KISS – XXXXXX i. m. 15. o. mintaszakaszok

KISS – XXXXXX i. m. 15. o.. 12 XXXXXXXXX Xxxxxx – XXXXXX Xxxxx: VI. cím Az érvénytelenség, in: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, III. kötet (szerk.: Xxxxxxxxx Xxxxxx), Opten Informatikai Kft., Budapest, 2014, 209-292. o., 210. o. A BH 2017. 60. számon közzétett eset alapján a nem létező szerződést meg kell különböztetni az érvénytelen szerződéstől. Ennek alapja az, hogy míg a nem létező ügylet egyáltalán nem válthat ki semmilyen joghatást, addig a létező, de érvénytelen ügyletnek lehet joghatása. A nem létező szerződésre alapítottan kontraktuális igények érvényesítésének nincs helye, míg a szerződés érvénytelensége esetén kontraktuális joghatásként érvényesülnek a jogkövetkezmények. Ha a felek között disszenzus van. Ettől még azonban a két dogmatikai kategória nem válik azonossá. A Kúria meglátásom szerint rendkívül szabatosan foglalta össze e jogintézmények kvintesszenciáját. Érdekességként szolgálhat az, miszerint erre a fejtegetésre nem egy „klasszikus” anyagi jogi jellegű jogvita során került sor, amennyiben azt tekintjük, hogy a közzétett eset középpontjában az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban régi Pp.) 36. §-a (2) bekezdésében foglalt illetékességi ok megállapíthatósága állt fenn. Miután a felek nem vitatták a jogviszony létrejöttét, hanem „csak” annak érvényessége volt kérdéses, minden további nélkül alkalmazhatónak gondolta a Kúria azt az illetékességi okot, miszerint a gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága előtt is meg lehet indítani. Ez a szabály a hatályos polgári perrendtartásunkban némileg átalakulva ugyan, de megmaradt: a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.) 28. § (1) bekezdésének c) pontja alapján kizárólagos illetékesség hiányában a felperes választása szerint az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett a szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert az ügyletkötés vagy a szolgáltatás teljesítésének helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.