Másodlagos kapacitás átadás-átvétel mintaszakaszok

Másodlagos kapacitás átadás-átvétel. A Rendszerhasználó az FGSZ Zrt-vel kötött külön megállapodás nélkül folytathat másodlagos kapacitáskereskedelmet. A Rendszerhasználó jogosult a lent felsorolt feltételek teljesülése esetén az Egyedi kapacitáslekötési/szűkületkezelési ügyletekről szóló visszaigazolások alapján rendelkezésére
Másodlagos kapacitás átadás-átvétel. A Rendszerhasználó az FGSZ Zrt-vel kötött külön megállapodás nélkül folytathat másodlagos kapacitáskereskedelmet. A Rendszerhasználó jogosult a lent felsorolt feltételek teljesülése esetén az Egyedi kapacitáslekötési/szűkületkezelési ügyletekről szóló visszaigazolások alapján rendelkezésére álló kapacitásait részben vagy egészben átadni és/vagy más Rendszerhasználó kapacitásait átvenni jelen Keretszerződés, valamint az ÜKSZ és a KLP Működési szabályzat rendelkezései szerint. Az FGSZ Zrt. által elismert másodlagos kapacitás átadás-átvételi ügylet (a továbbiakban: Ügylet) akkor jön létre, amikor az átadó és átvevő a KLP-n egybehangzóan bejelenti az átadás-átvétel szándékát. Az Ügyletnek az átadó és az átvevő közötti kapacitásértékesítés, mint visszterhes adásvételi ügylet nem tárgya, ezt a rendszerhasználók között az erre vonatkozóan megkötött szerződés szabályozza, mely az FGSZ Zrt.-re vonatkozóan az Egyedi kapacitáslekötési/szűkületkezelési ügyletekről szóló visszaigazolásokban foglalt feltételek teljesítését meghaladó kötelezettséget nem írhat elő.
Másodlagos kapacitás átadás-átvétel 

Related to Másodlagos kapacitás átadás-átvétel

  • Az előfizetőnek a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb kötelezettségei 79 13.1. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 79 13.2. A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 80 13.3. A végberendezéssel, vagy az előfizetőnek átadott, de a szolgáltató tulajdonát képező más elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos kötelezettségek 80 13.4. Az adatváltozás bejelentése, adatszolgáltatás 81

  • Jótállási igény kezelésével kapcsolatos szabályok A kijavítás kezelésekor az Eladónak törekedni kell arra, hogy a kijavítást 15 napon belül elvégezze. A kijavításra nyitva álló határidő a fogyasztási cikk átvételekor indul. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó a Vásárlót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során az Eladó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vásárló eltérő rendelkezése hiányában az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, az Eladó köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a vásárló részére visszatéríteni. A Vásárló az ÁSZF elfogadásával hozzájárul, hogy számára a tájékoztatást elektronikus úton vagy a Vásárló általi átvétel igazolására alkalmas más módon is megvalósulhasson. ha a Vásárló ehhez hozzájárult, számára a kijavítás teljesíthető későbbi határidőben, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül ki kell cserélni, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, de a fogyasztási cikk cseréjére sincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell számára a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül visszatéríteni. az Eladó felé kijavítási igényel fordulni, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a vételár arányos leszállítását kérni az Eladótól, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztási cikket az Eladó költségére kijavítani vagy mással kijavíttatani, vagy amennyiben a Vásárló ezen jogaival (kijavítás, árleszállítás és mással kijavíttatás az Eladó költségére) nem él, vagy ezekkel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára 8. napon belül a fogyasztási cikket ki kell cserélni, ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell nyolc napon belül visszatéríteni számára. A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.

  • Hangfelvétel másolat kiadása adathordozón Amennyiben az Előfizető az általa és a Szolgáltató között folytatott telefonbeszélgetésről másolatot kér, hangfelvétel másolati díjat köteles megfizetni. A Szolgáltató hangfelvételenként egy alkalommal ingyenesen biztosítja a hangfelvétel másolatot az Előfizető részére.

  • A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter +00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a +00 0 000 0000 telefax számon is megteheti. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: +00 0 000 0000, helyi tarifával hív- ható telefonszám: +00 00 000 000, központi fax: +00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00. vagy 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám: +00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: +00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes in- formációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

  • A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 10 IV.1. A biztosítási szerződés alanyai 10 IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte 11 IV.3. A szerződés hatályba lépése 11 IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 11 IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése 11 IV.6. Tartamhosszabbítás 12 IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 12

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat). (2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. (3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

  • Átadás-átvétel 9.1. Vállalkozó köteles a kivitelezés befejezéséről a műszaki átadás-átvétel tervezett megkezdése előtt legalább 1 héttel értesíteni a Megrendelőt. Vállalkozó a készre jelentéssel egyidejűleg írásban nyilatkozik, hogy a jelen szerződésben meghatározott valamennyi tevékenységet a Szerződésben foglaltaknak megfelelően, a hatályos jogszabályokban meghatározott előírások és szabványok, valamint a szakma általánosan elfogadott szabályai és szokásai betartásával végezte el. 9.2. Vállalkozó készre jelentése alapján a Megrendelő kitűzi a műszaki átadás-átvételi eljárás kezdeti napját. Megrendelő köteles gondoskodni arról, hogy a műszaki átadás- átvételen az adott hatósági képviselet - amennyiben szükséges - jelenléte biztosítva legyen. Felek rögzítik, hogy a teljesítési határidőbe az átadás-átvételi eljárás időtartama nem számít bele. Felek az átadás során közösen elvégzik azokat az ellenőrzéseket, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. Megrendelő köteles az átadás-átvételi eljárás során felfedezett hiányokat, hibákat, azok kijavításának, illetve pótlásának határidejével (póthatáridő) együtt jegyzőkönyvben rögzíteni. Vállalkozó a jegyzőkönyvben rögzített hiányokat, hibákat az abban meghatározott határidőn belül köteles pótolni, kijavítani. 9.3. Felek kikötik, hogy Vállalkozó akkor teljesít szerződésszerűen, ha a műszaki átadás- átvételi eljárás eredményes, és annak során megállapítható, hogy sem mennyiségi, sem minőségi hiány vagy hiba nincs. Megrendelő jogosult az átvételt mindaddig megtagadni, míg Vállalkozó hiány, illetve hiba nélkül nem teljesít. Megrendelő az átadás-átvételt nem tagadhatja meg a kivitelezett munkák olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, melyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. 9.4. A műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele az alábbi dokumentumok Megrendelő részére történő átadása jegyzék kíséretében: a) Kivitelezői nyilatkozat és felelős műszaki vezetői nyilatkozat (3 eredeti példányban) b) Üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek. 9.5. A sikeres átadás-átvételi eljárás befejezésének feltétele az üzembe helyezési eljárásokhoz szükséges alábbi dokumentumok Megrendelő részére történő átadása jegyzék kíséretében: a) Építési napló (3 példányban) b) Beszerelt eszközök és anyagok minőségi és megfelelőségi tanúsítványai (1 eredeti és 2 másolati példányban) c) Az építkezés főbb szakaszairól – a kivitelezés megkezdésétől (a meglévő állapot dokumentálásával) a teljes munka befejezéséig, – valamint az eltakart szerkezetekről készített fotódokumentáció (1 példány nyomtatott formában és 3 példány digitális adathordozón) d) Bármely más, az átadás-átvételi eljárás eredményes lezárásához szükséges dokumentum. Megrendelő köteles a fenti dokumentumok beszerzése érdekében a Vállalkozóval együttműködni és a szükséges segítséget megadni. 9.6. Vállalkozót az 1. pontban meghatározott kivitelezés hibátlan és hiánytalan teljesítéséért a nyertes ajánlata szerinti vállalkozói díj (előleg kifizetése esetén a kifizetett előleggel csökkentett összege), mint átalánydíj illeti meg. A vállalkozói díj magában foglalja a Vállalkozó adott munkavégzéssel összefüggő valamennyi díját, költségét, Vállalkozó a vállalkozói díjon felül költségtérítési, illetve egyéb, más jogcímen keletkezett díjigénnyel nem léphet fel. 9.7. Vállalkozónak kell viselnie minden olyan köz és egyéb terhet, melyek a Szerződésben foglalt munkák kivitelezésével kapcsolatban felmerülnek.

  • Titoktartási kötelezettség 10.1. Vállalkozó köteles a Megrendelővel kötött Szerződése teljesítése során tudomására jutott mindennemű adatot időbeli korlátozás nélkül megőrizni. 10.2. Megállapodást kötő Xxxxx rögzítik, hogy Vállalkozó titoktartási kötelezettségvállalása kiterjed minden alkalmazottjára és alvállalkozójára (amelyekkel / akikkel jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben jogviszonyt létesített, illetve kapcsolatba került). Felek megállapodnak, hogy a Megrendelőtől és/vagy az általa meghatalmazott személytől kapott információkat Vállalkozó csak a jelen Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használhatja fel. 10.3. Jelen Szerződésben foglaltakra vonatkozóan Vállalkozó titoktartásra kötelezett. Megrendelő írásba foglalt egyetértése nélkül nem adhat át harmadik személy részére olyan dokumentumot, adatot vagy más információt, amelyet közvetlenül, vagy közvetve kapott a Megrendelőtől a jelen Szerződéssel kapcsolatosan, akár annak megkötését megelőzően, akár a Szerződés időtartama alatt vagy megszűnése után, hacsak a jelen Szerződésben nincs máshogy meghatározva. 10.4. A Szerződő fél fent meghatározott kötelezettsége nem terjed ki azon információkra: • mely közismertté válik anélkül, hogy valamely Fél a titoktartási kötelezettségét megsértené, • amelyről bizonyítható, hogy a Szerződő Fél ismerte a titoktartási körbe vonásakor és korábban közvetlenül vagy közvetve nem a másik Féltől jutott tudomására; vagy • amely egyébként jog szerint válik elérhetővé a Szerződő Fél számára egy harmadik féltől, aki nem kötelezett titoktartásra. 10.5. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik továbbá arra az esetre és azon információkra, melyek kiadására jogszabály vagy kötelező hatósági döntés kötelezi valamely Felet. 10.6. A Megállapodás jelen pont szerinti követelményei érvényben maradnak a Megállapodás teljesülésekor, vagy ha az bármely okból megszűnik. 10.7. A jelen pont szerinti követelmények semmiképpen sem gátolhatják a Feleket a jelen Szerződésből eredő jogaik bíróság előtt történő érvényesítésében.

  • Adózással kapcsolatos jogszabályok A szerződés díjához és a szerződésre történő kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adókedvezményről és adókötelezett- ségekről a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) rendelkezik. Az adómentes szolgáltatások körét, továbbá az esetlegesen fellépő adó- és járulékfizetési kötelezettséget ugyancsak az Szja tv. és Eho tv. határozza meg. Nem ma- gánszemély szerződő esetén a biztosítási díj, szolgáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatóságáról a társasági adóról szóló törvény és a társadalombiztosításra vonatkozó jogsza- bályok további előírásokat is tartalmaznak. Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak. Az adózással kapcsolatos további részletes információ a honlapon, a xxx.xxxxx.xx oldalon található.