Díjfizetés. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
Díjfizetés. V.1. A Biztosító a csoportos biztosítás érvényes díját a vállalt kockázatok alapján a díjszabások szerint a Mellékletben rögzített biztosítási időszakokra vonatkozóan állapítja meg. Az első díj a Mellékletben meghatározott napon esedékes, a folytatólagos díjak pedig a biztosítási időszakok első napján esedékesek.
V.2. A szerződő felek részletfizetésben is megállapodhatnak. A részletfizetésnek megfelelő díjfizetési gyakoriságot a Melléklet tartalmazza. Az egyes díjrészletek mindig a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszakok első napján előre esedékesek, bármely részlet elmaradása az egész időszakra eső díjat egy összegben teszi esedékessé.
V.3. A csoportos biztosítás díját az összes Biztosítottra vonatkozóan – a díj (díjrészlet) esedékességének megfelelően – egyösszegben kell megfizetni. Amennyiben a Szerződő a biztosítás érvényes díjánál (díjrészleténél) kevesebbet fizet, úgy a díj nemfizetés esetére vonatkozó szabályok lépnek életbe (V.4. pont).
V.4. Ha a Szerződő a csoportos biztosítás érvényes díját (díjrészletét) az esedékesség napjáig nem egyenlíti ki, úgy a Biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a díjfizetés teljesítésre írásban felhívja. Amennyiben a Szerződő az elmaradt díjat ezen idő alatt sem fizeti meg, és a Biztosító a követelését bírósági úton nem érvényesíti, vagy a felek halasztásban sem állapodnak meg, úgy a Szerződés az első elmaradt esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
V.5. Amennyiben a Biztosító kockázatviselésének ideje alatt biztosítási esemény következik be, úgy az adott biztosítási időszakra járó esetlegesen elmaradt díjat a Biztosítónak jogában áll a kifizetésre kerülő szolgáltatás(ok) összegéből levonnia.
V.6. Amennyiben a Szerződés a IV.1. c) pontban foglaltak miatt megszűnik és a Szerződő az időarányos díjnál több díjat fizetett be, úgy a Biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni. A díjtöbblet megállapítására rendkívüli elszámolás keretében kerül sor a
V.7. A Biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díjat az első évben bírósági úton érvényesítheti. Ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a Szerződő a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.
V.8. Amennyiben a Szerződő a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – többes ügynöknek fizette – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a Biztosító számlájára vagy pé...
Díjfizetés. A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.
Díjfizetés. 1. A szerzôdés díját elôre, egy összegben, a szerzôdés létrejöttekor, a Biztosítóval egyeztetett módon kell megfizetni, megegyezés hiányában banki átutalással.
2. A biztosítás díját vissza kell fizetni, ha a biztosítást olyan személy köti, vagy olyan személy részére kötik meg, aki a biztosítás feltételei szerint nem biztosítható, és a Biztosító ezen okra hivatkozva a bejelentett kárigényt elutasítja.
3. A díjkedvezmények és pótdíjak alkalmazásának algoritmusa: a százalékokból szorzókat kell alkotni, majd ezekkel a szorzókkal kell megszorozni az éves, illetve a biztosított napoknak megfelelô díjat.
Díjfizetés. A szolgáltatás ellenértékét a felhasználóknak/díjfizetőknek a számlán feltüntetett fizetési határidőig kell kiegyenlíteniük. Felhasználó/díjfizető díjfizetési kötelezettségének eleget tehet: • készpénzátutalási megbízás vagy banki készpénzbefizetéssel, átutalással, • lakossági folyószámláról történő kiegyenlítéssel, • pénztári befizetéssel, amennyiben a helyi ügyfélszolgálaton pénztár működik. A felhasználói/díjfizetői befizetésekről a következő adatokat kell nyilvántartani: • beérkezés időpontja (a jóváírás dátuma), • befizetés módja (bank, pénztár, jóváírás stb.), • befizetett összeg, • egyenleg, • a behajtási cselekmények eredményeként történő befizetések összege. Ha a számlán szereplő összeg a megjelölt határidőn belül nem kerül megfizetésre, hátralék keletkezik. A fizetési határidőt elmulasztó felhasználó/díjfizető befizetése hátralékcsökkentésnek minősül, mely után megállapodásban rögzített, vagy a Ptk. szerinti késedelmi kamat felszámítása kötelező. Ezen felül a felhasználónak/díjfizetőnek kártérítésként meg kell térítenie a behajtással kapcsolatban szolgáltatónál felmerülő költségeket is. Szolgáltató számviteli szempontból kártérítésként kezeli az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatás ellenértékének behajtásával kapcsolatosan felmerülő költségeket. Így ezekről a számviteli szempontból kártérítésként kezelt költségekről számla nem készül. Az ügyfél folyószámlájáról akkor történik a költség kivezetése, amikor a kártérítés összege befizetésre került szolgáltató pénztárába vagy bankszámlájára. Ide tartozó költségek pl.: fizetési felszólítás díja, fizetési meghagyás és végrehajtási lap kibocsátásának díja, közjegyzői díj, végrehajtói díj, tulajdoni lap másolata, lakcímkutatás, egyéb. A befizetéseket – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a következő sorrendben kell jóváírni: (amennyiben nincs megjelölve a befizetés iránya): • költség, • kamat, • a legrégebben lejárt követelés, • azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb, • egyenlő mértékben terhes tartozások közül a kevésbé biztosított követelés, • tárgyhavi követelés. Ha a felhasználónak/díjfizetőnek több tartozása áll fenn, és a teljesítés nem fedezi valamennyi tartozást, akkor a befizetést a Ptk. 6:46. §-a előírásainak megfelelő sorrendben kell a követelések fedezetére fordítani. Ha a felhasználó/díjfizető kamattal és költséggel is tartozik vagy a hivatkozott követelés már korábbi befizetésből kiegyenlítésre került, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt első...
Díjfizetés. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját jelen kiegészítő biztosítási szerződés tartamának végéig kell megfizetni.
Díjfizetés. Az Előfizető köteles az általa használatba vett Szolgáltatás, Szolgáltató által meghatározott díját határidőre megfizetni. A számlafizetés történhet postai csekken, banki átutalással, készpénzcsekken történő befizetéssel. Késedelmes fizetés esetén az Előfizető köteles késedelmi kamatot fizetni. A késedelmi kamat mértéke a Polgári Törvénykönyv által megengedett törvényes maximum. A késedelmi kamat összegénél alkalmazott képlet: Ahol: -S a késedelmesen teljesített számla bruttó végösszege, mely nem tartalmazza az ezen a számlán esetlegesen található korábbi késedelmes teljesítésekből származó késedelmi kamat összeget, -n a késedelmes napok száma, -p a késedelmi kamat éves mértékének százalékban kifejezett értéke. A késedelmi kamat összegének meghatározásában minden megkezdett naptári nap egész napnak számít, melyek a számlán feltüntetett fizetési határidőt követő naptári naptól kezdődően számíthatóak az Előfizető által befizetett összeg a Szolgáltató bankszámláján történő jóváírásának napjáig. Amennyiben az összeget az Előfizető nem a Szolgáltató bankszámlájára fizeti be, úgy a jóváírás napjának az összeg Szolgáltatóhoz történő megérkezésének napját kell a befizetés napjának tekinteni. Amennyiben a kiszámított késedelmi kamat összege bruttó 20 Ft-nál kisebb, a Szolgáltató azt nem alkalmazza. Amennyiben a késedelmi kamat számításának időszakában a késedelmi kamat mértéke változik, a fenti képletet az egyes időszakokra külön-külön kell alkalmazni és a késedelmi kamat a számítások összege lesz. A Szolgáltató jogosult a díjszabást egyoldalúan módosítani, erről köteles az Előfizetőt legalább 30 nappal korábban, a 4.3.1 pontban meghatározott módon tájékoztatni.
Díjfizetés a) A biztosítási díj az ajánlaton megjelölt módon és gyakorisággal, az ajánlatban megjelölt devizanemben fizetendő. Euró alapú szerződés díjának csoportos beszedési megbízás útján történő fizetésére nincs mód.
Díjfizetés. A biztosítási díj a teljes biztosítási idôszakra előre, egy ösz- szegben fizetendő, kivéve, ha a szerződő felek részletfi- zetésben állapodtak meg. Részletfizetés esetén a biztosító a díjszabásban meghatározott, a díjfizetés gyakoriságától és módjától függő díjpótlék fizetését írja elő. Ha a szerződés kapcsán esedékessé vált díjrészletek közül nem mindegyik került befizetésre, a befizetett díjrészletet a biztosító a szerződéshez tartozó legrégebbi díjkövetelés kiegyenlítésére fordítja. A szerződés megszûnése utáni díjfizetés nem jelenti a szerződés újbóli érvényessé válását. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, akkor a biztosítót a teljes biztosítási időszakra járó díj megilleti. A biztosító erre vonatkozó kifejezett hozzájárulásával a szerződés első díjrészletének megfizetésére 60 napos ha- lasztást adhat. Amennyiben a szerződő az első díjrészlet megfizetésére vonatkozó kötelezettségének 60 napon belül eleget tesz, a biztosító kockázatviselése az ajánlaton rögzített idő- ponttal kezdődik meg. Amennyiben a szerződő az első díjrészletet 60 nap eltel- tével, de 90 napon belül megfizeti, a biztosító kockázat- viselése a díj beérkezését követő napon kezdődik meg. Amennyiben a szerződő az első díj megfizetésére vonat- kozó kötelezettségének 90 napon belül nem tesz eleget, a szerződés megszûnik.
Díjfizetés a) A szerződés díjfizetési gyakorisága rendszeres. A rendszeres éves díj féléves, vagy negyedéves részletekben is fizethető. A szerződésre befizetett biztosítási díjak forintban teljesítendők.