Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.
Fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.
Fenntarthatósági kockázat. Földrajzi kitettség USA, Dél-kelet Ázsia, Európa Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül olyan technológiai vállalatok részvényeibe fektet, melyek a világgazdaság nö- vekedésének kulcsszereplői és melyek élen járnak az innovációban. Ezek a vállalatok egyebek mellett a számítástechnika, telekommunikáció, esz- közök (hardware) és programok, alkalmazások (software) fejlesztésével, értékesítésével foglalkoznak, megújuló energia, biotechnológia, űrkuta- tás, géntechnológia, környezetvédelem, digitálist tartalom-előállítás, in- ternet szektorban tevékenykednek. Az eszközök megoszlása globális, de szektor sajátosságainak megfele- lően nagyobb súlyt képviselnek az Amerikai Egyesült Államok és Dél- kelet Ázsia vállalatai. Az eszközalap magyar vállalatok részvényeit is tar- talmazhatja. Az alap referenciaindexe az amerikai részvénypiacát reprezentáló Nasdaq100 részvényindex, az eszközkezelő az alap- és részvényszelek- cióval ezen index teljesítményének felülmúlására törekszik hosszútávon. A szektor hosszú távon magasabb hozampotenciálja jelentősebb árfo- lyam-mozgásokkal párosulhat. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
Fenntarthatósági kockázat. A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2019/2088 rendelet (2019. november 27., továbbiakban: SFDR rendelet) 2 cikkének 22. pontja alapján olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, amely bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, jelentős negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Az SFDR rendelet 2. cikkének 17. pontja alapján fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás- hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd vállalatirányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében. Az eszközalap kapcsán nem kerülnek figyelembe vételre a fenntarthatósági kockázatok értékelésének szempontjai (lásd a „C” részben). Kockázat típusa Eszközalap rövidített neve kamatkockázat x visszafizetési kockázat x ország- és politikai kockázat x hitelezési kockázat x partnerkockázat x koncentrációs kockázat x inflációs kockázat x adózási kockázat x fenntarthatósági kockázat* „C” rész – Közzététel az EU fenntartható finanszírozásról szóló rendelet (SFDR) 6. cikke alapján A fenntarthatósági kockázatokról való ismereteink olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási (ESG) eseményeket vagy körülményeket foglalnak magukban, melyek, bekövetkezésük esetén valószínűsíthetően jelentős negatív hatást gyakorolhatnak az Allianz Csoport vagy leányvállalatainak eszközeire, nyereségességére, vagy jó hírnevére. Az ESG-kockáza...
Fenntarthatósági kockázat. Földrajzi kitettség Európa
Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások.
Fenntarthatósági kockázat. A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2019/2088 rendelet (2019. november 27., továbbiakban: SFDR rendelet) 2 cikkének 22. pontja alapján olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, amely bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, jelentős negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Az SFDR rendelet 2. cikkének 17. pontja alapján fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz- kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd vállalatirányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében. Az eszközalap kapcsán nem kerülnek figyelembe vételre a fenntarthatósági kockázatok értékelésének szempontjai (lásd a „C” részben). „C” rész – Közzététel az EU fenntartható finanszírozásról szóló rendelet (SFDR) és a Taxonómia rendelet alapján A fenntarthatósági kockázatokról való ismereteink olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási (ESG) eseményeket vagy körülményeket foglalnak magukban, melyek, bekövetkezésük esetén valószínűsíthetően jelentős negatív hatást gyakorolhatnak az Allianz Csoport vagy leányvállalatainak eszközeire, nyereségességére, vagy jó hírnevére. Az ESG-kockázatok például az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az elismert munkaügyi normák megsértése, a korrupció. Az SFDR rendelet 2. cikkének 17. pontja alapján fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzá...
Fenntarthatósági kockázat. A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. Főbb káros hatások (‘Principal Adverse Impact – PAI’) Az Alapkezelő meghatározta azokat a fenntarthatósági szempontból a befektetési döntések azon hatásait, amelyek negatív következményekkel járnak a fenntarthatósági tényezőkre nézve. A főbb káros hatások (ún. ‘Principal Adverse Impact – PAI’), melyeket figyelembe vesz befektetési döntései során a következők: Éghajlatváltozás elleni küzdelem Az Xxxxxxxxxx az általa kezelt portfóliókba kerülő értékpapírok kiválasztása során figyelembe veszi, hogy az értékpapír kibocsátója foglalkozik-e tevékenysége során az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásával; méri-e a károsanyag kibocsátást, rendelkezik-e ennek csökkentésére vonatkozó tervvel, illetve ezen célok megfelelnek-e a Párizsi Klímaegyezményben foglalt kritériumoknak. Biodiverzitás – biológiai sokszínűség megőrzése Az Alapkezelő az értékpapírok kiválasztása során azt is vizsgálja, hogy a kibocsátó foglalkozik- e környezetvédelemmel, azaz rendelkezik-e olyan belső politikával, melyben meghatározza a biodiverzitás védelme érdekében tett lépéseket, valamint transzparens jelentéseket szolgáltat a társaság biodiverzitásra gyakorolt hatásairól. Az Alapkezelő különös figyelmet fordít a következő, biodiverzitás megőrzését célzó szempontokra: o felelős vízfelhasználás és hulladékképzés, melyek csökkentésére vonatkozóan a társaság rendelkezik célkitűzésekkel o felelős bányászat és energiagazdálkodás: A bányászati és energiagazdálkodási tevékenységgel érintett terület természeti erőforrásainak (különösen ásványkincseinek és energetikai forrásainak) kitermelésével, szállításával és felhasználásával kapcsolatosan figyel a tevékenységben érintett dolgozók egészségére, a biodiverzitást hátrányosan érintő hatások elkerülésére és az ökoszisztéma helyreállítására a tevékenységek befejeztével. o felelős erdőgazdálkodás: Erdőgazdálkodásban érintett kibocsátók esetén fontos szempont az erdőírtás megakadályozása, a terhelt területek újra erdősítése, valamint a szakmai felügyelet által meghatározott sztenderdeknek történő megfelelés (pl: nyomon követhető beszerzési lánc biztosítása a beszállító feltüntetésével). o felelős m...
Fenntarthatósági kockázat x A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata xx Értékpapír kölcsönbe adásából származó egyéb kockázatok x
Fenntarthatósági kockázat. Földrajzi kitettség: Kelet-Közép-Európa Szektoriális kitettség: nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. Az eszközalap a Raiffeisen Részvény Alapba (mögöttes befektetési alap) fek- tet. A Raiffeisen Részvény Alap célja, hogy alapvetően magyarországi és egyéb kelet-közép-európai vállalatok tőzsdén jegyzett részvényeibe történő befektetésekkel mérsékelt kockázatú, jól diverzifikált portfóliót alakítson ki. A részvényekbe eszközölt befektetések összesített eszközértéke a mögöttes alap működése során legalább 80%-os részarányt fog képviselni a mögöt- tes alap teljes eszközértékében. Az Alapkezelő a piaci helyzet mindenkori megítélésének megfelelően dönt a részvények és egyéb eszközök arányáról. Kedvező tőkepiaci helyzetben a részvények aránya megközelítheti a 100%-ot is. A mögöttes befektetési alapra vonatkozó további információk az xxxxxx.xxxxxxxxxx.xx oldalon találhatók. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére. Az eszközalapban a befektetési jegyek célzott aránya 90–95%, a likviditás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tartalmaz, melyek aránya célzottan 5–10%. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az esz- közalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre.