KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM mintaszakaszok
KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM. 1. A Biztosított a Biztosítónak vagy Adminisztrátornak utoljára megadott elektronikus levelezési címére a Biztosító által igazolhatóan elküldött elektronikus levelet – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy azzal a Biztosító a Biztosított értesítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Ilyen esetben a küldemény az annak címzetthez való megérkezését igazoló elektronikus visszaigazolás (kézbesítési értesítés) szerinti időpontban, ha pedig ilyet a címzett elektronikus levelezési címe nem küld vissza, akkor a küldemény címzett elektronikus levelezési címét kezelő szerver részére való átadását igazoló elektronikus visszaigazolás szerinti időpontban minősül kézbesítettnek.
2. A Biztosított utoljára megadott értesítési címére postai úton megküldött értesítést a postára adástól számított hetedik napon – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy azzal a Biztosító a Biztosított értesítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Ilyen esetben a küldemény a postára adástól számított hetedik napon minősül kézbesítettnek.
3. A Biztosító által tértivevény-szolgáltatással küldött és kézbesített értesítés esetén – az ellenkező bizonyításáig – a kézbesítés vagy a küldemény átvételének megtagadása postai szolgáltató által rögzített időpontjában a Biztosított értesítését megtörténtnek kell tekinteni. Ilyen esetben a küldemény a kézbesítés vagy az átvétel megtagadásának postai szolgáltató által rögzített időpontjában minősül kézbesítettnek.
4. Kézbesítettnek kell tekinteni a tértivevénnyel megküldött értesítést akkor is, ha azt a Biztosító a Biztosított utoljára megadott értesítésítési címére küldi, de az a kézbesítés megkísérlését követően „nem kereste”, „ismeretlen”, vagy „elköltözött” jelzéssel érkezik vissza. Ilyen esetben a küldemény a kézbesítés megkísérlését követő 5. munkanapon minősül kézbesítettnek.
KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM. Amennyiben az Előfizetői Rendelkezés valamely adatközlés vonatkozásában másként nem rendelkezik, felek az egymáshoz postai úton, tértivevényes levéllel megküldött közléseiket kézbesítettnek tekintik a tértivevényen szereplő átvételi időpontban, amennyiben viszont a levél „nem kereste”, az Előfizetői Szerződésben szereplő címre vagy az Szolgáltató/Előfizető székhelyére való címre való címzés ellenére a „címzett ismeretlen” vagy a „címzett ismeretlen helyre költözött” megjegyzéssel érkezett vissza, abban az esetben a második kézbesítés megkísérlését követő 5. (ötödik) napon.
KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM. A tértivevényes írásbeli értesítés akkor tekintendő közöltnek, amikor azt kézhez veszik, vagy a kézhezvételt elutasítják, és azt tértivevény, vagy a kézbesítő átvételi nyomtatványa igazolja. Felek megállapodnak abban, hogy a másik fél címére postai úton továbbított egyéb küldemény, valamint a tértivevényes küldemény a feladást követő 5. napon abban az esetben is közöltnek tekinthető, ha az a másik féltől a "nem kereste", "ismeretlen címzett", "nem vette át" vagy "elköltözött" stb. jelzéssel érkezik vissza. Szolgáltató az írásbeli értesítéseket mindaddig az Előfizető által megadott levelezési címre, ennek hiányában lakcímre/székhelyre küldi meg, ameddig az Előfizető a Szolgáltatót új címéről írásban nem értesíti. Az elektronikus dokumentum akkor minősül közöltnek, ha az elektronikus dokumentum a másik fél részére hozzáférhetővé válik, Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje, azaz a feladó elektronikus levelezőrendszere által megjelölt sikeres elküldés időpontjában.
KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM. (a) Belföldi cím esetén a postára adást követő 3., Európán belüli cím esetén a postára adást követő 10., Európán kívüli cím esetén a postára adást követő 20. Munkanap elteltével az értesítés – ellenkező bizonyításig – kézbesítettnek, tartalmuk közöltnek tekintendő, tekintet nélkül a postai küldemény feladási formájára (egyszerű, ajánlott, elsőbbségi küldemény). Ez a szabály irányadó akkor is, ha a címzett az értesítést nem vette át vagy az értesítés átvételét megtagadta, a címzett ismeretlen helyre költözött vagy a küldemény nem kereste vagy ismeretlen jelzéssel érkezik vissza, illetve ha a postai küldeményre többen tartanak igényt és emiatt a „címzett nem volt azonosítható” megjelöléssel érkezik vissza.
KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM. 18.1. Felek a jelen ÁSZF-ben foglalt valamennyi hivatalos értesítést – vagy más közlést – írásban kötelesek megküldeni a másik fél részére személyes kézbesítéssel; vagy postán ajánlott küldeményként; vagy e-mail-en. A kézbesítés időpontjának személyes kézbesítés esetén a címzett fél általi személyes átvétel időpontját ajánlott postai küldeménynél legkésőbb a postára adást követő 5. (ötödik) munkanapot, míg e-mailes értesítés esetén a címzett fél szerverére történő megérkezés időpontját kell figyelembe venni.
KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM. A BVK Ügyfélhez intézett azon írásbeli nyilatkozatait, amelyeket az Ügyfél által írásban megjelölt címére tértivevényes ajánlott levélpostai küldeményként szabályszerűen postára adtak, a címzettel közöltnek, részére a küldemény postára adásának napjától számított 10. (tizedik) napon kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a küldemény bármilyen okból ténylegesen kézbesíthető nem volt, vagy azokról a címzett nem szerzett tudomást. A Felek kötelesek az általuk megadott címen folyamatosan a postai küldemények átvételére jogosult személlyel (képviselővel) rendelkezni, melynek hiányára a mulasztó fél nem hivatkozhat. Kézbesítettnek kell tekinteni továbbá azt a nem postai úton továbbított nyilatkozatot is, melynek átvételét a címzett megtagadta, amennyiben a megtagadás tényét két személy a megtagadás tényéről készült jegyzőkönyv aláírásával tanúsítja. A jegyzőkönyv aláírója a BVK munkavállalója is lehet.
KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM. Amennyiben az Előfizetői Rendelkezés valamely adatközlés vonatkozásában másként nem rendelkezik, felek az egymáshoz postai úton, tértivevényes levéllel megküldött közléseiket kézbesítettnek tekintik a tértivevényen szereplő átvételi időpontban, amennyiben viszont a levél „nem kereste”, az Előfizetői Szerződésben szereplő címre vagy az Szolgáltató/Előfizető székhelyére való címre való címzés ellenére a „címzett ismeretlen” vagy a „címzett ismeretlen helyre költözött” megjegyzéssel érkezett vissza, abban az esetben a második kézbesítés megkísérlését követő 5. (ötödik) napon. Hatálybalépés: 2019. november 18. napján ………………………………..……. No Roaming Telekommunikációs Kft.
KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM. Amennyiben a megrendelő nem tájékoztatja írásban a Strapa-Pack-ot, hogy véglegesen vagy átmenetileg az ismert címen nem veszi át a postai küldeményeket, az ismert címre a Strapa- Pack által igazoltan elküldött ajánlott levél közöltnek tekintendő. A közlés időpontjaként a postára adást követő 5. napot kell figyelembe venni.
KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM. 1. A jognyilatkozatokat elektronikus úton vagy tértivevénnyel, postai szolgáltató útján vagy futárral kell kézbesíteni.
2. A postai úton vagy futárral – igazolt módon – megküldött jognyilatkozatokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek, az abban közölt jognyilatkozatokat pedig közöltnek kell tekinteni akkor is, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ez esetben a közlés dátuma a küldemény átvétele megtagadásának napja.
3. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (a feladóhoz „nem kereste” „elköltözött” vagy a „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek, az abban közölt jognyilatkozatokat pedig közöltnek kell tekinteni. A bizonyított elektronikus úton megküldött levelezéseket hivatalos írásos formának kell tekinteni.
KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM. A tértivevényes írásbeli értesítés akkor tekintendő közöltnek, amikor azt kézhez veszik, vagy a kézhezvételt elutasítják, és azt tértivevény, vagy a kézbesítő átvételi nyomtatványa igazolja. Felek megállapodnak abban, hogy a másik fél címére postai úton továbbított egyéb küldemény, valamint a tértivevényes küldemény a feladást követő 5. napon abban az esetben Az elektronikus dokumentum akkor minősül közöltnek, ha az elektronikus dokumentum a másik fél részére hozzáférhetővé válik, Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje, azaz a feladó elektronikus levelezőrendszere által megjelölt sikeres elküldés időpontjában