Felmondás nemteljesítés esetében mintaszakaszok

Felmondás nemteljesítés esetében. Jelen cikk szövege lényegében a DCFR III-3:502–505. cikkeinek átvétele. A pacta sunt servanda elvének megfelelően a szerződés egyik alapvető célja a benne fog- lalt kötelezettségek teljesítése. Általános szabály a szerződések jogában, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek nem- – vagy nem megfelelő – teljesítése szerződésszegő magatar- tásnak minősül. (A körülmények alapvető megváltozása esetén adott esetben a szerződés módosítása kérhető. Emellett természetesen szerződésmódosítás a felek megegyezésével bármikor lehetséges, erre is kiterjed a felek szerződési szabadsága.) Az egyik szerződő fél szerződésszegő magatartásának alapvető következménye, hogy a másik fél jogosulttá válik egyoldalú nyilatkozattal felmondani a szerződést. Elvárás ugyanakkor, hogy a szerződésszegő magatartás valamilyen alapvető (a tervezet angol vál- tozatában: fundamental) kérdést érintsen. Ennek eseteit – általánosságban – jelen cikk (1) bekezdése definiálja. Ha a szerződésszegő magatartás nem alapvető kötelezettséget érint, a késedelmes teljesítés esetén a felmondásra csak akkor van mód, ha a késlekedő fél részére a másik fél észszerű pót- határidőt biztosított, és ennek elteltével sem került sor a szerződészszerű teljesítésre. Egyebekben a tervezet azt sem zárja ki, hogy a kötelezettségek teljesítésének esedékessé válása előtt sor kerülhessen a szerződés felmondására, ha a másik fél – alapvető kérdést érin- tő – szerződésszegése egyértelműen várható lenne (előre kijelenti, vagy pl. nem ad elvárt biz- tosítékot a teljesítés vonatkozásában). A szerződésszegő magatartás alapvető következménye a fentieken túl a kártérítési kötelezett- ség, amennyiben a magatartás kárt okozott. A tervezet egyértelművé teszi, hogy a szerződéssze- gő magatartás miatti felmondás természetesen a kártérítés követeléséhez való jogot nem zárja ki. A tervezet jelen cikkhez fűzött magyarázata rámutat arra is, hogy jelen esetben anyagi jogi jellegű szabályok megalkotására (átvételére) is sor került. Ennek célja azonban nem az uniós szerződésekkel kapcsolatos új anyagi jogi szabályok meghatározása, pusztán a szerződések t anu l m ány o k •