International Transport Forum mintaszakaszok

International Transport Forum. A Valeo az International Transport Forum (ITF) tudományos tanácsának is tagja. Az ITF az OECD szervezetéhez tartozó kormányközi intézmény, amelynek tagjait az OECD tagállamainak, valamint több Közép- és Kelet-Európai és az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) régióba tartozó állam közlekedési miniszterei alkotják. Célja azoknak a munkaterületeknek és prioritásoknak a meghatározása, melyekre az érintett országokban található vállalatoknak összpontosítaniuk kell az erőfeszítéseiket és a szinergiáikat. A Valeo különösképpen aktívnak mutatkozott a közúti szállítás szénmentesítését és a környezetet megóvó programok tagállamok általi bevezetését illetően. A Valeo különböző ipari és (légi, vasúti és tengeri) szállítási szereplők mellett a tanácsadó testület tagja. Szükség esetén a Valeo kész felelősséget vállalni ezen hatóságok irányításában.

Related to International Transport Forum

  • A termékek lényeges tulajdonságaira vonatkozó tájékoztatás A honlapon a megvásárolható termékek lényeges tulajdonságairól az egyes termékeknél szereplő leírásokban adunk tájékoztatást.

  • Hová fordulhat panaszával? Amennyiben Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit a biztosítónál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendeletet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbejelentést tenni. A Nemzeti Adatvédelmi es Információszabadság Hatóság elérhetôségei: Székhely: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c. Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5 Telefon: 00 0 000 0000 Telefax: 06 1 391 1410 E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxxx.xx Személyes adatainak a védelméhez fûzôdô jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni. A pert Ön – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék elôtt is megindíthatja.

  • Adatvédelemre és adatbiztonságra vonatkozó jogszabályok Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény - Az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet - Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 6/2011. (X. 6.) NMHH rendelet

  • Az Előfizető hozzájárulása és módosításának joga 4.1. A Szolgáltató az Előfizető adatkezeléshez való előzetes hozzájárulását köteles megszerezni minden olyan esetben, amikor az adatkezelést jogszabály számára kötelezően nem írja elő. 4.2. Az Előfizető adatkezelési hozzájárulását a Szolgáltató a következők szerint szerezheti meg: a) az egyéni előfizetői szerződés keretében nyilvántartott hozzájáruló adatkezelési nyilatkozattal, b) egyes ajánlat vagy akció esetén az Előfizető által szolgáltatott adatlapon tett nyilatkozattal 4.3. Az Előfizető a hozzájárulásával történő adatkezelésről szóló nyilatkozatát a Szolgáltató ügyfélszolgálatán tett vagy postai úton megküldött írásbeli nyilatkozatával bármikor szabadon megváltoztathatja. 4.4. Az Előfizető adatkezelési nyilatkozatai közül a legutóbbi keltezésű az érvényes.

  • Villámcsapás másodlagos hatása Villámcsapás másodlagos hatása miatt az elektromos berendezésekben, felszerelésekben és készülékekben a túlfeszültség által okozott károk, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

  • Általános tudnivalók 1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos. A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges. A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadékot vagy re- habilitációs ellátást folyósítanak, illetve aki ezekre irányuló kérelmet nyújtott be. A szolgáltatásra - ellenkező kikötés hiányában – a kiegé- szítő biztosítás biztosítottja jogosult. 2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető. Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Ha a biztosított életkora az alapbiztosítás lejáratakor magasabb 65 évnél, a kiegészítő biztosítás a biztosított 65. születés- napját követő biztosítási évfordulót megelőző nap vé- gével megszűnik. Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni. A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával. A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető. A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható. 3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkö- tésre, az a kockázatviselés kezdete szempontjából önálló megítélés alá esik. A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani. 4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése) megszűnik – a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén; – a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén; – a kiegészítő biztosítás lejáratakor; – az alapbiztosítás megszűnése, – az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben; – az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is) – a biztosított 65. születésnapját követő biztosítási évfor- dulót megelőző nap végével; – ha a jelen kiegészítő biztosításra teljesített szolgáltatások összesített százalékos értéke eléri a 100%-ot. 5. A jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási évfordulóval fel- mondható. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.

  • A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 10 IV.1. A biztosítási szerződés alanyai 10 IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte 11 IV.3. A szerződés hatályba lépése 11 IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 11 IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése 11 IV.6. Tartamhosszabbítás 12 IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 12

  • Az adathordozhatósághoz való jog Az Érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik Szolgáltatónak továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az Szolgáltató, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha:

  • A telefonszolgáltatásra vonatkozó speciális rendelkezések (1) Az előfizetői jogviszony megszűnése esetén a Szolgáltató az Előfizető kérésére köteles igazolást kiállítani, melyben feltünteti a Szolgáltató megnevezését, székhelyét, az Előfizető nevét, a helyhez kötött telefonállomás kapcsolási számát, a felszerelés helyét, valamint a befizetett díj, vagy díjelőleg összegét és a befizetés dátumát, illetve – ha történt ilyen – a Szolgáltató által visszafizetett összeg nagyságát és a visszafizetés dátumát (2) Ha a Szolgáltató az előfizetői szolgáltatást más szolgáltatóval az előfizetői hurok átengedésére kötött szerződés alapján nyújtja, köteles az Előfizetőt az előfizetői hurok átengedésére irányuló szerződés felmondásáról az (1) bekezdésben írott módon haladéktalanul értesíteni.

  • A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog (1) Az érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság érintettre vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben. (2) Az érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről. (3) A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.