Internalizációs zavarok mintaszakaszok

Internalizációs zavarok. Az internalizációs tünetek az érzelmi életben jelentkeznek, nehézséget elsősorban a fiatalnak és nem a környezetének jelentenek Gádoros szerint (Perczel, Kiss, Ajtay, 2005). Az internalizációs zavarok körébe tartoznak a hangulati élet zavarai. Ezen belül beszélhetünk depresszióról, dysthymiáról és bipoláris zavarokról. A depresszív szindróma számos tünetet foglal magába. A hangulatváltozás mellett vegetatív tünetek, szomatikus panaszok tapasztalhatók, csökken a pszichomotoros aktivitás, sőt a kognitív funkciókban is eltérés mutatkozik, ami megjelenhet az önbecsülés zavarában, nihilizmusban, kilátástalanságban, elégtelenségérzésben (Oláh, 2008). A gyermekkori depresszió magyarázatai között szerepel elsősorban a veszteség, a negatív életesemények, a gyermek életét gyökeresen megváltoztató változások, a visszautasítottság, a folyamatos bántalmazás (Comer, 2005). A serdülők szorongása specifikus és szociális fóbiákban, generalizált szorongásban és kényszerbetegségekben mutatkozik meg. A szeparációs szorongás a DSM-IV-ben önálló kategóriaként található, ami jelentősen eltér a felnőttkori rendellenességtől. A szorongás, a depresszió összefüggésben van a kötődési képességgel. A bizonytalan kötődési mintázat egyben a pszichopatológia – szorongásos zavarok, borderline személyiség zavar, disszociatív tünetek, szuicid gondolatok és cselekedetek, érzelmi distressz – fejlődésének kockázatát is magába foglalja. Az elárasztott típusba sorolhatók inkább internalizációs zavarokkal küzdenek, önbeszámolóik alapján depresszív tünetek jelennek meg náluk, amit elsősorban anyához való bizonytalan kötődésnél regisztráltak (Allen, Land, 1999). Gyermekpszichiátriai klinikákon és intézeti körülmények között élő gyermekek körében igen gyakori probléma a társas kapcsolatok zavara. Típusai közül az egyik életkorhoz kötött; az egyikbe a 10 éves kor alatti, másikba a 10 éves kor feletti gyermekeket sorolják. A másik típusbeli besorolás az agresszív viselkedés jelenlétéhez kapcsolódik. Fiúknál az agresszió gyakrabban fordul elő, fizikai és verbális formában egyaránt, melyek közül meg kell említeni az ütést, a lökdösést, a rúgást és a fenyegetést. Lányoknál a kapcsolati agresszió a gyakori forma, vagyis barátaikat, más baráti társaságokat kibeszélnek, sértegetnek. A kapcsolati zavarokhoz nagyon gyakran más problémák is társulnak, többek között az ADHD vagy a tanulási zavar (Kimonis, Frick, 2006). A társas kapcsolatok zavara megnyilvánul a kötődésben is. A kötődési zavar egyik formája a rea...
Internalizációs zavarok. Larzelere és munkatársai (2001) kutatása alapján az állami gondozott serdülők internalizációs zavarainak átlagos T értéke 69,4 (Xxxxxxxxx, Dinges, Xxxxxxx, Xxxxxxxx, Xxxxxx, Xxxxxxx, 2001). Xxxxxx és munkatársai (2008) eredményeit már az előző részben bemutattuk. Továbbá érdemes kiemelni, hogy német állami gondozott gyermekek esetében negyedik helyen áll a depresszió és a disztímia problémaköre (Xxxxxx, Goldbeck, Xxxxxxx, Xxxxxx, 2008). Xxxxx és munkatársai (2001) vizsgálatából kiderül, hogy a depresszív tünetek a harmadik, míg a bipoláris zavarok az ötödik leggyakrabban megjelenő pszichés zavarok állami gondozott serdülőknél (Xxxxx, Xxxxx, Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxx, Xxxxxx, 2001).

Related to Internalizációs zavarok

  • Kockázatviselés kezdete Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító vállalja a biztosítási események bekövetkezésére a kockázatot.

  • A biztosító kockázatviselésének kezdete A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

  • A biztosító kockázatviselése A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.

  • A Biztosító kockázatviselésének megszűnése A Biztosító kockázatviselése megszűnik – és nem nyújt a továbbiakban szolgáltatást - az alábbi esetekben: 3.2.1. Egy adott Biztosított illetve Társbiztosított tekintetében: a) a Biztosított vagy Társbiztosított halálával; b) annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a Biztosított, illetve a Társbiztosított a rá irányadó biztosítási csomag szerinti felső korhatárt – Egyéni és Családi csomag esetén 80 év, Extra csomag esetén 70 év - betöltötte. Családi csomag esetén, amennyiben a Biztosított a 80. életévét eléri, rá vonatkozóan megszűnik a Biztosító szolgáltatása, de a Családi Társbiztosítottakra – változatlan díjfizetés mellett – érvényben marad, amíg életben vannak, vagy amíg a 80. életévüket be nem töltik és a rájuk vonatkozó biztosítási díj megfizetésre került. 3.2.2. Egy adott Egyéni Társbiztosított tekintetében (a 3.2.1. pontban foglaltakon túlmenően): a) az Egyéni Társbiztosítottra eső biztosítási díj áthárításához történő hozzájárulás (lásd 11.6. pont) Biztosított általi visszavonása esetén a visszavonó nyilatkozatnak a Szerződőhöz történő beérkezését követő hónap első napján 0.00 órakor; b) az Egyéni Társbiztosítottnak a Biztosítottal azonos lakcímre történő állandó lakcímbejelentése megszűnése esetén, a megszűnés napján 24 órakor. 3.2.3. A Biztosított és valamennyi Társbiztosított tekintetében: a) a Biztosított halálával, az elhalálozás napjával; b) a Biztosított Szolgáltatási Szerződésének megszűnése esetén annak a hónapnak az utolsó napján 24 órakor, amely hónapban a Szolgáltatási Szerződés megszűnt, c) távértékesítés esetén a biztosítotti jogviszony azonnali hatályú felmondásával a 3.2.4. pont szerinti időpontban, d) a biztosítotti jogviszony Biztosított általi felmondásával a 3.2.5. pont szerinti időpontban, e) amennyiben a Biztosított a rá vonatkozó biztosítási díjat nem fizeti meg a Szerződő részére a 3.4. pont szerinti időpontban. 3.2.4. Amennyiben a Biztosított távértékesítés útján – telefonon, vagy internetes felületen keresztül - csatlakozik a csoportos biztosítási szerződéshez, úgy a csatlakozását követő 14. napig postára adott (postacím: 7602 Pécs, Pf.: 197..) vagy telefaxon (faxszám: 06 72/ 501 208 ), elküldött, a Szerződőhöz intézett nyilatkozatával indokolás nélkül visszavonhatja a csatlakozási nyilatkozatát, mely esetben a Biztosító kockázatviselése a visszavonó nyilatkozat hatályosulásával megszűnik. 3.2.5. Családi és Egyéni csomag esetén a Biztosított jogosult a csomag szerinti biztosítotti jogviszonyát a Szerződőhöz intézett - a Szerződő ügyfélszolgálatán személyesen átadott vagy a Szerződő ügyfélszolgálati elérhetőségeire postai úton vagy faxon eljuttatott – írásbeli nyilatkozattal bármikor megszüntetni (továbbiakban: felmondó nyilatkozat). A biztosítotti jogviszony felmondása esetén a csomag szerinti biztosítotti jogviszony megszűnik a felmondást követő hónap utolsó napján 24 órakor. Extra csomag esetén a csomag szerinti biztosítási jogviszony a 3.1. szerinti, adott Biztosítottra/Társbiztosítottra vonatkozó biztosítási évfordulóra mondható csak fel. A felmondásra egyebekben az előző bekezdésben írtakat kell alkalmazni. 3.2.6. Valamennyi Biztosított vonatkozásában megszűnik a Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak által megfizetett biztosítási díjjal fedezett időtartam utolsó napjának 24. órakor, ha a Szerződővel kötött csoportos szerződés megszűnik, de legkésőbb azon a napon, amikor a csoportos biztosítás átruházásra kerül. 3.2.7. A Biztosító kockázatviselésének megszűnése nem érinti a megszűnés előtt igényelt szolgáltatások, folyamatban lévő vagy függő szervezését, finanszírozását.

  • A kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete: • az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy • ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza. 3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perc – kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha a kockázatviselésnek a szerződésben meghatározott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.

  • Titoktartási kötelezettség 10.1. Vállalkozó köteles a Megrendelővel kötött Szerződése teljesítése során tudomására jutott mindennemű adatot időbeli korlátozás nélkül megőrizni. 10.2. Megállapodást kötő Xxxxx rögzítik, hogy Vállalkozó titoktartási kötelezettségvállalása kiterjed minden alkalmazottjára és alvállalkozójára (amelyekkel / akikkel jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben jogviszonyt létesített, illetve kapcsolatba került). Felek megállapodnak, hogy a Megrendelőtől és/vagy az általa meghatalmazott személytől kapott információkat Vállalkozó csak a jelen Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használhatja fel. 10.3. Jelen Szerződésben foglaltakra vonatkozóan Vállalkozó titoktartásra kötelezett. Megrendelő írásba foglalt egyetértése nélkül nem adhat át harmadik személy részére olyan dokumentumot, adatot vagy más információt, amelyet közvetlenül, vagy közvetve kapott a Megrendelőtől a jelen Szerződéssel kapcsolatosan, akár annak megkötését megelőzően, akár a Szerződés időtartama alatt vagy megszűnése után, hacsak a jelen Szerződésben nincs máshogy meghatározva. 10.4. A Szerződő fél fent meghatározott kötelezettsége nem terjed ki azon információkra: • mely közismertté válik anélkül, hogy valamely Fél a titoktartási kötelezettségét megsértené, • amelyről bizonyítható, hogy a Szerződő Fél ismerte a titoktartási körbe vonásakor és korábban közvetlenül vagy közvetve nem a másik Féltől jutott tudomására; vagy • amely egyébként jog szerint válik elérhetővé a Szerződő Fél számára egy harmadik féltől, aki nem kötelezett titoktartásra. 10.5. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik továbbá arra az esetre és azon információkra, melyek kiadására jogszabály vagy kötelező hatósági döntés kötelezi valamely Felet. 10.6. A Megállapodás jelen pont szerinti követelményei érvényben maradnak a Megállapodás teljesülésekor, vagy ha az bármely okból megszűnik. 10.7. A jelen pont szerinti követelmények semmiképpen sem gátolhatják a Feleket a jelen Szerződésből eredő jogaik bíróság előtt történő érvényesítésében.

  • Jótállás, szavatosság 11.1 E-Töltő(k) 11.1.1 Az E-töltőkre E.ON a Szerződésben foglalt jótállást vállal. E.ON tájékoztatja a Megrendelőt, hogy a jótállás érvényesíthetőségének feltétele lehet, hogy a gyártóval szerződött szervízpartner/ek végezzék az E-Töltő szakszerű beüzemelését, karbantartását, valamint üzemeltetését. A jótállás megszűnését eredményezheti a szakszerűtlen beavatkozás. Erről részletesen a gyártói tájékoztató tartalmazhat információkat. E.ON az E-Töltő gyártójával szembeni jótállás érvényesítésében közvetítői szerepet vállal, azonban a jótállási körbe nem eső hibák esetén a felmerülő költségeket Megrendelő köteles megfizetni. 11.1.2 A jótállás hatályát veszti, ha a Megrendelő az E-töltőt az E.ON engedélye nélkül megbontotta, vagy a Megrendelőtől elvárható gondosságot és hibamegelőző lépéseket nem teljesítette, valamint, ha az E.ON vagy harmadik személy bizonyítja, hogy a hiba rendellenes használat, átalakítás, szakszerűtlen kezelés, helytelen tárolás, elemi kár, vis maior, élőlények által vagy más eszköz, berendezés meghibásodása által okozott kár vagy harmadik személy tevékenységével vagy mulasztásával összefüggésben, egyéb, vásárlás után keletkezett okból következett be. 11.1.3 Az E.ON viseli a Megrendelő E-Töltő vonatkozásában jótállási igénye érvényesítésével kapcsolatban felmerült minden igazolt költségét (távoli diagnosztika, leszerelés, gyártóhoz való eljuttatás szállítási költsége, diagnosztika és javítás, töltő Megrendelőhöz szállítási költsége, töltő visszaszerelése), ha érvényes volt a jótállás, és jogszerű volt a jótállási igény. Amennyiben a jótállási igény nem volt jogszerű, E.ON jogosult a Megrendelő igénye kapcsán felmerült költségeit Megrendelő részére kiszámlázni, Megrendelő pedig köteles azt megfizetni E.ON részére. Ez a kitétel az utólag megállapított esetekre is vonatkozik. 11.1.4 A jótállási körbe eső kijavított vagy kicserélt alkatrészre a jótállási időszak újból kezdődik. 11.1.5 Megrendelő jótállási igényét hivatalosan az xxxxxxxxxx@xxx.xx postafiókra küldött írásbeli értesítéssel jelezheti E.ON felé. 11.2 E-Töltő(k)höz kapcsolódó szolgáltatások 11.2.1 E.ON Vállalkozási tevékenységekre a teljesítést követő 1 év szavatosságot vállal. 11.2.2 Megrendelő szavatossági vagy jótállási igényét hivatalosan az xxxxxxxxxx@xxx.xx postafiókra küldött írásbeli értesítéssel jelezheti E.ON felé. 11.3 Jótállási körbe tartozó munkák felmerülése esetén Megrendelő írásban értesíti E.ON-t, aki köteles haladéktalanul, de legkésőbb Megrendelő írásbeli jelzését követő 30 naptári napon belül a helyszíni szemlét digitálisan vagy személyesen elvégezni, majd azt követő 30 napon belül - amennyiben Vállalkozó a hibát garanciális hibának minősíti - saját költségén elvégezni.

  • Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem terjed ki a biztosítás

  • Szavatosság és jótállás A szavatosság a hosszabb törvényes vagy szerződéses határidőket nem érintve hat hónapig tart. Az időtartam a termék átadásának, leszállításának vagy a szolgáltatásnyújtásnak az időpontjától számítva kezdődik. A Vevő köteles a hiányosságokat haladéktalanul, de legkésőbb a termék leszállításától, illetve a szolgáltatásnyújtástól számított 14 napon belül írásban, a hiányosság megjelölésével, valamint a bizonylatok, minták, csomagolási jegyzékek, számlaszám és számlázási adatok csatolásával bejelenteni. Rejtett hibák esetén legkésőbb a termék szállítását követő 12. hónapon belül lehet írásban panaszt tenni, ellenkező esetben ez egy kizáró ok. A Vevő átvételi fenntartásai hatálytalanok. Jogos kifogások esetén a terméket az összes további követelés kizárásával kicseréljük vagy kijavítjuk. Ha hiba merül fel, haladéktalanul megbecsüljük az elhárítási költségeket, és ismertetjük az elhárítás időtartamát. A Vevő csak a megbecsült elhárítási költségekhez szükséges összeg visszatartására jogosult addig, amíg megszűntetjük a hibát. A fennmaradó összeg esedékességét a meglévő hiba nem akadályozza. A Vevő nem élhet velünk vagy a helyünkben eljáró személyekkel szemben kártérítési igénnyel, a hibás teljesítésből keletkező károk vagy a szerződéses mellékkötelezettségek megsértése miatt kárigénnyel könnyű mulasztás esetén; a kárigények összege a hibás termék/teljesítés mindenkori számlaértékének összegében maximalizált. Jelen szerződés bárminemű teljesítménye harmadik fél javára egységesen nem érvényesíthető. Ha a Vevő termékfelelőség jogcímén visszkeresettel szándékozik élni ellenünk, akkor ezen igényeit – az igényt alátámasztó tényállás pontos részletezésével – a felismeréstől számított három héten belül, bírósági eljárás esetén haladéktalanul írásban (ajánlott küldeményként) köteles ismertetni velünk. Amennyiben elmulasztja ezt, akkor elveszti visszkereseti jogát. A jótállás és/vagy garancia nem vonatkozik a szakszerűtlen kezelés és beavatkozások miatt előforduló hibákra, a szervizelési és kezelési utasítások be nem tartása miatt keletkező károkra, valamint a nem engedélyezett anyagok (idegen beavatkozások) használatára. Hardver- és szoftverrendszerek szállítása esetén a Vevő köteles a próbaüzem során fellépő hibákat haladéktalanul, de legkésőbb a beüzemelés napján írásban bejelenteni. A próbaüzem nélküli szállítások esetén a hiányosságokat haladéktalanul írásban kell bejelenteni. Rendszereknél csak az írásbeli megállapodás szerinti tulajdonságokért (paraméterekért, a próba alatt mutatott mértékben) vállalunk garanciát. Ha nem kerül sor próbára, akkor a terméknek a gyártó által megadott átlagos tulajdonságai képezik a szerződés részét. A szállított rendszereket a szállítás után próbaképpen üzemeltetik. A Vevő megerősíti a rendszer hibátlanságát az átvételi jegyzőkönyvben vagy azáltal, hogy a rendszert üzembe helyezi. A hard- és szoftvereszközök használatából vagy feldolgozásából eredő károkért nem szavatolunk. A jótállásunk szintén nem vonatkozik a szakszerűtlen kezelésre, az idegen/szakszerűtlen beavatkozásokra, a rendszer alkalmasságára a Vevő által tervezett felhasználásra, a szoftver módosítására, vagy ha a Vevő a szoftvert nem érvényes vagy módosított verzióval, vagy nem az általunk szállított adatokkal, programokkal vagy hardverrel együtt használja.

  • Jótállási igény kezelésével kapcsolatos szabályok A kijavítás kezelésekor az Eladónak törekedni kell arra, hogy a kijavítást 15 napon belül elvégezze. A kijavításra nyitva álló határidő a fogyasztási cikk átvételekor indul. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó a Vásárlót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során az Eladó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vásárló eltérő rendelkezése hiányában az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, az Eladó köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a vásárló részére visszatéríteni. A Vásárló az ÁSZF elfogadásával hozzájárul, hogy számára a tájékoztatást elektronikus úton vagy a Vásárló általi átvétel igazolására alkalmas más módon is megvalósulhasson. ha a Vásárló ehhez hozzájárult, számára a kijavítás teljesíthető későbbi határidőben, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül ki kell cserélni, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, de a fogyasztási cikk cseréjére sincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell számára a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül visszatéríteni. az Eladó felé kijavítási igényel fordulni, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a vételár arányos leszállítását kérni az Eladótól, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztási cikket az Eladó költségére kijavítani vagy mással kijavíttatani, vagy amennyiben a Vásárló ezen jogaival (kijavítás, árleszállítás és mással kijavíttatás az Eladó költségére) nem él, vagy ezekkel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára 8. napon belül a fogyasztási cikket ki kell cserélni, ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell nyolc napon belül visszatéríteni számára. A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.