Napi teljes körű klíring biztosítása mintaszakaszok

Napi teljes körű klíring biztosítása. Amennyiben az árkülönbözet pénzügyileg nem rendezhető, a KELER KSZF megállapítja a nemteljesítést. A napi teljes körű klíring biztosítása érdekében a KELER KSZF jogosult a klíringtag szegregált számláinak és alszámláinak egyenlegét felhasználni. Deviza elszámolású derivatív ügyletek esetén a KELER KSZF elsőként az adott klíringtag Likviditási Deviza Óvadékát (LiDÓ) veszi igénybe. A KELER KSZF a klíringtagi számlák, alszámlák egyenlegének felhasználását követően, azok elégtelensége esetén, azonnal intézkedik az értékpapírban elhelyezett biztosítékok eladásáról, és a befolyt vételárból rendezi az árkülönbözet hiányt.
Napi teljes körű klíring biztosítása. Amennyiben az árkülönbözet pénzügyileg nem rendezhető, a KELER KSZF megállapítja a nemteljesítést. A napi teljes körű klíring biztosítása érdekében a KELER KSZF a nemteljesítés megállapítását követően a jelen Szabályzat 6.12. pontjában rözgített sorrendnek megfelelően használja fel a biztosítékokat.

Related to Napi teljes körű klíring biztosítása

  • A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki a) a gépjármûben keletkezett értékcsökkenésre,

  • Mire nem terjed ki a biztosítás? Az „Általános Kizárások” című szakaszban meghatározott kizárásokon túl a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a következőkre:

  • Biztosítási esemény Biztosítási szolgáltatás Halál: A Biztosító megfizeti a Biztosítottnak a Cofidisszel szemben a Biztosítási Esemény bekövetke- zésének napján fennálló tartozását.

  • A biztosítás tartama, a biztosítási időszak 5.1. A biztosítás tartama a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időtartam, mely tartam biztosítási időszakokra oszlik.

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

  • A biztosító megtérítési igénye A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötele- zettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jog- ellenesen okozta.

  • A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 4.1. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tar- tamú.

  • A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti égési sérülésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

  • Mire terjed ki a biztosítás? Nevesített szakmai tevékenység kapcsán a megbízónak szerződésen belül okozott személyi sérülés, dologi kár, tisztán pénzügyi veszteség, illetve esetleges szakmai tevékenységgel harmadik személynek okozott kár. Szakmai kötelezettségszegés mulasztás (szakmai műhiba). Személyhez fűződő jog megsértése. Szellemi alkotáshoz fűződő jogok megsértése. Internettel kapcsolatos felelősség.