Díjfizetés mintaszakaszok
Díjfizetés. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
Díjfizetés. 4.1. A biztosítási díjat a biztosított által közölt adatok alapján a biztosító a biztosítási tartamra kockázatarányosan határozza meg.
4.2. A biztosítás díj megfizetése a biztosítási időtartam első napján, a teljes tartamra egy összegben esedékes. A szerződő felek a fentiek túl eltérő díjfizetési ütemezésben is megállapodhatnak. Amennyiben a felek a díj részletekben való fizetéséről állapodtak meg, úgy a szerződésben (ajánlatban, fedezetigazoló dokumentumban) rögzíteni kell az egyes díjrészletek összegét és megfizetésük esedékességének időpontját. Ha a szerződés díja nem került maradéktalanul kiegyenlítésre, a biztosító kockázatviselése a biztosítási tartamnak a megfizetett biztosítási díjjal arányos részére terjed ki és semmilyen módon nem nyújt fedezetet a szavatossági időszakra. A 003. és a 004. számú záradék hatályba lépésének feltétele, hogy a szerződő a szerződés díját hiánytalanul megfizesse.
4.3. Ettől eltérő tartalmú rendelkezés hiányában a határozott tartamú biztosítási szerződésben meghatározott díj egyben a fizetendő minimális díjat jelenti, mely a biztosított munkák értékében, műszaki tartalmában vagy kivitelezési tartamában bekövetkező későbbi esetleges változásoktól függetlenül a biztosítót megilleti.
4.4. A biztosítási díj összege egy biztosítási időszakon belül a Biztosító által egyoldalúan nem módosítható. Kivételes esetben, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltoznak, a Biztosító írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg –ha a kockázatot nem vállalhatja– a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. (8. pont) 4.5.Ha a szerelés nem fejezhető be a fedezet igazoló dokumentum futamidejének lejártáig, úgy pótlólagos díjfizetés ellenében lehetőség van a biztosítás meghosszabbítására. Ezt a hosszabbítási díjat röviddel az eredeti biztosítási időtartam lejárta előtt kell megállapítani, hogy minden, ebben az időpontban fennálló különleges körülményt figyelembe lehessen venni.
Díjfizetés. A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.
Díjfizetés. 1. A szerzôdés díját elôre, egy összegben, a szerzôdés létrejöttekor, a Biztosítóval egyeztetett módon kell megfizetni, megegyezés hiányában banki átutalással.
2. A biztosítás díját vissza kell fizetni, ha a biztosítást olyan személy köti, vagy olyan személy részére kötik meg, aki a biztosítás feltételei szerint nem biztosítható, és a Biztosító ezen okra hivatkozva a bejelentett kárigényt elutasítja.
3. A díjkedvezmények és pótdíjak alkalmazásának algoritmusa: a százalékokból szorzókat kell alkotni, majd ezekkel a szorzókkal kell megszorozni az éves, illetve a biztosított napoknak megfelelô díjat.
Díjfizetés. (1) A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe be- lépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjakat is – megtéríteni.
(2) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatóla- gos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
(3) A felek a biztosítási díj részletekben történő megfizetésében is megál- lapodhatnak.
(4) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok meg- felelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befi- zetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
(5) Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt következett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgál- tatás összegéből jogosult beszámítással levonni.
(6) A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.
(7) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
(8) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles 8 napon belül kamatmentesen visszatéríteni.
(9) A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz átutalási megbízással (csekkel). Abban az esetben, ha a díjfizetés módja megváltozik, akkor a díjfi- zetés módjára tekintettel érvényesített díjkedvezményt a szerződő elveszti. A díjfizetés módjának megváltoztatását kezdeményezheti a szerződő, ugyanakkor banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani, havi gyakoriságú díjfizetés esetén pedig a díjfizetési gyakoriságot negyedévesre módosítani.
(10) A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP...
Díjfizetés. A szolgáltatás ellenértékét a felhasználóknak/díjfizetőknek a számlán feltüntetett fizetési határidőig kell kiegyenlíteniük. Felhasználó/díjfizető díjfizetési kötelezettségének eleget tehet: • készpénzátutalási megbízás vagy banki készpénzbefizetéssel, átutalással, • lakossági folyószámláról történő kiegyenlítéssel, • pénztári befizetéssel, amennyiben a helyi ügyfélszolgálaton pénztár működik. A felhasználói/díjfizetői befizetésekről a következő adatokat kell nyilvántartani: • beérkezés időpontja (a jóváírás dátuma), • befizetés módja (bank, pénztár, jóváírás stb.), • befizetett összeg, • egyenleg, • a behajtási cselekmények eredményeként történő befizetések összege. Ha a számlán szereplő összeg a megjelölt határidőn belül nem kerül megfizetésre, hátralék keletkezik. A fizetési határidőt elmulasztó felhasználó/díjfizető befizetése hátralékcsökkentésnek minősül, mely után megállapodásban rögzített, vagy a Ptk. szerinti késedelmi kamat felszámítása kötelező. Ezen felül a felhasználónak/díjfizetőnek kártérítésként meg kell térítenie a behajtással kapcsolatban szolgáltatónál felmerülő költségeket is. Szolgáltató számviteli szempontból kártérítésként kezeli az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatás ellenértékének behajtásával kapcsolatosan felmerülő költségeket. Így ezekről a számviteli szempontból kártérítésként kezelt költségekről számla nem készül. Az ügyfél folyószámlájáról akkor történik a költség kivezetése, amikor a kártérítés összege befizetésre került szolgáltató pénztárába vagy bankszámlájára. Ide tartozó költségek pl.: fizetési felszólítás díja, fizetési meghagyás és végrehajtási lap kibocsátásának díja, közjegyzői díj, végrehajtói díj, tulajdoni lap másolata, lakcímkutatás, egyéb. A befizetéseket – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a következő sorrendben kell jóváírni: (amennyiben nincs megjelölve a befizetés iránya): • költség, • kamat, • a legrégebben lejárt követelés, • azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb, • egyenlő mértékben terhes tartozások közül a kevésbé biztosított követelés, • tárgyhavi követelés. Ha a felhasználónak/díjfizetőnek több tartozása áll fenn, és a teljesítés nem fedezi valamennyi tartozást, akkor a befizetést a Ptk. 6:46. §-a előírásainak megfelelő sorrendben kell a követelések fedezetére fordítani. Ha a felhasználó/díjfizető kamattal és költséggel is tartozik vagy a hivatkozott követelés már korábbi befizetésből kiegyenlítésre került, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt első...
Díjfizetés. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját jelen kiegészítő biztosítási szerződés tartamának végéig kell megfizetni.
Díjfizetés. Az Előfizető köteles az általa használatba vett Szolgáltatás, Szolgáltató által meghatározott díját határidőre megfizetni. A számlafizetés történhet postai csekken, banki átutalással, készpénzcsekken történő befizetéssel. Késedelmes fizetés esetén az Előfizető köteles késedelmi kamatot fizetni. A késedelmi kamat mértéke a Polgári Törvénykönyv által megengedett törvényes maximum. A késedelmi kamat összegénél alkalmazott képlet: Ahol: -S a késedelmesen teljesített számla bruttó végösszege, mely nem tartalmazza az ezen a számlán esetlegesen található korábbi késedelmes teljesítésekből származó késedelmi kamat összeget, -n a késedelmes napok száma, -p a késedelmi kamat éves mértékének százalékban kifejezett értéke. A késedelmi kamat összegének meghatározásában minden megkezdett naptári nap egész napnak számít, melyek a számlán feltüntetett fizetési határidőt követő naptári naptól kezdődően számíthatóak az Előfizető által befizetett összeg a Szolgáltató bankszámláján történő jóváírásának napjáig. Amennyiben az összeget az Előfizető nem a Szolgáltató bankszámlájára fizeti be, úgy a jóváírás napjának az összeg Szolgáltatóhoz történő megérkezésének napját kell a befizetés napjának tekinteni. Amennyiben a kiszámított késedelmi kamat összege bruttó 20 Ft-nál kisebb, a Szolgáltató azt nem alkalmazza. Amennyiben a késedelmi kamat számításának időszakában a késedelmi kamat mértéke változik, a fenti képletet az egyes időszakokra külön-külön kell alkalmazni és a késedelmi kamat a számítások összege lesz. A Szolgáltató jogosult a díjszabást egyoldalúan módosítani, erről köteles az Előfizetőt legalább 30 nappal korábban, a 4.3.1 pontban meghatározott módon tájékoztatni.
Díjfizetés a) A biztosítási díj az ajánlaton megjelölt módon és gyakorisággal, az ajánlatban megjelölt devizanemben fizetendő. Euró alapú szerződés díjának csoportos beszedési megbízás útján történő fizetésére nincs mód.
Díjfizetés. A biztosítási díj a teljes biztosítási idôszakra előre, egy ösz- szegben fizetendő, kivéve, ha a szerződő felek részletfi- zetésben állapodtak meg. Részletfizetés esetén a biztosító a díjszabásban meghatározott, a díjfizetés gyakoriságától és módjától függő díjpótlék fizetését írja elő. Ha a szerződés kapcsán esedékessé vált díjrészletek közül nem mindegyik került befizetésre, a befizetett díjrészletet a biztosító a szerződéshez tartozó legrégebbi díjkövetelés kiegyenlítésére fordítja. A szerződés megszûnése utáni díjfizetés nem jelenti a szerződés újbóli érvényessé válását. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, akkor a biztosítót a teljes biztosítási időszakra járó díj megilleti. A biztosító erre vonatkozó kifejezett hozzájárulásával a szerződés első díjrészletének megfizetésére 60 napos ha- lasztást adhat. Amennyiben a szerződő az első díjrészlet megfizetésére vonatkozó kötelezettségének 60 napon belül eleget tesz, a biztosító kockázatviselése az ajánlaton rögzített idő- ponttal kezdődik meg. Amennyiben a szerződő az első díjrészletet 60 nap eltel- tével, de 90 napon belül megfizeti, a biztosító kockázat- viselése a díj beérkezését követő napon kezdődik meg. Amennyiben a szerződő az első díj megfizetésére vonat- kozó kötelezettségének 90 napon belül nem tesz eleget, a szerződés megszûnik.