Betétbiztosítás A Számlavezető hely által kezelt valamennyi természetes személy Számlatulajdonos névre szóló betétje (a látra szóló számla pozitív egyenlege, illetve az elkülönítetten kezelt, lekötött betétként nyilvántartott pénzeszköz) a 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 212. §-a értelmében az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) által – a betétek számától és pénznemétől függetlenül – biztosított. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik. Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy a kártalanítás kezdő időpontját megelőzően a Bankkal szemben fennálló lejárt tartozása(i) erejéig a Bank él beszámítási jogával, így ezen banki követesék(ek) összege csökkenti az OBA kártalanítás összegét. A biztosítottak esetében az OBA a kártalanításra jogosult Számlatulajdonos részére a befagyott betét(ek)nek előszőr a tőke, majd a kamat összegét Számlatulajdonosonként és számlavezető hitelintézetenként összevontan, legfeljebb a Hpt. 214. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összegig – azaz legfeljebb százezer euróig – forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítási összeghatár forintösszege a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kerül meghatározni. Közös betétek esetén az OBA a Hpt. 214. §-ának (1) bekezdésében rögzített - azaz legfeljebb százezer euró - összeghatárt Számlatulajdonosonként (Számlatulajdonost, Társ- számlatulajdonost külön-külön) veszi figyelembe. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. A természetes személy által elhelyezett betét - elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által egyéni vállalkozó által elhelyezett betéttől külön betétnek minősül. A Számlatulajdonos elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek tekinteni az OBA, ezért a kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem vonja össze ezen betéteket az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó Számlatulajdonos betétje után az OBA a kártalanítási összeget a Hpt. 214. §-ának (1) bekezdésében rögzített - azaz legfeljebb százezer euró – összeghatár figyelembe vételével állapítja meg, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést alkalmazza a közös betétekre is. A Hpt. 214. § (1) bekezdésben meghatározott - azaz legfeljebb százezer euró – összeghatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy Számlatulajdonos részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétek esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a betét forrása:
a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása,
b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás,
c) biztosítási összeg vagy
d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés.
a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása esetében: 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata,
b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás esetén: 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás,
c) biztosítási összeg esetén: a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása,
d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés esetén: a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata.
Alulbiztosítás Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító épület(ek), melléképület(ek), szilárd falazatú medencék, tároló(k), valamint a háztartási ingóságok esetén nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.
Vagyoni biztosíték A fizetőképességi vizsgálat eredményének függvényében a Szolgáltató jogosult az Előfizetői szerződés megkötését, módosítását vagy a kedvezményes eszköz vásárlását, bérletét megfelelő vagyoni biztosíték megfizetéséhez kötni, amelyből közvetlenül kielégítheti az Előfizetővel szemben fennálló, bármely esedékessé vált követelését. A vagyoni biztosíték típusát a Szolgáltató határozza meg, amely lehet különösen óvadék, kezesség, bankgarancia vagyelőleg. A vagyoni biztosíték összegét a Szolgáltató az eset összes körülményeialapján, szabad mérlegelése szerint állapítja meg, ennek során figyelembe veheti különösen a fizetőképességi vizsgálat eredményét, az igényelt Előfizetői szolgáltatás és díjcsomag típusát, a Szolgáltató által értékesített eszközök értékét, a nyújtott kedvezmények értékét vagy az előfizetői jogviszony időtartama alatt az Előfizető korábbi szerződésszerű teljesítését (ígypl. határidőre történő díjfizetést). Ha a Szolgáltató a megkötött Xxxxxxxxxx szerződés alapján azért nem tudja az Hálózati végpontot létesíteni vagy a Szolgáltatás nyújtását azért nem tudja megkezdeni, mert a Szolgáltatás igénybevételét vagyoni biztosíték megfizetéséhez kötötte, és az Előfizető a vagyoni biztosíték összegét a Szolgáltató által (így különösen számlán vagy más bizonylaton) meghatározott határidőben nem teljesítette, a Szolgáltató teljesítése nem minősül késedelmes teljesítésnek, és a Szolgáltató jogosult az Előfizetői szerződést lényeges adatokban történt megtévesztésre hivatkozással 15 napos felmondási idővel felmondani. Amennyiben az Előfizető a biztosítékadási kötelezettségének eleget tesz, úgy a Szolgáltató a befizetett vagyoni biztosítékot az Egyedi előfizetői szerződésben, vagy Telekom számlára kötött szerződés esetén a Telekom számla szerződésben meghatározott módon átvezeti az Előfizető folyószámlájára. Azátkönyvelést követően kiállított számlákon szereplő szolgáltatási díjak és/vagy eszköz-vételárrészletek kiegyenlítésére folyamatosan beszámítja. A Szolgáltató a vagyoni biztosítékot a biztosítékadás céljának megfelelő időtartamra tartalékolja, amely – amennyiben a biztosítékadás készülékvásárlásra tekintettel történik - nem lehet több, mint a részletfizetéssel vásárolt készülék vételárának teljes kiegyenlítésére rendelkezésre álló időtartam vagy az utolsó vételár részlet fizetési határidejének lejárata. Amennyiben a vagyoni biztosíték célja az Előfizetői szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás fizetendő díjainak biztosítása, a biztosíték tartalékolásának tartama a biztosítékadással érintett Előfizetői szerződés fennállásának időtartamán nem nyúlhat túl. Amennyiben az Előfizetői szerződés megkötése mellett kedvezményes eszközvásárlás is történt, és a Szolgáltató az előfizetői jogviszonyból eredő tartozás miatt az arra irányadó szabályok szerint az Előfizetői szerződést rendkívüli felmondással felmondja, a Szolgáltató jogosult a vagyoni biztosíték összegét a kiegyenlítetlenül maradt tartozással összefüggő Szolgáltatói igény kielégítésére felhasználni.
BALESETBIZTOSÍTÁS Baleset, vagy súlyos baleset következményeként a Biztosított elhalálozik, vagy megrokkan, a Biztosító a Különös feltételekben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki a Kedvezményezett részére. A rokkantsági kártérítést a rokkantság százalékában fizeti ki a Biztosító (100 százalékos rokkantsági fok esetében a teljes biztosítási összeget, 70 százalékos rokkantsági fok esetén a biztosítási összeg 70 százalékát). A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor érvényben lévő biztosítási összegének az egészségkárosodás fokával megegyező százalékát fizeti ki a Kedvezményezett részére. A baleset folytán bekövetkezett megrokkanás, vagy állandó egészségkárosodás mértékét - tekintet nélkül a Biztosított foglalkozására - szervek, illetve végtagok elvesztése esetén az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:
Az ajánlati biztosíték Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához kötött: Nem
Biztosítás 6.1 Az Adós – választása szerint – biztosítottként akár írásbeli csatla- kozási nyilatkozattal, akár a Cofidis vagy regisztrált közvetítői alvállal- kozói által rögzített telefonbeszélgetés során tett szóbeli csatlakozási nyilatkozat megtétele útján kérheti az ACM VIE SA francia részvény- társaság (cégjegyzékszáma RCS Strasbourg 332377597) és az ACM IARD SA francia részvénytársaság (cégjegyzékszáma RCS Strasbourg 352406748, mindkettő székhelye: 0, xxx Xxxxxxxx-Xxxxxxxxx Xxxxxxx- sen 67906 STRASBOURG cedex 9 – kapcsolattartás címe: 00 xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx 00000 TASSIN CEDEX. Franciaország, a továbbiakban együttesen: Biztosító(k)) és a Cofidis között létrejött Csoportos Hitel- fedezeti Biztosítási Szerződés hatályának rá történő kiterjesztését, választva a különböző kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítási cso- magok között az Általános Biztosítási Feltételek szerint.
Biztosítási esemény (1) Szolgáltatás lemondása vonatkozásában biztosítási esemény: A Résztvevő az alábbiakban felsorolt, a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező és a kockázatviselés végéig fennálló körülmények valamelyike miatt a lefoglalt Szolgáltatást nem tudja igénybe venni, és emiatt a Vevő a Szolgáltatást ezen Résztvevő vonatkozásában lemondja, melynek következtében lemondási költség fizetési kötelezettsége keletkezik.
(a) a Résztvevő olyan előzmények nélkül, hirtelen fellépő betegsége, balesete, amely miatt indokoltan sürgősségi orvosi ellátásban részesült a Szolgáltatás lemondását megelőzően, vagy a Résztvevő halála a Szolgáltatás kezdetét megelőzően;
(b) a Résztvevő közeli hozzátartozójának vagy élettársának, vagy az adott Szolgáltatást egyazon szerződés keretében szintén Résztvevő házastársa, illetve élettársa közeli hozzátartozójának előzmények nélkül fellépő olyan betegsége vagy balesete, amely miatt az adott személy indokoltan sürgősségi orvosi ellátásban részesült a Szolgáltatás lemondását megelőzően, vagy valamelyikük halála a Szolgáltatás kezdetét megelőzően,
(c) a Résztvevő vagyontárgyában tűz, elemi kár, vagy harmadik személy bűncselekménye által okozott káresemény,
(d) a Résztvevő útlevelét és/vagy személyi igazolványát, jogosítványát vagy a tulajdonában lévő gépjármű forgalmi engedélyét a Szolgáltatás kezdetét megelőzően jogellenesen eltulajdonítják, és annak pótlása a Szolgáltatás kezdetéig - gyorsított eljárás keretében sem – lehetséges, feltéve, ha a fenti dokumentumok nélkül a Szolgáltatást nem tudja igénybe venni,
(e) a Résztvevő a munkaviszonya a Munkáltató részéről történt felmondás következtében önhibáján kívül megszűnik, feltéve, ha a munkaviszony az adott munkáltatónál határozatlan időtartamra és legalább heti 30 órás munkavégzésre jött létre, és a Szolgáltatás foglalásának időpontjában már legalább egy éven keresztül folyamatosan fennállt. A biztosítási esemény időpontja a munkáltató által történt felmondás időpontja, azonban a Biztosító a teljesítést legkorábban a munkáltató által az utolsó munkában töltött napon kiállított munkáltatói igazolás benyújtását követően vállalja,
(f) a Résztvevő terhessége, ha annak megállapítása a kockázatviselés kezdetét követően történt. Ha a terhesség ténye a kockázatviselés kezdetekor már ismert volt, akkor kizárólag a váratlanul bekövetkező olyan terhességi komplikációk minősülnek biztosítási eseménynek, melyek miatt – a szakorvos írásos véleménye alapján – az adott Szolgáltatás igénybe vétele orvosilag ellenjavallttá válik.
(g) a Résztvevővel – vagy kiskorú esetén annak szülőjével – szemben a másik házastárs által a kockázatviselés tartama alatt indított házassági per. A biztosítási esemény időpontja a házassági perrel kapcsolatos keresetnek a bíróság által az alperessel történő közlésének az időpontja.
(h) ha a Résztvevő a kockázatviselés időtartama alatt tett érettségi vizsgán megbukik, és a pótvizsga a Szolgáltatás tervezett tartama alatt vagy az azt követő egy hónapon belül lenne esedékes,
(i) ha bármely hatóság vagy bíróság a Résztvevőt a kockázatviselés időtartama alatt váratlanul tanúként írásban idézi, mely alapján személyes megjelenése az illetékes hatóság, vagy bíróság előtt a Szolgáltatás időtartama alatt lenne esedékes, és a hatóság, vagy bíróság a Szolgáltatást mulasztási okként nem fogadja el.
(2) A biztosítási esemény a lemondás napján következik be, de a Biztosító legkésőbb az utazásképtelenség okának ismertté válását követő első munkanapot tekinti a lemondás napjának, és legfeljebb a Vevőt ezen időpontban terhelő lemondási költség-fizetési kötelezettségének megfelelően szolgáltat.
(3) Ha a foglalás összesen legfeljebb öt személy részére történt, akkor a fent felsorolt körülmények valamelyikének egy Résztvevővel történő bekövetkezését valamennyi Résztvevő vonatkozásában lemondási oknak kell tekinteni.
(4) Szolgáltatás megszakítása vonatkozásában biztosítási esemény: A Résztvevő a már megkezdett Szolgáltatást a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező alábbi okok valamelyike miatt megszakítja és a tervezett időpontnál legalább egy nappal korábban – de legkésőbb a kockázatviselés utolsó napját megelőző napon – hazautazik állandó lakóhelyének területére:
(a) a Résztvevőnek vagy az adott Szolgáltatást egyazon szerződés keretében szintén Résztvevőnek minősülő közeli hozzátartozójának előzmények nélkül, hirtelen fellépő betegsége, balesete, amely miatt külföldön indokoltan sürgősségi orvosi ellátásban részesült az útmegszakítást megelőzően, és amely miatt a hazaszállítása az orvosi ellátás folytatása érdekében szükségessé válik,
(b) a Résztvevőnek vagy közeli hozzátartozójának, vagy házastársa, illetve élettársa közeli hozzátartozójának halála,
(c) a Résztvevő közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy az adott Szolgáltatást egyazon szerződés keretében szintén igénybe vevő házastársa, illetve élettársa közeli hozzátartozója életveszélyes állapotba kerül, és az orvosilag dokumentált,
(d) a Résztvevő vagyontárgyában tűz, elemi kár, vagy harmadik személy bűncselekménye által okozott káresemény.
Jótállási biztosíték XII.1. Amennyiben az egyedi szerződésben a felek akként rendelkeznek, úgy Vállalkozó a Megrendelő javára szóló jótállási bankgaranciát legkésőbb a szerződés Megrendelő által történő, szerződés szerinti munka műszaki átadás – átvételi eljárás megkezdéséig nyújtja át a Megrendelőnek.
XII.2. A jótállási bankgarancia megfelelő, ha - az a nettó vállalási ár 5 %–át elérő összegre szól, - korlátozás nélküli és visszavonhatatlan, - futamideje az egyedi szerződésben meghatározott.
XII.3. Fentieken túlmenően a bankgarancia levélnek tartalmaznia kell azt, hogy a bank kötelezi magát, hogy a Megrendelő első írásbeli felszólítására, a Vállalkozó vagy bármely más személy esetleges kifogásolását figyelmen kívül hagyva, a jogviszony vizsgálata nélkül, a bank saját kötelezettsége alapján a megjelölt összeget azonnal kifizeti a Megrendelőnek.
XII.4. A Vállalkozó köteles a garanciát – a jótállási késedelem esetén a Megrendelő külön felhívása nélkül a késedelem idejével, de minimum 90 (kilencven) banki nappal meghosszabbítani, külön költség felszámítása nélkül.
XII.5. A jótállási bankgarancia beváltásának feltétele, hogy - a Megrendelő írásban nyilatkozik a Bank felé arról, hogy a Vállalkozó a szerződés szerint hibásan teljesített, s ezzel egyidejűleg a Bank felé benyújt egy, a Vállalkozóhoz intézett értesítés másolatot arról, hogy a teljesítést a Megrendelő hibásnak ítéli, - az értesítést követő 15 (tizenöt) napon belül Megrendelő nyilatkozatot küld a Banknak arról, hogy a Vállalkozó a hiba megfelelő kijavítására nem tett intézkedést.
XII.6. Amennyiben az egyedi szerződés megkötését közbeszerzési eljárás lefolytatása előzte meg, úgy Vállalkozó a biztosítékadási kötelezettségének a Kbt. 126.§ (6) bekezdése szerint tehet eleget, figyelemmel a Kbt. 126.§ (7) bekezdésében foglaltakra is.
A biztosítási esemény A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szer- ződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.
Biztosíték Szolgáltató a jelen Melléklet tárgyát képező Szolgáltatás, vagy annak valamely kiegészítő szolgáltatásának nyújtását az ÁSZF Törzsszöveg 2.3.1 pontja alapján biztosíték megfizetéséhez kötheti.