Felhasznált adatbázis. A szántóföldi kísérletek helyszíneit Magyarország tipikusan növénytermesztésre használt területeiről választották ki. A minták 8-8 átlagos, 2,5-12 hektár méretű sárgarépa- és petrezselyemültetvényről származtak. A földművelési és a növényvédelmi munkálatokat az ültetvények tulajdonosai végezték az általános mezőgazdasági gyakorlat szerint; szakértő segítette őket a módszerek helyes kivitelezésében. Az alkalmazott készítmények a kezelés időpontjában Magyarországon engedélyezettek voltak. A növényeken egymástól független, legtöbb esetben egy hatóanyagot tartalmazó növényvédő szeres kezeléseket végeztek különböző időpontokban. Ennek következtében az egy területről vett elemi mintákban mért szermaradékértékek reprezentálják az alkalmazás körülményeiből és a módszerekből fakadó variabilitást, de egyéb, potenciális befolyásoló tényezők, mint például az időjárás, talajjellemzők stb. hatásait nem. A növényeket 3x2-es sorokat tartalmazó ágyásokban termesztették. A véletlenszám- generátorral meghatározott koordináták alapján kiválasztott mintavételi helyekről, vagy azok közvetlen környezetéből összesen 130-130 egészséges, jól fejlett sárgarépa- és petrezselyemmintát vettek. Egy sárgarépagyökér és egy marék petrezselyemlevél alkotott egy elemi mintát, melyek 3 sárgarépa- és 3 petrezselyemültetvényről származtak (Farkas et al. 2014). A mintavétel elmélete alapján a véletlen minták kellően reprezentálják a területet. A binomiális eloszlás összefüggése (1. egyenlet) alapján az elemi minták szermaradék- tartalmának 98. percentilise felett 120 minta esetén legalább 1 magasabb érték fordul elő az esetek 91%-ában, 100 mintánál az esetek 87%-ában, a minták tehát nagy valószínűséggel (87-91%) lefedik az előforduló szermaradékértékeket.
Felhasznált adatbázis. A JMPR-jelentésekben 1997 óta külön feltüntetik a határérték meghatározására kiválasztott növényvédő szerekkel végzett kísérletek körülményeit és eredményeit. Az interneten bárki számára hozzáférhető értékelések (FAO 2011) könnyen felhasználható növényvédőszermaradék-adatbázist biztosítanak különböző egyedi termények és a Codex Élelmiszerek és Takarmányok Osztályozása (CAC 1993) szerinti terménycsoportok tekintetében. Az USA-ban végzett szerkísérletek során ismételt mintákat vettek egy-egy kísérleti területről annak érdekében, hogy még pontosabb információt kapjanak a terményeken/terményekben előforduló átlagos növényvédőszer-maradék koncentrációról. Az 1997 és 2010 közötti JMPR-jelentések közül az ismételt mintavételekből származó szermaradékadatokat gyűjtöttem ki és használtam fel a mintavétel bizonytalanságának becsléséhez. Összesen 12 087 mintapárt, az esetek > 99,95%- ában duplikált mintákat (két ismételten vett minta alkotott egy mintapárt), 25 876 egyedi szermaradékértéket, 706 termény-növényvédő szer kombinációt (66 különböző növényvédő szer és 106 termény kombinációja) tartalmazott az adatbázis. A terményeket 24 csoportba soroltam. A csoportosítás alapjait a Codex Élelmiszerek és Takarmányok Osztályozása (CAC 1993) adta, ami figyelembe veszi a termény jellemzőiből fakadó várható szermaradék-koncentrációt, valamint a fogyasztás módját, így például elkülöníti a friss és szárított élelmiszerterményeket, feldolgozott és félkész élelmiszerterményeket és takarmányokat. Az eredeti klasszifikációhoz képest bizonyos módosításokat eszközöltem annak érdekében, hogy a csoportosítás még inkább megfeleljen a célnak. Mintavételi aspektusokat is figyelembe vettem, a mintavétel szempontjából hasonló tulajdonságokkal rendelkező termények is egy-egy külön csoportot alkottak (például kis-, közepes- és nagyméretű friss zöldségek). A mintavétel bizonytalanságát termények és terménycsoportok esetén is meghatároztam (Xxxxxx et al. 2015a). Ki kell emelni, hogy a szerkísérleteket gondosan tervezik és általában kisméretű kísérleti területen (pl. 4 almafa) hajtják végre (M3. számú melléklet), szigorúan ellenőrzött körülmények között, különös tekintettel az egyenletes növényvédőszer- borítottságra a termények kezelése során. Az EU-irányelvben (EB 2002) és a Codex- szabványban (CAC 1999) az MRL-megfelelőség ellenőrzéséhez meghatározott mintaméreteknél rutinszerűen nagyobb méretű mintákat vesznek. A szerkísérletekre jellemző szigorú kísérleti feltételek miatt a mért szermaradék...