Felügyeleti Hatóság A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet). Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest Központi telefon: (00-0) 000-0000 E-mail: xxxx@xxx.xx Webcím: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: (36-80) 203-776 Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (http:// xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx), az ott elérhetô tájékoztatókra és összehasonlítást segítô alkalmazásokra.
IV.1. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenôrzi
a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevô fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban elôírt rendelkezések, valamint
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvetô feltételeirôl és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggô szolgáltatások egyes kérdéseirôl szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá
e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerzôdés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszûnésének, továbbá a szerzôdésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztónak minôsülô személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már korábban elôterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerûen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban elôírt fogyasztói jogot sértô körülményt vélelmez. A biztosítási szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.
Időbeli hatály A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ingatlanszektor jelentős súllyal szerepel, mely fenntarthatósági kockázatokat hordozhat. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek az ingatlanfejlesztések eredményességére nézve. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csök- kentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. Összesített kockázat + + + + + + Megcélzott ügyfélkör Kockázatvállaló Referenciaindex 100% Nasdaq100 Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap Ajánlott minimális befektetési időtartam 10 év Új technológiák eszközalap Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Kollektív befektetési formák 70% 40% 100% Egyedi részvények 25% 0% 60% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 50%
Alvállalkozásra vonatkozó információk Valószínűsíthető alvállalkozók igénybevétele a szerződés teljesítéséhez Jelölje meg a szerződés alvállalkozók, illetve harmadik személyek bevonásával történő teljesítésének értékét vagy arányát Érték áfa nélkül: Pénznem: Arány: % A szerződés alvállalkozó bevonásával megvalósított részének rövid ismertetése:
Személyi hatály Az ÜÁSZF alapján a Magyar Telekom Nyrt. mint elektronikus hírközlési szolgáltató az ÜÁSZF 1.7.pontjában megnevezett és a jelen ÜÁSZ mellékleteiben részletesen meghatározott előfizetői szolgáltatásokat nyújt az üzleti előfizetői részére. Az ÜÁSZF hatálya kiterjed a Magyar Telekom Nyrt-re mint Szolgáltatóra, valamint a szolgáltatóval a szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan előfizetői jogviszonyba kerülő üzleti előfizetőre (a továbbiakban, mint: előfizető.)
A szerződés hatálybalépése A biztosítási szerződés az ajánlat biztosító általi elfoga- dását követően az ajánlat aláírásnak napjára visszame- nőlegesen lép hatályba.
A honlap használata A vásárlás nem regisztrációhoz kötött.
Fenntarthatósági kockázat A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.
Átláthatósági nyilatkozat A TÖMB 2002 Szolgáltató Kft. (cég neve) 4220 Hajdúböszörmény Polgári Utca 13. (székhely) 22757937-2-09 (adószám) Xxxxx Xxxx (képviselő neve) képviselőjeként tudomásul veszem, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 41. § (6) bek. szerint központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint az általam képviselt szerv átlátható szervezetnek minősül az alábbiak szerint: ( * = a megfelelőt alá kell húzni!)
Ajánlattételi vagy részvételi határidő Dátum: 2013/05/29 (év/hó/nap) Időpont: 10:00
