Lakásépítés. 2021-ben az átadott lakások számának első negyedévi még élénk bővülése a második negyedévtől kezdve egyre meredekebb – az utolsó negyedévben már zuhanásszerű, 52,6%-os – év/éves csökkenésnek adta át a helyét. E csökkenő trend az idei első negyedévben is folytatódott – habár a csökkenés üteme 26,4%-ra mérséklődött – ám a második negyedévben a csökkenés erőteljes, 26.4%-os növekedésbe váltott. A növekedés alapvetően a természetes személyek által épített lakásoknál mért ugrásnak tudható be – az üzleti szervezetek által befejezett lakások száma csak minimálisan emelkedett. Hogy e növekedés folytatódni fog-e az év második felében, az bizonytalan. Mindenesetre az első félévben a befejezett lakások kumulált száma a második negyedévi emelkedés ellenére 6,8%-kal elmaradt az előző év első félévében befejezett lakások számától. Az építési bejelentések/engedélykérelmek száma az első után a második negyedévben is bővült, rendre 15,2, illetőleg 16,6%-os ütemben. Az iBuild adatbázis szerint a megkezdett társasházi építkezések értéke a 2021. évi több mint 40%-os növekedés után az idei év első és második negyedévében egyaránt csökkent, méghozzá jelentősen: a második negyedévi nominális 18%-os visszaesés a növekvő árak miatt ennél jóval jelentősebb volumenesést tükrözhet. Jelenleg a lakásépítést egyszerre sújtja az energia és az építőanyagok drágulása, a kereslet mérséklődése, illetőleg a finanszírozási feltételek romlása. A keresletet fékezi egyebek mellett a lakáshitel-kamatok megemelkedése, miközben a zöld lakáshitel konstrukció egyelőre véget ért, holott az áremelkedés miatt eleve a vásárláshoz szükséges hitel összege is megugrott.
Lakásépítés. 2006-ban folyatódott a 2005-ben kezdődött visszaesés: közel 34 ezer felépített lakás kapott használatba vételi engedélyt. A használatba vett lakások száma 18, az új lakásépítési engedélyeké 13%-kal volt alacsonyabb, mint 2005-ben. Az átlagosnál erőteljesebb visszaesés ment végbe a fővárosban, ahol 30%-kal kevesebb új lakás használatba vételére került sor. 2006-ban a második és a harmadik negyedévben csökkent leginkább a lakásépítés két fő mutatója. 2007-ben több, mint 36 ezer befejezett lakás kapott használatba vételi engedélyt és több mint 44 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 7%- kal volt több, mint 2006-ban. Az építési engedélyek visszaesése 2007-ben lassabb ütemű volt, mint 2005-ben és 2006-ban. A használatba vett lakások számának emelkedése a vállalkozói lakásépítés és az értékesítésre szánt lakások volumenének növekedéséből származik, és elsősorban a fővárosban valósult meg. 2007-ben alig épült bérlakás, stagnált a családi házas és lakóparki építkezés, miközben 41%-kal több lakás épült új csoportházban. 2008 szeptember végéig több mint 20 ezer befejezett lakás kapott használatba vételi engedélyt és 31 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. Az építtetők összetétele 2008 első háromnegyed évében a természetes szamélyek javára tolódott el: a lakosság által építtetett új lakások száma 2%-kal nőtt, míg a vállalkozásoké 3%-kal csökkent 2007 azonos időszakához képest.