Common use of Fenntarthatósági kockázat Clause in Contracts

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint pénzügyi termék esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint Az egyes pénzügyi termék termékek esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi követ és erről a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve befektetőket a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítjajogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. Az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatot az Alap szempontjából alacsony besorolásúnak értékeli, mivel a befektetett eszközök nagy része kamatozó eszközökbe kerül a befektetési politikában meghatározottak alapján, amit az Alapkezelő alacsony kockázatúnak ítél. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint Az egyes pénzügyi termék termékek esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi követ és erről a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve befektetőket a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítjajogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást.

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint pénzügyi termék esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítja. Az Alapkezelő az Alap esetében vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Xxxxxxxx szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják. A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:  az Alapkezelő arról tájékoztatja azonosító adatai  a Befektető azonosító adatai  a megbízás befogadásának napja és ideje  a megbízás teljesítésének napja  az befektetőket, hogy Alap azonosító adatai  a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy befektetett/visszaváltott összeg  a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.forgalmazási jutalék értéke

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint pénzügyi termék esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Kezelési szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják. A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:  az Alapkezelő azonosító adatai  a Befektető azonosító adatai  a megbízás befogadásának napja és ideje  a megbízás teljesítésének napja  az Alap azonosító adatai  a befektetett/visszaváltott összeg  a forgalmazási jutalék értéke

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint Az egyes pénzügyi termék termékek esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi követ és erről a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve befektetőket a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítjajogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az orosz-ukrán konfliktus nyomán kialakult megnövekedett likviditási kockázat kezelésére az Alapkezelő az Alap eszközeit likvid és illikvid sorozatokba különíti el: A Kbftv. 128. § alapján a Befektetők védelme érdekében az Alapkezelő az illikviddé vált eszközök a befektetési alap portfólióján belüli elkülönítéséről döntött. Ennek nyomán az Alap korábban létrehozott sorozatai (A, I, P és PI) a likvid eszközöket fogja tartalmazni, így forgalomképessé válik, és a létrehozott új nem forgalomképes sorozatokba (AIL, IIL, PIL és PIIL) kerülnek átvezetésre az illikvid eszközök. A likviddé váló eszközök értékelése és átvezetése a fenti jogszabály alapján történik. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Kezelési szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják. A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit: • az Alapkezelő azonosító adatai • a Befektető azonosító adatai • a megbízás befogadásának napja és ideje • a megbízás teljesítésének napja • az Alap azonosító adatai • a befektetett/visszaváltott összeg • a forgalmazási jutalék értéke

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint Az egyes pénzügyi termék termékek esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi követ és erről a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve befektetőket a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítjajogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR a Közzétételi Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint Az egyes pénzügyi termék termékek esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi követ és erről a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve befektetőket a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítjajogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Xxxxxxxx szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják. A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:  az Alapkezelő azonosító adatai  a Befektető azonosító adatai  a megbízás befogadásának napja és ideje  a megbízás teljesítésének napja  az Alap azonosító adatai  a befektetett/visszaváltott összeg  a forgalmazási jutalék értéke

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint Az egyes pénzügyi termék termékek esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi követ és erről a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve befektetőket a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítjajogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR a Közzétételi Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Xxxxxxxx szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják. A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:  az Alapkezelő azonosító adatai  a Befektető azonosító adatai  a megbízás befogadásának napja és ideje  a megbízás teljesítésének napja  az Alap azonosító adatai  a befektetett/visszaváltott összeg  a forgalmazási jutalék értéke

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint Az egyes pénzügyi termék termékek esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi követ és erről a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve befektetőket a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítjajogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR a Közzétételi Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az orosz-ukrán konfliktus nyomán kialakult megnövekedett likviditási kockázat kezelésére az Alapkezelő az Alap eszközeit likvid és illikvid sorozatokba különíti el: A Kbftv. 128. § alapján a Befektetők védelme érdekében az Alapkezelő az illikviddé vált eszközök a befektetési alap portfólióján belüli elkülönítéséről döntött. Ennek nyomán az Alap korábban létrehozott sorozatai (A, I, P és PI) a likvid eszközöket fogja tartalmazni, így forgalomképessé válik, és a létrehozott új nem forgalomképes sorozatokba (AIL, IIL, PIL és PIIL) kerülnek átvezetésre az illikvid eszközök. A likviddé váló eszközök értékelése és átvezetése a fenti jogszabály alapján történik. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Xxxxxxxx szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják. A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:  az Alapkezelő azonosító adatai  a Befektető azonosító adatai  a megbízás befogadásának napja és ideje  a megbízás teljesítésének napja  az Alap azonosító adatai  a befektetett/visszaváltott összeg  a forgalmazási jutalék értéke

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint Az egyes pénzügyi termék termékek esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi követ és erről a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve befektetőket a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítjajogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Kezelési szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják. A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit: • az Alapkezelő azonosító adatai • a Befektető azonosító adatai • a megbízás befogadásának napja és ideje • a megbízás teljesítésének napja • az Alap azonosító adatai • a befektetett/visszaváltott összeg • a forgalmazási jutalék értéke

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint Az egyes pénzügyi termék termékek esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi követ és erről a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve befektetőket a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítjajogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az orosz-ukrán konfliktus nyomán kialakult megnövekedett likviditási kockázat kezelésére az Alapkezelő az Alap eszközeit likvid és illikvid sorozatokba különíti el: A Kbftv. 128. § alapján a Befektetők védelme érdekében az Alapkezelő az illikviddé vált eszközök a befektetési alap portfólióján belüli elkülönítéséről döntött. Ennek nyomán az Alap korábban létrehozott sorozatai (A, I, P és PI) a likvid eszközöket fogja tartalmazni, így forgalomképessé válik, és a létrehozott új nem forgalomképes sorozatokba (AIL, IIL, PIL és PIIL) kerülnek átvezetésre az illikvid eszközök. A likviddé váló eszközök értékelése és átvezetése a fenti jogszabály alapján történik. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Xxxxxxxx szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják. A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:  az Alapkezelő azonosító adatai  a Befektető azonosító adatai  a megbízás befogadásának napja és ideje  a megbízás teljesítésének napja  az Alap azonosító adatai  a befektetett/visszaváltott összeg  a forgalmazási jutalék értéke

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint Az egyes pénzügyi termék termékek esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi követ és erről a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve befektetőket a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítjajogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az orosz-ukrán konfliktus nyomán kialakult megnövekedett likviditási kockázat kezelésére az Alapkezelő az Alap eszközeit likvid és illikvid sorozatokba különíti el: A Kbftv. 128. § alapján a Befektetők védelme érdekében az Alapkezelő az illikviddé vált eszközök a befektetési alap portfólióján belüli elkülönítéséről döntött. Ennek nyomán az Alap korábban létrehozott sorozatai (A, I, P és PI) a likvid eszközöket fogja tartalmazni, így forgalomképessé válik, és a létrehozott új nem forgalomképes sorozatokba (AIL, IIL, PIL és PIIL) kerülnek átvezetésre az illikvid eszközök. A likviddé váló eszközök értékelése és átvezetése a fenti jogszabály alapján történik. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Kezelési szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják. A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:  az Alapkezelő azonosító adatai  a Befektető azonosító adatai  a megbízás befogadásának napja és ideje  a megbízás teljesítésének napja  az Alap azonosító adatai  a befektetett/visszaváltott összeg  a forgalmazási jutalék értéke

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint Az egyes pénzügyi termék termékek esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi követ és erről a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve befektetőket a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítjajogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Kezelési szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják. A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:  az Alapkezelő azonosító adatai  a Befektető azonosító adatai  a megbízás befogadásának napja és ideje  a megbízás teljesítésének napja  az Alap azonosító adatai  a befektetett/visszaváltott összeg  a forgalmazási jutalék értéke

Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint pénzügyi termék esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR a Közzétételi Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.