóló levél kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban igényelheti az értékkövetés előtti állapot visszaállítását.

9.4 Ha a Szerződő nem fogadja el a biztosító által felajánlott indexálást, kár esetén a biztosító vizsgálhatja az alulbiztosítottságot.

10. Önrészesedés

Vagyonbiztosítás esetén a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek – káreseményenként – nem érik el az önrészesedés összegét. Ha a kár összege az önrészesedés összegét meghaladja, a biztosító a vagyonbiztosítás alapján járó szolgáltatási (kártérítési) összegből – ellenkező rendelkezés hiányában - levonja a Szerződő által választott, a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedés összegét.

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

A) Szerződő, Biztosított kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség

11.1 Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, úgy a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerződés tartalmáról,

illetve minden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos változásról.

A közlési és változás-bejelentési kötelezettség

11.2 A Szerződő és a Biztosított a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz, a kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.

11.3 Az adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított is felelős. A közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt és Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

11.4 Ha a Szerződő az ajánlaton az épület, illetve melléképület négyzetméterére vonatkozó adatot – a valóságtól eltérően – alacsonyabban adja meg, akkor a biztosító vizsgálhatja az alulbiztosítottságot, és érvényesítheti annak jogkövetkezményét, az arányos kártérítést.

11.5 A Szerződő (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a biztosítónak 15 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton, egyéb nyomtatványon adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

Be kell jelenteni különösen, ha

⯈ a biztosított épület hasznos alapterülete megváltozott (pl. tetőtér-beépítés, lakóépület bővítése, melléképület építése, bővítése),

⯈ a biztosított vagyonérték megváltozott és az meghaladja a biztosítási összeget,

⯈ az ingatlan lakatlanná (nem állandóan lakottá) válik,

⯈ a Szerződő (Biztosított) címe megváltozik.

11.6 A közlésre, illetve a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő (Biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

Általános kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

11.7 A Szerződőnek, Biztosítottnak minden esetben úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, betartva a jogszabályi, hatósági előírásokat, szabványokat. A szerződő felek megállapodnak, hogy a Szerződő (Biztosított) köteles a kárt tőle elvárhatóan megelőzni és enyhíteni, melynek keretében köteles különösen:

a) az épületeit a mindenkor hatályos építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelően építeni/építtetni és karbantartani, felújítani;

b) ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóságnak megfelelően, gondosan eljárni;

c) a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejű távozás esetén a védettségi szintnek megfelelően, szakszerűen bezárni, a védettségi szintet befolyásoló minden biztonsági berendezést üzembe helyezni;

d) az időszakos tartózkodás céljára szolgáló, nem állandóan lakott ingatlanokban a víz-, a fűtés és hűtésvezetéket, és az azokra kapcsolt berendezéseket vízteleníteni az elfagyás megelőzése érdekében, illetve a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét pedig elzárni a vízkárok megelőzése érdekében;

e) az állandóan lakott épületekben az átmenetileg (72 óránál hosszabb időtartamban) nem üzemeltetett víz-, fűtés- és hűtésvezetékek főelzáró szelepét elzárni a vízkárok megelőzése érdekében;

f) a biztosított vagyontárgyakat, különösen elektromos, gáz- és vízvezető létesítményeket, a hozzájuk csatlakoztatott berendezéseket, készülékeket, valamint a tetőket, ereszcsatornákat és az ingatlanra a határoló falakon kívül rögzített tárgyakat rendeltetésszerű állapotban tartani és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul elhárítani;

g) az elhasználódott, kopott alkatrészeket, berendezéseket megjavítani, vagy – ha ez nem lehetséges – kicserélni;

h) talajszint alatti helyiségben ingóságot csak a padozat szintjétől számítva legalább 20 cm magasan tárolni;

i) a káresemény észlelését követően haladéktalanul értesíteni a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén (az eloltott tűzről is), az oltás, mentés eredményessége érdekében;

j) betöréses lopás, rablás esetén a káresemény észlelését követően haladéktalanul feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni, a további károk megelőzése érdekében az ingatlanba bejutást megakadályozni, gondoskodni a személyes őrzésről;

k) az ingatlan kulcsainak ellopása, elrablása vagy elveszése, valamint a zár megsérülése, használhatatlanná válása esetén a zárakat 24 órán belül kicserélni, a zárcseréig pedig gondoskodni a személyes őrzésről;

l) a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, de a biztosító kárfelmérését nem akadályozó, a vagyon- és személybiztonságot elősegítő intézkedéseket haladéktalanul megtenni;

m) a csapadék elvezetéséről gondoskodni, csepegtető járdát, az épületekre ereszcsatornát kiépíteni.

11.8 A kárenyhítés szükséges költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

11.9 A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) kötelezettség

11.10 A Szerződőnek (Biztosítottnak) a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 10 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak. Balesetbiztosítás esetén a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 munkanapon belül kell bejelenteni a biztosítónak. A bejelentés megtehető a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán keresztül vagy személyesen (a biztosító ügyfélszolgálatán vagy bármely postán), ajánlott levélben és faxon, valamint elektronikus levélben a xxxxxxx@xxx.xx e-mail címen, illetve a biztosító weboldalán. A bejelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

⯈ az ajánlatszám (szerződésszám);

⯈ személyi adatok (Szerződő, Biztosított, Károsult neve, címe, telefonszáma);

⯈ a káresemény helye, ideje, leírása;

⯈ a kár által érintett vagyontárgyak tételes felsorolása, becsült kárösszeg;

⯈ írásos bejelentésnél a levélírás helye, kelte és sajátkezű aláírás is szükséges.

Felelősségbiztosítások esetén a Biztosított köteles 30 napon belül bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatosan kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, mely ilyen kárigényre alapot adhat.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosítási esemény bekövetkezését határidőben a biztosítónak nem jelentik be, a szükséges felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezése után

11.11 Értesítendő szervek:

⯈ Tűz, robbanás esetén mindenképpen (még az eloltott tűzről is) értesíteni kell a tűzoltóságot. A tűzről a jogszabály szerint az arra illetékes hatóságtól tűzeseti igazolást kell beszerezni.

⯈ Betöréses lopás vagy rablás, kifosztás esetén a rendőrséget kell értesíteni, és feljelentést kell tenni. A feljelentésben tételesen meg kell nevezni az eltűnt vagy sérült vagyontárgyakat is.

⯈ Baleset esetén mindent meg kell tenni a kár enyhítése érdekében, az akut történésre tekintettel haladéktalanul szakorvosi segítséget kell igénybe venni, és a szükséges teendők elvégzésében a gyógyító eljárás befejezéséig késedelem nélkül az ellátó intézménnyel együtt kell működni. A balesettel foglalkozó hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkat megadják és a káresemény tisztázásban a biztosítóval együttműködjenek.

A kárbejelentéshez, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

11.12 A biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylő személynek kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerződésben, valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak. Neki kell bizonyítania a kár bekövetkeztét, összegszerűségét, valamint a kár és a károkozó tényező közti összefüggést.

11.13 A biztosítási szerződés teljesítését igénylő személy a biztosító szolgáltatásának teljesítése érdekében a felmerült károk és költségek igazolása céljából az alábbi dokumentumok benyújtására köteles. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez csak abban az esetben kér hatósági igazolást, ha a káresemény körülményeinek tisztázásához vagy a kárrendezés lefolytatásához szükséges információ más, gyorsabb eljárásban/módon nem szerezhető be, a hatósági igazolás szükségességéről a kárrendezés során a biztosító tájékoztatja az ügyfelet.

⯈ tűzkárnál: tűzeseti igazolás;

⯈ betöréses lopás vagy rabláskárnál, továbbá besurranásos lopáskárnál, valamint sírkő rongálása, jogtalan eltulajdonítása esetén, továbbá kerti kapumozgató, valamint a kerti kapumozgatóhoz tartozó távirányító ellopása esetén, továbbá a közös vagy saját tárolóból való eltulajdonítás kár esetén, továbbá kerékpár eltulajdonítása esetén, továbbá a poggyászbiztosítás esetén: a rendőrségi feljelentés megtételét igazoló dokumentum (pl.: rendőrségi igazolás);

⯈ ingatlan káránál: javítási vagy helyreállítási számla vagy árajánlat, vagy költségvetés;

⯈ az elfolyt víz többletköltségének megtérítésére vonatkozó biztosítási szolgáltatás esetén a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétől számított 1 éves időtartamra visszamenőleg;

⯈ kibővített vezetékes vízkár biztosítási esemény esetén a biztosított ingatlan fölötti vagy azzal szomszédos lakás tulajdonosának elismerő nyilatkozata, vagy ha a kárt a lakást bármilyen egyéb jogcímen használó személy okozta, akkor az ő elismerő nyilatkozata, feltüntetve benne azt is, hogy rendelkezik-e a károkozásra is érvényes felelősségbiztosítással; amennyiben igen, akkor biztosítójának megnevezése, kötvényének száma;

⯈ felelősségi kár esetén a Biztosított kártérítési felelősségének megállapításához szükséges dokumentumok (a Biztosított felelősséget elismerő, kizáró vagy vitató nyilatkozata, a rendőrségi igazolás a balesetről, hatósági eljárás indulása esetén erről való nyilatkozat);

⯈ ingóság káránál: az ingóságoknak és károsodásuk mértékének tételes részletezése, az ingóságok típusát és eredetét igazoló okmány, illetve, ha van, akkor az ingóságokról készült fénykép is;

⯈ a biztosítási esemény bekövetkezését és az ennek következtében elszenvedett károk mértékét (összegszerűségét) igazoló dokumentumok (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások, személyi sérülés esetén az azt alátámasztó orvosi iratok, szakvélemények),

⯈ ideiglenes lakásbérleti többletköltségének a megtérítése esetén: illetékes és hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállított határozata a lakhatatlanság tekintetében, közüzemi szolgáltató nyilatkozata a szolgáltatás kiesés tekintetében, vagy a lakhatatlanság tényét hitelt érdemlően bizonyító, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. rendelkezéseiben rögzített bizonyítási eszközök (különösen tanú, szakértő, okirat, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel, valamint egyéb tárgyi bizonyítási eszköz) benyújtása,

⯈ kórházi lopás biztosítás esetén a kórházi zárójelentés másolata,

⯈ fák jegesedése esetére szóló biztosítás esetén a kárt okozó jégbe borult fáról, valamint a károsodott vagyontárgyról készült fényképfelvételeket,

⯈ a haszonállat betegsége, illetőleg elhullása esetén az annak idejét és okát tartalmazó állatorvosi igazolást,

⯈ kisállat orvosi biztosítás esetén:

- az állatorvosi gyógykezelés dokumentumai (kezelés leírása, röntgenfelvételek), illetve az állatorvos, valamint az adott biztosítási esemény kezeléséhez szükséges gyógyszerek számlái, valamint

- annak igazolása, hogy az egyedi azonosítására alkalmas mikrochip-azonosító adatait tartalmazzák a biztosítási események igazolására átadott dokumentumok.

11.14 A balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítéséhez szükséges iratok:

A Biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele lehet, hogy a Biztosított/Kedvezményezett, amennyiben a mindenkori hatályos jogszabályok lehetővé teszik:

⯈ mentse fel az érintett orvosokat, az egészségügyi intézményeket és hatóságokat titoktartási kötelezettségük alól a biztosítóval szemben, annak érdekében, hogy a biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggő információkat az orvosoktól, egészségügyi intézményektől,

hatóságoktól – akik, illetve amelyek a Biztosítottat kezelték, vizsgálták – a kért felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat beszerezze, illetve

⯈ járuljon hozzá, hogy a Biztosított tisztázatlan halála esetén a holttestet a biztosító megvizsgáltassa, szükség szerint a boncolását és exhumálását elvégeztesse.

a) A balesetbiztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő iratok bemutatását kérheti:

⯈ kárbejelentő,

⯈ a Biztosított/Kedvezményezett személyazonosságának igazolására alkalmas iratok:

­ személyazonosító igazolványának másolata (az érvényességet tartalmazó rész is) és

­ lakcímkártya (lakcímet tartalmazó oldala), abban az esetben, ha a lakóhelye vagy a tartózkodási helye Magyarországon található

­ jogerős hagyatékátadó végzés/öröklési bizonyítvány,

­ jogerős gyámhatósági határozat,

⯈ a baleseti egészségkárosodás mértékét megállapító orvos szakértői szakvélemény,

⯈ a baleset kapcsán készült rendőrségi vagy hatósági jegyzőkönyv másolata,

⯈ a Biztosított kórházi ellátását igazoló kórházi dokumentáció, zárójelentés,

⯈ a biztosítási eseménnyel összefüggő orvosi dokumentumok (pl. röntgen lelet, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, egyéb rendelkezésre álló orvosi dokumentumok),

⯈ hatósági (szabálysértési vagy büntető) eljárás indulása esetén az eljárást lezáró határozat, ezen határozat rendelkezésre állásának hiánya azonban a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.

b) Baleseti halál, háztartási baleseti eredetű halál esetén a balesetbiztosítási szolgáltatás igénybevételéhez felsorolt iratokon túl a biztosító az alábbi okmányok benyújtását is kérheti:

⯈ halotti anyakönyvi kivonat,

⯈ külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles irat hitelesített magyar fordítása,

⯈ halottvizsgálati bizonyítvány.

Abban az esetben, ha a halott vizsgálati bizonyítvány a szükséges adatokat nem tartalmazza, úgy az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges::

⯈ boncolási jegyzőkönyv,

⯈ az elhunytat utolsóként kezelő orvostól származó részletes orvosi bizonyítvány, vagy – ha ilyen kezelésre nem került sor – más olyan orvosi, vagy hatósági bizonyítvány, mely tartalmazza a halál okát, valamint a Biztosított halálát okozó betegség kezdetének időpontját és lefolyását, illetőleg a halál körülményeit,

⯈ háziorvosi igazolás, mely tartalmazza a halált okozó betegségek diagnosztizálásának pontos időpontját.

c) Egyéb rendelkezések

⯈ A biztosítási esemény bekövetkeztekor – a Biztosított életben léte esetén – a biztosító megkövetelheti, hogy a Biztosított a biztosító által előírt orvosszakértői vizsgálatokon részt vegyen. A vizsgálatok lefolytatatásának kezdeményezésére és azok elvégzésére a biztosító orvos szakértője jogosult.

⯈ A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvosszakértője bírálja el. Vitás esetekben a Biztosítottnak joga van orvosszakértői bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, a másik tagját a Biztosított vagy annak képviselője, harmadik tagját pedig a biztosító és a Biztosított vagy képviselője közösen jelölhetik meg.

⯈ Minden olyan adatszerzés költsége, amely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, azt a felet terheli, aki érdekeit érvényesíteni kívánja, és ezt igazolja.

A fentieken túl a vagyonbiztosítás, a felelősségbiztosítás és a balesetbiztosítás speciális rendelkezései további dokumentumok benyújtását írhatják elő.

A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mértékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokumentumokkal is igazolja.

11.15 Egyéb rendelkezések:

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A biztosító a szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult szabálysértési vagy büntető eljárás jogerős befejezéséhez (jogerős határozathoz) nem köti, kivéve, ha jogszabály rendelkezése erre lehetőséget nyújt.

Állapotmegőrzési kötelezettség

11.16 A Biztosított a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben – személy- és vagyonvédelem, valamint a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében – változtathat. Ellenkező esetben nagymértékben megnehezítheti a kár keletkezési okának megállapítását, az esetleges nyomok rögzítését (ilyen lehet például a tűz keletkezésének oka, a betörés helyének, módjának, eszközének felderítése). Nem terheli a Biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a balesetbiztosítási esemény bekövetkezése esetén.

Ha a biztosító részéről a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a Szerződő (Biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében gondoskodni kell arról, hogy azonosításra alkalmas módon rögzítésre kerüljenek a helyreállítást vagy a kijavítást megelőzően a sérült vagyontárgyak, a kárkép, valamint a kockázatviselési hely. Ennek megfelelő módja lehet, ha a Szerződő (Biztosított) a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvételeket készít.

11.17 A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be annyiban, amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megállapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált.

11.18 A Biztosítottnak lehetővé kell tennie, hogy a biztosító a kár okára, mértékére, a jogalap megállapítására és a kártérítési kötelezettség kiterjedésére vonatkozóan vizsgálatot végezhessen, valamint minden erre szolgáló felvilágosítást – kérésre írásban is – bizonylatokkal együtt meg kell adnia. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított ezeket a kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

Díjfizetési kötelezettség

11.19 A Szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére. A Szerződő által fizetendő biztosítási díj minimális összegét a biztosítási szerződés (biztosítási ajánlat) tartalmazza.

B) Biztosító kötelezettségei

Tájékoztatási kötelezettség

11.20 A biztosító köteles a biztosítási szerződés megkötése előtt közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást adni a Szerződő részére a Magyar Posta Biztosító Zrt. főbb adatairól, a fogyasztói panaszokkal és bejelentésekkel foglalkozó szervezetekről, a biztosító felügyeleti szervéről, a biztosítási szerződés főbb jellemzőiről, az adatkezelés elvi és gyakorlati tudnivalóiról, valamint a biztosítási szerződés jelen feltételeiről.

Szolgáltatási kötelezettség

11.21 Jelen biztosítási feltételek alapján biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban a szerződésre vonatkozó biztosítási feltételek szerint szolgáltatást nyújt.

A kártérítés/a biztosítási szolgáltatás esedékessége

11.22 A biztosító a szolgáltatás kifizetését a hozzá bejelentett igény jogosságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat, illetve dokumentum biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 munkanapon belül vállalja. Ha a benyújtásra került dokumentumok alapján a biztosítási szolgáltatás iránti igény jogossága és összegszerűsége nem elbírálható, az esetben ugyanezen határidőn belül a biztosító tájékoztatja a biztosítottat a további szükséges dokumentumok benyújtásának szükségességéről.

11.23 A biztosító törekszik az általa a 11.22. pontban tett vállaláson belüli rövidebb, 5 munkanap alatt történő kifizetésre, ezért önkéntesen vállalja, hogy amennyiben a kárigény elbírálásához álláspontja szerint szükséges utolsó irat kézhezvételét követő 5 munkanapon túl indítja el a biztosítási szolgáltatás összegének kiutalását, úgy a megállapított biztosítási szolgáltatás összegét 10%-kal, de maximum 100 000 forinttal megnöveli.

12. A biztosító mentesülése

12.1 A biztosító vagyonbiztosítás, valamint balesetbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt, illetőleg balesetbiztosítás esetén a balesetet jogellenesen

a) a Szerződő vagy a Biztosított,

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

c) a Biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja, tagja

szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta.

Jogellenes és súlyosan gondatlan magatartás alatt különösen, de nem kizárólagosan a következőket kell érteni:

⯈ az e pontban felsorolt személyek ittas (0,8 ezrelék véralkoholszint vagy afelett) vagy

⯈ kábítószer alkalmazásának hatása alatti állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkező biztosítási esemény,

⯈ jogosítvány nélküli járművezetés közben bekövetkező biztosítási esemény.

Vezető munkakört betöltő személynek minősül a jelen szerződési feltételek szerint a biztosított jogi személy üzletvezetésre jogosult tagja, továbbá a kötelezettségvállalásra jogosító munkakört betöltő alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, illetve a biztosított jogi személy vezető beosztású tisztségviselője, ha ez a minősége a jogi személlyel fennálló jogviszonyán alapul.

Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

12.2 A biztosító mentesül a balesetbiztosítási összeg kifizetése alól, ha a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

13. Általános kizárások

13.1 Vagyon- és felelősségbiztosítások, valamint baleset-, illetőleg betegségbiztosítások esetén a közreható okokra való tekintet nélkül a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra és költségekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbi események, körülmények által vagy azokkal kapcsolatban keletkeztek:

a) atomenergia, ionizáló sugárzás;

b) nukleáris energia folytán bekövetkezett balesetek,

c) bármilyen jellegű, a biztosítási események között nem nevesített természeti katasztrófa;

d) bármilyen jellegű háborús esemény (háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül a Magyarország területén, továbbá a Magyarország területén kívül más ország ellen folytatott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása), invázió, fegyveres összeütközés, polgárháború;

e) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus,

f) tömegmegmozdulás, katonai gyakorlat, harci cselekmény, zavargás, tüntetés;

g) elkobzás, lefoglalás, kényszer-államosítás;

h) hadijog, rendkívüli állapot;

i) a környezet szennyezésével okozott károk;

j) az épületnek vagy bármely részének (falak, födémek, vezetékek, csövek, nyílászárók, burkolatok, készülékek, beépített tartozékok stb.) építése, átépítése, felújítása, bővítése, festése, javítása, karbantartása miatt - közvetlenül vagy közvetve –keletkezett kár, továbbá az a kár, amely az építés alatt álló épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagok, valamint beépítésre váró épület berendezések és épülettartozékokban keletkezett;

k) talajvíz által okozott károk, azaz a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatti károk, továbbá a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk;

l) a belvíz okozta károk, még akkor is, ha a belvizet a vízelvezető árkok hiánya vagy a karbantartásuk elmulasztása okozta;

m) a biztosított objektumban folytatott tűz- és robbanásveszélyes tevékenység során, az azzal összefüggésben keletkezett károk.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a tűzkárokra, illetve robbanáskárokra, valamint villámcsapás károkra, melyek azzal összefüggésben következnek be, hogy a kockázatviselés helyén „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat használnak fel, tárolnak.

13.2 Baleset-, illetőleg betegségbiztosítások esetén a biztosító az alábbi eseményeket kizárja a kockázatviselés köréből:

a) az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek, ha azok a Biztosított vagy Biztosított unoka alkohol, kábítószer, vagy gyógyszerek, illetve egyéb pszichotróp tudatmódosításra alkalmas szerek miatti lényeges korlátozottsága miatt következtek be,

b) alkohol- és drogfüggőség esetén ezek kezelésével összefüggő események.

13.3 Balesetbiztosítások esetén kizárás, szolgáltatáskorlátozás csonttörés esetén: a biztosító nem teljesít szolgáltatást abban az esetben, ha bármely csontbetegség (pl. rosszindulatú csont- és porcdaganatok) minden formája, illetve egyéb szervekből kiinduló daganat áttételeinek következtében

létrejött patológiás csonttörés, csontvelőgyulladás (osteomyelitis), súlyos csontritkulás (osteoporosis), csontlágyulás (osteomalacia), illetve azok szövődménye közvetve vagy közvetlenül részben vagy egészében közrehatottak a biztosítási esemény bekövetkezésében.

13.4 Nem áll fenn a biztosító fizetési kötelezettsége akkor, ha a károkozó tényező a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlattétel előtt is fennállt.

13.5 A biztosítási feltételek az általános kizárásokon túlmenően az egyes biztosítási események kapcsán speciális kizárásokat is tartalmaznak.

13.6 A kizárások körében szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők.

14. Egyéb rendelkezések Megtérítési igény

14.1 A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban

élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Biztosított, illetve a Szerződő a károkozóval szembeni követeléséről – ezzel a biztosító megtérítési igényét korlátozva – sem részben, sem egészben nem mondhat le. Balesetbiztosítás esetén a biztosító a balesetért felelős személlyel szemben megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt. Amennyiben a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

A biztosított vagyontárgy megkerülése

14.2 Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat. Ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.

Elévülés

14.3 A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő követelések megállapodás szerinti elévülési határideje öt év. A vagyonbiztosítási igények elévülési idejét a biztosítási esemény bekövetkezésétől, a felelősségbiztosítás alapján felmerülő igények elévülési idejét a kárnak, illetve a kárigénynek a Biztosítottal való közlésétől kell számítani.

Adatkezelés, adatvédelem - Személyes adatok kezelése és titoktartás (a 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján)

1.6 A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a Szerződőnek (Biztosítottnak) az ajánlaton, illetve a biztosítási szerződésben rögzített személyes adatait (a továbbiakban: „személyes adatok”). A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 135-142. § és 146-151. §-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A Szerződő (Biztosított) a személyes adatainak a jelen szerződési feltételekben meghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés (ajánlat) aláírásával kifejezetten hozzájárul.

A személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók a Bit.-ben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, számozásának megtartása mellett:

135. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

136. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) b)e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtás ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási

Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

w) szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

c) a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

d) b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

142. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

143. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

(5) A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig

a) az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére,

b) azon hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, ahol a szolgáltatás jogosultja a hitelintézet és a szerződés biztosítottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő bejelentése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok biztosító részére történő megküldése érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint az általános szerződési feltételekről az elhunyt biztosított közeli hozzátartozója részére annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja.

(6) A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő – (5) bekezdés szerinti – adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a 142. § (3) bekezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a 142. §

(3) bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli.

Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

14.4 A 120153-ös termékkódú BiztosOtthon lakásbiztosítás a biztosítási piacon szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen az alábbiakban tér el::

⯈ felelősségbiztosítás esetén a Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviseleti költséget és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

15. Adatkezelési tájékoztató

A biztosító hatályos adatkezelési tájékoztatója megtalálható a xxxxx://xxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon.

16. Távértékesítési tájékoztató

A biztosítási ajánlat aláírását megelőzően kérjük, olvassa végig jelen, a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: „Távért. tv.”) előírásai alapján készült tájékoztatót.

Szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás

A biztosítási szerződés lényege, hogy díjfizetés ellenében a biztosító vállalja a biztosítási szerződésben nevesített biztosítási események megvalósulása kapcsán a szerződési feltételekben szereplők szerinti szolgáltatás teljesítését.

A biztosítási szerződés részletes jellemzőit, a biztosító teljesítésének szabályait, valamint a fogyasztó díjfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeit, és a biztosító szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeit, előfeltételeit teljes körűen a biztosítási szerződés feltételei tartalmazzák, az abban foglaltakon túl egyéb jogcímen díjfizetési kötelezettsége a fogyasztónak nincs.

Tájékoztatjuk, hogy a Távért. tv. a biztosítókat kötelezi arra, hogy tájékoztassa a fogyasztót arról, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függhet, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek garanciát a jövőben várható teljesítésekre nézve. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosító minden káreseményt egyedileg vizsgál. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a biztosítási szerződéshez kapcsolódó szerződési feltételekben találhatók meg a biztosítási díj és a biztosítási szolgáltatás értékkövetésére (indexálására) vonatkozó szabályok. A távközlési eszköz használatával kapcsolatosan a biztosító külön díjat, költséget nem számol fel, a fogyasztót ezzel kapcsolatosan többletköltség nem terheli.

Szerződésre vonatkozó tájékoztatás

Szerződéskötés technikai lépései, írásbeliség, hibajavítás:

Biztosítási szerződés megkötésére távértékesítés keretében lehetőség van az interneten elérhető módon a biztosító weboldalán az erre szolgáló felületen a szükséges adatok beírásával, hozzájárulások elektronikus úton történő megadásával, illetve technikailag az előzőekkel azonos módon biztosítási alkuszok által üzemeltetett weboldalakon keresztül. A biztosító weboldalán kötött szerződés esetén a fogyasztó e-mailben kapja meg a biztosítási szerződést elektronikus formában. Tájékoztatjuk, hogy ez irányú kérése esetén jelen tájékoztatást díjmentesen, írásban is a rendelkezésére bocsátjuk.

Alkuszon keresztül kötött szerződés esetében a fogyasztó az alkusz által alkalmazott technológiától függően megkaphatja a szerződést elektronikus formában: e- mailben, az alkusz honlapján elektronikus formában elérhető módon, stb.

A biztosító weboldalán kezdeményezett szerződéskötés esetében a biztosítási ajánlat elektronikus úton történt beérkezéséről a biztosító haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül a fogyasztó által megadott e-mail címre visszaigazolást küld. A biztosító a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást a fogyasztó számára a biztosítási ajánlat aláírását megelőzően a biztosító saját weboldalán történő szerződéskötés esetén elektronikus formában átadja. A biztosító olyan módon bocsátja a fogyasztó rendelkezésére a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást, távértékesítési tájékoztatót, hogy annak megismerésére, elolvasására, és annak a fogyasztó részéről PDF formátumban való letöltésére a biztosító weboldalán lehetőség van. Ha a szerződéskötés biztosítási alkusz közreműködésével történik, akkor a biztosító olyan módon bocsátja a fogyasztó rendelkezésére a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt távértékesítési tájékoztatót, hogy azokat elektronikusan átadja az alkusz számára, aki azokat a fogyasztó felé a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozat megtétele előtt továbbítani (hozzáférhetővé tenni) köteles.

A fentebb felsorolt távértékesítési csatornák bármelyikén keresztül létrejövő szerződéses jognyilatkozatot a biztosító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) 6:7 §. (3) bekezdésére figyelemmel írásbelinek tekinti. A biztosító rendelkezik a Ptk. 6:82 §. (1) e.) pontja szerint a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexszel, mely a xxx.xxxxxx.xx weboldalon érhető el a Magyar Biztosítók Szövetségének Etikai- és Versenykódexe címmel.

A távértékesítés keretében felmerülő esetleges hibák azonosítását és kijavítását a biztosító a következők szerint biztosítja:

Ha a kitöltés hibás, abban az értelemben, hogy nem tartalmazza a felület által igényelt adatot, akkor a felületen hibaüzenet jelenik meg. Ha a fogyasztó az ajánlat véglegesítését megelőzően hibát észlel, annak törlésére, javítására lehetősége van. Ha a fogyasztó a hibát az ajánlattételt követően észleli, akkor annak érdekében, hogy a hibák kijavításra kerüljenek és a szerződés a megfelelő tartalommal jöjjön létre, a biztosító ügyfélszolgálata teljes körűen a fogyasztó rendelkezésére áll.

Elállási/felmondási jog

A fogyasztó a biztosítási feltételekben megjelölt a szerződés megszüntetésére irányuló jogán felül, a szerződést, tekintettel arra, hogy az távértékesítés keretében köttetett, a szerződéskötés napjától (az ajánlat biztosítóhoz történt beérkezésétől) számított tizennégy naptári napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.

Ha a fogyasztó a távértékesítési tájékoztatást a szerződés létrejöttéről szóló értesítés kézhezvételét követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződés megkötésétől (az ajánlat biztosítóhoz történt beérkezésétől) kezdődően, a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztónak sem a távértékesítéssel, sem a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatást nem nyújt, a fogyasztó a felmondási jogát a biztosítási szerződés megkötésétől kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztó számára a távértékesítéssel, illetve a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó a felmondási jogát a biztosítási szerződés megkötésétől kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztót az őt megillető felmondási jogról, annak fennállásáról, vagy fenn nem állásáról, a felmondási jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, valamint a felmondásra nyitva álló határidő eltelte előtt történő szolgáltatásnyújtás lehetőségéről az ehhez szükséges hozzájárulásról nem tájékoztatta, a fogyasztó a felmondási a biztosítási szerződés megkötésétől kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt. A felmondásra érvényes határidő lejárta előtt csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg a szerződés teljesítése.

Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatásarányos ellenértéket jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye.

A szolgáltató csak abban az esetben jogosult az előbbi bekezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fogyasztó részére a felmondási jog gyakorlására vonatkozó tájékoztatást megadta.

Ha a felmondásra érvényes határidőt a biztosító távértékesítési tájékoztatással kapcsolatos mulasztása a fentebb írtak szerint meghosszabbította, a biztosító a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértékét nem követelheti.

Ha a biztosító a szerződés alapján a teljesítést a felmondási határidő leteltét megelőzően kezdte meg a fogyasztó erre irányuló előzetes hozzájárulása nélkül, a biztosító a fogyasztóval szemben annak felmondása esetén a felmondásig teljesített szolgáltatás ellenértékének követelésére sem jogosult.

A biztosító köteles a fogyasztó által fizetett pénzösszeget a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni. A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénzösszeget vagy átadott dolgot a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát az előző bekezdésekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon, így faxon, ajánlott levélben a biztosító címére megküldi, illetve a személyes ügyfélszolgálaton, illetőleg bármely postahelyen ügyfélfogadási időben leadja.

A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (1535 Budapest, Pf. 952) vagy e-mailben az xxxx@xxx.xx címre kell megküldeni, vagy az a biztosító részére átadható személyesen is a Magyar Posta Biztosító Zrt. személyes ügyfélszolgálatán (1022 Budapest, Bég u. 3-5.), továbbá a Magyar Posta Zrt. postahelyein.

II. Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei

1. Fogalom meghatározások

1.1 A jelen feltételek alkalmazásában

Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel teljes mértékben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.

Épület hasznos alapterülete

⯈ Lakóépület (családi ház) esetén az összes lakott alapterület, beépített tetőtér esetén csak az 1,9 m belmagasságot meghaladó terület, a zárt veranda, a lakóépület alagsorában lévő, burkolt, fűtött lakóhelyiségek (hobbi szoba, konditerem, mosókonyha, stb.) alapterülete. Nem kell figyelembe venni a nem beépített tetőteret, a padlást, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pl. szenespince, tároló, xxxxxx).

⯈ Többlakásos épületekben a lakás teljes alapterülete, de a lakáshoz tartozó pincerész, tároló, garázs, közös használatú helyiségek alapterülete nem.

⯈ Sem a lakóépület (családi ház), sem a többlakásos épületek esetén nem kell figyelembe venni az erkélyt, a teraszt.

Melléképületnek minősül az olyan, a főépülettől különálló, szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, a főépülettel azonos kockázatviselési helyen található, önálló bejárattal rendelkezik, a főépületből meg nem közelíthető, és nem lakás célját szolgálja (garázs, tároló, istálló, ól, terménytároló, műhely, szerszámoskamra, nyári konyha, kocsiszín stb). Nem minősülnek melléképületnek az üvegházak, fóliasátrak, a melegágyak.

Melléképület alapterülete: az épület rendeltetésének megfelelő célú területek összessége.

Épülettartozékok, épület berendezések: ide tartoznak azok az épület fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések, szerelvények, az épülethez tartósan rögzített, szerkezetileg beépített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak, amelyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Így különösen:

⯈ az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékoló szerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók;

⯈ beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására gyártottak, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény);

⯈ az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések;

⯈ az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztó berendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok);

⯈ az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz ellátását/elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozó berendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel;

⯈ az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai- és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő);

⯈ felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések; kapunyitó motor; antennák;

⯈ riasztó- és megfigyelőrendszerek/központok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, ezekhez csatlakozó vezetékek.

Építménynek minősülnek: kerítés, kapu, támfal, járda, gépkocsi beálló, vízóraakna, derítő, ciszterna, erkély, terasz.

Gépjármű-tartozék

Ha a szerződés nem tartalmazza a II. 7.31. pontban foglalt Garázsban tartott személygépjárművek biztosítására vonatkozó fedezetet, akkor a jelen feltételek alkalmazásában a gépjármű-tartozék kizárólag a következőket jelenti:

⯈ a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gumigarnitúra (maximum négy darab), valamint a hozzátartozó felni garnitúra,

⯈ a biztonsági gyermekülés,

⯈ a hólánc,

⯈ a tetőcsomag- és síbox-tartó,

⯈ a síléc- és snowboard-tartó és

⯈ a gépjárműre szerelhető kerékpártartó.

Éves limit, kárlimit

Éves limit: az a határösszeg, ameddig a biztosító egy biztosítási időszakban (egy biztosítási évben) megtéríti a károkat. Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felső határa.

Hozzátartozók

Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Hozzátartozó továbbá: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Közös tulajdon

A társasház alapító okiratában külön tulajdonként meg nem jelölt, és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott építmények, épületrészek, épület berendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Külön tulajdon

Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett, és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Szövetkezeti ház esetén: a tulajdoni külön lapokon nyilvántartott, és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Állandóan lakott épület

Állandóan lakottnak minősül az olyan épület, amely

⯈ a teljes háztartás vitelére alkalmas, és

⯈ amelyben a Biztosított ott lakásra berendezkedett, és

⯈ amelyben a Biztosított állandóan minden évszakban és életvitelszerűen lakik.

2. Alapbiztosítási csomagok

Az alapbiztosítási csomagok a következők, melyek vagylagosan választhatók, de közülük egyet a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:

⯈ Ingóságbiztosítási csomag, vagy

⯈ Épületbiztosítási csomag, vagy

⯈ Épületbiztosítási és Ingóságbiztosítási csomag.

3. Alapbiztosítási csomag mellé köthető kiegészítő biztosítások:

A BiztosOtthon vagyonbiztosítás keretében számos kiegészítő biztosítás köthető a választott Alapbiztosítási csomag mellé. A szerződő által választott kiegészítő biztosítások felsorolását az ajánlat tartalmazza, az ajánlaton megjelölt egyes kiegészítő fedezetekre vonatkozó feltételeket a vagyonbiztosítás különös feltételei, azon belül a Kiegészítő biztosítások c. fejezet tartalmazzák.

4. Biztosított

4.1 A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésben Biztosítottnak minősül a biztosítási szerződésben Biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója, aki(k)nek a biztosított vagyontárgy(ak) megóvásához érdeke fűződik.

5. Területi hatály

A kockázatviselés helye

5.1 A vagyonbiztosítás tekintetében kockázatviselési helynek minősül a biztosított vagyontárgynak (épületnek/ingóságnak) a szerződésben feltüntetett címe, cím hiányában helyrajzi száma.

5.2 Hatósági kiköltöztetés esetén kockázatviselési helynek minősül az általános háztartási ingóságok és értékőrző vagyontárgyak tekintetében az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált.

A kockázatviselés helyének kiterjesztése

5.3 A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén káreseményenként az ingóság biztosítási összeg 5%- a erejéig viseli a kockázatot a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén a Biztosított magán viselt biztosítási fedezet alatt álló ruházatára, biztosítási fedezet alatt álló poggyászára, beleértve a biztosítási fedezettel bíró vagyontárgyait is, abban az esetben, ha a szerződés Alapbiztosítási csomagja tartalmaz Ingóságbiztosítási csomagot.

5.4 A biztosító többlakásos épületek esetén, ha a szerződés Alapbiztosítási csomagja tartalmaz Ingóságbiztosítási csomagot, akkor káreseményenként az ingóságra vonatkozó biztosítási összeg 7%-a erejéig viseli a kockázatot a kockázatviselés helyén kívül, a többlakásos épület – alapító okirat szerinti – közös helyiségeiben, valamint a Biztosított kizárólagos használatában vagy külön tulajdonában lévő helyiségekben tárolt ingóságok tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén. E pont alapján a biztosító nem viseli a kockázatot az Értékőrző vagyontárgyakra, valamint a készpénzre vonatkozóan.

6. A biztosított vagyontárgyak köre; a biztosítási összeg meghatározása

Biztosított vagyontárgyaknak az alábbi 6.1. és 6.2. pontban nevesített vagyontárgyak, illetve vagyontárgy csoportok minősülnek:

A 6.1 pontban foglalt vagyontárgyak akkor biztosítottak a szerződésben, ha a szerződés Alapbiztosítási csomagja tartalmaz Épületbiztosítási csomagot. A 6.2 pontban foglalt vagyontárgyak akkor biztosítottak a szerződésben, ha a szerződés Alapbiztosítási csomagja tartalmaz Ingóságbiztosítási csomagot.

6.1 Ingatlanok: Épületek, építmények, épülettartozékok, épület berendezések, melléképületek

6.1.1 A biztosító kockázatviselése a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen található, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minősített vagyontárgyak (továbbiakban: épületek, építmények) biztosítási esemény miatti károsodására terjed ki.

6.1.2 A biztosító kockázatviselése az épületbiztosítás alapján kiterjed:

a) épületek esetében annak biztosítási összegével a szerződésben feltüntetett épületekre (lakóház, lakás, hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya, stb.);

b) a szerződésben külön fel nem tüntetett a biztosított épülethez tartozó építményekre, az épületbiztosítás biztosítási összegén belül, külön díj megfizetése nélkül;

c) a szerződésben külön fel nem tüntetett épülettartozékokra, épület berendezésekre, az épületbiztosítás biztosítási összegén belül, külön díj megfizetése nélkül;

d) a főépülettel azonos címen található melléképületekre, ha a melléképületek alapterülete együttesen nem haladja meg a főépület hasznos alapterületének háromszorosát, és amelyek a biztosítási szerződésben (ajánlaton) a melléképület kiegészítő biztosításban kiválasztásra kerültek, és a melléképületek alapterületét is feltüntették.

6.1.3 Abban az esetben, ha a Szerződő a biztosítási szerződésben (ajánlaton) a biztosított épületre határoz meg biztosítási összeget, ez a biztosítási összeg az épület falazatától függően eltérő. Az épület falazata lehet: 1/ kő, beton, tégla és panel falazat, illetőleg 2/ vályog vagy vályogot tartalmazó falazat, valamint fa és könnyűszerkezetes falazat.

6.1.4 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi, nem biztosított vagyontárgyakra:

a) a szerződésben feltüntetett kockázatviselési helyen kívül található melléképületekre;

b) a melléképület(ek)re, ha a melléképület alapterülete vagy a melléképületek együttes alapterülete meghaladja a főépület hasznos alapterületének háromszorosát;

c) a földbe vájt, kikövezetlen falú építményekre;

d) a fóliasátrakra, ponyvasátrakra, üveg- és hajtatóházakra, melegágyakra;

e) a medencére, kivéve, ha a Szerződő külön díj megfizetése mellett a kockázatviselési helyen található medencére, mint építményre kiegészítő biztosítást köt, ez utóbbi esetben a kiegészítő biztosítás keretei között a medence is biztosított vagyontárgynak minősül.

6.1.5 Többlakásos épületek esetében a biztosító kockázatviselése kiterjed a kockázatviselés helyén kívül a biztosított épülethez, lakáshoz – az alapító okirat szerint – tartozó közös vagy külön tulajdonú épületrészekre is a Biztosított tulajdoni hányada erejéig.

6.2 Ingóságok

Jelen feltételek szerint biztosított ingóságok azok a nem az épület részét képező (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, vagy vagyontárgy csoportok, amelyek biztosítási összege a biztosítási szerződésben feltüntetésre került, és amelyek a háztartás mindennapos működéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a keresőtevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközei, és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következő három vagyoncsoportba kerülnek besorolásra:

6.2.1 Általános háztartási ingóságok

Azok a háztartásban általában előforduló, az épületbe be nem épített mozgatható vagyontárgyak összessége, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, így különösen:

a) lakberendezési és felszerelési tárgyak;

b) ruhaneműk;

c) hobbi eszközök (ideértve a hangszereket, a sport-, horgász- és vadászfelszereléseket és tartozékaikat), barkács eszközök;

d) számítástechnikai eszközök, perifériák;

e) elektromos és híradástechnikai, optikai berendezések;

f) emberi energiával meghajtott, nem motoros járművek (kerékpár, kerekesszék stb.); ezek ápolási, szerelési anyagai és tartalék alkatrészei; gépjármű tartozékok;

g) kerti berendezés és felszerelési tárgyak;

h) egyéb háztartási ingóságok (pl. könyvek, gyermekjátékok, élelmiszerek).

A biztosítási szerződés az Ingóságbiztosítási csomagra meghatározott ingóságbiztosítási összege képezi a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határát, kivéve a fenti c), d), e) és f) pontban szereplő alvagyontárgy csoportokat, melyeknél külön-külön minden egyes alvagyontárgy csoport esetén a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben az ingóságra vonatkozóan meghatározott biztosítási összeg 7%-a.

6.2.2 Értékőrző vagyontárgyak

a) Nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak.

b) Képzőművészeti alkotások. Az idetartozó vagyontárgyak olyan festmények, grafikák, karcok, szobrok, csiszolások (pl. üveg), melyek példányszáma korlátozott és színvonalukat tekintve magas értéket képviselő művészeti alkotásnak nevezhetők. Az ipar- és népművészeti alkotások általános háztartási ingóságnak és nem értékőrző vagyontárgynak tekintendők.

c) Antik bútorok. Az 1900 előtt készült 100 000 Ft értéket meghaladó bútorok sorolandók ebbe a vagyoncsoportba. A vagyontárgyak eredetét, minősítését, értékét a Biztosított köteles bizonyítani.

d) Valódi szőrmék (az irha kivételével).

e) Kézi csomózású vagy kézi szövésű (keleti) szőnyegek.

f) Nem gyárilag, egyedileg sokszorosított műalkotások.

g) Bélyeg- és érmegyűjtemények.

h) Egyéb gyűjtemény, régiségek, ritkaságok. Az olyan antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt kiemelt értékük van. A vagyontárgyak eredetét, minősítését, értékét a Biztosított köteles bizonyítani.

Ha a biztosítási szerződés Ingóságbiztosítási csomagot (is) tartalmaz, úgy a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben az ingóságra vonatkozóan meghatározott biztosítási összeg

⯈ 4%-a a nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak [6.2.2 a)] vonatkozásában,

⯈ az összes többi értékőrző vagyontárgy [6.2.2 b)-h) pontban felsorolt vagyontárgyak] vonatkozásban pedig együttesen összesen a biztosítási szerződésben az ingóságra vonatkozóan meghatározott biztosítási összeg 7%-a.

6.2.3 Egyéb ingóságok

a) Készpénz.

b) Vállalkozói vagyontárgyak (gépek, berendezések, felszerelések; áruk, készletek, termékek, javításra átvett vagyontárgyak).

c) Mezőgazdasági eszközök és termények. Ide tartoznak a mezőgazdasági kistermelés gépei, berendezései, terményei, valamint a kisipari, kiskereskedői és egyéb vállalkozások azon vagyontárgyai (tárgyi eszközök, készletek stb.), amelyeket a Biztosított a kockázatviselés helyén használ vagy tárol.

d) Állatok és növényi kultúrák.

Ha a biztosítási szerződés Ingóságbiztosítási csomagot (is)tartalmaz, úgy a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a vállalkozói vagyontárgyakra. Ha a biztosítási szerződés Ingóságbiztosítási csomagot is tartalmaz, úgy a biztosító kockázatviselése kiterjed a készpénzre maximum 20 000 Ft biztosítási összeg erejéig, önrészesedés levonása nélkül. A mezőgazdasági eszközök és termények vonatkozásában a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott, az ingóságra vonatkozó biztosítási összeg 4%-a, míg az állatok és növényi kultúrák tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott, az ingóságra vonatkozó biztosítási összeg 2%-a.

6.2.4 Ingóságok körében nem biztosított vagyontárgyak

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

a) a készpénz (az Ingóságbiztosítási csomagban meghatározott 20 000 Ft-ra vonatkozó szolgáltatás kivételével), valuta, a készpénzkímélő fizetőeszközök (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány), az értékpapír, értékcikkek, az utalványok, bérletek, az igazolvány és egyéb okmányok;

b) az okirat (pl. személyes okmányok, azaz a Biztosított(ak) tulajdonát képező személy igazolvány, személyi azonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, egyéni vállalkozói igazolvány, útlevél, diákigazolvány, taj-kártya, adóigazolvány, születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, közlekedési okmányok [vezetői engedélyek (jogosítvány), forgalmi engedély, törzskönyv, nemzetközi vezetői engedély]), a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány, saját fejlesztésű számítógépes programok, a 7.26. pontban szereplő elveszett okmányok pótlása elnevezésű biztosítási eseményben foglaltak kivételével;

c) bármilyen, nem emberi energiával meghajtott (szárazföldi, vízi vagy légi) jármű és annak – a jelen feltételekben meghatározott gépjármű- tartozékon kívüli egyéb – tartozéka, alkatrésze, valamint a lakókocsi, az utánfutó, a 7.31. pontban szereplő, a garázsban tartott személygépjárművek biztosításában foglaltak kivételével;

d) a nem háztartási jellegű és mértékű, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, ingóságok;

e) a bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek vagyontárgyai, ha a felsoroltak nem a szerződésben név szerint megjelölt Biztosítottak;

f) vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak, ha azok a biztosítási szerződés alapján nem Biztosítottak.

6.2.5 Az értékőrző vagyontárgyakra, valamint a készpénzre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha azok

⯈ garázsban, padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy

⯈ nem állandóan lakott épületben, vagy

⯈ a Biztosítottakon kívül más személyek által hozzáférhető helyiségben, vagy

⯈ a Biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, loggia, terasz), vagy

⯈ többlakásos épület esetén annak közös helyiségeiben, illetve a Biztosított kizárólagos használatában vagy külön tulajdonában lévő helyiségeiben bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.

7. Biztosítási események

A biztosító a jelen feltételek alapján csak azokat a károkat téríti meg, amelyeket közvetlenül a jelen feltételek által nevesített, A. és B. fejezetekben felsorolt biztosítási események okoznak, feltéve, hogy a biztosítási szerződés (ajánlat) tartalmazza az adott biztosítási eseményre és a káreseményben érintett vagyontárgyra vonatkozó fedezetet.

A. Alapbiztosítási csomaghoz tartozó biztosítási események:

7.1 Tűz, füst- és koromszennyezés

7.1.1 Tűz biztosítási eseménynek minősül az a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a Biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban égéssel kárt okoz.

Nem minősül biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) az olyan tűzkárokra, amelyek a biztosított tárgyakban azáltal keletkeztek, hogy megmunkálás, feldolgozás vagy egyéb célból hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy a tűztérbe ejtik vagy dobják,

b) a tűzkár nélkül, a hő hatására történő pörkölődés, szín- vagy alakváltozás miatt keletkezett károkra,

c) az öngyulladásból, erjedésből, befülledésből magukban az öngyulladt, erjedt, befülledt anyagokban keletkezett károkra,

d) a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. kéményszerkezet, kazán), továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkező tűzkárokra, ha a tűz más tárgyakra nem terjedt tovább,

e) az olyan károkra, amelyek esetében a tűz önerejéből nem terjedt tovább, pl. cigarettaparázs miatti kiégés, világító- vagy fűtőtestek közelében elhelyezett tárgyak perzselődése, égése.

7.1.2 Füst- és koromszennyezés biztosítási eseménynek minősül és biztosítási időszakonként legfeljebb egy alkalommal megtéríti a Biztosító azokat a hirtelen és váratlanul fellépő károkat, melyeket a tűzkár biztosítási esemény megvalósulása nélküli füst- és koromszennyezés okoz a biztosított, nem vállalkozási célú épületrészekben, háztartási ingóságokban és értéktárgyakban.

Nem minősül biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító nem téríti meg az olyan szennyezésekből eredő károkat, melyet

a) bármelyfajta dohányzás, gyertya és egyéb lánggal működő világító berendezés,

b) párologtató eszköz, füstölő,

c) tüzelőberendezések (pl.: kandalló, kazán, cserépkályha, stb.) működtetése, működése,

d) a Biztosítottak által gyújtott egyéb tűz (pl.: grillezés, falevélégetés, stb.) okoz, valamint

e) az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyeződéseket,

f) a kéményrepedés miatt keletkező, tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződést.

7.2 Robbanás

Jelen feltételek szempontjából robbanás biztosítási esemény alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik, és ez a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A fentiek értelmében nem minősül robbanás biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) a hangrobbanás által okozott kárra,

b) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott kárra,

c) szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanás okozta kárra,

d) arra a kárra, amely magában a káreseményt okozó vagy azt a rendellenes működésével kiváltó tartozékban, szerelvényben, készülékben keletkezett, ide nem értve a kotyogó kávéfőzőt, de kifejezetten ide értve a cserépkályhát,

e) a háztartási gépek (pl. kávéfőző, mikrohullámú sütő, tűzhely) rendeltetésellenes használatának következményeképpen bekövetkezett robbanás által okozott károkra.

7.3 Villámcsapás

Villámcsapás a villámnak a vagyontárgyakon közvetlenül kifejtett, szabad szemmel is látható romboló, illetve gyújtó hatása.

7.4 Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha a kockázatviselés helyén 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű időjárás miatti légmozgások, vagy e légmozgások által elsodort, döntött tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.

Biztosítási esemény az is, ha a biztosított épületek vihar által megrongált nyílászáróján vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, vihar által megrongált tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Az alábbi speciális kizárás érvényes vihar biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező, vihar által okozott károkat,

b) a biztosított vagyontárgyakban keletkező olyan kárt, amely visszavezethető le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezen nyílások a vihar következtében keletkeztek, vagy visszavezethető épületszerkezeti hiányosságokra, kivéve, ha ezek a hiányosságok vihar következtében keletkeztek,

c) a napkollektorokban, napelemekben és hőszivattyúban okozott károkat.

Vihar biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

7.5 Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta, és ennek következtében a talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ideértve a természetes és mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Az alábbi speciális kizárás érvényes felhőszakadás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a biztosított épület falazatán át felszivárgó, beszivárgó csapadék, illetve talajvíz okozta károkat,

b) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett felhőszakadás károkat,

c) az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kárt, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz, de az épület nem rendelkezik mindenütt a talajszinttől számított legalább 50 cm magas, szilárd (kő, tégla, beton, stb.) és a talajnedvességtől szigetelt alapzattal,

d) azokat a károkat, amelyek visszavezethetők le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra,

e) az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkező károkat,

f) a gombásodás és penészesedés formájában jelentkező károkat,

g) talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

h) megfelelő vízelvezetés hiányában a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék okozta épületsüllyedés károkat, különösen csepegtető járda és ereszcsatorna hiányának esetén.

Felhőszakadás biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

7.6 Jégverés

7.6.1 Jégverés biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az a rongálódási kár, amelyet a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított épületek, építmények – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott – tetőfedésében, redőnyeiben a jégverés vagy jégeső okoz.

7.6.2 Az alábbi speciális kizárás érvényes jégverés biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a fólia és üvegházakban, melegágyakban,

b) a lábon álló növényekben, gyümölcsösökben,

c) az épületek üvegezésében keletkezett kárt,

d) az épületek homlokzatában keletkezett jégverés kárt,

e) a napkollektorokban, napelemekben és hőszivattyúban okozott károkat,

f) a háziállatok elhullását okozó károkat,

g) az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károkat (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják,

h) azokat a károkat, amelyek visszavezethetők le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés miatt keletkeztek.

7.7 Hónyomás

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az ingatlan tetőszerkezetén képződött, felhalmozódott hó és jég súlya miatt megcsúszó, illetve lecsúszó, lezúduló hótömeg vagy jégtömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület, építmény tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésben emiatt keletkezett nyíláson keresztül egyidejűleg beömlő csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Az alábbi speciális kizárás érvényes hónyomás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat, valamint

b) az üvegtetőkben, üvegházakban, a fóliasátrakban keletkezett károkat.

7.8 Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvízvédelmi töltések, gátak, árvízvédelmi művek átlépésével, átszakításával az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen, a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban, azok elöntésével kárt okoz.

A jelen feltételek szempontjából:

⯈ Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

⯈ Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

⯈ Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

⯈ Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

- a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

- a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

- a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

- a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

⯈ Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

⯈ Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

Az alábbi speciális kizárás érvényes árvíz biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) vihar okozta hullámverés következtében bekövetkező károkat,

b) az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kárt, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz, de az épület nem rendelkezik mindenütt a talajszinttől számított legalább 50 cm magas, szilárd (kő, tégla, beton, stb.) és a talajnedvességtől szigetelt alapzattal.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóság kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra,

b) a belvíz okozta károkra (belvíznek minősül a talajszint felett tartósan megmaradó pangó víz), még akkor is, ha a belvizet a vízelvezető árkok hiánya vagy a karbantartásuk elmulasztása okozta,

c) közvetlen elöntés nélküli, fakadóvíz és átszivárgás, átnedvesedés (pl. buzgár) okozta károkra,

d) az árvízi megelőzéssel összefüggésben keletkező egyéb károkra.

Árvíz biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

7.9 Földrengés

Földrengés biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az a kár, melyet a kockázatviselés helyén az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát elérő, vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Földrengés biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

7.10 Földcsuszamlás

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából a földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Nem minősül földcsuszamlásnak, ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a talajrétegek lassú, alacsony intenzitású olyan elmozdulása következtében keletkeztek, amely esetben a talajréteg elmozdulása romboló hatását időben elnyújtva fejti ki.

Az alábbi speciális kizárás érvényes földcsuszamlás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) azokat a károkat, melyek azért következnek be, mert a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, vagy azért, mert nem létesítettek támfalat, pedig a terep talajmechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna,

b) a tudatos emberi tevékenység (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint süllyesztés) miatt bekövetkező károkat,

c) a biztosított ingatlan alatti feltöltés vagy a talaj megsüllyedése miatt keletkezett károkat,

d) a földcsuszamlás miatt a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban keletkező kárt.

Földcsuszamlás biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

7.11 Kő- és földomlás

Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül a váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Az alábbi speciális kizárás érvényes kő- és földomlás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

a) tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszint süllyesztés),

b) támfal hiánya, vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett,

c) amely a kő- és földomlás következtében a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban keletkeztek.

7.12 Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása

Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül a Szerződő, vagy a Biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása, melynek következtében a biztosított épületben kár keletkezik.

Az alábbi speciális kizárás érvényes ismeretlen építmény és ismeretlen üreg biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a bányák föld alatti részének beomlásából,

b) a csapadékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiüregelődésből,

c) az alapok alatti talajsüllyedésből,

a padozat alatti feltöltések ülepedéséből ered.

Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkezéséig a Szerződő, a Biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott.

7.13 Idegen jármű (földi, vízi, légi jármű) ütközése

Idegen jármű (földi, vízi, légi jármű) ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen (nem a Szerződő/Biztosított tulajdonában vagy használatában lévő) jármű, annak alkatrésze, vagy rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban, a biztosítási szerződésben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

Nem minősül idegen járműnek az a jármű, amely a Szerződő vagy a Biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.

A szolgáltatás speciális korlátozása érvényes idegen jármű (földi, vízi, légi jármű) ütközése biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg a lábon álló növényekben, valamint a háziállatok elhullásával keletkezett károkat.

7.14 Idegen tárgy rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha valamely idegen, a jelen feltételek alapján létrejött szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen oszlop, fa rádőlése).

Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a Biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, nem vette kölcsönbe, nem lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

7.15 Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a Biztosítottal szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a Biztosítottal szemben.

7.16 Vízkár (vezetékes csőtörés, dugulás, akváriumtörés)

7.18.1. Vízkár biztosítási eseménynek minősül

⯈ a kockázatviselési helyen belül a víz-, csatorna-, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, valamint a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása vagy a vezetékek dugulása,

⯈ az épületgépészeti vezetékek tartozékainak, szerelvényeinek és a vezetékre kapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, vagy a vezetékek dugulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, gőz, vagy egyéb folyadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, továbbá

⯈ az akvárium repedése, törése, illesztésének vagy szigetelésének meghibásodása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár.

A vízkár biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén a törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye felkutatásának és a kár helyreállításának a költségét víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó, szennyvízlefolyó, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek esetén. A biztosító káreseményenként 50 000 Ft maximális kártérítési limitig megtéríti a dugulás elhárítás költségeit a biztosítási év alatt egy alkalommal.

A biztosító káreseményenként a technológiailag indokolt mértékig fizeti ki a cső cseréjének a költségét, de cső-, illetve vezetékfajtától függetlenül legfeljebb összesen 8 méter cső cseréjének költségét viseli.

7.18.2. Nem téríti meg a biztosító:

a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,

b) a Biztosított(ak)nak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét.

c) a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt háztartási gépek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,

d) az akváriumnak és tartalmának az értékét,

e) a kiömlő folyadék vagy gőz értékét, kivéve, ha a biztosítási szerződés az elfolyt vízre vonatkozó külön szolgáltatást tartalmazza.

Speciális kizárás: Nem minősül vízkár biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkező közvetett kár, valamint a fagyással összefüggő kár.

7.18.3. Vízkár eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

7.17 Kibővített vezetékes vízkár

Kibővített vezetékes vízkár biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított ingatlan fölötti vagy az azzal szomszédos lakás csővezetékeinek, ezek tartozékainak, szerelvényeinek, valamint a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, mosógép ürítő csövének szakszerűtlen elhelyezése, vagy a vezetékek dugulása miatt a kiáramló folyadék, továbbá a kockázatviselés helyén kívül nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Éves limit: A biztosító egy biztosítási éven belül maximum két Kibővített vezetékes vízkár biztosítási esemény bekövetkezte esetére nyújt kártérítést.

Kibővített vezetékes vízkár biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

B. Kiegészítő biztosítások:

A BiztosOtthon lakásbiztosítás keretén belül az alapbiztosításokhoz (Ingóságbiztosítási csomag, Épületbiztosítási csomag, Épületbiztosítási és Ingóságbiztosítási csomag) külön díj ellenében kiegészítő biztosítások köthetők. A jelen fejezetben szereplő kiegészítő biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a BiztosOtthon lakásbiztosítás keretén belül kötött kiegészítő biztosításra kell alkalmazni. Az itt nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás vonatkozó rendelkezései az irányadók. A B. pontban szereplő biztosítási fedezetek csak abban az esetben részei az Ön biztosítási szerződésének, és akkor nyújt rá fedezetet a biztosító, amennyiben a szerződéskötés során Ön az adott kiegészítő biztosítási fedezetet is kiválasztotta az Alapcsomag mellé, és az az ajánlaton szerepel.

Ha az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kiegészítő biztosítás ezzel egyidejűleg szintén megszűnik.

7.18 Közvetett villámcsapás (villámcsapás másodlagos hatása)

Közvetett villámcsapás (villámcsapás másodlagos hatása) biztosítási fedezet kizárólag az Ingóságbiztosítást is tartalmazó Alapcsomag választása esetén része a biztosítási szerződésnek, csak ebben az esetben nyújt szolgáltatást a biztosító az ebből az eseményből eredő kár megtérítésére.

Közvetett villámcsapás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha a villám becsapódásának 1000 méteres körzetében, a mágneses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség miatt, a kockázatviselés helyén a biztosított elektromos berendezések, felszerelések hálózati tápegységében, valamint azon részegységeiben, alkatrészeiben kár keletkezik.

Kármegelőzési kötelezettségek közvetett villámcsapás vonatkozásában:

Ha a biztosító a jelen feltételek alapján közvetett villámcsapás biztosítási esemény alapján szolgáltatást teljesített, akkor a biztosító az ezt követő, az elektromos berendezéseket érintő, villámcsapás okozta károk rendezésénél vizsgálhatja a kármegelőzési kötelezettség körébe tartozó alábbi intézkedések megtörténtét, azaz:

⯈ túlfeszültségvédő aljzat(ok) meglétét, és/vagy

⯈ az elektromos-, telefon-, valamint antenna hálózatokról történő leválasztás megtörténtét, amennyiben ezt az elektromos berendezés jellege indokolja, illetve életszerűen lehetővé teszi.

A Biztosítottnak felróható mulasztás esetén a biztosító a Biztosított közrehatása mértékével arányos szolgáltatást teljesít.

A csak épületbiztosítást tartalmazó Alapbiztosítási csomag megkötése esetén a Közvetett villámcsapás (villámcsapás másodlagos hatása) események nem képezik részét az Ön szerződésnek.

7.19 Betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás

Betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás biztosítási fedezet kizárólag az Ingóságbiztosítást is tartalmazó Alapcsomag választása esetén része a biztosítási szerződésnek, csak ebben az esetben nyújt szolgáltatást a biztosító az ebből az eseményből eredő kár megtérítésére.

7.19.1 Betöréses lopás biztosítási eseménynek az a lopás minősül, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe jogtalanul behatol az alábbi módszerek valamelyikével:

a) dolog elleni erőszakkal a fal, födém vagy tető kibontásával,

b) dolog elleni erőszakkal az ajtószerkezet be- vagy feltörésével,

c) dolog elleni erőszakkal az ablakszerkezet be- vagy feltörésével,

d) olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van, és az oda való feljutást egyéb építmény vagy épületrész nem segítette,

e) hamis kulcs, álkulcs használatával (nem az adott zárhoz készült kulccsal) vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel, de kimutatható nyomot hagyva,

f) olyan eszközzel, mely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de a független igazságügyi zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja,

g) a helyiség saját kulcsának a felhasználásával, melyhez a jelen feltételekben definiált rablás útján jutott.

7.19.2 Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű része minősül.

7.19.3 Lezárt helyiségnek tekintendő a tér olyan módon elkülönített része, amelyet határoló szerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdítástól, a behatolástól és a betekintéstől egyaránt megóvnak.

7.19.4 A jelen feltételek szempontjából nem minősül lezárt helyiségnek különösen, ha a helyiség határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete, nyílászárója, stb.) 40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, 5 mm-nél vékonyabb könnyűfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, vagy egyszeres 3 mm-es és ennél vékonyabb síküveg.

7.19.5 A jelen feltételek szerint

⯈ ha az ablakszerkezetet legalább 150 mm mélyen a falba rögzített rács védte és a betörés során ennek leküzdése a fal-kibontásával következett be, akkor a betörés módszere a 7.19.1 a) pont szerinti módnak minősül;

⯈ ha az ajtószerkezet elleni erőszak a tok kibontásával következett be, akkor a betörés módszere a 7.19.1 a) pont szerinti módnak minősül.

7.19.6 A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek, ha

a) a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,

b) annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelyből eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, az épület jelen feltételek III. 1. pontja szerinti mechanikai védelmi előírásainak nem felel meg.

A Betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás biztosítási eseményt választani lehet növelt összegű limittel is. Ez akkor érvényes a szerződésre, amennyiben a biztosítási szerződést a Betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás tekintetében növelt limittel kötik meg. Ez esetben, a feltételben szereplő Betöréses lopás és azzal összefüggő rongáláshoz kapcsolódó káresemény feltétel szerinti (a nem növelt limitesként számolt összeg) kifizethetőségi határát minden esetben 2-es szorzóval meg kell szorozni. S az így kapott összeg képezi az adott káresemény kárkifizetésének maximális összegű limitjét, a biztosítási esemény legmagasabb térítési korlátjaként.

A csak épületbiztosítást tartalmazó Alapbiztosítási csomag megkötése esetén a Betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás események nem képezik részét az Ön szerződésnek.

7.20 Bútorüveg-törés

Bútorüveg-törés biztosítási fedezet kizárólag az Ingóságbiztosítást is tartalmazó Alapcsomag választása esetén része a biztosítási szerződésnek, csak ebben az esetben nyújt szolgáltatást a biztosító az ebből az eseményből eredő kár megtérítésére.

Bútorüveg-törés biztosítási eseménynek minősül a biztosított bútorok síküvegeiben, illetve a normáltükrökben bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

A biztosító megtéríti a síküvegezés és a normáltükrök pótlási költségét, legfeljebb 6 mm vastagságig és egyenként legfeljebb 3 m2 felületig.

Fentiek alapján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki, ezért nem téríti meg egyéb üvegtárgyak vagy felületek (pl. épületüvegezés, díszüveg, üveg világítótestek, velencei tükör, üvegkerámia főzőlap, sütőajtó üvege, kandallókályha üveg, kandalló üveg) kárát. Az alábbi speciális kizárás érvényes bútorüveg-törés biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a biztosítás megkötésekor már sérült, vagy korábban toldott üvegekben keletkezett további kárt,

b) az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótörés) keletkezett kárt,

c) az üveg áthelyezése vagy az üvegezés megváltoztatása miatt keletkezett kárt,

d) a helyükről kiszerelt üvegezésben keletkezett kárt.

Szolgáltatás korlátozása: Egy biztosítási év alatt a bútorüveg-törés biztosítási esemény miatt összesen kifizethető kártérítés felső határa Ingóságbiztosítási csomag esetén az ingóságra vonatkozó biztosítási összegének 1%-a.

A csak épületbiztosítást tartalmazó Alapbiztosítási csomag megkötése esetén a Bútorüveg-törés események nem képezik részét az Ön szerződésnek.

7.21 Épületüveg-törés

Épületüveg-törés biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek, lakások táblánként 3 m2-nél nem nagyobb, szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható nyílászáró ajtajainak, nyílászáró ablakainak üvegeiben, folyosói és lépcsőházi, erkély és loggia üvegezésében bármely okból, továbbá a zuhanykabin üvegezésében bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

A biztosító épületüveg-törés biztosítási esemény alapján a táblánként 3 m2-nél nem nagyobb

⯈ hőszigetelt üvegfelületek pótlási költségét,

⯈ nem hőszigetelt üvegfelületek kára esetén legfeljebb a 4 mm-es síküveggel (beleértve a drót- és katedrálüveget, színeset is) való pótlás költségét

téríti meg.

Egy biztosítási év alatt az épületüveg-törés biztosítási esemény miatt összesen kifizethető kártérítés felső határa az épület biztosítási összegének 1%- a (éves limit), és ezen belül az egy biztosítási év alatt az épületüveg-törés biztosítási esemény miatt összesen kifizethető kártérítés felső határa zuhanykabin esetén 200 000 Ft.

A biztosító az üvegbiztosításra fentiekben meghatározott 1%-os éves limit összegen belül megtéríti a biztosított üvegek cseréjét lehetetlenné tevő akadályok le- és visszaszerelési költségeit is, a biztosítási szerződésben szereplő épületbiztosítási összeg 0,5%-áig.

A biztosító épületüveg-törés biztosítási esemény alapján nem téríti meg:

a) az üvegtetők (kivéve: előtetők), üvegházak, télikertek, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében,

b) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

c) a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

d) név- és cégtáblák üvegezésében,

e) a tükörfelületekben,

f) a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

g) a biztonsági üvegekben,

h) a beépített üvegfalakban, kopolit üvegekben,

i) az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben,

j) az üvegezés díszítésében, festésében keletkezett kárt,

k) a biztosítás megkötésekor már sérült, vagy korábban toldott üvegekben keletkezett további kárt,

l) az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótörés) keletkezett kárt,

m) az üveg áthelyezése vagy az üvegezés megváltoztatása miatt keletkezett kárt,

n) a helyükről kiszerelt nyílászárók üvegezésében,

7.22 Kibővített épületüveg-törés

Kibővített épületüveg-törés biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek, lakások táblánként 6 m2-nél nem nagyobb, szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható nyílászáró ajtajainak, nyílászáró ablakainak üvegeiben, folyosói és lépcsőházi üvegezésében, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

A biztosító a kibővített épületüveg-törés biztosítási esemény alapján megtéríti a táblánként 3 m2-nél nem nagyobb

⯈ hőszigetelt üvegfelületek pótlási költségét,

⯈ az épületbe szerkezetileg beépített üvegfalak és üvegtetők síküvegezésének pótlási költségeit.

Megtéríti továbbá a biztosító a táblánként 6 m2-nél nem nagyobb nem hőszigetelt üvegfelületek síküvegezésének (beleértve a drót- és katedrálüveget, színeset is) pótlási költségeit.

Egy biztosítási év alatt a kibővített épületüveg-törés biztosítási esemény miatt összesen kifizethető kártérítés felső határa az épület biztosítási összegének 2%-a (éves limit).

A biztosító az üvegbiztosításra fentiekben meghatározott, 2%-os éves limit összegen belül megtéríti a biztosított üvegek cseréjét lehetetlenné tevő akadályok le- és visszaszerelési költségeit is, a biztosítási szerződésben szereplő épület biztosítási összeg 1%-áig.

A biztosító a kibővített épületüveg-törés biztosítási esemény alapján nem téríti meg:

a) az üvegházak, télikertek, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében,

b) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

c) a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

d) név- és cégtáblák üvegezésében,

e) a tükörfelületekben,

f) a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

g) a biztonsági üvegekben,

h) a kopolit üvegekben,

i) az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben,

j) az üvegezés díszítésében, festésében keletkezett kárt,

k) a biztosítás megkötésekor már sérült, vagy korábban toldott üvegekben keletkezett további kárt,

l) az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótörés) keletkezett kárt,

m) az üveg áthelyezése vagy az üvegezés megváltoztatása miatt keletkezett kárt,

n) a helyükről kiszerelt nyílászárók üvegezésében keletkezett kárt.

7.23 Vandalizmus

Vandalizmus biztosítási esemény a biztosított építmény falazatának, bejárati ajtajának, kaputelefonjának ismeretlen elkövető által a kockázatviselés helyén történő megrongálása.

Nem minősül biztosítási eseménynek a más biztosítási esemény (pl. épületrongálás) alapján téríthető rongálási kár, továbbá a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erősítő) egységekben keletkezett kár, valamint az, ha kizárólag esztétikailag károsodott a vagyontárgy.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb az épületbiztosítási összeg 1%-áig téríti meg a vandalizmus miatti kárt.

7.24 Fagyasztott élelmiszerek megromlása

Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén lévő fagyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszereknek az elektromosáram-szolgáltató minimum 8 órás folyamatos szolgáltatás kimaradása miatt történt megromlásából eredő kár, ha az áramkimaradást a szolgáltató előre nem jelezte, és ha az áramkimaradás tényét és időtartamát a kockázatviselés helye szerint illetékes áramszolgáltató igazolja.

Nem minősül biztosítási eseménynek, és nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az a fagyasztókészülék vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából ered.

A biztosító a fagyasztott élelmiszerek megromlásából eredő kárt biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb

⯈ 30 000 Ft értékhatárig, vagy,

⯈ 75 000 Ft értékhatárig téríti megattól függően, hogy a szerződés melyik értékhatár szerint került megkötésre.

A biztosító az általa nyújtott szolgáltatásból nem von le önrészesedést a 20 000 Ft értékhatárig térülő kár esetén.

7.25 Bankkártya letiltás

Biztosítási eseménynek minősül a Biztosított hitelkártyájának vagy lakossági folyószámlájához kapcsolódó bankkártyájának az elvesztése, ellopása következtében szükségessé vált letiltás.

Nem téríti meg a biztosító:

⯈ a terhelési (Xxxxxxx debit, charge) kártyák letiltási díját,

⯈ a hitel- vagy bankkártya elvesztése, ellopása miatt bekövetkezett kárt és az egyéb felmerülő költségeket.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 10 000 Ft értékhatárig téríti meg a hitel- vagy bankkártya letiltás költségeit. Kártérítési szolgáltatást a biztosító csak az érintett bank kártyaletiltásról szóló igazolása alapján teljesít.

A biztosító nem von le önrészesedést a bankkártya letiltás miatti kár vonatkozásában.

7.26 Elveszett okmányok pótlása

Biztosítási eseménynek minősül a Biztosított számára hivatalosan kiállított megsérült, megsemmisült, elveszett, használhatatlanná vált személyi okmányok újraigénylése.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 20 000 Ft értékhatárig téríti meg a személyi okmányok pótlásával kapcsolatban felmerülő illetékek hivatalos dokumentumokkal, számlával igazolt költségét.

A biztosító nem von le önrészesedést az okmányok pótlása miatti kár vonatkozásában.

7.27 Zárcsere

Biztosítási eseménynek minősül és a biztosító a zárcsere miatt felmerült igazolt költségeket megtéríti, ha:

⯈ a Biztosított a biztosított építmény kulcsait elveszti, vagy azokat tőle eltulajdonítják

⯈ a kulcs a zárba beletörik.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 40 000 Ft értékhatárig téríti meg a zár cseréjének számlával igazolt költségét. Ugyanazon biztosítási évben bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén, a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

A biztosító nem von le önrészesedést a zárcsere miatti kár vonatkozásában.

7.28 Beázás

Beázás biztosítási eseménynek minősül, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, melyeket a kockázatviselés helyén a kívülről érkező csapadékvíz

⯈ az épület építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőszigetelésének vagy héjalásának meghibásodása következtében, valamint

⯈ az épület panelhézag-tömítésének hiánya, elöregedése miatt, valamint

⯈ az épület nyílászáróinak szigetelési meghibásodása, elöregedése következtében

a meghibásodott (hibás, elöregedett) részen beszivárogva okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Nem minősül beázás miatti biztosítási eseménynek, ezért a biztosító a beázás biztosítási esemény alapján nem téríti meg:

⯈ azokat a károkat, amelyek a vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás biztosítási esemény alapján térülnek meg,

⯈ a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

⯈ a biztosított vagyontárgyakban árvíz okozta károkat,

⯈ a hibás, elöregedett szigetelés és fedés helyreállítási költségeit,

⯈ a beázást előidéző ok megszüntetésével (pl. tetőjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés, nyílászáró javítás vagy csere) kapcsolatos költségeket,

⯈ a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat,

⯈ a biztosított vagyontárgyakban keletkező olyan kárt, amely visszavezethető le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra (kivéve, ha ezen nyílások a vihar vagy jégverés következtében keletkeztek, mert ez utóbbi esetekben a kár a vihar, illetőleg a jégverés biztosítási eseményre térítendő),

⯈ az ideiglenes fedésekben, a fólia és üvegházakban, az üvegtetőkben keletkezett károkat,

⯈ az épületek külső festésében, külső vakolatában, külső burkolatában keletkezett kárt.

Valamely helyiség ismételt beázása esetén a biztosító abban az esetben téríti meg a keletkezett beázás kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

A biztosító a a beázásból eredő kárt biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb

⯈ 100 000 Ft értékhatárig, vagy,

⯈ 200 000 Ft értékhatárig téríti meg attól függően, hogy a szerződés melyik értékhatár szerint került megkötésre.

Beázás biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

7.29 Nyitva hagyott nyílászárón keresztül történő beázás

Nyitva hagyott nyílászárón keresztül történő beázás biztosítási eseménynek minősül, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, melyeket a kockázatviselés helyén a kívülről érkező csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban, és a kár visszavezethető le nem zárt nyílászárókra.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ezért a biztosító a nyitva hagyott nyílászárón keresztül történő beázás biztosítási esemény alapján nem téríti meg:

⯈ azokat a károkat, amelyek a vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás biztosítási esemény alapján térülnek meg,

⯈ a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

⯈ a biztosított vagyontárgyakban árvíz okozta károkat,

⯈ a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 50 000 Ft értékhatárig téríti meg a nyitva hagyott nyílászárón keresztül történő beázás kárt.

A biztosító nem von le önrészesedést a nyitva hagyott nyílászárón keresztül történő beázás kár vonatkozásában.

7.30 Szabadban tartott kerti bútorok és egyéb vagyontárgyak biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a használati jellegénél fogva szabadban lévő, általános háztartási ingóság kategóriába tartozó vagyontárgyakban (úgymint kerti bútor, hintaágy, napernyő, grillsütő, kerti gyerekjáték, mobil medence, napközben átmenetileg az ingatlanhoz tartozó kertben, udvaron hagyott/tartott kerékpár és babakocsi) a kockázatviselési helyen a rongálás vagy eltulajdonítás miatt keletkező, valamint a 7.1.-7.15. pontokban felsorolt biztosítási események által okozott károkat. Ennek megfelelően a biztosító eltekint a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, a hónyomás biztosítási eseményeknél a szabadban tárolt ingóságok kizárásától. A rongálási és lopási károk esetében a biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés, valamint az, hogy a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezzen. Egy biztosítási évben bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

A biztosító a kárt biztosítási évenként két alkalommal, de káronként legfeljebb 150 000 Ft értékhatárig téríti meg a szabadban tartott kerti bútorok és egyéb vagyontárgyak biztosítása alapján.

7.31 Garázsban tartott gépjárművek biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épülethez tartozó garázsban, fedett kocsi beállóban tárolt, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott motorkerékpárban, személygépjárműben, és annak utólag vagy gyárilag beépített alkatrészeiben, tartozékaiban a tűz, robbanás, villámcsapás, vagy vezetékes víz által okozott kár, ha a motorkerékpárnak, személygépjárműnek a Biztosított a tulajdonosa, illetve Üzembentartója.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) azt a kárt, amelyre más biztosítási szerződés fedezetet nyújt (pl. casco, bármely felelősségbiztosítás). Ha a káreseményre casco biztosítás fedezetet nyújt, úgy a biztosító kizárólag a casco biztosítás alapján meg nem térült önrészesedés erejéig nyújt szolgáltatást,

b) a biztosított gépjármű ellopásával, elrablásával, feltörésével, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károkat,

c) tűz-, robbanáskár esetén azon gépjárműben keletkezett kárt, amelyből a tűz vagy robbanás hatóságilag igazoltan kiindult. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a következőkre:

a) a forgalomból kivont gépjárművekre, kivéve az ideiglenesen kivont és az ajánlattételkor érvényes műszaki érvényességgel rendelkező járműveket,

b) a közlekedésre véglegesen alkalmatlan állapotú, hulladéknak minősülő gépjárművekre,

c) a muzeális jellegű és a veterán járművekre,

d) a jogszabályi tilalom ellenére beszerelt alkatrészekre, tartozékokra,

e) a járművet autóversenyre való felkészítés következményeként ért károkra,

f) a jármű rakodása közben, annak következményeként keletkezett károkra,

g) a járműben szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodáló anyagok által előidézett vagy általuk súlyosbított károkra (a súlyosbítás mértékének megfelelő részre).

Nem téríti meg a biztosító a gépjárműben keletkezett értékcsökkenést, valamint a gépjármű szállítmányát, a gépjárműben tárolt ingóságokat (kivéve a kötelező tartozékok és gyerekülés), a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsga díját, a forgalomba helyezés egyéb költségeit, a hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokat, üzemanyagot, a helyreállítás során a járművön végzett változtatásokkal, teljesítménynöveléssel, minőségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő többletköltségeket, a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségeit.

A biztosító a kárt biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 1 000 000 Ft értékhatárig téríti meg a garázsban tartott személygépjárművek biztosítása alapján.

7.32 Szénmonoxid mérgezésből eredő halál

7.32.1 Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületben tartózkodó biztosítottnak a kockázatviselési időszak alatt bekövetkező, szénmonoxid mérgezésből eredő a károsító eseménytől számított 1 éven belüli szakorvosi irattal igazoltan a mérgezés következtében beálló halála.

Nem minősül balesetnek az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet.

7.32.2 A biztosító a biztosítási szolgáltatást személyenként 500 000 Ft összegben nyújtja.

7.32.3 A haláleseti szolgáltatás jogosultja a Biztosított örököse(i), egymás közt egyenlő arányban.

7.33 Napelem, napkollektor, hőszivattyú biztosítás

7.33.1 Biztosítási eseménynek minősülnek a kockázatviselés helyén lévő, a biztosított épület(ek) tető-szerkezetén vagy homlokzatán illetve a biztosított telken az előírásoknak és szabványoknak megfelelően telepített és rögzített, napkollektorokban, napelemekben és hőszivattyúkban és a hozzájuk szorosan kapcsolódó vezetékekben és gépészeti berendezésekben (pl.: inverter)

► az alapbiztosítási eseményekből bekövetkező károk, valamint

► vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károk.

Alapbiztosítási események az alábbiak: tűz, robbanás, villámcsapás, közvetett villámcsapás, vihar, felhőszakadás, jégverés, vízkár, hónyomás, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása, idegen jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése, betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás.

A vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károk rendezésének feltétele a rendőrségen tett feljelentés igazolása. A biztosító 3 000 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási időszak alatt egy alkalommal.

7.33.2 A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

a) a napkollektor, napelem, hőszivattyú gyártási, szállítási vagy telepítési hibájával összefüggésbe hozható törés, repedés és egyéb károkra,

b) nem állandóan lakott épületeken elhelyezett elemekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károkra.

7.34 Az épülethasználói felelősségbiztosítás feltételei Biztosított, károsult; Területi és időbeli hatály

1. Az épülethasználói felelősségbiztosítás alapján a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívüli, a biztosítási szerződésben meghatározott

kockázatviselési helyen található biztosított épületek kapcsán – a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt - harmadik személynek (károsult) okozott személysérüléses, vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a Biztosított, mint

⯈ a szerződésben (ajánlaton/szerződésben) megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlője használója, vagy

⯈ háztartási céllal gázpalackot használó

e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt okozott károkat is, amelyeket tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz idézett elő, és amelyek miatt

⯈ a bérbeadó − jogszabály alapján − a kárt okozó Biztosított bérlővel szemben,

⯈ a lakásszövetkezeti tagok vagy a tulajdonostársak a Biztosítottal szemben,

⯈ a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a Biztosítottal szemben, illetőleg

⯈ az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösséggel szemben érvényesítenek igényt.

3. A felelősségbiztosítási szerződés időbeli hatályára (a kockázatviselés kezdetére és végére) az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

A biztosítás megszűnése, a biztosítás díja

4. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnésére, a biztosítási díj megfizetésére az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

A biztosítási összeg; biztosítási események

5. A biztosítási összeget a jelen épülethasználói felelősségbiztosítási feltételek 6. pontja, a biztosító szolgáltatását kiváltó biztosítási eseményeket pedig az 1. és 2. pontja tartalmazza.

A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költségek térítése

6. A biztosító a károkat és az azzal összefüggő költségeket (pl. jogi képviseleti költségek) biztosítási eseményenként 5 millió Ft biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg. Egy biztosítási évben legfeljebb öt felelősségbiztosítási káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet.

7. A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – felelősségi károkat a Biztosított(ak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító.

8. Nem téríti meg a biztosító az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

⯈ a Biztosított keresőfoglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott, vagy

⯈ a Biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak, vagy

⯈ a Biztosított állatai okoztak.

9. Mentesülés: A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása mentesíti a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károkozás súlyosan gondatlan különösen akkor, ha a kárért felelős személy a kárt

a) alkoholos állapotban okozta (a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, vagy, ha történt véralkoholszint vizsgálat, annak eredménye 2,5 ezreléket meghaladó véralkoholszintet állapított meg), vagy bódulatot keltő szer hatása alatti állapotban okozta,

b) úgy okozta, hogy engedélyhez kötött tevékenységet engedély hiányában folytatott,

c) azonos károkozási körülményekkel, ismétlődően okozta.

10. A biztosító nem von le önrészesedést az épülethasználói felelősségbiztosítás alapján térülő károk vonatkozásában.

7.35 Az általános felelősségbiztosítás feltételei Biztosított, károsult; Területi és időbeli hatály

1. Az általános felelősségbiztosítás alapján a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívüli, Magyarország területén - a jelen feltételek alapján létrejött

szerződés hatálya alatt - harmadik személynek (károsult) okozott személysérüléses, vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a Biztosított, mint

⯈ cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek gondozója,

⯈ közúti, közlekedési balesetet előidéző gyalogos,

⯈ emberi erővel hajtott kerékpár, rokkantjármű és szállítóeszköz használója,

⯈ szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet végző (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével),

⯈ önvédelmi lőfegyver, vagy egyéb önvédelmi eszköz használója

e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik az alábbiak szerint.

2. A felelősségbiztosítási szerződés időbeli hatályára (a kockázatviselés kezdetére és végére) az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

A biztosítás megszűnése, a biztosítás díja

3. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnésére, a biztosítási díj megfizetésére az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

A biztosítási összeg; biztosítási események

4. A biztosítási összeget a jelen általános felelősségbiztosítási feltételek 5. pontja, a biztosító szolgáltatását kiváltó biztosítási eseményeket pedig az 1. pontja tartalmazza.

A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költségek térítése

5. A biztosító a károkat és az azzal összefüggő költségeket (pl. jogi képviseleti költségek) biztosítási eseményenként 5 millió Ft biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg. Egy biztosítási évben legfeljebb öt felelősségbiztosítási káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet.

6. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket a Biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak. Nem téríti meg a biztosító az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot.

7. Mentesülés: A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása mentesíti a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károkozás súlyosan gondatlan különösen akkor, ha a kárért felelős személy a kárt

a) alkoholos állapotban okozta (a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, vagy, ha történt véralkoholszint vizsgálat, annak eredménye 2,5 ezreléket meghaladó véralkoholszintet állapított meg), vagy bódulatot keltő szer hatása alatti állapotban okozta,

b) úgy okozta, hogy engedélyhez kötött tevékenységet engedély hiányában folytatott,

c) azonos károkozási körülményekkel, ismétlődően okozta.

8. A biztosító nem von le önrészesedést az általános felelősségbiztosítás alapján térülő károk vonatkozásában.

7.36 Az ebtartói felelősségbiztosítás feltételei Biztosított, károsult; Területi és időbeli hatály

1. Az ebtartói felelősségbiztosítás alapján a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívüli, a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt

harmadik személynek (károsult) a kockázatviselés helyén belül okozott személysérüléses, vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a Biztosított, mint ebtartó e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Ha a biztosítási szerződés Ingóságbiztosítási csomagot tartalmaz, a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén bekövetkezett ebtartói felelősségi károkat a biztosító akkor téríti meg, ha a kárt - a Biztosított, vagy más személy felügyelete mellett - pórázon kísért kutya okozta.

3. Ha a biztosítási szerződés kiegészítő ebtartói felelősségbiztosítást tartalmaz, akkor a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén bekövetkezett ebtartói felelősségi károkat a biztosító a kutya által a gépjárműben okozott károk kivételével megtéríti.

4. A felelősségbiztosítási szerződés időbeli hatályára (a kockázatviselés kezdetére és végére) az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

A biztosítás megszűnése, a biztosítás díja

5. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnésére, a biztosítási díj megfizetésére az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

A biztosítási összeg; biztosítási események

6. A biztosítási összeget a jelen ebtartói felelősségbiztosítási feltételek 7. pontja, a biztosító szolgáltatását kiváltó biztosítási eseményeket pedig az 1. és

2. pontja tartalmazza.

A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költségek térítése

7. A biztosító a károkat és az azzal összefüggő költségeket (pl. jogi képviseleti költségek) biztosítási eseményenként 5 millió Ft biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg. Egy biztosítási évben legfeljebb öt felelősségbiztosítási káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet.

8. Nem téríti meg a biztosító az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

⯈ a Biztosítottak egymással, vagy hozzátartozóikkal szemben érvényesítenek,

⯈ a Biztosított kutyája növényi kultúrákban, valamint a jelen ebtartói felelősségbiztosítási feltételek 2. xxxxxx szerint gépjárműben okoz,

⯈ a Biztosított olyan fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály, vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja.

9. Mentesülés: A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása mentesíti a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károkozás súlyosan gondatlan különösen akkor, ha a kárért felelős személy a kárt

a) alkoholos állapotban okozta (a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, vagy, ha történt véralkoholszint vizsgálat, annak eredménye 2,5 ezreléket meghaladó véralkoholszintet állapított meg), vagy bódulatot keltő szer hatása alatti állapotban okozta,

b) azonos károkozási körülményekkel, ismétlődően okozta.

10. A biztosító nem von le önrészesedést az ebtartói felelősségbiztosítás alapján térülő károk vonatkozásában.

7.37 Besurranás biztosítás

7.37.1 Jelen biztosítási feltételek szerint besurranásos, vagy trükkös lopás biztosítási esemény az a kár, amelyet a tettes

a) a nyitott ajtón vagy nyitott ablakon keresztül a kockázatviselés helyén, az adott épületben tartózkodó Biztosított jelenlétében észrevétlenül behatolva, vagy

b) a Biztosított által jóhiszeműen a kockázatviselési helyre beengedett személy által a biztosított ingóság és/vagy épülettartozék eltulajdonításával követett el.

7.37.2 Abban az esetben, ha a besurranásos, illetve trükkös lopás biztosítási esemény során a biztosított ingatlan, vagy a biztosított jármű(vek) kulcsa(i) is eltulajdonításra került(ek) – akkor a kármegelőzési kötelezettségnek eleget téve –, haladéktalanul cserél(tet)ni kell az eltulajdonított kulcsokhoz tartozó zár(ak)at, illetve gépjármű(vek) esetén a gyújtáskapcsoló(ka)t is.

7.37.3 A biztosító nem nyújt szolgáltatást az előzőekben meghatározott kármegelőzési kötelezettség (zárcserék) elmulasztása miatt bekövetkező további eltulajdonítási, rongálási, betörési károk esetén.

7.37.4 A besurranásos, illetve trükkös lopás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi feljelentés megtételét igazoló dokumentum biztosítóhoz történő benyújtása.

7.37.5 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 50 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási tartam alatt egy alkalommal.

7.38 Sírkőbiztosítás

7.38.1 Jelen biztosítási feltételek szerinti vagyonbiztosítás alapján a biztosító kockázatviselése a Szerződő tulajdonában és gondozásában lévő, Magyarország területén elhelyezkedő, a Szerződő közeli hozzátartozójának nyughelyéül szolgáló maximum 2 db sírkőre, illetőleg kriptára terjed ki, ide értve - mint biztosított vagyontárgyakat - a következőket: sírkő, fejkő, írástábla, egyéb emlékmű, épített kiegészítő, úgymint váza, ültető, szobor, járda.

7.38.2 Biztosítási eseménynek az minősül, ha az előbbiek szerint meghatározott sírkő, kripta a következő biztosítási eseményekből eredően károsodik: tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, ismeretlen jármű ütközése, légi jármű ütközése, idegen tárgyak rádőlése, felhőszakadás, árvíz, földrengés, vagy ismeretlen elkövető általi rongálás, illetve azt vagy valamely részét jogtalanul eltulajdonítják.

7.38.3 Ismeretlen elkövető általi rongálás miatti károsodás, illetve jogtalan eltulajdonítás esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi feljelentés megtételét igazoló dokumentum biztosítóhoz történő benyújtása.

7.38.4 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 200 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.

7.38.5 A biztosító biztosítási évenként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást. Egy biztosítási évben bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást valamint kizárólag számla bemutatása ellenében.

7.38.6 A biztosító kockázatviselése nem vonatkozik a sírkő, kripta természetes süllyedéséből eredő károkra, az üvegtörés károkra, valamint a sírkő, kripta eszmei értékére, továbbá a sírkőről, kriptáról eltulajdonított virágdíszekre, mécsesekre, egyéb mozdítható (nem telepített) díszítésekre.

7.39 Elfolyt víz

Elfolyt vízre vonatkozó biztosítási fedezet: A vízkár biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 50 000 Ft értékhatárig a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csőtörés miatt elfolyt vezetékes víz értékét. A kárrendezés előfeltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétől számított 1 éves időtartamra visszamenőleg.

7.40 Unoka balesetbiztosítás

7.40.1 Biztosított, Kedvezményezett

A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött kiegészítő balesetbiztosítási szerződésben Biztosítottnak minősül(nek) az alapbiztosítási szerződésben Biztosítottként megnevezett személynek a biztosítási esemény bekövetkeztekor legfeljebb 16 éves unokája (unokái).

Az egészségkárosodási, valamint a csonttörési szolgáltatásra a Biztosított jogosult.

A haláleseti szolgáltatásra jogosult Kedvezményezett a Biztosított unoka (a továbbiakban: Biztosított) örököse.

7.40.2 Baleset fogalma

Jelen feltételek vonatkozásában baleseten a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő, külső behatás értendő. Nem minősül balesetnek az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet. Jelen feltételek vonatkozásában a biztosító csak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleseteket tekinti biztosítási eseményt kiváltó balesetnek.

7.40.3 Területi és időbeli hatály

A kiegészítő balesetbiztosítás területi hatálya Magyarországra terjed ki. A balesetbiztosítási szerződés időbeli hatályára (a kockázatviselés kezdete és vége) az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

7.40.4 Biztosítási összegek

A biztosítási összeg az az összeg, amelyet a biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor biztosítási szolgáltatásként kifizet az arra jogosultnak. A biztosító az alábbiakban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén személyenként az alábbi biztosítási összeget fizeti ki:

⯈ baleseti halál esetén 200 000 forint,

⯈ 100%-os baleseti eredetű egészségkárosodás esetén 250 000 forint,

⯈ csonttörés esetén 5 000 forint.

7.40.5 Biztosítási esemény baleseti eredetű halál esetén

Baleseti eredetű halál biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkező balesete eredményeképpen a baleset napjától számított egy éven belül meghal.

7.40.6 A biztosító szolgáltatása baleseti eredetű halál esetén

⯈ A biztosító baleseti eredetű halál esetén 200 000 Ft biztosítási összeget fizet ki.

⯈ A biztosítási összegből az ugyanazon balesetből eredően korábban kifizetett baleseti egészségkárosodási biztosítási összeget a biztosító levonja.

7.40.7 Biztosítási esemény baleseti eredetű végleges egészségkárosodás esetén

⯈ Baleseti eredetű egészségkárosodás biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkező balesete eredményeképpen a baleset napjától számított két éven belül végleges egészségkárosodást szenved.

⯈ Baleseti eredetű végleges egészségkárosodásnak kell tekinteni azokat az eseteket, ahol a balesettel közvetlen okozati összefüggésben anatómiai károsodás következett be, és a gyógyítást követően állandósult funkcionális károsodás marad vissza, amely orvos-szakmai módszerekkel objektíven igazolható.

7.40.8 A biztosító szolgáltatása baleseti eredetű végleges egészségkárosodás esetén

⯈ Ha a baleset napjától számított két éven belül a baleset következményeként bizonyítható módon a Biztosított egészsége véglegesen 51%-ot elérő vagy azt meghaladó mértékben károsodott, akkor a biztosító kifizeti a 100%-os baleseti eredetű egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási összeg (250 000 Ft) - egészségkárosodás mértékének megfelelő - arányos részét.

⯈ A biztosító csak az 51%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodás esetén nyújt arányos szolgáltatást.

⯈ Korábbi sérülésből vagy betegségből származó funkcionális károsodás mértékét a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt elszenvedett balesetből származó funkcionális károsodás mértékének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

⯈ Az állandósult baleseti kár mértékének megállapításakor a mindenkori MABISZ Baleseti sebészeti orvos-szakértői útmutatóban foglalt alapelveket és mértékeket kell irányadónak tekinteni.

7.40.9 Az egészségkárosodás fokát az alábbi táblázat tájékoztató jelleggel tartalmazza:

Testrészek egészségkárosodása	Térítés mértéke
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egy szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Egyoldali felkar csonkolása	65%
Egyoldali comb csonkolása	60%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Agyzúzódás utáni állapot, súlyos maradványtünetekkel és folyamatos ápolási igénnyel	100%
A nyaki, háti, ágyéki gerincvelő sérülése állandósult bénulással	70–100%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Hüvelykujj elvesztése	10%
Mutatóujj elvesztése	5%
Több ujj elvesztése egyenként	2%

⯈ Baleseti egészségkárosodás biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító az egészségkárosodási táblázatban foglalt, az egészségkárosodás mértékének megfelelő szolgáltatást fizeti ki.

⯈ A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvos szakértője állapítja meg, hogy a Biztosított normál testi teljesítőképessége milyen mértékben csökkent. Az előzőekben megadott egészségkárosodási százalékos szolgáltatások összegződhetnek, a biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítási összeg.

⯈ Ha a baleset következtében a Biztosított a baleset napjától számított 1 éven belül meghal, egészségkárosodási szolgáltatás nem igényelhető, és az ugyanazon baleset alapján már kifizetett egészségkárosodási szolgáltatás a haláleseti összegből levonásra kerül.

⯈ A baleset utáni egészségkárosodási kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak és a végleges egészségkárosodás megállapítást nyert.

⯈ Amennyiben az egészségkárosodás végleges foka nem tisztázott egyértelműen, mind a Biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 2 évig évenként az egészségkárosodás fokának újbóli megállapítását kérni. Ha az új felülvizsgálat magasabb egészségkárosodási fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít.

⯈ A baleseti eredetű egészségkárosodási összeg 100%-ának kifizetésével az adott Biztosított vonatkozásában a biztosítás megszűnik.

7.40.10 A baleseti eredetű végleges egészségkárosodás biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosított életben léte esetén a biztosító megkövetelheti, hogy a Biztosított a biztosító által előírt orvos szakértői vizsgálatokon részt vegyen. A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvos szakértője bírálja el. Vitás esetekben a Biztosítottnak joga van orvos szakértői bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, a másik tagját a Biztosított vagy annak képviselője, harmadik tagját pedig a biztosító és a Biztosított vagy képviselője közösen jelölhetik meg.

7.40.11 A kockázatviselés korlátozása: amennyiben a balesettel érintett testrész a baleset időpontjában akár korábbi baleseti sérülés, akár degeneratív elváltozás vagy más megbetegedés eredményeképpen már sérült állapotban volt, a biztosító a jelen feltételek alapján kizárólag az annak szempontjából releváns baleset kapcsán bekövetkező, és az egyéb károsodásoktól egyértelműen elkülöníthető többletkárosodások figyelembevételével határoz a szolgáltatás kifizetéséről és az egészségkárosodás fokának megállapításáról.

7.40.12 Biztosítási esemény csonttörés esetén

⯈ Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés időszakában bekövetkezett baleset által okozott csonttörés: külső mechanikai behatás következtében a csont folytonossága teljes keresztmetszetében megszakad.

⯈ Nem minősül biztosítási eseménynek a csontrepedés, fogtörés, fogpótlás.

7.40.13 A biztosító szolgáltatása csonttörés esetén

⯈ Csonttörés esetén a biztosító kifizeti az 5 000 Ft-os biztosítási összeget.

⯈ Egy biztosítási esemény kapcsán csak egy csonttörésre szolgáltat a biztosító abban az esetben is, ha egyszerre több csontja is törik a Biztosítottnak.

⯈ Egy biztosítási éven belül a biztosító maximum egyszer fizet csonttörés biztosítási eseményre egy Biztosított vonatkozásában.

7.40.14 A biztosító nem von le önrészesedést a jelen kiegészítő balesetbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatás vonatkozásában.

7.41 Kórházi lopás biztosítás

7.41.1 Jelen vagyonbiztosítási feltételek szerint kórházi lopás biztosítási eseménynek tekintendő az a kár, amely a kórházi ellátásban részesülő Biztosítottat azáltal éri, hogy az általa a kórházba bevitt ingóságait onnan a tettes eltulajdonítja.

7.41.2 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 10 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást biztosítási évenként egy alkalommal.

7.41.3 A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani a kórházi zárójelentés másolatát.

7.41.4 A biztosító nem von le önrészesedést a jelen kiegészítő biztosítás alapján térülő károk vonatkozásában.

7.42 Combnyaktörés biztosítás

7.42.1 Biztosított: A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött kiegészítő balesetbiztosítási szerződésben Biztosítottnak minősül az alapbiztosítási szerződés alapján Biztosítottnak minősülő személy. A biztosítási szolgáltatásra a Biztosított jogosult.

7.42.2 Baleset fogalma: Xxxxx feltételek vonatkozásában baleseten a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő, külső behatás értendő. Jelen feltételek vonatkozásában a biztosító csak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleseteket tekinti biztosítási eseményt kiváltó eseménynek.

7.42.3 Területi és időbeli hatály: A kiegészítő balesetbiztosítás területi hatálya az egész világra kiterjed. A balesetbiztosítási szerződés időbeli hatályára (a kockázatviselés kezdete és vége) az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

7.42.4 Biztosítási eseménynek minősül, ha szakorvosi irattal igazolást nyer, hogy a Biztosított akaratán kívül, a kockázatviselési időszak alatt bekövetkező baleset következtében orvosi iratokkal alátámasztottan combnyaktörést szenved.

7.42.5 A biztosítási összeg, a biztosító szolgáltatása: A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén személyenként és biztosítási időszakonként 100 000 Ft biztosítási összeget fizeti ki.

7.42.6 A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító megkövetelheti, hogy a Biztosított a biztosító által előírt orvos szakértői vizsgálatokon részt vegyen. A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvos szakértője bírálja el.

7.42.7 A biztosító nem von le önrészesedést a jelen kiegészítő biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás vonatkozásában.

7.43 Melléképület biztosítás betöréses lopás esetére emelt limittel

7.43.1 A főépülettel azonos címen található melléképületekre kiegészítő melléképület biztosítás köthető, ha a melléképületek alapterülete együttesen nem haladja meg a főépület hasznos alapterületének háromszorosát. A kiegészítő melléképület biztosítás megkötésének feltétele, hogy a biztosítási szerződésben (ajánlaton) a melléképület kiegészítő biztosítás kiválasztásra kerüljön és a melléképületek alapterületét is feltüntessék.

7.43.2 Jelen kiegészítő melléképület biztosítás alapján a melléképületben egy betöréses lopás biztosítási esemény miatti kártérítés felső határa:

a) 50 000 forint, ha a melléképület vagyonvédelmi színvonala megfelel az alapbiztosítási feltételek III. „Betörésvédelmi szintek és összeghatárok” című fejezete 1.4. pontjában a melléképületekre előírt mechanikai védelmi előírásoknak,

b) 300 000 forint, ha a melléképület vagyonvédelmi színvonala megfelel az alapbiztosítási feltételek III. „Betörésvédelmi szintek és összeghatárok” című fejezete 1.1. pontjában, vagy 1.2. pontjában, vagy 1.3. pontjában a lakóépületre előírt mechanikai védelmi előírásoknak.

7.43.3 A jelen kiegészítő melléképület biztosítás alapján:

⯈ a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a melléképület(ek)re, ha a melléképület alapterülete vagy a melléképületek együttes alapterülete meghaladja a főépület hasznos alapterületének háromszorosát;

⯈ nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az értékőrző vagyontárgyakra, valamint a készpénzre, ha azok melléképületben károsodnak.

7.44 Kerti biztosítások Vagyonbiztosítás pergolára

7.44.1 Jelen kiegészítő vagyontárgy-biztosítás alapján a biztosító a II./7.1. – 7.3. pontokban, továbbá a 7.5. – 7.15. pontokban meghatározott biztosítási események vonatkozásában az ott meghatározott feltételekkel vállalja a kockázatot a biztosítási szerződésben szereplő kockázatviselési helyen telepített kerti pergolára.

7.44.2 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 200 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal.

Vagyonbiztosítás kemencére

7.44.3 Jelen kiegészítő vagyontárgy-biztosítás alapján a biztosító a II./7.1. – 7.3. pontokban, továbbá a 7.5. – 7.15. pontokban meghatározott biztosítási események vonatkozásában az ott meghatározott feltételekkel vállalja a kockázatot a biztosítási szerződésben szereplő kockázatviselési helyen telepített (épített, nem mozgatható) kerti kemencére.

7.44.4 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 200 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt legfeljebb egy alkalommal.

Vagyonbiztosítás a kerti kapumozgató és távirányító ellopására

7.44.5 Jelen kiegészítő vagyontárgy-biztosítás alapján biztosítási eseményeknek minősül a kockázatviselési helyen telepített kerti kapumozgató, valamint a kerti kapumozgatóhoz tartozó távirányító ellopása.

7.44.6 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 100 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt legfeljebb egy alkalommal.

7.44.7 Lopás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezzen, valamint a rendőrségi feljelentés megtörténtét igazoló dokumentum biztosítóhoz történő benyújtása.

Vagyonbiztosítás dísznövényekre

7.44.8 Jelen kiegészítő vagyontárgy-biztosítás alapján biztosítási eseményeknek minősül a kockázatviselési helyen telepített kerti dísznövény(ek) elpusztulása vihar és jégverés folytán.

7.44.9 A dísznövény definíciója a jelen feltételek vonatkozásában: dísznövénynek azok a növények minősülnek, amelyek alak és élettani tulajdonságaik alapján alkalmasak a házikertek, a lakás, épületek, közterületek, rendezvények díszítésére, valamint különböző alkalmak, események kapcsán ajándékozásra.

7.44.10 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 50 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt legfeljebb egy alkalommal a dísznövény újratelepítési költségeire a Biztosított nevére szóló vásárlási számla alapján.

Vagyonbiztosítás fák jegesedése esetére

7.44.11 Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül, ha a fák ágai ónos eső következtében jégbe borulnak, ennek következtében letörnek, és ezáltal a kockázatviselési helyen található biztosított épületekben, építményekben kárt okoznak.

7.44.12 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 250 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal.

7.44.13 A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a kárt okozó jégbe borult fáról, valamint a károsodott vagyontárgyról készült fényképfelvételeket a biztosító rendelkezésére bocsássák.

7.44.14 A biztosító nem téríti meg a kárt okozó jégbe borult fában keletkezett kárt, valamint azt a kárt, amely abból ered, hogy a jégbeborult fa az ónos eső miatti jégterhelést megelőzően már korhadt volt.

7.45 Állat által okozott károk biztosítása

Vagyonbiztosítás rágcsálók, rovarok, madarak által okozott károkra

7.45.1 Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a rágcsálók, rovarok, vagy madarak által a kockázatviselési helyen található biztosított épületekben, építményekben okozott kár, a rovarirtás és rágcsálóirtás költsége, valamint a menyétfélék által a kockázatviselési helyen zárt garázsban parkoló a Biztosított tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő gépjárműben okozott rongálási kár.

7.45.2 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 100 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal.

7.45.3 A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki az esztétikai károkra. Vagyonbiztosítás a vadállatok által okozott károkra

7.45.4 Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül, ha vadállatok (pl. vaddisznó, róka, stb.) a kockázatviselési helyen található

biztosított épületekben, építményekben, melléképületekben kárt okoznak.

7.45.5 Nem minősül biztosítási eseménynek a jelen kiegészítő biztosítás alapján a Biztosított tulajdonát képező állatok által okozott kár.

7.45.6 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 100 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal.

7.46 Épületüveg-törés biztosítás nagy üvegfelületekre

7.46.1 Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek, lakások táblánként 6 m2-nél nagyobb, de 10 m2-nél nem nagyobb, szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható nyílászáró ajtóinak, nyílászáró ablakainak üvegeiben, folyosói és lépcsőházi üvegezésében bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

7.46.2 A biztosító a kibővített épületüveg-törés biztosítási esemény alapján megtéríti a táblánként 6 m2-nél nem nagyobb

⯈ hőszigetelt üvegfelületek pótlási költségét,

⯈ az épületbe szerkezetileg beépített üvegfalak és üvegtetők síküvegezésének pótlási költségeit.

7.46.3 Megtéríti továbbá a biztosító a táblánként 10 m2-nél nem nagyobb nem hőszigetelt üvegfelületek síküvegezésének (beleértve a drót- és katedrálüveget, színeset is) pótlási költségeit.

7.46.4 A biztosító a kibővített épületüveg-törés biztosítási esemény alapján nem téríti meg:

⯈ az üvegházak, télikertek, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében,

⯈ az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

⯈ a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

⯈ név- és cégtáblák üvegezésében,

⯈ a tükörfelületekben,

⯈ a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

⯈ a biztonsági üvegekben,

⯈ a kopolit üvegekben,

⯈ az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben,

⯈ az üvegezés díszítésében, festésében keletkezett kárt,

⯈ a biztosítás megkötésekor már sérült, vagy korábban toldott üvegekben keletkezett további kárt,

⯈ az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótörés) keletkezett kárt,

⯈ az üveg áthelyezése vagy az üvegezés megváltoztatása miatt keletkezett kárt,

⯈ a helyükről kiszerelt nyílászárók üvegezésében keletkezett kárt,

⯈ a zuhanykabinban keletkezett kárt.

7.46.5 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 500 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal (éves limit).

7.46.6 A biztosító az üvegbiztosításra fentiekben meghatározott éves limit összegen belül megtéríti a biztosított üvegek cseréjét lehetetlenné tevő akadályok le- és visszaszerelési költségeit is 100 000 Ft-ig.

7.47 Farádőlés biztosítás

7.47.1 Jelen kiegészítő vagyonbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén belül telepített fa bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a teljes fa vagy annak ága rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.

7.47.2 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 200 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási tartam alatt egy alkalommal.

7.47.3 A biztosító nem téríti meg a kárt okozó fában keletkezett kárt, valamint azt a kárt, amely abból ered, hogy a fa a rádőlést megelőzően már korhadt volt.

7.47.4 A biztosító nem téríti meg a kárt okozó fa kivágásának, ágai levágásának költségét.

7.48 Vagyonbiztosítás közös tárolóból történő eltulajdonítás esetére

7.48.1 A biztosító többlakásos épületek esetén 200 000 Ft maximális kártérítési limitig szolgáltatást nyújt a kockázatviselés helyén kívül, a többlakásos épület – alapító okirat szerinti – lezárt közös helyiségeiben tárolt ingóságok tekintetében azok eltulajdonítása (biztosítási esemény) esetén, ha a kár meghaladja az alapbiztosítási csomagban szereplő, a kockázatviselési hely kiterjesztésének alcíme alatt szereplő, többlakásos épületekre vonatkozó kártérítési limitet.

7.48.2 Jelen kiegészítő biztosítási feltételek alapján a biztosító nem viseli a kockázatot az Értékőrző vagyontárgyakra, valamint a készpénzre vonatkozóan.

7.48.3 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre a biztosítási év alatt egy alkalommal nyújt szolgáltatást.

7.48.4 Ingóság eltulajdonításának esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi feljelentés megtörténtét igazoló dokumentum biztosítóhoz történő benyújtása.

7.49 Vagyonbiztosítás saját tárolóból történő eltulajdonítás esetére

7.49.1 A biztosító többlakásos épületek esetén 200 000 Ft maximális kártérítési limitig szolgáltatást nyújt a kockázatviselés helyén kívül, a többlakásos épület – alapító okirat szerinti – Biztosított kizárólagos használatában vagy külön tulajdonában lévő lezárt helyiségeiben tárolt ingóságok tekintetében azok eltulajdonítása (biztosítási esemény) esetén, ha a kár meghaladja az alapbiztosítási csomagban szereplő, a kockázatviselési hely kiterjesztésének alcíme alatt szereplő, többlakásos épületekre vonatkozó kártérítési limitet.

7.49.2 Jelen kiegészítő biztosítási feltételek alapján a biztosító nem viseli a kockázatot az Értékőrző vagyontárgyakra, valamint a készpénzre vonatkozóan.

7.49.3 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre a biztosítási év alatt egy alkalommal nyújt szolgáltatást.

7.49.4 Ingóság eltulajdonításának esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi feljelentés megtörténtét igazoló dokumentum biztosítóhoz történő benyújtása.

7.50 Lakáson belüli csőtörés biztosítás

7.50.1 Jelen kiegészítő vagyonbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül, ha többlakásos épületek esetén a kockázatviselési helyen elhelyezkedő vagy a lakástulajdonos kezelésében lévő víz-, csatorna-, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, valamint a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása vagy a vezetékek dugulása miatt keletkező kár.

7.50.2 Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén a törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye felkutatásának és a kár helyreállításának a költségét víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó, szennyvízlefolyó, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek esetén.

7.50.3 Nem minősül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkező közvetett kár.

7.50.4 A biztosító káreseményenként a technológiailag indokolt mértékig fizeti ki a cső cseréjének a költségét, de cső-, illetve vezetékfajtától függetlenül legfeljebb összesen 8 méter cső cseréjének költségét viseli.

7.50.5 Nem téríti meg a biztosító:

⯈ az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,

⯈ a Biztosított(ak)nak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét,

⯈ a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt háztartási gépek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,

⯈ a kiömlő folyadék vagy gőz értékét.

7.50.6 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 500 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal. E limit keretén belül a biztosító megtéríti a jelen kiegészítő biztosítás alapján az épületben bekövetkezett kárt is abban az esetben, ha a biztosítási szerződés kizárólag Ingóságbiztosítási csomagot tartalmaz alapbiztosításként.

7.50.7 Vízkár eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

7.51 Loggia/erkély üveg biztosítása

7.51.1 Jelen kiegészítő üvegbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek, lakások táblánként 6 m2-nél nem nagyobb loggia és erkély üvegezésében bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

7.51.2 A biztosító a kibővített épületüveg-törés biztosítási esemény alapján megtéríti a táblánként 6 m2-nél nem nagyobb

⯈ hőszigetelt üvegfelületek pótlási költségét,

⯈ az épületbe szerkezetileg beépített üvegfalak és üvegtetők síküvegezésének pótlási költségeit.

7.51.3 Megtéríti továbbá a biztosító a táblánként 6 m2-nél nem nagyobb nem hőszigetelt üvegfelületek síküvegezésének (beleértve a drót- és katedrálüveget, színeset is) pótlási költségeit.

7.51.4 A biztosító a kibővített épületüveg-törés biztosítási esemény alapján nem téríti meg:

⯈ az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

⯈ a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

⯈ a tükörfelületekben,

⯈ a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

⯈ a biztonsági üvegekben,

⯈ a kopolit üvegekben,

⯈ az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben,

⯈ az üvegezés díszítésében, festésében keletkezett kárt,

⯈ a biztosítás megkötésekor már sérült, vagy korábban toldott üvegekben keletkezett további kárt,

⯈ az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótörés) keletkezett kárt,

⯈ az üveg áthelyezése vagy az üvegezés megváltoztatása miatt keletkezett kárt,

⯈ a helyükről kiszerelt nyílászárók üvegezésében keletkezett kárt.

7.51.5 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 500 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal (éves limit), ha a kár az alapbiztosítási csomagban szereplő üvegbiztosítás kártérítési limitjét meghaladja.

7.51.6 A biztosító az üvegbiztosításra fentiekben meghatározott éves limit összegen belül megtéríti a biztosított üvegek cseréjét lehetetlenné tevő akadályok le- és visszaszerelési költségeit is 100 000 Ft-ig.

7.52 Teremgarázsban tartott gépjármű biztosítása

7.52.1 Jelen kiegészítő vagyonbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított épülethez tartozó teremgarázsban érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott személygépjárműben, és annak utólag vagy gyárilag beépített alkatrészeiben, tartozékaiban a tűz, robbanás, földrengés, felhőszakadás vagy vezetékes víz által okozott kár, ha a személygépjárműnek a Biztosított a tulajdonosa, illetve Üzembentartója.

7.52.2 Nem minősül biztosítási eseménynek, ezért a biztosító nem téríti meg:

⯈ azt a kárt, amelyre más biztosítási szerződés fedezetet nyújt (pl. casco, bármely felelősségbiztosítás). Ha a káreseményre casco biztosítás fedezetet nyújt, úgy a biztosító kizárólag a casco biztosítás alapján meg nem térült önrészesedés erejéig nyújt szolgáltatást,

⯈ a biztosított gépjármű ellopásával, elrablásával, feltörésével, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károkat,

⯈ tűz-, robbanáskár esetén azon gépjárműben keletkezett kárt, amelyből a tűz vagy robbanás hatóságilag igazoltan kiindult.

7.52.3 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a következőkre:

⯈ a forgalomból kivont gépjárművekre, kivéve az ideiglenesen kivont és az ajánlattételkor érvényes műszaki érvényességgel rendelkező járműveket,

⯈ a közlekedésre véglegesen alkalmatlan állapotú, hulladéknak minősülő gépjárművekre,

⯈ a muzeális jellegű és a veterán járművekre,

⯈ a jogszabályi tilalom ellenére beszerelt alkatrészekre, tartozékokra,

⯈ a jármű rakodása közben, annak következményeként keletkezett károkra,

⯈ a járműben szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodáló anyagok által előidézett vagy általuk súlyosbított károkra (a súlyosbítás mértékének megfelelő részre),

⯈ a teremgarázs üzemeltetője által meghatározott korlátozó intézkedések ellenére (pl. gázüzemű járművek) a teremgarázsban tárolt gépjárműre.

7.52.4 Nem téríti meg a biztosító a gépjárműben keletkezett értékcsökkenést, valamint a gépjármű szállítmányát, a gépjárműben tárolt ingóságokat (kivéve a kötelező tartozékok és gyerekülés), a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsga díját, a forgalomba helyezés egyéb költségeit, a hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokat, üzemanyagot, a helyreállítás során a járművön végzett változtatásokkal, teljesítménynöveléssel, minőségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő többletköltségeket, a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségeit.

7.52.5 A biztosító a kárt biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 1 000 000 Ft értékhatárig téríti meg a jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő biztosítás alapján.

7.53 Lakáshasználói felelősségbiztosítás

7.53.1 Biztosított, károsult, területi hatály, biztosítási esemény: a lakáshasználói felelősségbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívüli, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen, valamint annak 50 méteres vonzáskörzetében – a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt - harmadik személynek (károsult) okozott személysérüléses, vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a Biztosított, mint a szerződésben (ajánlaton/szerződésben) megjelölt épület, lakás bérlője, használója e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

7.53.2 Megtéríti a biztosító a szövetkezeti vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt okozott károkat is, amelyeket tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz idézett elő, és amelyek miatt

⯈ a bérbeadó − jogszabály alapján − a kárt okozó Biztosított bérlővel szemben,

⯈ a lakásszövetkezeti tagok vagy a tulajdonostársak a Biztosítottal szemben,

⯈ a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a Biztosítottal szemben, illetőleg

⯈ az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösséggel szemben érvényesítenek igényt.

7.53.3 A felelősségbiztosítási szerződés időbeli hatályára (a kockázatviselés kezdetére és végére) az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

7.53.4 A felelősségbiztosítási szerződés megszűnésére, a biztosítási díj megfizetésére az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

7.53.5 A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költségek térítése: A biztosító a károkat és az azzal összefüggő költségeket (pl. jogi képviseleti költségek) biztosítási eseményenként 5 millió Ft biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg. Egy biztosítási évben legfeljebb öt felelősségbiztosítási káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet.

7.53.6 Nem téríti meg a biztosító az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

⯈ a Biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak,

⯈ a Biztosított keresőfoglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott, vagy

⯈ a Biztosított állatai okoztak.

7.53.7 Mentesülés: A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása mentesíti a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károkozás súlyosan gondatlan különösen akkor, ha a kárért felelős személy a kárt

⯈ alkoholos állapotban okozta (a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, vagy, ha történt véralkoholszint vizsgálat, annak eredménye 2,5 ezreléket meghaladó véralkoholszintet állapított meg), vagy bódulatot keltő szer hatása alatti állapotban okozta,

⯈ úgy okozta, hogy engedélyhez kötött tevékenységet engedély hiányában folytatott,

⯈ azonos károkozási körülményekkel, ismétlődően okozta.

7.53.8 A biztosító nem von le önrészesedést a jelen kiegészítő felelősségbiztosítás alapján térülő károk vonatkozásában.

7.54 Okmányok pótlása plusz biztosítás

7.54.1 Jelen kiegészítő vagyonbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a Biztosított számára hivatalosan kiállított megsérült, megsemmisült, elveszett, használhatatlanná vált személyi okmányok újraigénylése.

7.54.2 Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító biztosítási évenként két alkalommal, de káronként legfeljebb 20 000 Ft értékhatárig téríti meg a személyi okmányok pótlásával kapcsolatban felmerülő illetékek hivatalos dokumentumokkal, számlával igazolt költségét.

7.54.3 A biztosító nem von le önrészesedést a jelen kiegészítő biztosítás alapján térülő károk vonatkozásában.

7.55 Bérlői felelősségbiztosítás

7.55.1 Biztosított, károsult, területi hatály, biztosítási esemény: a bérlői felelősségbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívüli, Magyarország területén – a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt – a bérbeadónak (károsult) okozott dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a Biztosított, mint a szerződésben (ajánlaton/szerződésben) megjelölt épület, lakás bérlője e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

7.55.2 A felelősségbiztosítási szerződés időbeli hatályára (a kockázatviselés kezdetére és végére) az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

7.55.3 A felelősségbiztosítási szerződés megszűnésére, a biztosítási díj megfizetésére az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

7.55.4 A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költségek térítése: A biztosító a károkat és az azzal összefüggő költségeket (pl. jogi képviseleti költségek) biztosítási eseményenként 500 000 Ft biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg. Egy biztosítási évben legfeljebb egy felelősségbiztosítási káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet.

7.55.5 Nem téríti meg a biztosító az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot, továbbá a Biztosított által felhalmozott közüzemi tartozást. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

⯈ a Biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak, vagy

⯈ a Biztosított keresőfoglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott, vagy

⯈ a Biztosított állatai okoztak, vagy

⯈ amely a bérelt ingatlan természetes amortizációja folytán keletkezett.

7.55.6 Mentesülés: A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása mentesíti a szolgáltatási kötelezettsége alól a bérbeadóval szemben. Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károkozás súlyosan gondatlan különösen akkor, ha a kárért felelős személy a kárt

⯈ alkoholos állapotban okozta (a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, vagy, ha történt véralkoholszint vizsgálat, annak eredménye 2,5 ezreléket meghaladó véralkoholszintet állapított meg), vagy bódulatot keltő szer hatása alatti állapotban okozta,

⯈ úgy okozta, hogy engedélyhez kötött tevékenységet engedély hiányában folytatott,

⯈ azonos károkozási körülményekkel, ismétlődően okozta.

7.55.7 A biztosító nem von le önrészesedést a jelen kiegészítő felelősségbiztosítás alapján térülő károk vonatkozásában.

7.56 Kerékpár-eltulajdonítás biztosítás

7.56.1 Jelen biztosítási feltételek szerint biztosítási esemény a Biztosított személy tulajdonát képező kerékpárnak Magyarország területén bekövetkezett betöréses lopás útján történő eltulajdonítása.

7.56.2 Betöréses lopásnak a jelen kiegészítő vagyonbiztosítás feltételei szerint az a lopás minősül, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy az épület lezárt helyiségébe jogtalanul behatol az ajtószerkezet be- vagy feltörésével.

7.56.3 Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű része minősül.

7.56.4 Lezárt helyiségnek tekintendő a tér olyan módon elkülönített része, amelyet határoló szerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdítástól, a behatolástól egyaránt megóvnak.

7.56.5 A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek, ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el.

7.56.6 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 150 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal.

7.56.7 Kerékpár-eltulajdonítás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi feljelentés megtörténtét igazoló dokumentum biztosítóhoz történő benyújtása.

7.57 Poggyászbiztosítás Magyarország területén

7.57.1 A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén káreseményenként 100 000 Ft erejéig (maximális kártérítési limitig) viseli a kockázatot a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén a Biztosított magán viselt biztosítási fedezet alatt álló ruházatára, biztosítási fedezet alatt álló poggyászára, beleértve a biztosítási fedezettel bíró vagyontárgyait is, ha a kár meghaladja az alapbiztosítási csomagban szereplő, a kockázatviselési hely kiterjesztésének alcíme alatt szereplő, az ingóságbiztosítási összeg 5%-áig terjedő kártérítési limitet.

7.57.2 Jelen kiegészítő biztosítási feltételek alapján a biztosító nem viseli a kockázatot a készpénzre vonatkozóan.

7.57.3 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre a biztosítási év alatt egy alkalommal nyújt szolgáltatást.

7.57.4 Poggyászbiztosítás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi feljelentés megtörténtét igazoló dokumentum biztosítóhoz történő benyújtása.

7.58 Otthon használt informatikai eszközök biztosítása

7.58.1 Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén a munkavégzéshez használt Biztosított tulajdonában lévő vagy a munkáltatótól, a munkavégzés céljára kapott elektronikai és számítástechnikai eszközökben - asztali számítógép, laptop, tablet, monitor, billentyűzet és egér - bekövetkező töréskár és kijelző törés.

7.58.2 A biztosító szolgáltatása a Biztosított tulajdonában lévő vagyontárgyakban esett kár, illetve a Biztosított munkáltatója tulajdonában lévő vagyontárgyakban esett kár esetén a Biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettség összegének megtérítése, legfeljebb 50 000 Ft erejéig, a biztosítási év alatt egy alkalommal.

7.58.3 A munkavégzéshez használt, a Biztosított tulajdonában lévő elektronikai és számítástechnikai eszközökben bekövetkező kár esetén a szolgáltatás feltétele, hogy a Biztosított számlával igazolja a biztosított vagyontárgy értékét és típusát.

7.58.4 A biztosító a munkáltatótól munkavégzés céljára kapott elektronikai és számítástechnikai eszközökben bekövetkező kár esetén szolgáltatást abban az esetben nyújt, ha a biztosított vagyontárgyban keletkező kárt a Biztosított köteles a munkáltatója részére megtéríteni. A szolgáltatás feltétele munkáltatói igazolás biztosítóhoz történő benyújtása, amely az alábbiakat tartalmazza:

⯈ az otthoni munkavégzés időpontja,

⯈ a Biztosítottat terhelő kártérítési felelősség,

⯈ a károsodott vagyontárgy tulajdonjoga és

⯈ a Biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettség mértéke.

7.58.5 Önrészesedés: káreseményenként 10%, de minimum 10 000 Ft.

7.58.6 Szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásból eredő károk esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

7.59 Nem saját informatikai eszközök elemi biztosítása

7.59.1 Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősülnek a kockázatviselés helyén a munkáltatótól munkavégzés céljára kapott elektronikai és számítástechnikai - asztali számítógép, laptop, tablet, monitor, billentyűzet és egér - eszközökben bekövetkező alábbi, jelen alapbiztosítás szerinti biztosítási események által okozott károk: villámcsapás, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, betöréses lopás és rablás, besurranás, tűz, robbanás, vízkár, kibővített vezetékes vízkár. Tűzkárnak minősül jelen kiegészítő biztosítás alapján az eszköz meghibásodásából bekövetkező tűz és lángképződés is.

7.59.2 A biztosító szolgáltatása a Biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettség összegének megtérítése, legfeljebb 50 000 Ft erejéig, a biztosítási év alatt egy alkalommal. A biztosító a szolgáltatást abban az esetben nyújtja, ha a biztosított vagyontárgyban keletkező kárt a Biztosított köteles a munkáltató részére megtéríteni. A szolgáltatás feltétele munkáltatói igazolás biztosítóhoz történő benyújtása, amely az alábbiakat tartalmazza:

⯈ az otthoni munkavégzés időpontja,

⯈ a Biztosítottat terhelő kártérítési felelősség,

⯈ a károsodott vagyontárgy tulajdona, és

⯈ a Biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettség mértéke.

7.60 6 hónapos díjátvállalás munkanélküliség esetére

7.60.1 Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított – magyar munkajogi szabályok alapján a kockázatviselés kezdetekor fennálló - munkaviszonya megszűnt.

7.60.2 A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezését követően, jelen lakásbiztosítási szerződés 6 havi díját visszatéríti/átvállalja oly módon, hogy a szolgáltatás révén átvállalt díjat rákönyveli a szerződésre.

7.60.3 A biztosítási szolgáltatás feltétele a biztosítási eseményt megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan fennálló, a magyar munkajogi szabályok alapján fennálló határozatlan időtartamú munkaviszony, valamint az, hogy a biztosítottat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál álláskeresőként nyilvántartásba vegyék.

7.60.4 Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek

⯈ a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett felmondás miatti megszüntetése,

⯈ a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése,

⯈ a munkaviszony megszűnésére öregségi nyugdíjazás, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megállapítása okán következtek be.

7.60.5 Egy biztosítási időszakon belül a díjat a biztosító legfeljebb egyszer vállalja át biztosítási szolgáltatásként.

7.61 Háztartási kisbalesetek fedezet

7.61.1 Jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában biztosítási eseménynek minősül az a baleset, amelyet a Biztosított a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen szenved el, és amelyből eredően a Biztosított a jelen kiegészítő feltételben meghatározott csonttörést, csontrepedést vagy baleseti égési sérülést szenved.

7.61.2 Baleset fogalma

A kockázatviselés tartama alatt a Biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fellépő külső hatás, melynek során a Biztosított anatómiai károsodást szenved.

Nem minősül balesetnek az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet, valamint a balesettel közvetlen összefüggésbe nem hozható: bakteriális vagy vírusfertőzések,

foglalkozási betegség (ártalom), fagyhalál, napszúrás, hőguta,

a Biztosított fegyveres szolgálata során a fegyverviselésével, fegyverhasználatával és ezekkel összefüggésben álló események.

7.61.3 Biztosított

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésben Biztosítottnak minősül az alapbiztosítási szerződés alapján Biztosítottnak minősülő személy, valamint a vele a kockázatviselés helyén – bejelentetten - állandó jelleggel vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója.

7.61.4 Kedvezményezett

A biztosítási szerződés Kedvezményezettje az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. Kedvezményezett jelen biztosítási szerződés esetében a Biztosított.

7.61.5 Csonttörés, csontrepedés

Jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában csonttörés, csontrepedés az a baleset következtében bekövetkező sérülés, melynek során külső mechanikai behatás következtében a csont folytonossága teljes keresztmetszetében megszakad, illetve megreped.

Nem minősül biztosítási eseménynek a fogtörés, fogpótlás.

A biztosító csonttörés, csontrepedés esetén 10 000 Ft biztosítási összeget fizet a Biztosítottnak.

⯈ Egy biztosítási esemény kapcsán csak egy csonttörésre, csontrepedésre szolgáltat a biztosító abban az esetben is, ha egyszerre több csontja is törik/reped a Biztosítottnak.

⯈ Egy biztosítási éven belül a biztosító maximum egyszer nyújt szolgáltatást a biztosítási eseményre egy Biztosított vonatkozásában.

7.61.6 Baleseti égési sérülés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított baleset következtében III. vagy IV. fokú égési sérülést szenved.

A biztosító, jelen kiegészítő fedezetre 50 000 Ft biztosítási összeget fizet ki.

7.62 Közeli hozzátartozó felelősségbiztosítása

7.62.1 Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás alapján a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívüli, Magyarország területén - a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt - harmadik személynek (károsult) okozott személyi sérüléses, vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a Biztosított ideiglenesen a kockázatviselési helyen tartózkodó közeli hozzátartozója, mint

⯈ cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek gondozója,

⯈ közúti, közlekedési balesetet előidéző gyalogos,

⯈ emberi erővel hajtott kerékpár, rokkantjármű és szállítóeszköz használója,

⯈ szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet végző (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével),

⯈ önvédelmi lőfegyver, vagy egyéb önvédelmi eszköz használója

e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

7.62.2 Ideiglenes tartózkodásnak minősül: A jelen biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési címen minimum 1 hónapos életvitelszerű tartózkodás.

7.62.3 A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költségek térítése

A biztosító a károkat és az azzal összefüggő költségeket (pl. jogi képviseleti költségek) biztosítási esemény bekövetkezése esetén, és eseményenként 5 millió Ft biztosítási összegig, mint biztosítási szolgáltatás felső határáig téríti meg. Egy biztosítási évben legfeljebb öt felelősségbiztosítási káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket a Biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak. Nem téríti meg a biztosító az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot.

7.62.4 Mentesülés: A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása mentesíti a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károkozás súlyosan gondatlan különösen akkor, ha a kárért felelős személy a kárt

⯈ alkoholos állapotban okozta (a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, vagy, ha történt véralkoholszint vizsgálat, annak eredménye 2,5 ezreléket meghaladó véralkoholszintet állapított meg), vagy bódulatot keltő szer hatása alatti állapotban okozta,

⯈ úgy okozta, hogy engedélyhez kötött tevékenységet engedély hiányában folytatott,

⯈ azonos károkozási körülményekkel, ismétlődően okozta.

7.62.5 A biztosító nem von le önrészesedést a jelen kiegészítő felelősségbiztosítás alapján térülő károk vonatkozásában.

7.63 Haszonállat biztosítás

Vagyonbiztosítás haszonállatok betegségére, elhullására

7.63.1 Jelen kiegészítő vagyonbiztosítás alapján biztosítási eseményeknek minősül a kockázatviselési helyen tartott, a Biztosított tulajdonában lévő, személyes fogyasztásra, használatra szolgáló haszonállat járvány miatti betegsége vagy járvány miatti elhullása.

7.63.2 Haszonállatoknak a jelen feltételek szempontjából a következők minősülnek: szarvasmarhák, lovak, szamarak, öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak és szárnyasok.

7.63.3 A biztosító szolgáltatása kiterjed a haszonállat betegsége miatt felmerülő indokolt orvosi költségekre.

7.63.4 A biztosító szolgáltatása kiterjed haszonállatok elhullása esetén az állat káridőponti piaci értékére, kényszervágás esetén pedig ezen érték és a megtérülés különbözetére (a piaci érték megállapítása az állatorvos által igazolt súly, valamint az elhullott állat esetén a káridőpontban helyben elérhető felvásárlási ár szerint történik). A tenyésztési céllal tartott haszonállat elhullása esetén, függetlenül az elhullás időpontjában fennállt vemhességtől, a biztosító kizárólag az elhullt állat káridőponti piaci értékét téríti meg egyszeresen, a tenyésztésből származó elmaradt hasznot nem téríti meg.

7.63.5 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 250 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal (éves limit).

7.63.6 A biztosító szolgáltatása a 250 000 Ft-os éves limiten belül kiterjed továbbá haszonállatok elhullása esetén a tetem szállítási és elhelyezési költségeire a legközelebbi engedélyezett lerakóhelyre.

7.63.7 A biztosító szolgáltatása nem tejed ki:

⯈ az öregség miatti állatelhullásra,

⯈ az állatelhullás igazolását szolgáló állatorvosi dokumentumok költségére,

⯈ az állatorvoshoz szállítás költségére,

⯈ az állatorvos kiszállási díjára,

⯈ a haszonállatot gondozó, vagy gondozásával megbízott személy szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával összefüggő károkra.

7.63.8 A kárbejelentéshez csatolni kell a haszonállat betegségének, illetőleg elhullásának idejét és okát tartalmazó állatorvosi igazolást.

7.63.9 Állatok elhullása esetén az alábbi igazolások, iratok bemutatását kérheti a biztosító:

⯈ hatósági állatorvosi igazolás;

⯈ állatorvosi kényszervágási javaslat;

⯈ hullaátvételi jegy (ATEV).

7.63.10 Önrészesedés: A haszonállat betegsége esetén az önrészesedés 20 000 Ft káreseményenként, melyet a biztosító a kártérítési összegből levon. Jelen kiegészítő biztosításra a biztosító nem alkalmazza a Szerződő által a biztosítási szerződésben választott önrészesedést.

7.63.11 A jelen kiegészítő biztosításra vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Felelősségbiztosítás a haszonállat által okozott károkra

7.63.12 Biztosított, károsult, területi hatály, biztosítási esemény: a jelen haszonállattartói felelősségbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívüli, Magyarország területén – a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt - harmadik személynek (károsult) okozott személysérüléses, vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a Biztosított, mint haszonállat tartója e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

7.63.13 Haszonállatoknak a jelen feltételek szempontjából a következők minősülnek: a kockázatviselési helyen tartott, a Biztosított tulajdonában lévő, személyes fogyasztásra, használatra szolgáló szarvasmarhák, lovak, szamarak, öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak és szárnyasok.

7.63.14 A felelősségbiztosítási szerződés időbeli hatályára (a kockázatviselés kezdetére és végére) az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

7.63.15 A felelősségbiztosítási szerződés megszűnésére, a biztosítási díj megfizetésére az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

7.63.16 A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költségek térítése: A biztosító a károkat és az azzal összefüggő költségeket (pl. jogi képviseleti költségek) biztosítási eseményenként 1 millió Ft biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg. Egy biztosítási évben legfeljebb egy felelősségbiztosítási káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet.

7.63.17 Nem téríti meg a biztosító az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket a Biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak, továbbá azt a kárt, amelyet a haszonállat növényi kultúrákban okoz, valamint azt a kárt, amelyet a haszonállat gépjárműben okoz.

7.63.18 Mentesülés: A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása mentesíti a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károkozás súlyosan gondatlan különösen, de nem kizárólag akkor, ha a kár annak következtében következett be, hogy a Biztosított, vagy a haszonállat felügyeletével megbízott személy

⯈ a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan 2,5 ezreléket meghaladó véralkoholszintet meghaladó alkoholos állapotban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatti állapotban volt,

⯈ engedélyhez kötött tevékenységet engedély hiányában folytatott.

Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károkozás súlyosan gondatlan különösen akkor is, ha a kár azonos károkozási körülményekkel, ismétlődően történt.

7.63.19 A biztosító nem von le önrészesedést a jelen kiegészítő felelősségbiztosítás alapján térülő károk vonatkozásában.

7.64 Haszonnövény biztosítás

7.64.1 Jelen kiegészítő vagyonbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselési helyen termesztett lábon álló kerti haszonnövény károsodása vihar és jégverés folytán.

7.64.2 A biztosító szolgáltatása kiterjed

⯈ egynyári növények elpusztulása esetén a kieső hozamra (a termés mennyisége szempontjából helyben átlagosnak tekinthető termés piaci ára);

⯈ abban az esetben, ha az elpusztult növényi kultúra pótlásával az még a tárgyévben termőre fordítható, akkor az újbóli vetésre, vagy újraültetés költségeire.

⯈ elpusztult gyümölcsfák esetén az újratelepítés költségeire, valamint a károsodás évében a kieső hozamra (a termés mennyisége szempontjából helyben átlagosnak tekinthető termés piaci ára).

7.64.3 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 100 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal.

7.64.4 A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a különböző fertőzések, fagyás vagy kiszáradás miatt bekövetkező növénypusztulásra.

7.64.5 A jelen kiegészítő biztosításra vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

7.65 Kerti gépek, kerti szerszámok biztosítása Vagyonbiztosítás kerti gépekre

7.65.1 Jelen kiegészítő vagyontárgy-biztosítás alapján a biztosító a II./7.1. – 7.3. pontokban, a II./7.5. – 7.6. pontokban, továbbá a II./7.8. – 7.19. pontokban

meghatározott biztosítási események vonatkozásában, az ott meghatározott feltételekkel vállalja a kockázatot a biztosítási szerződésben szereplő kockázatviselési helyen tartott, Biztosított tulajdonát képező nem emberi energiával meghajtott kerti gépek károsodása esetén.

7.65.2 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre - az alapbiztosítási szerződésben a kerti gépekre vonatkozó kártérítési limitet meghaladóan - 500 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal.

7.65.3 A biztosító szolgáltatása nem terjed ki az öntözőberendezésekre. Vagyonbiztosítás kerti szerszámokra

7.65.4 Jelen kiegészítő vagyontárgy-biztosítás alapján a biztosító a II./7.1. – 7.3. pontokban, a II./7.5. – 7.6. pontokban, továbbá a II./7.8. – 7.19. pontokban

meghatározott biztosítási események vonatkozásában, az ott meghatározott feltételekkel vállalja a kockázatot a biztosítási szerződésben szereplő kockázatviselési helyen tartott, Biztosított tulajdonát képező emberi energiával működő kerti szerszámok károsodása esetén.

7.65.5 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre - az alapbiztosítási szerződésben a kerti gépekre vonatkozó kártérítési limitet meghaladóan - 250 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal.

7.66 Termény biztosítás

7.66.1 Jelen kiegészítő vagyonbiztosítás alapján a biztosító a II./7.1. – 7.3. pontokban, a II./7.5. – 7.6. pontokban, a II./7.8. – 7.19. pontokban, továbbá a II./7.28. – 7.29. pontokban meghatározott biztosítási események vonatkozásában, az ott meghatározott feltételekkel vállalja a kockázatot a biztosítási szerződésben szereplő kockázatviselési helyen tartott, Biztosított tulajdonát képező, a kockázatviselési helyen termesztett, szakszerűen tárolt kerti termények károsodása esetén.

7.66.2 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre - az alapbiztosítási szerződésben a terményre vonatkozó kártérítési limitet meghaladóan - 250 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal.

7.66.3 A biztosító szolgáltatása a termény piaci értékének megtérítésére terjed ki.

7.66.4 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a termény befülledéséből eredő kárra, valamint az öngyulladásra.

7.67 Pálinkafőző robbanása biztosítás

7.67.1 Jelen kiegészítő vagyonbiztosítás alapján biztosítási esemény a jogszabályoknak megfelelően működtetett, névre szóló számlával igazoltan a Biztosított tulajdonában lévő és a Biztosított saját használatára szolgáló pálinkafőző berendezés kockázatviselési helyen történt robbanáskára.

7.67.2 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre - az alapbiztosítási szerződésben szereplő robbanáskár kártérítési limitjét meghaladóan - 200 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal.

7.68 Kibővített üvegkár biztosítás

7.68.1 Jelen kiegészítő üvegbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a kerámialapos tűzhely vagy a beépített főzőlap kerámialapjában, vagy az indukciós tűzhely főzőlapjában, valamint a kandalló illetve kandallókályha üvegezésében bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

7.68.2 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 250 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási eseménynek minősülő kár esetén a biztosítási év alatt egy alkalommal (éves limit).

7.68.3 A biztosító a jelen kiegészítő üvegbiztosításra fentiekben meghatározott éves limit összegen belül megtéríti a biztosított üvegek, illetve kerámialap cseréjét lehetetlenné tevő akadályok le- és visszaszerelési költségeit is 100 000 Ft-ig.

7.68.4 A biztosító szolgáltatása nem terjed ki az esztétikai károkra.

7.69 Dioptriás szemüveg biztosítás

7.69.1 Jelen kiegészítő vagyontárgy-biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a Szerződő tulajdonát képező dioptriás szemüveg törése, repedése a káresemény bekövetkezésének helyétől függetlenül.

7.69.2 A biztosító kockázatvállalása a dioptriás szemüvegre vonatkozik, nem dioptriás napszemüvegre nem vonatkozik.

7.69.3 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 40 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal.

7.69.4 A biztosító kockázatviselés nem terjed ki a szemüveg megkarcolódására, valamint a szemüveg szárának a természetes elöregedésből eredő törésére, repedésére, így az ezzel kapcsolatos kárt a biztosító nem téríti meg.

7.69.5 A biztosító szolgáltatása nem terjed ki az esztétikai károkra.

7.69.6 A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a Szerződő dokumentumokkal (orvosi rendelvény, optikai névre szóló vizsgálati lap) igazolja, hogy a sérült szemüveg a tulajdonát képezi.

7.69.7 A biztosító nem von le önrészesedést a jelen kiegészítő biztosítás alapján térülő károk vonatkozásában.

7.70 Kisállat orvosi biztosítás

7.70.1 Biztosított kisállatnak minősül a Biztosított tartásában lévő, a kockázatviselési helyen élő, a szerződés megkötésének időpontjában egészséges kutya vagy macska, ha a kisállat a biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában már betöltötte a 6 hónapos életkort, de még nem érte el a 7. életévet.

7.70.2 A biztosító kockázatviselésének feltétele, hogy a kisállat már a jelen kiegészítő biztosítás megkötése előtt rendelkezzen egyedi azonosításra alkalmas mikrochippel, továbbá az állattartás szabályainak megfelelő gondozásban részesüljön, továbbá az életkorának megfelelően megkapja a kötelező- és az általánosan elvárt védő és emlékeztető oltásokat az oltási könyvvel bizonyíthatóan, valamint legalább negyedévenként állatgyógyászati készítménnyel féregtelenítve legyen.

7.70.3 Jelen kiegészítő kisállat biztosítás alapján a biztosítási események a következők:

⯈ Xxxxx feltétel szerint állatorvosi költségek térítése biztosítási esemény, ha a biztosított kisállat baleset, vagy betegség miatt állatorvosi gyógykezelésben részesül.

⯈ Balesetbiztosítási eseménynek minősül a Biztosított személy akaratán kívül fellépő, a biztosított kisállatot ért hirtelen külső behatás, amelynek következtében indokolt állatorvosi beavatkozásra van szükség.

⯈ Betegségbiztosítási eseménynek minősül a biztosított kisállat rendellenes testi és biológiai állapota, amely a biztosított kisállat állatorvosi kezelését és/vagy ápolását teszi szükségessé, amennyiben a rendellenes testi és biológiai állapothoz az alábbi okok vezettek:

­ kórokozók (baktériumok, gombák, paraziták, vírusok, subvirális kórokozók) által okozott fertőző megbetegedések,

­ fertőzések, fertőző szervi megbetegedések.

7.70.4 Nem biztosított kutyafajták:

► Akita

► Argentin dog

► Bullterrier

► Cane corso

► Farkas hybrid

► Fila brasileiro

► Kanári-szigeteki kutya

► Pitbull terrier

► Staffordshire terrier

► Tosa

7.70.5 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 40 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal a kisállat betegsége vagy balesete miatt az indokolt állatorvosi, illetve gyógykezelési költségek térítéseként.

7.70.6 Kizárások: A biztosítás tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki az alábbi károkra, nem nyújt fedezetet olyan állatorvosi beavatkozások költségeire, amelyekre egy állattartónak, általános esetben számítania kell:

a) védő- és emlékeztetőoltások, a bolhátlanítás, féregtelenítés költségeire,

b) fajtajellegű, a túltenyésztésre visszavezethető, valamint öröklődő betegségek és állapotok miatt bekövetkező állatorvosi beavatkozások, műtétek költségeire,

c) olyan kezelések költségeire, mely a kockázatviselés kezdete előtt már fennállt betegség kiújulása, vagy bekövetkezett balesettel kapcsolatban végeznek,

d) kozmetikai beavatkozások (körömvágás, fültisztítás, bűzmirigyürítés stb.) költségeire,

e) szépészeti/plasztikai műtétek költségeire,

f) kisállat túlsúlyának kezelésére, speciális étrend, diéta költségeire,

g) a fogakkal és az ínnyel összefüggésben lévő bárminemű orvosi beavatkozás költségeire, kivéve az orvosilag indokolt, szájsebészeti beavatkozások költségeit,

h) orvosságok költségeire, kivéve, amennyiben az a biztosítási esemény következtében, a gyógykezelésre tekintettel szükséges,

i) szervátültetés, valamint ahhoz kapcsolódó kezelések költségeire,

j) azon gyógykezelések költségeire, amelyek általános megelőző oltással elkerülhetőek lettek volna, ez alól kivételt képez az, ha a gyógykezelésre azért van szükség, mert az adott vakcina egyáltalán nem, vagy nem megfelelő mértékben fejtette ki hatását;

k) azon állatorvosi költségekre, amelyek ok-okozati összefüggésben vannak a következő tevékenységekkel:

⯈ a kisállat bármiféle:

­ kereskedelmi, vagy reklámtevékenység részese volt,

­ őrző-védő feladatot látott el, vagy

­ versenyen vett részt;

l) azon beavatkozások, gyógykezelések költségeire, amelyek bármilyen módon összefüggésben állnak az állat vemhességével vagy ellésével,

m) ivartalanítás, kasztrálás költségeire,

n) állatorvos házhoz hívásának, vagy a rendelési időn kívüli felkeresésének többletköltségeire, kivéve, ha az állatorvos igazolja, hogy a sürgősségi ellátás minden szempontból indokolt volt, mivel a késlekedés az állat állapotának súlyos romlásához vezetett volna,

o) azon költségekre, amelyek az állat elaltatásával (eutanázia), hamvasztásával vagy temetésével kapcsolatosak.

7.70.7 A biztosítási fedezet Magyarország földrajzi határain belül, a kockázatviselési helyen kívül is kiterjed a biztosított kisállatokra.

7.70.8 A biztosító jelen kiegészítő fedezetre vonatkozó szerződés megkötését követő naptól számítva baleset esetén 15 napos, míg betegség esetén 90 napos várakozási időt alkalmaz. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási esemény (pl. ez időn belül elkezdődő betegség) kapcsán a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

7.70.9 Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha államilag elismert állatorvosi végzettséggel és érvényes működési engedéllyel rendelkező személy, vagy ilyen tevékenység végzésére érvényes működési engedéllyel rendelkező, Magyarország földrajzi területén működő egészségügyi szolgáltató intézmény végzi azt.

7.70.10 A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükségesek:

⯈ az állatorvosi gyógykezelés dokumentumai (kezelés leírása, röntgenfelvételek), illetve az állatorvos, valamint az adott biztosítási esemény kezeléséhez szükséges gyógyszerek számlái, valamint

⯈ annak igazolása, hogy az egyedi azonosítására alkalmas mikrochip-azonosító adatait tartalmazzák a biztosítási események igazolására átadott dokumentumok.

7.70.11 A Szerződő/Biztosított köteles:

⯈ a mikrochip-pel megjelölt kisállat adatait rögzíttetni az erre célra létrehozott nyilvántartó rendszerben, valamint felhatalmazni az elektronikus állatazonosító rendszer adatbázisának kezelőjét, hogy a mikrochip-pel megjelölt kisállat adatait, valamint tulajdonosának nevét és címét a biztosító részére kiszolgáltathassa,

⯈ a biztosítási szerződés létrejöttével egyidejűleg felhatalmazni a biztosítót – biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartásával –, hogy a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüggésben azoktól az orvosoktól, akik a biztosított kisállatot kezelték a szükséges felvilágosításokat beszerezze.

.

7.70.12 A Szerződő/Biztosított köteles a kisállatot a fajtájának megfelelően gondozni, a fajtára jellemző betegségek megelőzése érdekében a tőle elvárható megelőző intézkedéseket megtenni.

7.70.13 Önrészesedés:

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító nem von le önrészesedést a balesetbiztosítási biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

A kisállat betegsége esetén azonban az önrészesedés 10 000 Ft káreseményenként, melyet a biztosító a kártérítési összegből levon.

7.71 Medence biztosítás

7.71.1 A főépülettel azonos címen található épített medencére kiegészítő biztosítás köthető, ha a medence alapterülete nem haladja meg a főépület hasznos alapterületét. A kiegészítő medence biztosítás megkötésének feltétele, hogy a biztosítási szerződésben (ajánlaton) a medence kiegészítő biztosítás kiválasztásra kerüljön és a medence alapterületét is feltüntessék.

7.71.2 Jelen kiegészítő vagyonbiztosítás alapján a biztosító a medencére a II./7.1. – 7.15. pontokban, továbbá a II./7.18. pontokban a meghatározott biztosítási események vonatkozásában, az ott meghatározott feltételekkel vállalja a kockázatot a biztosítási szerződésben szereplő kockázatviselési helyen található, a Biztosított tulajdonát képező medencének, valamint a medence szakszerűen telepített fedésének, továbbá a medence tartozékainak (pl. medencébe beépített világítás, vízforgató berendezés, ellenáramoltató, csővezetékek, lépcső, stb.) károsodása esetén.

7.71.3 A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre 10 000 000 Ft maximális kártérítési limitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt legfeljebb egy alkalommal (éves limit).

7.72 Kiegészítő családi balesetbiztosítás

7.72.1 Baleset fogalma

A kockázatviselés tartama alatt a Biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fellépő külső hatás, melynek során a Biztosított anatómiai károsodást szenved.

Nem minősül balesetnek az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet, valamint a balesettel közvetlen összefüggésbe nem hozható: bakteriális vagy vírusfertőzések,

foglalkozási betegség (ártalom), fagyhalál, napszúrás, hőguta,

a Biztosított fegyveres szolgálata során a fegyverviselésével, fegyverhasználatával és ezekkel összefüggésben álló események.

7.72.2 Háztartási baleset

Az a baleset, amelyet a Biztosított a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen szenved el.

A biztosító, jelen külön megállapodás szerint háztartási baleset esetén a lentebb részletezett események bekövetkeztekor a biztosítási összeg másfélszeresét fizeti ki.

7.72.3 Biztosított

A jelen kiegészítő biztosításban Biztosítottnak minősül az alapbiztosítási szerződés alapján Biztosítottnak minősülő személy, valamint a vele a kockázatviselés helyén – bejelentetten – állandó jelleggel vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója.

7.72.4 Kedvezményezett

A biztosítási szerződés Kedvezményezettje az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. Kedvezményezett jelen biztosítási szerződés esetében a Biztosított, kivételt képez a Haláleseti szolgáltatás, ahol a szolgáltatásra a Biztosított örökösei jogosultak, akik között a haláleseti szolgáltatás egyenlő arányban kerül kifizetésre.

7.72.5 Területi és időbeli hatály

A kiegészítő biztosítás területi hatálya az egész világra kiterjed. A balesetbiztosítási szerződés időbeli hatályára (a kockázatviselés kezdete és vége) az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

7.72.6 Baleseti eredetű halál

Baleseti eredetű halál biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkező balesete eredményeképpen a baleset napjától számított egy éven belül meghal.

A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre kifizeti a baleseti eredetű halál esetére vonatkozó 500 000 Ft biztosítási összeget. A biztosítási összegből az ugyanazon balesetből eredően korábban kifizetett baleseti egészségkárosodási biztosítási összeget a biztosító levonja.

7.72.7 Baleseti eredetű végleges egészségkárosodás

Baleseti eredetű végleges egészségkárosodás biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkező balesete eredményeképpen a baleset napjától számított két éven belül végleges egészségkárosodást szenved. Baleseti eredetű végleges egészségkárosodásnak kell tekinteni azokat az eseteket, ahol a balesettel közvetlen okozati összefüggésben anatómiai károsodás következett be, és a gyógyítást követően állandósult funkcionális károsodás marad vissza, amely orvos-szakmai módszerekkel objektíven igazolható.

Korábbi sérülésből vagy betegségből származó funkcionális károsodás mértékét a jelen feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás hatálya alatt elszenvedett balesetből származó funkcionális károsodás mértékének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

Az állandósult baleseti kár mértékének megállapításakor a mindenkori MABISZ Baleseti sebészeti orvos-szakértői útmutatóban foglalt alapelveket és mértékeket kell irányadónak tekinteni:

Testrészek egészségkárosodása	Térítés mértéke
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egy szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Egyoldali felkar csonkolása	65%
Egyoldali comb csonkolása	60%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Agyzúzódás utáni állapot, súlyos maradványtünetekkel és folyamatos ápolási igénnyel	100%
A nyaki, háti, ágyéki gerincvelő sérülése állandósult bénulással	70–100%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Hüvelykujj elvesztése	10%
Mutatóujj elvesztése	5%
Több ujj elvesztése egyenként	2%

⯈ Baleseti egészségkárosodás biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító az egészségkárosodási táblázatban foglalt, az egészségkárosodás mértékének megfelelő szolgáltatást fizeti ki.

⯈ A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvos szakértője állapítja meg, hogy a Biztosított normál testi teljesítőképessége milyen mértékben csökkent. Az előzőekben megadott egészségkárosodási százalékos szolgáltatások összegződhetnek, a biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítási összeg.

⯈ Ha a baleset következtében a Biztosított a baleset napjától számított 1 éven belül meghal, egészségkárosodási szolgáltatás nem igényelhető, és az ugyanazon baleset alapján már kifizetett egészségkárosodási szolgáltatás a haláleseti összegből levonásra kerül.

⯈ A baleset utáni egészségkárosodási kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak és a végleges egészségkárosodás megállapítást nyert.

⯈ Amennyiben az egészségkárosodás végleges foka nem tisztázott egyértelműen, mind a Biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 2 évig évenként az egészségkárosodás fokának újbóli megállapítását kérni. Ha az új felülvizsgálat magasabb egészségkárosodási fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít.

⯈ A baleseti eredetű egészségkárosodási összeg 100%-ának kifizetésével az adott Biztosított vonatkozásában a jelen kiegészítő biztosítási fedezet megszűnik.

⯈ A baleseti eredetű végleges egészségkárosodás biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosított életben léte esetén a biztosító megkövetelheti, hogy a Biztosított a biztosító által előírt orvos szakértői vizsgálatokon részt vegyen. A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvos szakértője bírálja el. Vitás esetekben a Biztosítottnak joga van orvos szakértői bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, a másik tagját a Biztosított vagy annak képviselője, harmadik tagját pedig a biztosító és a Biztosított vagy képviselője közösen jelölhetik meg.

⯈ A kockázatviselés korlátozása: amennyiben a balesettel érintett testrész a baleset időpontjában akár korábbi baleseti sérülés, akár degeneratív elváltozás vagy más megbetegedés eredményeképpen már sérült állapotban volt, a biztosító a jelen feltételek alapján kizárólag az annak szempontjából releváns baleset kapcsán bekövetkező, és az egyéb károsodásoktól egyértelműen elkülöníthető többletkárosodások figyelembevételével határoz a szolgáltatás kifizetéséről és az egészségkárosodás fokának megállapításáról.

Ha a baleset napjától számított két éven belül a baleset következményeként bizonyítható módon a Biztosított egészsége véglegesen 30%-ot elérő vagy azt meghaladó mértékben károsodott, akkor a biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre kifizeti a 100%-os baleseti eredetű egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási összeg 500 000 Ft - egészségkárosodás mértékének megfelelő - arányos részét. Ha a Biztosított egészsége 30%-ot el nem érő mértékben károsodott, akkor a biztosító 30 000 Ft-ot fizet ki, évenként egy alkalommal.

7.72.8 Csonttörés, csontrepedés

Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés időszakában bekövetkezett baleset által okozott csonttörés, csontrepedése, azaz amikor: külső mechanikai behatás következtében a csont folytonossága teljes keresztmetszetében megszakad, illetve megreped. Nem minősül biztosítási eseménynek a fogtörés, fogpótlás.

A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre kifizeti a csonttörésre, csontrepedésre vonatkozó 25 000 Ft biztosítási összeget.

⯈ Egy biztosítási esemény kapcsán csak egy csonttörésre, csontrepedésre szolgáltat a biztosító abban az esetben is, ha egyszerre több csontja is törik/reped a Biztosítottnak.

⯈ Egy biztosítási éven belül a biztosító maximum egyszer nyújt szolgáltatást biztosítási eseményre egy Biztosított vonatkozásában.

7.72.9 Baleseti égési sérülés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított III. vagy IV. fokú égési sérülést szenved.

A biztosító jelen kiegészítő fedezetre 100 000 Ft biztosítási összeget fizet ki.

7.72.10 A biztosító nem von le önrészesedést a jelen kiegészítő balesetbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatás vonatkozásában.

7.73 Assistance kiegészítő biztosítás

7.73.1 Biztosítási eseménynek a vészhelyzet minősül, azaz a biztosítási szerződésben szereplő kockázatviselési helyen található biztosított épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás következményeként jelentkező olyan helyzet, körülmény, mely sürgős beavatkozást kíván a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében, és amely vészhelyzet az alábbi szakipari tevékenységek valamelyikével elhárítható:

⯈ villanyvezeték-szerelés

⯈ vízvezeték-szerelés

⯈ dugulás-elhárítás

⯈ gázvezeték-szerelés

⯈ zárszerelés

⯈ üvegezés

Vészhelyzetnek minősülnek különösen az alábbi események:

⯈ csőtörés következtében történő beázás,

⯈ elektromos zárlat következtében a vezeték szikrázása,

⯈ csatornadugulás miatti szennyvízkiömlés,

⯈ beletört a kulcs a zárba és nem lehet kinyitni /bezárni a lakóépületet.

Kifejezetten nem tekinthetőek vészhelyzetnek, azaz biztosítási eseménynek az alábbi események:

⯈ gáz- és elektromos készülékjavítás,

⯈ zárcsere, ha nem vészhelyzethez kapcsolódik,

⯈ olyan csatornadugulás, ami nem jár szennyvíz kiömléssel,

⯈ a vízvezeték, vízcsap – helytelen kivitelezés miatti - elfagyása.

7.73.2 Biztosított épület: A biztosítási szerződésben szereplő kockázatviselési helyen lévő magyarországi lakóépület, amely a Biztosított által állandóan lakottnak minősül.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek szempontjából állandóan lakottnak minősül az olyan épület, amelyben a Biztosított az adott biztosítási évben több mint 270 (kettőszázhetven) napon át folyamatosan, életvitelszerűen tartózkodik.

Nem minősül állandóan lakottnak a 270 (kettőszázhetven) nap folyamatos tartózkodás nélküli épület abban az esetben sem, ha az a Biztosítottnak bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcíme.

Nem minősül állandóan lakottnak az építés vagy felújítás alatt lévő ingatlan, mindaddig, amíg a lakóépületbe a lakók nem költöztek be.

7.73.3 Biztosító közreműködője: A Europ Assistance Magyarország Kft. - Cg. 00-00-000000, 1123 Budapest, Dévai u. 26-28 - (a továbbiakban: Europ Assistance Magyarország Kft.), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság. A Biztosító közreműködője útján élőhangos, nonstop (0-24 órás) telefonos információs és segítségnyújtási (assistance) szolgáltatást működtet az alábbi telefonszámon:

A Europ Assistance Magyarország Kft. nonstop (0-24 órás) telefon szolgálat hívószáma:

x00 0 000 0000.

7.73.4 A biztosítási szolgáltatás: Háztartási Asszisztencia szolgáltatás

Biztosítási esemény bekövetkezése esetében a biztosító – assistance partnerén keresztül - megszervezi a vészelhárítási tevékenység ellátását, továbbá fedezi az általa küldött szakiparosnak (a továbbiakban: Szakiparos) a vészelhárítás érdekében a Szolgáltatási Táblázatban meghatározott költségeit a Szolgáltatási Táblázatban meghatározott összegig (a továbbiakban: Biztosítási Összeg). A háztartási asszisztencia szolgáltatás költségét a Biztosítási Összeg mértékéig a biztosító biztosítási időszakonként maximum a Szolgáltatási Táblázatban meghatározott számú biztosítási eseményhez kapcsolódóan vállalja (a továbbiakban: Biztosítási Fedezet Kimerülése). Ha a biztosítási időszakon belül a Biztosítási Fedezet Kimerül, a biztosító szolgáltatása a továbbiakban a szakiparosok ajánlására terjed ki.

A Biztosító a vészelhárítási költségek körében kizárólag a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállításához szükséges, az eredetivel megegyező fajtájú, kategóriájú szerelvények, továbbá anyagok költségét vállalja a Biztosítási Összeg erejéig.

A Biztosító a vészelhárítási költségeket a Biztosítási Összeg erejéig közvetlenül a Szakiparos részére téríti meg. Abban az esetben, ha a vészelhárítási tevékenység költsége a Biztosítási Összeget meghaladja, a különbözet Szakiparos számára való megfizetésére a Biztosított köteles a Szakiparos számlája alapján, annak megtérítésére a biztosító nem vállal kötelezettséget. A Szakiparos az elvégzett munkáról munkalapot állít ki, mely tartalmazza a szolgáltatás nyújtása során a Szakiparosnál felmerült teljes költséget.

Időgarancia: A Biztosító vállalja, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor, a bejelentéstől számított 4 órán belül a helyszínre küldi a megfelelő Szakiparost. Amennyiben ez nem történik meg, a biztosító a Szolgáltatási Táblázatban meghatározott összegű kötbért köteles fizetni a Biztosítottnak, kivéve ha a Biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, vagy az időgarancia bizonyítottan a biztosítón kívülálló ok miatt nem teljesült (pl. útlezárás, forgalmi dugó, ügyfél nincs otthon, stb.) Az időgarancia csak a biztosítási eseményekre vonatkozik, biztosítási eseménynek nem minősülő esetekre, pl. szakiparos ajánlása nem.

7.73.5 Szolgáltatási Táblázat:

Vészelhárítás az alábbi szakmákban: • villanyvezetékszerelés • vízvezeték-szerelés • dugulás-elhárítás • gázvezetékszerelés • zárszerelés • üvegezés A Biztosító által átvállalt költségek az alábbiak: • egyszeri kiszállási díj, • rezsióradíj, • anyagköltség.	Biztosítási Összeg: • 50 000 Ft/biztosítási esemény, • legfeljebb 3 alkalom/biztosítási időszak
Időgarancia:	• bejelentéstől számított 4 órán belüli kiérkezés, • kötbér összege: 5 000 Ft
Információ adás és szakiparos ajánlása, szervezés az alábbi szakmákban: • villanyvezetékszerelés • vízvezeték-szerelés • dugulás-elhárítás • gázvezetékszerelés • zárszerelés • üvegezés • tetőfedés Az elvégzett munka valamennyi költsége teljes egészében a Biztosítottat terheli.

7.73.6 A biztosítási esemény bejelentése, a kárrendezés folyamata

7.73.7 A biztosítási eseményeket haladéktalanul be kell jelenteni a Europ Assistance Magyarország Kft. nonstop (0-24 órás) telefonszolgálatán keresztül, valamint be kell jelenteni a biztosítónak is.

7.73.8 A telefonhívás során a következő adatokat kell megadni:

⯈ a Biztosított neve,

⯈ a biztosított épület címe,

⯈ a biztosítás szerződésszáma,

⯈ biztosítási esemény jellemzői, bekövetkezésének körülményei, észlelésének időpontja.

7.73.9 A biztosítási esemény bejelentése esetén a Europ Assistance Magyarország Kft. a kárigénnyel fellépő Biztosított jogosultságát megvizsgálja (fedezetvizsgálat). Amennyiben a Biztosított biztosítási fedezete fennáll, a Biztosító a Europ Assistance Magyarország Kft. útján haladéktalanul megszervezi a biztosítási szolgáltatás nyújtását.

7.73.10 Amennyiben a biztosítási fedezet nem igazolható, vagy a bejelentett kárigény jogossága, a biztosítási esemény fennállása tekintetében a kárbejelentésben rögzített körülmények alapján alapos kétség merül fel, a biztosító a biztosítási szolgáltatások költségeit nem előlegezi meg, hanem azt a helyszínen a Biztosított és/vagy a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy számla ellenében köteles kiegyenlíteni. Erről a körülményről a biztosító a Biztosítottat és/vagy a szolgáltatás igénybevételére jogosult személyt a Europ Assistance Magyarország Kft. útján a kárbejelentés során tájékoztatja. A biztosítási szolgáltatás további szervezésére akkor kerül sor, ha a Biztosított és/vagy a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy az előzetes tájékoztatás alapján a költségek fedezését vállalja. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínén nincs jelen a Biztosított, a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy által tett nyilatkozat a Biztosítottat is köti a biztosítóval szemben.

Amennyiben a Biztosított utóbb bizonyítja a kárigény jogosságát vagy a biztosítási fedezet fennállását, a biztosító a biztosítási szolgáltatás Biztosított által megfizetett összegét utólagosan megtéríti forint pénznemben.

7.73.11 A Biztosított köteles a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy(ek) és a Biztosított köteles az ehhez szükséges rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

7.73.12 A Biztosított és a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni. A Biztosított és a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy és a Biztosító közreműködője a kárrendezés során megállapodhatnak a Biztosított és a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben.

7.73.13 Kizárások: A biztosító kockázatviselése az alábbiakra nem terjed ki:

a) bármilyen háborús eseménnyel, tüntetéssel, felvonulással, terrorakcióval vagy belső zavargással, valamint bármilyen katonai vagy rendőri akcióval összefüggésben keletkezett kárra, vagy

b) nukleáris energia károsító hatásának betudható események miatt keletkezett kárra, vagy

c) természeti, ipari katasztrófával összefüggésben keletkezett kárra, vagy

d) az olyan károkra, amelyek elhárításához olyan, lezárt helyiségekbe kell bejutni, amelyek nem a Biztosított és vele együtt élő családtagjai kizárólagos használatában állnak, és nem tekinthetők a biztosított épület alkotórészének, kivéve, ha a Biztosított saját felelősségére biztosítja az ilyen helyiségbe történő bejutást;

e) az olyan károkra, amelyeket a Biztosított nem jelentett be, vagy

f) az olyan költségekre, amelyek nem a jelen biztosítási feltételekben meghatározott telefonszámon bejelentett káreseményhez kapcsolódnak, vagy

g) az olyan károkra, amelyek elhárítása valamely hatóság vagy egyéb szervezet kizárólagos hatáskörébe, feladatkörébe tartozik.

7.73.14 Mentesülések: A biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a vészhelyzetet jogellenesen

a) a Biztosított, illetőleg

b) a Biztosítottal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó (közeli hozzátartozónak minősül a jelen feltételek szempontjából: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

7.73.15 A kiegészítő biztosítás díjának módosítása:

A Szerződő és a biztosító megállapodnak abban, hogy a biztosító jogosult a biztosítási díjat a biztosítási évfordulóra módosítani. A biztosító a jelen kiegészítő biztosítás díjának módosításáról, annak pontos mértékéről a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a Szerződőt.

Ha a módosított biztosítási díjat a Szerződő nem fogadja el, akkor a kiegészítő biztosítást a biztosítási évfordulóra, azt 30 nappal megelőzően írásban felmondhatja.

A kiegészítő biztosítás díjának módosítására nem vonatkoznak az általános biztosítási feltételek értékkövetésre vonatkozó rendelkezései.

7.74 Műtéti, kórházi napi térítés biztosítás

7.74.1 Baleset fogalma

Baleseten jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó feltétel vonatkozásában a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő, külső hatás értendő, melynek során a biztosított anatómiai károsodást szenved. Nem minősül balesetnek az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet. Jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó feltétel vonatkozásában a biztosító csak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleseteket tekinti a biztosítási eseményt kiváltó eseménynek.

7.74.2 Biztosított

A jelen kiegészítő biztosítási fedezet esetén Biztosítottnak minősül az alapbiztosítási szerződésben Szerződőként megnevezett személy (a továbbiakban: Biztosított).

7.74.3 Területi és időbeli hatály

A kiegészítő biztosítás területi hatálya Magyarországra terjed ki, azaz a jelen kiegészítő biztosítás a Magyarországon bekövetkezett balesetekre vonatkozik. A biztosítási szerződés időbeli hatályára (a kockázatviselés kezdete és vége) az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

7.74.4 A jelen kiegészítő biztosítással összefüggő fogalmak:

⯈ Kórháznak minősül jelen feltételek szempontjából a szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó magyarországi intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll. Nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg-ellátást is végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmekóros állapotú és egyéb pszichiátriai betegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai, „krónikus” intézetek, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer elvonó intézmények, illetve kórházak ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai.

⯈ Kórházi fekvőbeteg-gyógyellátás alatt legalább 24 órás folyamatos kórházi benntartózkodást kell érteni, mely a kórházba történő felvétellel kezdődik és a kórházból történő távozással, a kórházi zárójelentés kiadásával végződik.

⯈ Gyógykezelés olyan, az ÁNTSZ engedélyével rendelkező magyarországi gyógyintézetben történhet, ahol az orvostudomány által elfogadott vizsgálati és kezelési módszerek alkalmazására a szakmai szabályok betartása mellett kerül sor.

⯈ Biztosítási eseménynek minősülnek az olyan balesetek és azok közvetlen következményei, amelyek szakorvosi megítélés alapján időben és térben jól elhatárolhatók korábbi és későbbi biztosítási eseményektől és azok következményeitől.

⯈ Baleseti eredetű műtétnek számít a gyógyító, helyreállító vagy megelőző célú orvosi beavatkozás, amely a testszövetek összefüggését manuálisan, orvosi eszközök segítségével megváltoztatja. Jelen biztosítási szerződés értelmében csak azok a műtétek képeznek biztosítási eseményt, amelyek ok-okozati összefüggésben állnak a biztosítási tartam ideje alatt bekövetkező balesetekkel. A műtétek besorolása a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) Orvosi Bizottsága által 2009. szeptember 1-én készített lista alapján történik. A részletes lista a biztosítónál, valamint a biztosító honlapján megtekinthető.

­ Nem térített műtétek: a 0-ás, 4-es, 4,5-ös és 5-ös csoportjaiba sorolt műtétek.

­ Kis műtétek: a 3. csoportba sorolt műtétek.

­ Közepes műtétek: a 2. csoportba sorolt műtétek.

­ Nagy műtétek: az 1. csoportba sorolt műtétek.

7.74.5 Biztosítási összeg

A biztosítási összeg az az összeg, amelyet a biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor biztosítási szolgáltatásként kifizet az arra jogosultnak. A biztosító az alábbiakban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén személyenként az alábbi biztosítási összeget fizeti ki:

⯈ baleseti eredetű műtéti térítés esetén 100 000 forint,

⯈ baleseti eredetű kórházi napi térítés esetén 3 000 forint.

7.74.6 Baleseti eredetű műtéti térítés esetén a biztosítási esemény

⯈ Biztosítási esemény a Biztosítotton végrehajtott, a kockázatviselés időszaka alatt Magyarországon bekövetkezett - anatómiai károsodással járó - baleset következményeként Magyarországon elvégzett közepes műtét vagy nagy műtét.

⯈ Nem vonatkozik a biztosítási védelem a biztosítás kockázatviselése előtt bekövetkezett balesetekre vagy azok következményeként fellépő bármilyen műtétre.

⯈ Nem vonatkozik a biztosítási védelem a kozmetikai jellegű műtétekre.

7.74.7 A biztosító szolgáltatása baleseti eredetű műtéti térítés esetén

A biztosító a baleseti eredetű műtétek szolgáltatását 4 csoportba sorolta:

⯈ nem térített műtétek, melyekre a biztosító nem nyújt szolgáltatást,

⯈ kis műtétek,

⯈ közepes műtétek,

⯈ nagy műtétek.

A baleseti eredetű műtéti teljes lista a biztosító honlapján megtekinthető.

A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre a biztosítási eseménynek tekinthető közepes műtéte vagy nagy műtéte esetén 100 000 Ft szolgáltatást nyújt a biztosítási időszak alatt egy alkalommal (éves limit).

7.74.8 A biztosító nem teljesít biztosítási szolgáltatást

⯈ a Biztosítotton betegség miatt végzett, bármilyen fogászati, szájsebészeti beavatkozás,

⯈ diagnosztikus célból végzett bármilyen beavatkozás, beleértve a kimetszéseket, az endoscopos vagy punkciós mintavételeket, a katheteres vizsgálatokat is,

⯈ bármilyen okból végzett méhkaparás, terhesség-megszakítás, megszakadt terhesség befejezése, szülés megindítása vagy megindult szülés ellátása, a teherbe esést vagy a terhesség megtartását célzó bármilyen beavatkozás,

⯈ az ún. egynapos sebészeti beavatkozások esetén.

7.74.9 Baleseti eredetű kórházi napi térítés esetén a biztosítási esemény

⯈ Biztosítási esemény a Biztosítottnak a kockázatviselés időszakában Magyarországon bekövetkezett - anatómiai károsodással járó - balesete miatt orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellátása, ha a Biztosított kórházi kezelése ok-okozati összefüggésben áll a balesettel.

⯈ A biztosító csak a 24 órás és az azt meghaladó benntartózkodást tekinti a jelen feltételek szempontjából kórházi napnak.

⯈ Biztosítási esemény a legalább 4 napos összefüggő kórházi tartózkodás.

⯈ Nem minősül biztosítási eseménynek a rehabilitáció, a terhesség alatti kórházi ápolás és a terhesség-megszakítás, a mesterséges megtermékenyítés és a fogamzásgátlás valamennyi formája, a gyógypedagógiai kezelés, pszichiátriai betegek gyógy- és gondozóintézeteiben történő ellátások, a plasztikai műtétek és ápolások, a természetgyógyászati kezelések, valamint a gyógytorna és az előzőleg ismert betegségek és műtétek miatti kórházi kezelések.

7.74.10 A biztosító szolgáltatása baleseti eredetű kórházi napi térítés esetén

⯈ A biztosító a baleset napjától számított egy éven belül bekövetkező, a baleset miatt szükséges Magyarországon történő kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén szolgáltat.

⯈ A biztosító a négy napot meghaladó folyamatos kórházi benntartózkodás esetén a kórházi kezelés első napjától minden olyan naptári napra fizet, amelyen a Biztosított baleset következtében, annak megtörténtétől számított egy éven belül orvosilag indokolt kórházi ellátásban részesül.

⯈ Amennyiben a folyamatosan kórházban töltött napok száma nem éri el a négy napot, akkor a biztosító nem szolgáltat.

⯈ A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre a Biztosított biztosítási eseménynek tekinthető gyógykezelése esetén napi 3000 Ft szolgáltatást (kórházi napi térítést) nyújt a biztosítási év alatt biztosítási eseményenként egy alkalommal (éves limit). A biztosító annyiszor fizeti ki a biztosítási összeget, ahányszor 24 órát a Biztosított folyamatosan kórházban töltött.

⯈ A biztosító biztosítási eseményenként maximum 90 napra fizet kórházi napi térítést.

7.74.11 Ha a megkezdődött gyógykezelés időtartama alatt olyan újabb baleset következik be, amely ugyancsak orvosilag indokolt és szükséges fekvőbeteg- gyógykezeléssel jár, akkor ez – a biztosító térítésének mértéke új biztosítási eseménynek minősül, feltéve, hogy az újabb baleset miatt a fekvőbeteg- gyógykezelés időtartama hosszabb a korábbinál, kivéve, ha az újabb baleset okozati összefüggésben áll az előző biztosítási eseményt megalapozó balesettel.

7.74.12 Kizárások:

A szolgáltatási körből a biztosító kizárja az alábbiakat:

⯈ esztétikai (kozmetikai) célból végzett kezelés és sebészeti beavatkozások miatt felmerülő esetek,

⯈ szemkorrekciós műtétekkel kapcsolatos események,

⯈ dioptriás szemüveg/napszemüveg, kontaktlencse és tartozékai rendelése, igénylése, javíttatása, az ezekkel kapcsolatos reklamációk,

⯈ hallókészülék rendelése, igénylése, javíttatása, az ezekkel kapcsolatos reklamációk,

⯈ ÁNTSZ engedéllyel nem rendelkező, orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelések miatt utóbb szükségessé vált orvosi vagy egyéb egészségügyi ellátások.

7.75 Külső vakolat biztosítás

Külső vakolatra vonatkozó biztosítási fedezet: A Külső vakolat biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 100 000 Ft értékhatárig a biztosított fő épület homlokzatában jégverés által okozott károkat.

Biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az a rongálódási kár, amelyet a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által okozott a fő épület külső vakolatában a jégverés vagy jégeső okoz..

Az alábbi speciális kizárás érvényes a Külső vakolat biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító ezeket ezen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg:

i) a fólia és üvegházakban, melegágyakban,

j) az épületek üvegezésében keletkezett kárt,

k) a napkollektorokban, napelemekben és hőszivattyúban okozott károkat,

l) az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károkat (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják,

m) azokat a károkat, amelyek visszavezethetők le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra.

8. A biztosító szolgáltatása

A jelen pontban foglalt rendelkezések vonatkoznak mind az lapbiztosításokban, mind a kiegészítő biztosításokban szereplő vagyonbiztosításokra. Amennyiben valamely biztosítási esemény vonatkozásában eltérő szabályokat állapít meg a biztosító, úgy azt a biztosítási eseménynél külön feltünteti.

Szolgáltatásra jogosultak köre

8.1. A biztosító szolgáltatására – ha a biztosítási feltételek, vagy a szerződő felek eltérően nem rendelkeznek – a vagyontárgy tulajdonosa jogosult.

8.2. Ha a biztosítási szerződésre hitelbiztosítéki záradék bejegyzés történt, akkor a zálogjogosultnak történik a biztosítási szolgáltatás teljesítése, legfeljebb a mindenkori hitel és járulékai mértékéig.

A térítési összeg meghatározásának alapelvei

8.3. A biztosító szolgáltatása az épületbiztosítási fedezet vonatkozásában:

8.3.1. A biztosított a biztosítási összeg keretei között minden esetben a ténylegesen felmerült kárának megtérítésére jogosult.

8.3.2. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító tényleges kárként a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Ha azonban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új értékét meghaladná (teljes kár), tényleges kárként a biztosító a vagyontárgy káridőponti új értékét téríti az 8.3.3. pontban foglaltak szerint.

8.3.3. Az épület vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgy teljes kára esetén a biztosító az újraépítési értéket téríti meg. Az újraépítési érték nem lehet magasabb az ajánlatban az épület vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegnél.

8.3.4. Ha a helyiség mennyezetének és két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

8.3.5. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra a károkra, kárigényekre, illetve többlet költségekre, amelyek azzal összefüggésben merülnek fel, hogy a biztosított épület nem építhető újjá, illetve nem állítható helyre az eredeti építési technológia, anyag felhasználásával, tekintettel arra, hogy a káridőpontban érvényes építési előírások, szabványok olyan mértékben megváltoztak, hogy az épület állapota csak értékemelkedéssel állítható helyre. A biztosító az értékemelkedést a kártérítési összegből levonja.

8.3.6. A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely az eredetivel megegyező alkatrész, elem kereskedelmi hiánya miatt alkalmazott eltérő anyag felhasználása alapján a nem károsodott épületrész esztétikai értékcsökkenéséből adódik.

8.3.7. Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a korszerűbb technológia értéknövelő hatását a kártérítési összegből le kell vonni.

8.3.8. A biztosító szolgáltatási maximuma melléképület biztosítás esetén:

Ha a biztosítási szerződés kiegészítő melléképület biztosítást is tartalmaz, a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa a melléképületre az épületbiztosítás biztosítási összegének 50%-a.

8.4. A biztosító szolgáltatása az ingóságbiztosítási fedezet vonatkozásában:

8.4.1. A biztosított a biztosítási összeg keretei között minden esetben a ténylegesen felmerült kárának megtérítésére jogosult. A biztosító jelen biztosítási feltételek alapján tényleges kárként a károsodott vagyontárgy(ak) káridőponti új értékét téríti az értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével, kivéve azt az esetet, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható. A káridőponti új érték a károsodottal azonos minőségű hazai kereskedelemben kapható, új állapotú vagyontárgy káridőponti beszerzési értéke. A biztosító az értékemelkedést a kártérítési összegből levonja.

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új értékét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új értékét téríti az értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével. A biztosító az értékemelkedést a kártérítési összegből levonja.

8.4.2. Ha a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű vagyontárgy a hazai kereskedelemben már nem kapható, akkor a károsodott vagyontárgy elméleti új értékének megállapítása során a kár időpontjában forgalmazott hasonló vagyontárgy beszerzési értékéből le kell vonni a műszaki különbségek becsült értékét (értékemelkedés).

8.4.3. Garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy részleges kára esetén a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely emiatt a garnitúra, sorozat stb. – a kártól mentes – darabjainak értékcsökkenésében állt elő.

8.4.4. Eszmei, illetőleg előszereteti értéket a biztosító a kártérítés megállapítása során nem vesz figyelembe.

8.5. A biztosító szolgáltatása mind épületbiztosítás, mind ingóságbiztosítás vonatkozásában:

8.5.1. A szolgáltatás összegéből levonásra kerül a felhasználható maradványok értéke.

8.5.2. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

8.5.3. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken. Költségtérítések

8.6. A biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha azok egy biztosított kárral közvetlen összefüggésben állnak, vagy elkerülhetetlen következményei, és a Biztosítottat terhelik. Ezt a biztosítási szolgáltatást a jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés minden esetben tartalmazza.

Rom- és törmelékeltakarítási költségek

8.7. A törmeléknek a legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre történő szállítási és lerakási vagy megsemmisítési költsége, valamint a kockázatviselési hely megtisztításának és egyszeri takarításának költségei legfeljebb a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek 2%-áig.

Kárenyhítési költségek

8.8. A kár enyhítése vagy elhárítása miatt felmerült költségek, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépő költségek, a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek 2%-áig.

Xxxxxxx és tűzoltási költségek

8.9. Megtéríti a biztosító a mentés és a tűzoltás miatt felmerült költségeket, valamint ennek során az idegen tulajdonban keletkezett károkat is, a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek 2%-áig. Nem téríti meg a biztosító a tűzoltóság és más segítségnyújtásra kötelezett szerv költségeit vagy az általuk az idegen vagyontárgyakban okozott károkat.

Bérleti díj

8.10. Ha egy biztosítási esemény következményeként az illetékes és hatáskörrel rendelkező hatóság a biztosított ingatlant lakhatatlanná nyilvánítja, vagy annak tényét a Biztosított közüzemi szolgáltató nyilatkozatával, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. rendelkezéseiben rögzített bizonyítási eszközök útján hitelt érdemlően bizonyítja, akkor a biztosító megtéríti az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti többletköltségét a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig, a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg 2%-áig. Ennek feltétele, hogy a Biztosított tegyen meg minden elvárhatót az ingatlan lakhatóvá tétele érdekében.

Lakbérkiesés

8.11. Ha a biztosított ingatlanban olyan kár keletkezik, hogy az ingatlan bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy részének fizetését, akkor a biztosító a kiköltözéstől a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 90 napig megtéríti az emiatt elmaradt lakbért, a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek 2%-áig. Ennek feltétele, hogy a Biztosított tegyen meg minden elvárhatót az ingatlan lakhatóvá tétele érdekében.

Kárhely felkutatása

8.12. A biztosító megtéríti az általa kért kárhely felkutatásának költségét.

III. Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

1. Az épület mechanikai védelmének előírásai

A betöréses lopás biztosítási esemény (lásd a jelen feltételek II.7.19. pontját) kapcsán a biztosító csak a biztosítási eseménnyel közvetlen oki összefüggésben levő épületszerkezeti elemek mechanikai védelmét vizsgálja. A káridőponti védettségi szint meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a káresemény bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött. A betöréses lopás kockázatra csak akkor terjed ki a jelen feltételek szerinti vagyonbiztosítás, ha a biztosított ingatlan mechanikai védelme a kár bekövetkezésének időpontjában kielégíti legalább az alábbi feltételeket.

1.1 „A” típusú lakóépület, lakás

1.1.1 Falazat

A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm vastagságú hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg, vagy azzal egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújtson.

Ilyen falazat lehet például:

⯈ 6-10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más, két vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú,

⯈ speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő és tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el,

⯈ „Ytong” téglából készült falazat.

1.1.2 Bejárati ajtók, zárak

Az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó(k) zárását zárt állapotban levő, az alábbi jellemzők valamelyikének megfelelő, szabályszerűen telepített biztonsági zár(ak) végzi(k).

Biztonsági zár az a zárszerkezet, amelyet

⯈ legalább 5 csapos hengerzár, vagy

⯈ mechanikus és/vagy elektronikus mágneszár, vagy

⯈ legalább 10 000-es variáció számú szám-, vagy betűjel kombinációs zár, illetve

⯈ a Magyar Biztosítók Szövetsége által az MSzEn 1303-as szabvány szerinti 4-es, vagy 5-ös biztonsági fokozatúként termékazonosított csapos, vagy kéttollú kulcsos, lamellás, illetve bármilyen más elven működő, de ezekkel megegyező védelmi szintet biztosító zár, vagy

⯈ a tartószerkezetével együtt a Magyar Biztosítók Szövetsége által termékazonosított, vagy ezekkel megegyező védelmi szintet biztosító biztonsági lakat működtet.

Hengerzár esetén a szabályszerű telepítés azt jelenti, hogy a szerelést letörés ellen védetten kell végezni, ami azt jelenti, hogy a zár az ajtólap, vagy a védelem síkjából maximum 2 mm-t nyúlhat ki. (A hengerzár esetleges gyári, beépített törés elleni védelme nem elégséges.)

A kétszárnyú ajtószerkezeteknek, erkélyajtóknak és teraszajtóknak reteszhúzás ellen védettnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett nem nyíló szárny alsó és felső részén található, rögzített rigliket (reteszeket) illetve annak függőlegesen mozgó (csúszó) részét például átfúrással és csavarral rögzíteni kell, vagy magát az ajtószárnyat belülről, a padozathoz csavarozott ékkel kell rögzíteni, kitámasztani.

Az ajtók záráspontossága oldalanként 8 mm vagy annál kevesebb kell, hogy legyen.

1.1.3 Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók

Az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 6 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabb, akkor az üveget egyéb mechanikai eszközzel (pl. rács, betörésgátló fólia) kell ellátni. Ablakszerkezetnek minősül a jelen biztosítási feltételek szempontjából az erkélyajtó és a teraszajtó is.

1.2 „B” típusú lakóépület, lakás

Megfelel az „A” típusú lakóépület, lakás előírásainak, továbbá kielégíti az alábbi feltételeket is:

1.2.1 Falazatok, födémek

Az épület, illetve helyiség határoló falai, födémei, padozatai a megjelölt vastagságú tömör, 12 cm kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűek.

1.2.2 Bejárati ajtók

Az összes bejárati ajtólap, tömör, 4 cm vastagságú keményfából vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból, illetve megerősítéssel készült és nem üvegezett. Az összes bejárati ajtó védett: kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen, valamint a bevéső zárnál megerősített az ajtólap. Az összes bejárati ajtótok, amely fából van, megerősített zárlemezzel rendelkezik. Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 6 mm. Az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – rögzítették a tokhoz.

1.2.3 Ablakok

Az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag. Ha valamely nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

⯈ 3 méternél alacsonyabban van, vagy

⯈ 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor üvegfelülete vagyonvédelmi fóliával van ellátva a belső oldalon.

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló-képességével.

1.2.4 Zárak

A bejárati ajtók zárását 2 db egymástól min. 30 cm-re elhelyezett, törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi.

A törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélységének legalább 14 mm-nek kell lennie.

1.3 „C” típusú lakóépület, lakás

Megfelel a „B” típusú lakóépület, lakás előírásainak, továbbá kielégíti az alábbi feltételeket is:

1.3.1 Falazatok, födémek

A biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határoló szerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 25 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.

1.3.2 Bejárati ajtók

A MABISZ által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) szerkezetek. Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelnie a „B” típusra előírtakon túlmenően:

⯈ az ajtólap fém- vagy legalább 50 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű. A fémszerkezetű ajtó lapja legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel van borítva,

⯈ fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemez biztosítja,

⯈ az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 5 mm.

1.3.3 Ablakok

Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

⯈ 3 méternél alacsonyabban van, vagy

⯈ 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

­ az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldalvilágítók teljes felületét minimum 12 mm átmérőjű köracélból készült és maximum 100x300 mm-es osztású – vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárdságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerelhető le, a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosszúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távolságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílászáró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható,

­ falba rögzítés esetén a falazó körmök keresztmetszetének legalább azonosnak kell lennie a rács anyagának keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzítési) mélység téglafalban 150 mm, betonban 100 mm. A rács helyettesítésére megfelelnek az áttörés biztos, rétegelt – minimum P6B fokozatú (B1-es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos védettséget nyújtó, a MABISZ által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) üvegszerkezetek. A rács helyettesítésére alkalmas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a MABISZ-tól „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) kapott,

­ az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló–képességével.

1.3.4 Zárak

⯈ a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást,

⯈ a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t,

⯈ a zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen védve van,

⯈ bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának.

1.4 Melléképület

1.4.1 Falazat

A melléképület is – a nyílászárókkal együtt – minden oldalról zárt egységet képez, szilárd alappal rendelkezik. Anyaga lehet: tégla, falazóelem, beton, könnyű- vagy szendvicsszerkezet.

1.4.2 Nyílászárók

Az ajtók zárását legalább egy darab, zárt állapotban levő, kulcsos zár végzi. Az ajtók, ablakok egyéb mechanikai eszközzel (pl. rács, betörésgátló fólia) nem védett üvegezése összességében legalább 6 mm vastag.

2. Az elektronikai jelzőrendszerre vonatkozó előírások

A riasztóközpont a védett téren belül van elhelyezve, burkolata szabotázsvédett, min. 1 mm lágyacél vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból készült. Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az illetéktelen személyek behatolását jelző elemek kombinációit kell telepíteni. A behatolást jelző elemek minimális kombinációi a következők:

⯈ mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzékelő (reed), vagy

⯈ mozgásérzékelő és akusztikus üvegtörés-érzékelő.

A behatolást jelző elemek kombinációin túl az elektronikai jelzőrendszerhez szükséges még legalább

⯈ 1 db, célszerűen a kívülről legjobban látható helyre telepített, akkumulátoros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászó eszköz nélkül ne lehessen leszerelni,

⯈ telefonos, illetve rádiós kezelőegység(ek) vagy GSM kommunikátorral ellátott riasztóközpont,

⯈ a riasztóközpont olyan távfelügyelethez van csatlakoztatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől számított max. 15 percen belüli kivonulást. Ha a területen nincs saját kivonuló szolgálattal rendelkező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefonon) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.

3. A betöréses lopás biztosítási esemény (lásd a jelen feltételek II.7.19. pontját) miatti kártérítés felső határa (kártérítési limitösszegek):

3.1 Általános háztartási ingóságok és Egyéb ingóságok esetén:

„A” vagy „B” vagy „C” típusú lakóépület, lakás esetén, a kártérítési limit:

a) 300 000 forint, ha a betöréses lopás a II.7.19.1. c), vagy d) pontokban definiált módon következik be,

b) 750 000 forint, ha ajtónként egy darab zárt állapotban levő, szabályszerűen telepített biztonsági zár végezte az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó (ajtók) zárását és a betöréses lopás a II.7.19.1. b) vagy e) vagy f) pontokban definiált módon következik be,

c) 1 500 000 forint, ha ajtónként legalább két darab, zárt állapotban levő, szabályszerűen telepített biztonsági zár végezte az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó (ajtók) zárását és a betöréses lopás a II.7.19.1. b) vagy e) vagy f) pontokban definiált módon következik be,

d) 1 500 000 forint, ha a betöréses lopás a II.7.19.1. a) vagy g) pontokban definiált módon következik be.

3.2 Értékőrző vagyontárgyak esetén:

„A” vagy „B” vagy „C” típusú lakóépület, lakás esetén, a kártérítési limit:

:

a) 20 000 forint, ha a betöréses lopás a II.7.19.1. c) vagy d) pontokban definiált módon következik be,

b) 150 000 forint, ha ajtónként egy darab zárt állapotban levő, szabályszerűen telepített biztonsági zár végezte az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó (ajtók) zárását és a betöréses lopás a II.7.19.1. b) vagy e) vagy f) pontokban definiált módon következik be,

c) 500 000 forint, ha ajtónként legalább két darab, zárt állapotban levő, szabályszerűen telepített biztonsági zár végezte az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó (ajtók) zárását és a betöréses lopás a II. 7.19.1. b) vagy e) vagy f) pontokban definiált módon következik be,

d) 500 000 forint, ha a betöréses lopás a II.7.19.1. a) vagy g) pontokban definiált módon következik be.

3.3 A melléképületben egy betöréses lopás biztosítási esemény miatti kártérítés felső határa:

a) 50 000 forint, ha a melléképület vagyonvédelmi színvonala megfelel a jelen feltételek III.1.4. pontjában a melléképületekre előírt mechanikai védelmi előírásoknak,

b) 200 000 forint, ha a melléképület vagyonvédelmi színvonala megfelel a jelen feltételek III.1.1. pontjában, vagy III.1.2. pontjában, vagy III.1.3. pontjában a lakóépületre előírt mechanikai védelmi előírásoknak.

3.4 Rongálás kár limitösszege: a biztosító megtéríti a betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggő – a biztosítási szerződés alapján biztosított vagyontárgyakban keletkezett – rongálási károkat is káreseményenként 100 000 Ft összeghatárig.

Elérhetőségeink: 1535 Budapest, Pf. 952 - 06 1 200 4800 - xxxx@xxx.xx - xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx - Személyesen bármely postán