A Szerződés érvénytelensége mintaszakaszok

A Szerződés érvénytelensége. Amennyiben jelen Szerződés kizárólag a Felhasználónak felróható okból válik érvénytelenné (pl.: Közbeszerzések Tanácsa, Közbeszerzési Döntőbíróság határozata alapján), a Felhasználó kötbért fizet a Kereskedőnek. A kötbér összege egyenlő Felhasználási helyenként, az utolsó kiállított versenypiaci elszámoló számlát követő naptól vagy – elszámoló számla hiányában – a versenypiaci vételezés kezdetétől a Fordulónapig hátralévő idősszakra számított fogyasztás 75%-a, szorozva a szerződés szerinti egységárral. A számított fogyasztáson profilos elszámolású mérőpont esetében a MÉF-ből ezen időszakra vetített arányos fogyasztás, idősoros elszámolású mérőpont esetében az utolsó kiállított versenypiaci havi elszámoló számla szerinti fogyasztás alapján ezen időszakra vetített arányos fogyasztás értendő.
Sample 1Sample 2
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
A Szerződés érvénytelensége. Amennyiben jelen Szerződés a Felhasználónak felróható okból válik érvénytelenné (pl.: Közbeszerzések Tanácsa, Közbeszerzési Döntőbíróság határozata alapján), a Felhasználó az Üzletszabályzat 6.1.2.2 pontja szerint kártérítést fizet a Kereskedőnek.
Sample 1Sample 2
A Szerződés érvénytelensége. 137. § (1) Semmis a szerződés, ha
Sample 1
A Szerződés érvénytelensége. A Koncepció részben új alapokra helyezi az érvénytelenség szabályait: egységes rendszerbe foglalja az érvénytelenségi okokat, a mainál árnyaltabban szabályozza a tilos szerződések semmisségét, továbbá a jogalap nélküli gazdagodás elvei szerint kívánja rendezni az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit, amennyiben az eredeti állapot természetben nem állítható helyre. A semmis szerződés érvénytelenségére peren kívül bárki hivatkozhat, de keresetet (perbeli kifogást) az érvénytelenség megállapítására csak jogi érdekkel (és ezért perbeli legitimációval) rendelkező személy terjeszthet elő. A Koncepció fenntartja ugyanakkor a semmis és a megtámadható szerződések közötti különbséget. A bíróság a perben a szerződés semmisségét (csakúgy, mint de lege lata) de lege ferenda is hivatalból veszi figyelembe.
Sample 1
A Szerződés érvénytelensége. Érvényes a szerződés, ha a felek által tett akaratnyilatkozatban megfogalmazott célzott joghatás kiváltására alkalmas. Ha a szerződés valamely a törvényben meghatározott súlyos hibában vagy fogyatékosságban szenved, amely miatt nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére, érvénytelen szerződésről beszélünk. A szerződés a felek akaratából tehát létrejön, de a szerződési akaratban, a felek szerződési nyilatkozataiban, vagy a célzott joghatás tekintetében hibában szenved. Az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia. Az érvénytelen szerződés csak látszatszerződés, mert a jogszabály nem engedi meg azt, hogy a szerződéshez fűződő joghatások beálljanak. Az érvénytelenség jogintézménye ebből következően a jogellenes magatartások egyik sajátos szankciója. Az érvénytelenségnek két alakzata van, az egyik a feltétlen érvénytelenség (semmisség), a másik a feltételes érvénytelenség (megtámadhatóság). A semmisség az érvénytelenség súlyosabb (feltétlen) formája. Egy szerződés semmisségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, sőt azt a bíróságok és a hatóságok hivatalból kötelesek észlelni. A semmisségre való hivatkozás nincsen határidőhöz kötve, azaz a semmisség tekintetében nem következik be elévülés. Ha a semmisséget valamelyik fél észleli, nincs szükség külön eljárásra, kereset indítására, ha ugyanis az érvénytelenség a bíróság, hatóság tudomására jut, az érvénytelenség megállapítására hivatalból kötelesek (a semmis érvénytelenség tekintetében a bíróságnak vagy hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége). A semmis szerződést nem kell külön megtámadni, hogy érvénytelenné váljék, hanem önmagában véve érvénytelen, méghozzá a szerződés megkötésének idejére visszamenő hatállyal. A semmisség tehát abszolút érvénytelenség. A szerződés különösen akkor semmis, ha jogszabályba ütközik, jogszabály megkerülésével kötötték, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik, a szerződés feltűnően aránytalan előnyt kötött ki (uzsorás szerződés). A szerződések semmisségének okok közül az alábbiakban az akarati hibát, a szerződési nyilatkozat hibáját, a célzott joghatás hibáját emeljük ki. Xxxxxxx hibaként felmerülő semmisségi ok a cselekvőképesség hiánya és korlátozottsága. Semmis a cselekvőképtelen által saját ügyében tett jognyilatkozat, illetve ha korlátozottan cselekvőképes olyan jognyilatkozatot tesz, amelyet a törvény nem tesz számára lehetővé. Akarati hibában szenved a színlelt szerződés. Színlelt szerződés esetében a felek vagy egyáltalán nem akarnak szerződést kötni, vagy a...
Sample 1

Related to A Szerződés érvénytelensége

  • Részleges érvénytelenség, magatartási kódex Ha az ÁSZF valamely pontja jogilag hiányos vagy hatálytalan, attól még a szerződés további pontjai érvényben maradnak és a hatálytalan vagy hibás rész helyett a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak. Az Eladónak nincs a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódexe.

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • A Szerződő Felek egyrészről a rövidített elnevezés: MÁV FKG Kft. székhelye: 5137 Jászkisér, Xxxxxxxxxxx xx 00. levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 0/E. számlavezető pénzintézete: K&H Bank Zrt. számlaszáma: 10200971-21521542-00000000 számla beküldési címe: 1426 Budapest, Pf.: 24. adószáma: 11267425-2-16 cégbíróság és cégjegyzék száma: Szolnoki Törvényszék Cégbírósága Cg.00-00-000000 képviseli: Xxxx Xxxxx ügyvezető mint Bérlő (a továbbiakban: Bérlő) másrészről a rövidített elnevezés: székhelye: levelezési címe: számlavezető pénzintézete: számlaszáma: számlázási címe: adószáma: cégbíróság és cégjegyzék száma: képviseli: mint Xxxxxxxx (a továbbiakban: Xxxxxxx, a felek együtt: szerződő felek) az alábbiakban meghatározott feltételekkel eszközbérleti szerződést kötnek.

  • A szerződés megszűnésének esetei A biztosítási szerződés megszűnik: – a főbiztosítás megszűnésével egyidejűleg; – ha a főbiztosítás díjmentessé válik, akkor a a díjmentessé válás napján; – a biztosított halála esetén a biztosított halála napján; – 100%-os közlekedési baleseti eredetű rokkantságra szóló szolgáltatás ki- fizetésével a szolgáltatási összeg kifezésének napján; – annak a biztosítási évnek a végén, amelynek során a biztosított a 75. élet- évét betölti; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek a 2.§ (9)-(10) pontok- ban foglalt szerződő általi felmondása esetén; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek a 2.§ (11) pontban foglalt szerződő általi felmondása esetén; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek 4.§ (2) pontban fel- tüntetett esetben; – a díjfizetés elmulasztása esetén a biztosító által küldött írásbeli felszólítás- ban megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével az esedé- kességre visszamenő hatállyal.

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A Szolgáltató kötelezettségei A Szolgáltató köteles gondoskodni az általa kezelt előfizetői adatok biztonságáról és az adatkezelési műveleteket úgy megszervezni, hogy a GDPR és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A Szolgáltató alkalmazottai, alvállalkozói és megbízottjai – jogszabály kötelezően alkalmazandó eltérő rendelkezése hiányában – a Szolgáltatóval azonos adatvédelmi és titoktartási kötelezettség teljesítésére kötelesek. A Szolgáltató – szükség szerint más szolgáltatókkal közösen – megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodni köteles a továbbított közlés és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatok jogosulatlan lehallgatásának, tárolásának vagy megfigyelésének, valamint a közléshez és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatokhoz történő jogosulatlan vagy véletlen hozzáférésnek a megakadályozásáról (közlés bizalmassága). A Szolgáltató csak úgy választhatja meg, és minden esetben úgy üzemeltetheti a Szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket, hogy biztosítani tudja a közlés bizalmasságát. A Szolgáltató a továbbított közlések tartalmát csak olyan mértékben ismerheti meg és tárolhatja, amely a Szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges. Egy Előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy Előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása vagy más megfelelő jogalap alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. A fentiekben meghatározott tevékenysége keretében a Szolgáltató köteles az alábbi szabályoknak megfelelni: Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban: szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel (biztonsági másolat készítésével és megőrzésével, az irányadó adatmegőrzési időkre is tekintettel) biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón.

  • A Szolgáltató jogai és kötelezettségei 5.1. Szolgáltató köteles a nyújtott Szolgáltatást jelen ÁSZF rendelkezéseivel összhangban szakszerű Szolgáltatást nyújtani.

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége (1) A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti a külö- nös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat, feltéve, ha nem áll- nak fenn a mentesülés esetei. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként (a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésével vagy a biztosított részére más szolgáltatás teljesítésével), vagy összegbiztosítási szolgáltatás- ként (a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésével) nyújtja.

  • A Szolgáltató kártérítési felelőssége 19.1. A Szolgáltató felelősséget vállal minden olyan, a Vendéget ért kárért, mely a létesítményein belül, a Szolgáltató, vagy annak alkalmazottai hibájából következett be.