Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Ezen Alap, mint pénzügyi termék esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi ...
Fenntarthatósági kockázat. A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2019/2088 rendelet (2019. november 27., továbbiakban: SFDR rendelet) 2 cikkének 22. pontja alapján olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, amely bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, jelentős negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Az SFDR rendelet 2. cikkének 17. pontja alapján fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz- kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd vállalatirányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében. Az eszközalap kapcsán nem kerülnek figyelembe vételre a fenntarthatósági kockázatok értékelésének szempontjai (lásd a „C” részben). „C” rész – Közzététel az EU fenntartható finanszírozásról szóló rendelet (SFDR) és a Taxonómia rendelet alapján A fenntarthatósági kockázatokról való ismereteink olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási (ESG) eseményeket vagy körülményeket foglalnak magukban, melyek, bekövetkezésük esetén valószínűsíthetően jelentős negatív hatást gyakorolhatnak az Allianz Csoport vagy leányvállalatainak eszközeire, nyereségességére, vagy jó hírnevére. Az ESG-kockázatok például az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az elismert munkaügyi normák megsértése, a korrupció. Az SFDR rendelet 2. cikkének 17. pontja alapján fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzá...
Fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.
Fenntarthatósági kockázat. Földrajzi kitettség USA, Dél-kelet Ázsia, Európa Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül olyan technológiai vállalatok részvényeibe fektet, melyek a világgazdaság nö- vekedésének kulcsszereplői és melyek élen járnak az innovációban. Ezek a vállalatok egyebek mellett a számítástechnika, telekommunikáció, esz- közök (hardware) és programok, alkalmazások (software) fejlesztésével, értékesítésével foglalkoznak, megújuló energia, biotechnológia, űrkuta- tás, géntechnológia, környezetvédelem, digitálist tartalom-előállítás, in- ternet szektorban tevékenykednek. Az eszközök megoszlása globális, de szektor sajátosságainak megfele- lően nagyobb súlyt képviselnek az Amerikai Egyesült Államok és Dél- kelet Ázsia vállalatai. Az eszközalap magyar vállalatok részvényeit is tar- talmazhatja. Az alap referenciaindexe az amerikai részvénypiacát reprezentáló Nasdaq100 részvényindex, az eszközkezelő az alap- és részvényszelek- cióval ezen index teljesítményének felülmúlására törekszik hosszútávon. A szektor hosszú távon magasabb hozampotenciálja jelentősebb árfo- lyam-mozgásokkal párosulhat. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
Fenntarthatósági kockázat. Földrajzi kitettség Európa
Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások.
Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. Az Alap heti jelentése tartalmazza a PPA-rendelet 36. cikkének (2) pontjának megfelelő információkat, azaz a portfólió lejárat szerinti bontását, a hitelkockázati profilt, a portfólióban 10%-nál magasabb részarányt képviselő eszközök (kibocsátók) felsorolását, az Alap súlyozott átlagos élettartam (WAL) és súlyozott átlagos lejárat mutatóját (WAM), továbbá az Alap eszközértékét és nettó hozamát. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Kezelési szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják. A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit: az Alapkezelő azonosító adatai a Befektető azonosító adatai a megbízás befogadásának napja és ideje a megbízás teljesítésének napja az Alap azonosító adatai a befektetett/visszaváltott összeg a forgalmazási jutalék értéke
Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. Főbb káros hatások (‘Principal Adverse Impact – PAI’) Az Alapkezelő meghatározta azokat a fenntarthatósági szempontból a befektetési döntések azon hatásait, amelyek negatív következményekkel járnak a fenntarthatósági tényezőkre nézve. A főbb káros hatások (ún. ‘Principal Adverse Impact – PAI’), melyeket figyelembe vesz befektetési döntései során a következők: Éghajlatváltozás elleni küzdelem Az Xxxxxxxxxx az általa kezelt portfóliókba kerülő értékpapírok kiválasztása során figyelembe veszi, hogy az értékpapír kibocsátója foglalkozik-e tevékenysége során az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásával; méri-e a károsanyag kibocsátást, rendelkezik-e ennek csökkentésére vonatkozó tervvel, illetve ezen célok megfelelnek-e a Párizsi Klímaegyezményben foglalt kritériumoknak. Biodiverzitás – biológiai sokszínűség megőrzése Az Alapkezelő az értékpapírok kiválasztása során azt is vizsgálja, hogy a kibocsátó foglalkozik- e környezetvédelemmel, azaz rendelkezik-e olyan belső politikával, melyben meghatározza a biodiverzitás védelme érdekében tett lépéseket, valamint transzparens jelentéseket szolgáltat a társaság biodiverzitásra gyakorolt hatásairól. Az Alapkezelő különös figyelmet fordít a következő, biodiverzitás megőrzését célzó szempontokra: o felelős vízfelhasználás és hulladékképzés, melyek csökkentésére vonatkozóan a társaság rendelkezik célkitűzésekkel o felelős bányászat és energiagazdálkodás: A bányászati és energiagazdálkodási tevékenységgel érintett terület természeti erőforrásainak (különösen ásványkincseinek és energetikai forrásainak) kitermelésével, szállításával és felhasználásával kapcsolatosan figyel a tevékenységben érintett dolgozók egészségére, a biodiverzitást hátrányosan érintő hatások elkerülésére és az ökoszisztéma helyreállítására a tevékenységek befejeztével. o felelős erdőgazdálkodás: Erdőgazdálkodásban érintett kibocsátók esetén fontos szempont az erdőírtás megakadályozása, a terhelt területek újra erdősítése, valamint a szakmai felügyelet által meghatározott sztenderdeknek történő megfelelés (pl: nyomon követhető beszerzési lánc biztosítása a beszállító feltüntetésével). o felelős m...
Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. Főbb káros hatások (‘Principal Adverse Impact – PAI’) Az Alapkezelő meghatározta azokat a fenntarthatósági szempontból a befektetési döntések azon hatásait, amelyek negatív következményekkel járnak a fenntarthatósági tényezőkre nézve. A főbb káros hatások (ún. ‘Principal Adverse Impact – PAI’), melyeket figyelembe vesz befektetési döntései során a következők: • Éghajlatváltozás elleni küzdelem Az Xxxxxxxxxx az általa kezelt portfóliókba kerülő értékpapírok kiválasztása során figyelembe veszi, hogy az értékpapír kibocsátója foglalkozik-e tevékenysége során az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásával; méri-e a károsanyag kibocsátást, rendelkezik-e ennek csökkentésére vonatkozó tervvel, illetve ezen célok megfelelnek-e a Párizsi Klímaegyezményben foglalt kritériumoknak.
Fenntarthatósági kockázat. A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2019/2088 rendelet (2019. november 27., továbbiakban: SFDR rendelet) 2 cikkének 22. pontja alapján olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, amely bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, jelentős negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Az SFDR rendelet 2. cikkének 17. pontja alapján fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz- kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd vállalatirányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.