Meghatározások és tipológiák. A jólét három alapvető pillére a piac, a család és az állam. A legtöbb polgár számára felnőtt életük legnagyobb részében a piac a jólét fő forrása, egyrészt azért, mert a legtöbb jövedelem munkavégzésből származik, másrészt azért, mert a jóléti szolgáltatások egy részét is a piacon lehet beszerezni. A jólét és a szociális biztonság másik alapvető pillérét hagyományosan a rokonság és a család képezi, elsősorban a gondozási feladatok tekintetében, de jellemző a jövedelmek közös felhasználása is. Az állam szerepe a jólét biztosításában nem vásárláson vagy reciprocitáson alapul, hanem az újraelosztásra vonatkozó „társadalmi szerződésen”, ami a kollektív szolidaritás valamilyen formáját valósítja meg. A három jóléti pillér kölcsönösen összefügg egymással. A család, akárcsak a kormány, elméletben megoldhatja a piaci kudarcokat, ahogy a piac vagy a kormány kompenzálhatja a családi kudarcokat.119 A jóléti állam a tankönyvi meghatározás szerint azt jelenti, hogy az állam központi szerepet vállal abban, hogy a rendelkezésre álló források újraelosztásával elősegítse az alapvető igények kielégítését. Az állami szerepvállalás jellemzően az egészségügy, az oktatás, a lakhatás és a jövedelmi biztonság valamilyen fokú biztosítására terjed ki.120 Xxx Xxxxxx gyakran idézett definíciója szerint a jóléti állam olyan államot jelent, ahol a szervezett hatalom szándékosan erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy módosítsa a piaci erők játékát, legalább három területen: 1) az egyének és a családok számára minimális jövedelmet garantál, függetlenül a munkájuk és vagyonuk piaci értékétől; 2) csökkenti a létbizonytalanságot azáltal, hogy az egyének és családok számára lehetővé teszi meghatározott társadalmi kockázatok (például betegség, idős kor, munkanélküliség) kezelését; 3) biztosítja, hogy minden polgár, társadalmi státusztól, osztályhelyzettől
