Látáskárosodás vagy érzékelési fogyatékosság mintaszakaszok

Látáskárosodás vagy érzékelési fogyatékosság. A kedvezményezett személyeknek a 3.b) cikkben definiált második kategóriája olyan egyéneket foglal magában, akik látáskárosultak vagy olyan fogyatékossággal élnek, ami vagy az érzékeléssel, vagy az olvasással kapcsolatos. A b) alpontnak három fontos aspektusa van. Először, a meghatározás ezen része szerint a Marrákesi Szerződés kiterjed olyan látássérültekre is, akik látáskárosodásának szintje nem éri el a vakságot, ugyanakkor azonban látássérültségük megakadályozza azt, hogy „lényegében ugyanolyan mértékben legyenek képesek a nyomtatott művek olvasására”, mint az ilyen károsodás vagy fogyatékosság nélkül élők. Másodszor, a (b) alpont a kedvezményezettek definícióját kiterjeszti az érzékelési vagy olvasási fogyatékossággal élő egyénekre is. Kedvezményezettek az érzékelési vagy olvasási nehézséggel, többek között a diszlexiával vagy bármely egyéb tanulási nehézséggel küzdő személyek, akik ennek következtében képtelenek nyomtatott műveket az említett nehézséggel nem küzdő személyekkel lényegében megegyező módon olvasni. Harmadszor, a károsodás vagy fogyatékosság nem lehet könnyen javítható úgy, hogy az érintett látásképessége lényegében megegyezzen az ilyen károsodás vagy fogyatékosság nélkül élő személyek látásfunkciójával. Például az MSz nem vonatkozhat olyan személyre, akinek a látáskárosodását szemüveggel korrigálni lehet feltéve, hogy az ilyen korrekció fizikailag és pénzügyileg hozzáférhető az adott egyén számára. Fontos annak a megértése, hogy milyen típusú jobbítások révén lesz a nyomtatott szöveget használni képtelen személyeknek és a nyomtatott szöveget használni nem képtelen személyeknek „lényegében azonos” képességük a megállapodás hatálya alá eső művek olvasására. Az MSz tárgyalói különös fontosnak ítélték ezt a kérdéskört, amit a „nem jobbítható” kifejezést tisztázó elfogadott nyilatkozat is tükröz. Az elfogadott nyilatkozat kimondja, hogy az egyén a b) bekezdés alá tartozó marad akkor is, ha elméletileg vagy potenciálisan léteznek olyan „orvosi diagnosztikai eljárások és kezelések”, amelyek enyhítenék a károsodását vagy fogyatékosságát.36 Ez azt jelenti, például, hogy az önállóság emberi jogi elvével összhangban az egyén nem szűnik meg az MSz kedvezményezettjének lenni pusztán azért. mert lehetséges, hogy a látáskárosodásán lehet javítani létező vagy jövőbeli kezelésekkel vagy technológiákkal. Emberi jogi perspektívából értelmezve a b) bekezdésben írt „nem javítható” klauzula nem róhat ésszerűtlen terhet a nyomtatott szöveget használni képtele...