IPAR. 173. cikk
IPAR. Forrás: Eurostat SBS 3% 2% 1% 0% A szóban forgó ágazatok foglalkoztatásban való eltérő súlya részben eltérő gazdasági súlyukat tükrözi, de persze nem teljes egészében, hiszen az ágazatok munkaintenzitása is különbözik. A műanyagipar fontos ágazat, de a foglalkoztatásban való magas részesedéséhez munkaintenzív volta – amit az egy főre jutó hozzáadott érték alacsony szintje is tükröz – is hozzájárul. Arról, hogy az egyes ágazatok milyen képzettségű munkaerőt igényelnek, az Eurostat nem közöl adatokat – valójában még a fizikai és szellemi dolgozók megoszlásáról sem. Ugyanakkor rendelkezünk magyar adatokkal a fizikai és szellemi alkalmazottak megoszlásáról, és ezek alapján van kapcsolat az egy főre jutó hozzáadott értékkel. A fizikai dolgozók aránya magyar adatok alapján magas a papíriparban, a gumiiparban és a műanyagiparban, míg viszonylag alacsony az egy főre jutó hozzáadott érték (Magyarországon és az EU egészében is), míg ennek nagyjából a fordítottja igaz a magasabb fajlagos hozzáadott értéket produkáló ágak (gázellátás, olajfeldolgozás, gyógyszeripar és – az EU egészét tekintve kisebb mértékben – vegyipar) esetében. A fizikai és szellemi dolgozók megoszlása nem éppen árnyalt mércéje az ágazat átlagos szaktudás-igényességének, de orientációképpen megteszi. A fentiek azt sugallják, hogy míg a munkaerőlétszám tekintetében a műanyagipar és a szűk vegyipar támasztja a legnagyobb munkaerőpiaci keresletet a vizsgált területek körében, addig speciális tudások tekintetében a gáz-, olaj-, gyógyszer és (bizonyos fokig) a szűk vegyipar munkaerőigényének a kielégítése jelenthet kihívást. 1.9. ábra 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Forrás: Eurostat SBS Bár a jövőt illetően a demográfiai kihívások miatt előfordulhat, hogy a vegyipari jellegű ágak a rendelkezésre álló munkaerő mennyiségét tekintve is fokozódó nehézségekkel szembesülnek majd, mégis a megfigyelők főként a magasan képzett, illetve speciális tudásokkal rendelkező „tehetségek” egyre nagyobb szűkösségét emlegetik kockázatként. Ez különös hangsúlyt kapott az elmúlt évek generációváltása („the great personnel change”) miatt, amikor az idősebb generációba tartozók nagy tömegei mentek nyugdíjba, és őket kell fiatalokkal pótolni. Ebből számos nehézség adódik, így például az újonnan jövők betanítása gyakran több időt vesz igénybe, mint régebben.8 Ez utóbbi annak is betudható, hogy olyan egyre lényegesebb készségek esetében, mint a viselkedésbeli készségek (teammunka, kreativitás) vagy az adatelemzési készségek...
IPAR. A tavalyi második negyedévi száguldás után a harmadik negyedévben az ipari termelés év/éves üteme 2,5%-ra, az utolsó negyedévben pedig 1,5%-ra lassult. Ez távolról sem fogható pusztán a magasabb bázisra. Valójában a szezonálisan kiigazított adatok azt mutatják, hogy a 2020 tavaszi akut válság utáni gyors kilábalás gyakorlatilag már ugyanazon év őszére végbement – ezt követően az ipari termelés volumene már nem tudott tartósan magasabb szintre emelkedni, egészen 2021 novemberéig. Ezen belül az exportértékesítés a 2020 októberi csúcs után inkább enyhén ereszkedő trendet produkált egy éven keresztül, míg a belföldi értékesítés trendszerű emelkedése 2021 júniusát követően váltott hozzávetőleges stagnálásba. Az ok elsősorban a súlyos chiphiány, amihez egyéb hiányok (pl. acélhiány), illetőleg a nyersanyagárak és -költségek megugrása is párosult. Összességében a megelőző évi alacsony bázis miatt a tavalyi éves ipari növekedés még így is számottevő, 9,6% volt. Ehhez az is hozzájárult, hogy az év legvégén – november- decemberben – az exportnövekedés erőre kapott, decemberre új rekordszintet ért el. Ekkor egyes híradások arról szóltak, hogy habár a chiphiány továbbra is gondot okoz, a nyomás kissé enyhült a korábbiakhoz képest. Megjegyzendő, hogy a tavalyi évben a növekedést a belföldi értékesítés hajtotta, 11,4%-kal, miközben az exportértékesítés csak 8.9%-kal bővült.
IPAR. Az elmúlt év lassuló tendenciája az idei első negyedévben átmenetileg megfordult: az első negyedévben az ipari termelés 5,5%-kal bővült, és e növekedésből a belföldi és – bár kisebb mértékben – az exportértékesítés egyaránt kivette a részét. A második negyedévben a növekedési ütem 4,6%-ra mérséklődött, ráadásul erősen féloldalassá vált: a belföldi értékesítés 10% fölé gyorsulása mellett az exportértékesítés csupán 3,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan kiigazított adatok azt mutatják, hogy a belföldi értékesítés márciustól új lendületet vett, miközben az exportértékesítés először gödörbe került, majd onnan próbált kiemelkedni. Júliusban egyrészt a növekedési ütem tovább mérséklődött, 4%-ra, másrészt viszont fordult a kocka: a belföldi kereslet jelentősen lefékeződött, miközben az exportértékesítés év/éves növekedése némileg gyorsult. A szezonálisan kiigazított júliusi adat is emelkedő exportról és irányát vesztett belföldi értékesítésről tanúskodik. A képet tovább árnyalja, hogy az iparon belül a feldolgozóipar szezonálisan kiigazított exportértékesítési adatai enyhe növekvő tendenciát mutatnak már tavaly ősz óta, amelybe azonban áprilistól kezdve belezavart a villamosenergia-export alacsonyabb szintje. Mindenesetre a jelek szerint a belföldi értékesítést szemlátomást még a második negyedévben is magasan tartották a kormányzati keresletösztönző intézkedések, az exportértékesítés kibontakozását gátolták a kínálatoldali problémák, amelyek közül a jövőben az energiaárak, sőt esetlegesen az energiahiány egyre súlyosabb gondokat okoznak. Összességében az első hét hónap átlagában az ipari növekedés 4,9%-kal nőtt, miközben a belföldi értékesítés 8,4%-os, az exportértékesítés 4,1%-os növekedést produkált. 150 140 130 120
IPAR. 129. A 157. cikk a következőképpen módosul:
IPAR. 129. A 157. cikk a következőképpen módosul: „irányulnak, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját” szöveg lép.