Fizetés Vásárló, ha minden szükséges adatot megadott, akkor a „Fizetés” gombra kattintva a fizetés felületre érkezik. A megrendelés elküldését megelőzően a Vásárlónak ezen a felületen a jelölőnégyzet kipipálásával el kell fogadnia a jelen ÁSZF-ben és az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat, majd pedig a „Megrendelés elküldése” gombra kattintva küldheti el a megrendelését. A rendelés feladása tehát a „Megrendelés elküldése” gombra kattintással történik, ami a Vásárló részére fizetési kötelezettséget keletkeztet. Minden megrendelés egy egyedi megrendelés számmal azonosítható.
Fizetési késedelem A biztosítási szerződés rendszeres díját a szerződő a szerző- dés díjfizetési gyakoriságának megfelelőn köteles megfizetni, a jelen szerződési feltételek 5.2. pontjában leírtak szerint. A biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az időszakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerint teljes díj a díjfize- tési időszak első napjáig, amelyre az adott díj vonatkozik megfizetésre került. Ezen időpont után következő idősza- kot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fi- zeti meg, a biztosító a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével írásban hívja fel a teljesítésre. A rendszeres díjfizetés elmaradása esetén a biztosító fizetési felszólítás formájában értesíti a szerződőt az elmaradt díjak rendezésének módjáról és határidejéről. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az érte- sítések után továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszüne- teltetésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő ré- széről, és a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor akkor a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az értesíté- sek ellenére továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszünetelte- tésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő részéről, és a szerződésnek van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a póthatáridő eredménytelen elteltét követő időszak végétől számí- tott 30. napon belül a szerződést díjmentesíti az első elmaradt díj esedékességére visszamenőleges hatállyal. Ebben az esetben a szerződő írásbeli nyilatkozatával bármikor kérheti a szerződés teljes visszavásárlást a 13.1. pontban leírtak szerint. Írásbeli nyilatkozatával a szerződő bármikor kérheti a rendsze- res biztosítási díj tekintetében fennálló adott díjhátralék eseti befektetési egységek terhére történő rendezését. Amennyi- ben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy az egységek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége, és a vonatkozó adójogszabá- lyok szerinti fizetési kötelezettsége származik. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.
Fizetési módok Az előfizető saját választása szerint készpénzben vagy pénzintézeten keresztül egyenlítheti ki számláit. Készpénzes fizetési módok:
Díjnemfizetés Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a fel- szólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesí- tésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerző- dés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik. Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a foly- tatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyre- állíthatja (reaktiválás), feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biz- tosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfo- gadásáról a biztosító dönt.
Fizetési felszólítás díja A fizetési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítő Előfizető részére megalapozottan küldött tértivevényes ajánlott levél postai költsége és a Szolgáltatónál a fizetési felszólítás kibocsátásával kapcsolatban felmerült további költségek és díjak együttesen.
Díjfizetés 20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
Díjfizetési kötelezettség f /1. A szerződő díj fizetésére köteles a biztosító kockázatviselésének teljes tartamára.
Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.
Díjak, díjszabás, díjfizetés, számlázás, kártérítés, kötbér 7.1. Az előfizetői szolgáltatásokért fizetendő díjak meghatározása, mértéke, ennek keretében az egyszeri, rendszeres és forgalmi díjak, díjazási időszakok, díjcsomagok, hibajavításhoz kapcsolódó díjak, kedvezményes feltételekre vonatkozó általános rendelkezések, ideértve a kedvezmény igénybevételéhez szükséges minimális használatra vagy időtartamra vonatkozó bármely követelményt, az előfizetői szerződés megszűnése, módosítása, a szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása alkalmával esedékessé váló díjak, díjazási feltételek, ideértve a végberendezéssel kapcsolatos költségszámítást, díj visszatérítési kötelezettséget is, a díjfizetés és számlázás módja, rendszeressége, a számlák kézbesítésének időpontja, minden egyéb díj
Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.
