Felsőoktatás mintaszakaszok

Felsőoktatás. A felsőoktatási reform alapvető célja, hogy javítsa a képzés színvonalát, és alkalmasabbá tegye azt a változó szerkezetű és nagyságú munkaerő-kereslethez való alkalmazkodásra. A reform keretében az alábbi lépésekre került sor: ▪ A tandíj (képzési hozzájárulás) bevezetésének szabályozási környezete létrejött, a 2007-ben beiratkozott, államilag támogatott hallgatók 2008-tól tandíjat fizetnek. A tandíjbevétel az intézménynél marad, és fejlesztésre valamint ösztöndíjakra fordítható. 2008 szeptemberétől az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók az elfogadott törvényi szabályozás szerint az alapképzésben 105 ezer forint, a mesterképzésben 150 ezer forint képzési hozzájárulást fizetnek. A 2008-as költségvetési évben a felsőoktatási intézmények fejlesztésre és a hallgatói támogatásra fordítható bevétele 2-3 milliárd forinttal növekszik. ▪ 2007-től új – a hallgatói választáson alapuló – felvételi eljárásrend érvényes, megszűnik az államilag finanszírozott keretszámok adminisztratív elosztása. Az intézkedés alkalmazkodásra kényszeríti az intézményeket, és az intézményszám csökkenése hatékonyabb, versenyképesebb felsőoktatási struktúra kialakulását segíti elő. A 2007. évi felvételi eredmények azt mutatják, hogy erős verseny alakult ki és megkezdődött az intézményi koncentráció; a hallgatók többsége a nagyobb egyetemekre a nagyvárosokba és budapesti intézményekbe jelentkezett. A felsőoktatási intézményhálózat átalakítása érdekében 2008. január 1-jétől egy állami egyetem és főiskola, továbbá egy egyházi egyetem és főiskola integrációjára kerül sor. ▪ Csökkent és szerkezetileg módosult a felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszám. A kormány döntése értelmében és az új típusú felvételi eljárás eredményeként 2007 szeptemberében az alapképzésre felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeret 62 ezer főről 56 ezer főre mérséklődött (és 2008- ban is ezen a szinten marad). Tekintettel arra, hogy ezen belül a jelentkezők száma – a fokozott munkaerő-piaci igény ellenére – mintegy hatezer fővel elmaradt a felsőfokú szakképzésre elkülönített keretszámtól, a ténylegesen felvett államilag támogatott hallgatói létszám tovább csökkent 2007-ben. A jogász, bölcsész, pedagógus és közgazdász keretszám csökken, míg a természettudományos, informatikai és műszaki keretszám nő. E csökkenéssel egyidejűleg történik a többciklusú (BA, BSc, MA, MSc) képzési szerkezetre történő – felmenő rendszerű – áttérés, amelynek eredményeként az államilag támogatott összhallgatói...
Felsőoktatás. 1060 935,8
Felsőoktatás. (CPC 923) 1. módozatAT, BG, CY, FI, FR, IT, MT, RO, SE: Nincskötelezettségvállalás2. módozatAT, BG, CY, FI, MT, RO, SE: Nincskötelezettségvállalás1. és 2. módozatCZ, SK: Nincs kötelezettségvállalás afelsőoktatásra, kivéve a felsőfokú műszaki és szakképzési szolgáltatásokat (CPC 92310).
Felsőoktatás. (CPC 923) FR: Állampolgársághoz kötött. A harmadik országok állampolgárai azonban engedélyt kaphatnak az illetékes hatóságoktól oktatásiintézmény létesítésére és igazgatására és xxxxxxxxx.XX, SK: Állampolgársághoz kötött a felsőoktatás esetében, kivéve a felsőfokú műszaki ésszakképzési szolgáltatásokat (CPC 92310).IT: Állampolgársághoz kötött az államilag elismert diplomákat kibocsátó szolgáltatók xxxxxxxx.XX: Állampolgársághoz kötött a professzorok esetében

Related to Felsőoktatás

  • Oktatás Gazdasági és pénzügyek Egyéb (nevezze meg): Egészségügy

  • Felelősségvállalás Felek kijelentik, hogy nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak az ajánlatkérő irányában.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Titoktartási kötelezettség 10.1. Vállalkozó köteles a Megrendelővel kötött Szerződése teljesítése során tudomására jutott mindennemű adatot időbeli korlátozás nélkül megőrizni. 10.2. Megállapodást kötő Xxxxx rögzítik, hogy Vállalkozó titoktartási kötelezettségvállalása kiterjed minden alkalmazottjára és alvállalkozójára (amelyekkel / akikkel jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben jogviszonyt létesített, illetve kapcsolatba került). Felek megállapodnak, hogy a Megrendelőtől és/vagy az általa meghatalmazott személytől kapott információkat Vállalkozó csak a jelen Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használhatja fel. 10.3. Jelen Szerződésben foglaltakra vonatkozóan Vállalkozó titoktartásra kötelezett. Megrendelő írásba foglalt egyetértése nélkül nem adhat át harmadik személy részére olyan dokumentumot, adatot vagy más információt, amelyet közvetlenül, vagy közvetve kapott a Megrendelőtől a jelen Szerződéssel kapcsolatosan, akár annak megkötését megelőzően, akár a Szerződés időtartama alatt vagy megszűnése után, hacsak a jelen Szerződésben nincs máshogy meghatározva. 10.4. A Szerződő fél fent meghatározott kötelezettsége nem terjed ki azon információkra: • mely közismertté válik anélkül, hogy valamely Fél a titoktartási kötelezettségét megsértené, • amelyről bizonyítható, hogy a Szerződő Fél ismerte a titoktartási körbe vonásakor és korábban közvetlenül vagy közvetve nem a másik Féltől jutott tudomására; vagy • amely egyébként jog szerint válik elérhetővé a Szerződő Fél számára egy harmadik féltől, aki nem kötelezett titoktartásra. 10.5. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik továbbá arra az esetre és azon információkra, melyek kiadására jogszabály vagy kötelező hatósági döntés kötelezi valamely Felet. 10.6. A Megállapodás jelen pont szerinti követelményei érvényben maradnak a Megállapodás teljesülésekor, vagy ha az bármely okból megszűnik. 10.7. A jelen pont szerinti követelmények semmiképpen sem gátolhatják a Feleket a jelen Szerződésből eredő jogaik bíróság előtt történő érvényesítésében.

  • Számhordozás Amennyiben az Üzleti Előfizető a Törzskártya számhordozását kéri átvevő szolgáltatóhoz (számhordozás a Yetteltől), abban az esetben legkésőbb a számhordozási igény elindításával egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy: - valamely másik neve (és számlázási címe) alatt lévő, alkalmas előfizetéshez kapcsolja hozzá (új Törzskártya) az Adatmegosztóját (mely esetben megtartja járulékos, kiegészítő jellegét), vagy - átváltja Adatmegosztóját a Szolgáltató valamely értékesítés alatt álló, ÁSZF-ben szereplő publikus vagy EESZ-ben foglalt számlás mobilinternet tarifacsomagjára (mely esetben megszűnik a járulékos, kiegészítő jellege és önálló előfizetéssé válik), vagy - megszünteti az Adatmegosztó szolgáltatást. Amennyiben az Üzleti Előfizető legkésőbb a számhordozási igény elindításáig nem rendelkezik az Adatmegosztóról, az a Szolgáltató értékesítés alatt álló, legalacsonyabb havidíjú ÁSZF-ben szereplő publikus számlás mobilinternet tarifacsomagjára kerül átváltásra. Az Adatmegosztó elhordozása esetén a tarifacsomag-váltással megszűnik a kapcsolat a Törzskártyával és a Törzskártya adatmennyisége a továbbiakban nem lesz megosztható.

  • Beteglátogatás Amennyiben a biztosított életveszélyes állapota vagy 10 napnál hosszabb tartamú kórházi kezelése miatt haza nem szállítható, a biztosító egy, a biz- tosított által megnevezett, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendel- kező személy részére fedezi a biztosított kórházban történő meglátogatá- sának költségeit. A költségtérítés keretében a biztosító az oda-vissza utazás (saját személy- gépkocsi üzemanyagköltsége, vonat II. osztály, repülőjegy turistaosztály, va- lamint az ehhez kapcsolódó taxi) számlával igazolt költségeit, valamint leg- feljebb 5 éjszakára szóló szállodai költségeket – maximum a kötvényben rögzített összeghatárig – fedezi.

  • Szerződésmódosítás A Szerződés csak közös megegyezéssel, írásban módosítható. Nem minősül szerződés- módosításnak a Felek cégjegyzékben nyilvántartott adataiban, így különösen a székhelyében, képviselőiben, számlavezető bankjában, bankszámlaszámában bekövetkező változás, továbbá a szerződéskötés és teljesítés során eljáró szervezet és a kapcsolattartók adataiban bekövetkező változás. Az említett változásokról az érintett Fél a másik felet – az eset körülményeitől függően – vagy előzetesen írásban 10 (tíz) napos határidővel, vagy a változás bekövetkezését (bejegyzését) követő 10 (tíz) napon belül köteles értesíteni.

  • Hívásvárakoztatás Egy, már folyamatban lévő hívás közben sípoló hang jelzi, hogy új hívás érkezett, a hívott fél így eldöntheti, hogy fogadja-e az új hívást. A hívó fél ebben az esetben nem foglalt hangot hall, hanem úgy érzékeli, hogy a szám kicseng. A hívásvárakoztatás és a hívástartás szolgáltatások együttes használatával az aktív hívást nem kell befejezni az új hívás fogadásához, és lehetőség van arra is, hogy az Előfizető a beszélőpartnereivel felváltva beszéljen. ❖ Az igénybevétel feltétele: A hívásvárakoztatást a Szolgáltató minden Előfizetőnek díjmentesen aktiválja az alapszolgáltatással együtt. ❖ Az igénybevétel korlátja: Előfordulhat, hogy a mobiltelefon nem alkalmas a szolgáltatás igénybevételére. ❖ A szolgáltatás havi előfizetési díja: Hívásvárakoztatás díjmentes Hívásvárakoztatás esetén a hívó fél a beszélgetési díjakat a hívott bejelentkezésétől a hívás bontásáig, hívott partnerenként külön-külön fizeti.

  • Egyoldalú szerződésmódosítás A Szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően az ÜÁSZF Törzsrész 12pontjában szabályozott eseteken túl, jogosult egyoldalúan módosítani abbanaz esetben is, ha a műsorterjesztési szolgáltatás keretében kínált csatornák összetételében bekövetkezett változás indokolja a következők szerint: a) az általános szerződési feltételeiben és internetes honlapján az általa kínált díjcsomagokban feltüntette azadott csatorna szerepeltetésének általa vállalt időpontját és ez az időpont letelt, vagy b) az adott médiaszolgáltatás kivételét a kínálatból lakossági felméréseken alapuló nézettségi adatok vagy a médiaSzolgáltatóval kötött szerződéses jogviszony indokolják. (Eht. 132. § (2a)) Ha a Szolgáltató a fentiekben meghatározott esetekben az Előfizetőt köteles értesíteni, a számlalevél szerinti értesítésnek a kínált médiaszolgáltatások összetételében bekövetkező változás esetén, az Eht. 132. § (2a) bekezdés szerinti indokot iskell tartalmaznia. Szolgáltató jogosult a műsorkínálatot azelőfizetők előzetes értesítése mellett megváltoztatnia az ÜÁSZF Törzsrész12. pontjában meghatározott módon. A Szolgáltató a műsorválasztékot azelőfizetői igények figyelembe vételével alakítja ki, s az előfizetői igények mellett – a lakossági felmérésen alapuló nézettségi adatok alapján- figyelembe veszi a műsordíjak gazdasági hatását ésa műsorok minőségi jellemzőit. ▪ a szolgáltatás az új helyszínen létesíthető legyen, ne legyen műszaki akadálya, ▪ az áthelyezés a teljes szolgáltatásra, s ne csak egyes szolgáltatás részekre vonatkozzon. SAT TV: Műszaki korlátok miatt, technikailag úgy valósul meg az áthelyezés, hogy a teljes szolgáltatás leszerelésre kerül a meglévő telepítési címen, és az létesítésre kerül az Előfizetőáltal megadott új címen. Azúj telepítési címen történő telepítésre vonatkozó rendelkezések megegyeznek az új szolgáltatásra vonatkozó telepítési szabályokkal, az áthelyezésdíja pedigmegegyezik a jelen ÁSZF 5. pontjában meghatározott telepítési díjakkal.

  • Titoktartás A Szerződő Xxxxx kijelentik, hogy a Rendszerhasználati szerződés megkötésével és teljesítésével összefüggésben a másik Szerződő Féllel és annak tevékenységével kapcsolatban bármilyen módon tudomásukra jutott adat, tény, így különösen, de nem kizárólagosan a Rendszerhasználati szerződés léte és tartalma üzleti titoknak minősül, azt a Szerződő Xxxxx harmadik személynek nem adhatják ki, nem tehetik hozzáférhetővé és a Rendszerhasználati szerződés teljesítésétől eltérő más célra nem használhatják fel. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki az alábbi információkra: • amelyek a nyilvánosság számára rendelkezésre állnak, vagy amelyek a jövőben az információt kapó Szerződő Fél hibáján kívül válnak nyilvánossá, vagy • amelyek bizonyíthatóan már a Rendszerhasználati szerződés hatályba lépését megelőzően is, jogszerűen ismertek voltak az információt kapó Szerződő Fél számára, vagy • amelyek olyan harmadik fél által jutottak az információt kapó Szerződő Fél tudomására, akit vagy amelyet nem köt titoktartási megállapodás azon Szerződő Féllel szemben, akire/amelyre az információ vonatkozik, vagy • amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy kiadását jogszabály, tőzsdei szabályzat vagy hatósági rendelkezés teszi kötelezővé, az előírt mértékben és kör részére, vagy • a KP üzemeltető és a Központi Szerződő Fél részére a Rendszerhasználati szerződés megkötésére és megszűnésére vonatkozó tájékoztatásra • a Központi Szerződő Fél részére a kiegyensúlyozó elszámoláshoz kapcsolódó kockázatok teljeskörű értékeléséhez szükséges, a napi betáplálások és vételezések összesített allokált mennyiségére. A Rendszerhasználó részére küldött fizetési felszólításokról, és annak jogszabályi, valamint szerződéses jogkövetkezményei alkalmazásáról a Társaság jogosult a Hivatalt tájékoztatni. A titoktartási kötelezettségvállalás hatályosságát nem érinti a Rendszerhasználati szerződés bármilyen okból történő megszűnése. Amennyiben a szerződésszegő Fél a titoktartási kötelezettségét a Rendszerhasználati szerződés hatálya alatt, vagy annak megszűnését követő 3 éven belül megszegi, szerződésszegésenként 10.000.000 forint (tízmillió forint) kötbért köteles fizetni a másik Fél részére. A szerződésszegő Fél köteles a kötbér összegét a terhelő levél kiállításától számított 8 napon belül a másik Fél részére megfizetni. A kapcsolt kapacitástermék esetén a Rendszerhasználó elfogadja és hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Rendszerhasználati szerződés teljesülésével kapcsolatos körben (így különösen, de nem kizárólagosan a szerződés érvényessége, hatályba lépése, a teljesítés felfüggesztése, a Rendszerhasználó nemfizetése, a Rendszerhasználati szerződés rendes és rendkívüli megszűnése, megszüntetése, stb.) a Társaság az általa a Rendszerhasználóval kapcsolatos adatokról, információkról kizárólag a kapcsolt kapacitástermék másik felét biztosító rendszerüzemeltetőt tájékoztassa, abból a célból, hogy a kapcsolt kapacitástermékre vonatkozó szerződések összehangolt teljesítése és teljesülése a szerződés teljes időtartama során biztosított legyen. A fentieknek megfelelő adat- és információtovábbítás nem minősül az üzleti titok megsértésének.