Fizetés átutalással mintaszakaszok

Fizetés átutalással. Átutalásos fizetésre a Légiközlekedési Kulturális Központ elektronikus számlázási felületén van lehetőség. A Megrendelő a díjbekérőt vagy számlát elektronikus formában kapja meg a jelentkezés során megadott email címére. Az emailben található „számlaletöltés” gombra kattintva a Megrendelő a fizetési oldalra jut, ahol kiválasztható a fizetés módja. Átutalás választása esetén a számla vagy díjbekérő összege az oldalon megjelenő számlaszámra utalandó. Nagyon fontos a közlemény helyes megadása, mert ennek hiányában a fizetést nem tudjuk beazonosítani, azt visszaküldjük az indító számlára, így a foglalás véglegesítése sem történik meg!
Fizetés átutalással. Rendelését átutalással is kifizetheti a Slovenska Sporitelna bankban található számlánkra. A fizetési adatokat az e-mail címére küldjük, a rendelés visszaigazolásával együtt. Partnerek közti egyedi azonosítóként a rendelés számát kell megadni. A kifizetés fogadását követően rendelését azonnal feladjuk.
Fizetés átutalással. Cégek, intézmények és nagyobb értékű céges megrendelések esetében előzetes egyeztetés alapján Az erre vonatkozó igényét külön jelezze vevőszolgálatunknak e-mailen vagy telefonon. Nem készletes építőanyagok fizetése minden esetben előreutalással történik. Átutalás esetére bankszámlaszámunk: 11745059-20007511 (Kovács Tüzép Kft.)

Related to Fizetés átutalással

  • Fizetés Vásárló, ha minden szükséges adatot megadott, akkor a „Fizetés” gombra kattintva a fizetés felületre érkezik. A megrendelés elküldését megelőzően a Vásárlónak ezen a felületen a jelölőnégyzet kipipálásával el kell fogadnia a jelen ÁSZF-ben és az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat, majd pedig a „Megrendelés elküldése” gombra kattintva küldheti el a megrendelését. A rendelés feladása tehát a „Megrendelés elküldése” gombra kattintással történik, ami a Vásárló részére fizetési kötelezettséget keletkeztet. Minden megrendelés egy egyedi megrendelés számmal azonosítható.

  • Díjnemfizetés Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a fel- szólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesí- tésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerző- dés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik. Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a foly- tatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyre- állíthatja (reaktiválás), feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biz- tosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfo- gadásáról a biztosító dönt.

  • Díjfizetés 20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

  • Fizetési módok Az előfizető saját választása szerint készpénzben vagy pénzintézeten keresztül egyenlítheti ki számláit. Készpénzes fizetési módok:

  • A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Fizikai nemesfémekbe vagy nemes- fém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) 95% 60% 100% Egyedi részvények, illetve kollektív befektetési formák (nyersanyag- kitermelés, feldolgozás, értékesítés, kereskedelem) 0% 0% 40% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 20% Az UNIQA Biztosító Zrt. a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok figyelembe vételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja. Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk. Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

  • Mikor és hogyan kell fizetnem? A biztosítási díjat: • készpénzátutalási megbízással (csekken), • csoportos beszedési megbízással (inkasszóval), • átutalási megbízással, • bankkártyával fizetheti. A fizetési ütem negyedéves, féléves vagy éves lehet.

  • Biztosított vagyontárgyak Minden olyan be nem épített ingóság, amely a biztosított tulajdonát képezi, vagy a jogszabályoknak megfelelő szerződés, illetve felelős őrzés alapján jogszerűen a birtokában van, feltéve, hogy az adott ingóság az alábbi vagyonkategória-részek valamelyikébe besorolható.

  • A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét? Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.