A kártérítés. A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni azonban azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A kártérítés érvényesíthető mértékét, az érvényesítés módjait az Mt. 179.§-a valamint az Mt. 285.§ (1) – (2) bekezdései, továbbá a KSz 68.§-a állapítja meg. A munkavállalót terhelő kártérítést az általános munkajogi elévülési időn belül a bíróság előtt lehet érvényesíteni [Mt. 285.§ (1) bekezdés], azonban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát meg nem haladó összegű munkáltatói kárigényt a munkáltató – ezen időtartamon belül – írásban fizetési felszólítás útján is jogosult érvényesíteni. [Mt. 285.§ (2) bekezdés]
A kártérítés. A Felek kötelesek kártérítést nyújtani egymásnak a Ptk. általános szabályai szerint. A felek kártérítési felelőssége felróhatóság esetén (elsősorban szerződésszegéskor) áll fenn, azaz mentesülnek a felelősség alól, ha bizonyítják, hogy a késedelem elkerülése, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a másik fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A szerződés szerint elrendelt minden kártérítési összeget csökkenteni kell az ilyen követelések vonatkozásában a másik fél részére biztosításból vagy más jogviszonyból, és egyéb kötelezettségből harmadik személyektől megtérülő összeggel. Amennyiben a Felhasználónak olyan kárigénye merül fel, amelyért sem Kereskedő, sem a Felhasználó nem felelős (harmadik személy által okozott károk), úgy a Felhasználónak kárigény bejelentést kell tennie, amit az Kereskedő az általános szabályok szerint bírál el. Kereskedő kártérítési ügyben hozott érdemi döntését a fogyasztóvédelmi hatóság és a Hivatal hatáskör hiányában nem vizsgálja felül. Ilyen esetben Felhasználó bírósághoz fordulhat. Az üzemzavarok, korlátozás és szüneteltetés szabályait az Üzletszabályzat 7.6 pontja tartalmazza, emellett az ilyen eseményekből eredő kárigényekről a földgázelosztói üzletszabályzat rendelkezik.
A kártérítés. A másik Fél részére történő károkozás esetén a kárt okozó Fél köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Kártérítés jogcímén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárt. A Szerződés szerint elrendelt minden kártérítési összeget csökkenteni kell az ilyen követelések vonatkozásában a másik Fél részére biztosításból vagy más jogviszonyból, és egyéb kötelezettségből harmadik személyektől megtérülő összeggel. Szándékos károkozás esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
A kártérítés. Felek egyezően nyilatkoznak, hogy a Berendezés meghibásodása – a jelen szerződéses határidők Bérbeadónak igazoltan felróható okból történő megszegése esetén – végett bekövetkezett gépállás, vagy bármilyen okból bekövetkező adatvesztés kapcsán, a Bérbeadó az esetleges károkért kártérítési kötelezettsége vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A kártérítés. A jelenleg hatályos Ptk. kártérítési szabályainak egyik alap- tézise, hogy a károkozó személy az általa okozott teljes kárt kö- teles megtéríteni. A teljes kártérítés elvéből a Ptk. csupán a delik- tuális felelősség körében enged kivételt. Méltányosság alapján történő bírói mentesítésnek a Ptk. kifejezett rendelkezése ér- telmében a szerződésszegésért való felelősségnek nincs helye. A törvényhozó tehát a kár mérséklése tekintetében a szerződés- sel és a szerződésen kívül okozott kártérítés közé a kár mérséklé- sének lehetősége tekintetében éles határvonalat húzott. E szigo- rú törvényi elhatárolás hátterében az a gondolat húzódik meg, hogy semmi sem indokolja a szerződésileg vállalt4 kötelezettség megszegése következtében felmerülő kár megtérítésétől eltekin- teni. A bírói gyakorlat azonban mind a kártérítés mérséklésének törvény által előírt módjától, mind a deliktuális felelősség és a szerződésszegésért való felelősség megkövetelt következetes el- határolásától eltér. Az ítéletek a kártérítési igény részbeni eluta- sítását az okozati összefüggés laza voltára vagy távolságára tekin- tettel5 tartották indokoltnak, nem pedig a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján. Hasonló módon a judikatúra a szerződésszegéssel okozott kártérítés körében is csorbát ejtett a teljes kártérítés elvén, így elkerülve a korlátozó törvényi rendel- kezést, Mégha a kártérítés mérséklésének ily módja célját és ered- ményét tekintve nem is kifogásolható, meg kell jegyezni, hogy elméletileg vitatható, ugyanis a felelősségkorlátozás normatív jel- legét nem veszi figyelembe, helyette az okozatosság ténykérdésé- vei szakítja meg a felelősségi láncolatot. Emellett már több, mint két évtizeddel ezelőtt kimutatható volt a bírói gyakorlatban a ki-
A kártérítés. 6.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biz- tosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti
A kártérítés. Az E.ON Energiaszolgáltató Kft. és a felhasználó a szerződésszegéssel okozott, kötbérrel nem fedezett igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni. Az E.ON Energiaszolgáltató Kft. és a felhasználó, mint károkozó kártérítési felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, azaz mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a másik fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Mentesül mindkét fél a kártérítés megfizetése alól, amennyiben a kár az egyik félnek sem felróható külső elháríthatatlan ok, erőhatalom (vis major) következtében merült fel, és amelynek károsító hatása emberi erővel objektíve nem hárítható el (pl.: természeti katasztrófák, vagy háború, terrorcselekmény stb.) A kárigényekkel kapcsolatos felhasználói beadványokat az E.ON Energiaszolgáltató Kft. az általános szabályok szerint válaszolja meg. Amennyiben a felhasználó olyan kárigényt jelent be, amelyért sem az E.ON Energiaszolgáltató Kft., sem a felhasználó nem felelős (harmadik személy által okozott károk) és az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nek tudomása van ezen harmadik személy kilétéről és fellelhetőségéről, úgy köteles a felhasználónak írásban tájékoztatást nyújtani a tekintetben, hogy kárigényét kivel szemben érvényesítheti. A feszültségpanaszokból és az üzemi események folytán előforduló szüneteltetésből, valamint az ebből eredő kárigényekről az elosztói engedélyes üzletszabályzata rendelkezik, mivel ezen események a hálózathasználati szerződés körébe tartoznak. Amennyiben a felhasználónak olyan kárigénye merül fel, amelyért sem az E.ON Energiaszolgáltató Kft., sem a felhasználó nem felelős (harmadik személy által okozott károk), úgy a felhasználónak kárigény bejelentést kell tennie, amit az E.ON Energiaszolgáltató Kft. az általános szabályok szerint elbírál, és amellyel kapcsolatban a termékfelelősségről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően jár el. Amennyiben az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nek tudomása van ezen harmadik személy kilétéről és fellelhetőségéről, úgy köteles a felhasználónak írásban tájékoztatást nyújtani a tekintetben, hogy kárigényét kinél érvényesítheti. E.ON Energiaszolgáltató Kft. a hozzáérkezett kárigényeket lehetőség szerint a kézhezvételtől számított 15 napon belül kivizsgálja, érdemben a felh...
A kártérítés. A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni azonban azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A kártérítés érvényesíthető mértékét, az érvényesítés módjait az Mt. 179.§-a valamint az Mt. 285.§