Internalizációs zavarok. Az internalizációs tünetek az érzelmi életben jelentkeznek, nehézséget elsősorban a fiatalnak és nem a környezetének jelentenek Gádoros szerint (Perczel, Kiss, Ajtay, 2005). Az internalizációs zavarok körébe tartoznak a hangulati élet zavarai. Ezen belül beszélhetünk depresszióról, dysthymiáról és bipoláris zavarokról. A depresszív szindróma számos tünetet foglal magába. A hangulatváltozás mellett vegetatív tünetek, szomatikus panaszok tapasztalhatók, csökken a pszichomotoros aktivitás, sőt a kognitív funkciókban is eltérés mutatkozik, ami megjelenhet az önbecsülés zavarában, nihilizmusban, kilátástalanságban, elégtelenségérzésben (Oláh, 2008). A gyermekkori depresszió magyarázatai között szerepel elsősorban a veszteség, a negatív életesemények, a gyermek életét gyökeresen megváltoztató változások, a visszautasítottság, a folyamatos bántalmazás (Comer, 2005). A serdülők szorongása specifikus és szociális fóbiákban, generalizált szorongásban és kényszerbetegségekben mutatkozik meg. A szeparációs szorongás a DSM-IV-ben önálló kategóriaként található, ami jelentősen eltér a felnőttkori rendellenességtől. A szorongás, a depresszió összefüggésben van a kötődési képességgel. A bizonytalan kötődési mintázat egyben a pszichopatológia – szorongásos zavarok, borderline személyiség zavar, disszociatív tünetek, szuicid gondolatok és cselekedetek, érzelmi distressz – fejlődésének kockázatát is magába foglalja. Az elárasztott típusba sorolhatók inkább internalizációs zavarokkal küzdenek, önbeszámolóik alapján depresszív tünetek jelennek meg náluk, amit elsősorban anyához való bizonytalan kötődésnél regisztráltak (Allen, Land, 1999). Gyermekpszichiátriai klinikákon és intézeti körülmények között élő gyermekek körében igen gyakori probléma a társas kapcsolatok zavara. Típusai közül az egyik életkorhoz kötött; az egyikbe a 10 éves kor alatti, másikba a 10 éves kor feletti gyermekeket sorolják. A másik típusbeli besorolás az agresszív viselkedés jelenlétéhez kapcsolódik. Fiúknál az agresszió gyakrabban fordul elő, fizikai és verbális formában egyaránt, melyek közül meg kell említeni az ütést, a lökdösést, a rúgást és a fenyegetést. Lányoknál a kapcsolati agresszió a gyakori forma, vagyis barátaikat, más baráti társaságokat kibeszélnek, sértegetnek. A kapcsolati zavarokhoz nagyon gyakran más problémák is társulnak, többek között az ADHD vagy a tanulási zavar (Kimonis, Frick, 2006). A társas kapcsolatok zavara megnyilvánul a kötődésben is. A kötődési zavar egyik formája a rea...
Internalizációs zavarok. Larzelere és munkatársai (2001) kutatása alapján az állami gondozott serdülők internalizációs zavarainak átlagos T értéke 69,4 (Xxxxxxxxx, Dinges, Xxxxxxx, Xxxxxxxx, Xxxxxx, Xxxxxxx, 2001). Xxxxxx és munkatársai (2008) eredményeit már az előző részben bemutattuk. Továbbá érdemes kiemelni, hogy német állami gondozott gyermekek esetében negyedik helyen áll a depresszió és a disztímia problémaköre (Xxxxxx, Goldbeck, Xxxxxxx, Xxxxxx, 2008). Xxxxx és munkatársai (2001) vizsgálatából kiderül, hogy a depresszív tünetek a harmadik, míg a bipoláris zavarok az ötödik leggyakrabban megjelenő pszichés zavarok állami gondozott serdülőknél (Xxxxx, Xxxxx, Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxx, Xxxxxx, 2001).