Nyilatkozattétel az ügyfél-átvilágítás során mintaszakaszok

Nyilatkozattétel az ügyfél-átvilágítás során. A rendelkezések helyébe az Üzletszabályzat törzsszöveg 3.5.2.-3.5.12. pontjai léptek.
Nyilatkozattétel az ügyfél-átvilágítás során. A természetes személy ügyfél – amennyiben nem képviselőként, meghatalmazottként vagy rendelkezőként jár el a Hitelintézet előtt – a Pmt. 8. § (1) bekezdése alapján köteles ún. természetes személyekre vonatkozó tényleges tulajdonosi nyilatkozatot tenni abban az esetben, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. A Pmt. 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról és annak Pmt.-ben előírt személyes adatairól. A Pmt. 19. § (1) bekezdése értelmében természetes személy ügyfél, valamint a képviselő, a meghatalmazott, a rendelkező, köteles írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója-e, illetve kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban áll-e. A Pmt. 8. § (3) bekezdése értelmében a Hitelintézet a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a természetes személy ügyféltől, illetve a jogi személy ügyfél képviselőjétől írásbeli nyilatkozatot kér arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. Amennyiben a természetes személy ügyfél, a képviselő, a meghatalmazott, a rendelkező kiemelt közszereplő, vagy közszereplő közeli hozzátartozója, illetve kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban áll, akkor arra vonatkozóan is nyilatkozni kell, hogy a kiemelt közszereplő a Pmt. 4.§ (2) bekezdése mely pontja szerint minősül közszereplőnek. A Pmt. 19.§ (4) bekezdése alapján kiemelt közszereplő esetében az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Hitelintézet belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor. A fenti nyilatkozatok hiányában a Hitelintézet a szerződéskötést, illetve az ügyleti megbízás teljesítését megtagadja.

Related to Nyilatkozattétel az ügyfél-átvilágítás során

  • Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem terjed ki a biztosítás

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • Az érintett hozzáférési joga (1) Az érintett jogosult arra, hogy visszajelzést kapjon a Szolgáltatótól arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e. Ha ilyen adatkezelés folyamatban van, az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

  • Hangfelvétel másolat kiadása adathordozón Amennyiben az Előfizető az általa és a Szolgáltató között folytatott telefonbeszélgetésről másolatot kér, hangfelvétel másolati díjat köteles megfizetni. A Szolgáltató hangfelvételenként egy alkalommal ingyenesen biztosítja a hangfelvétel másolatot az Előfizető részére.

  • Kizárt kockázatok A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény:

  • Az ügyfélszolgálat működése, az ügyfelek szolgáltató által vállalt kiszolgálási ideje 6.4.1. A Szolgáltató az Előfizetők és Felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszaik kivizsgálására és orvoslására, az Előfizetők és Felhasználók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtet, melynek elérhetőségeit jelen ÁSZF 1.1. és 1.2. pontja tartalmazza. A Szolgáltató biztosítja azt, hogy az ügyfélszolgálat legalább hetente 1 munkanapon nyitva tartson. Az ügyfélszolgálat naptári évenként – a jogszabály szerinti munkaszüneti napokon túl – összesen 20 munkanapon is zárva tarthat és amely napokon kizárólag telefonos hibabejelentő szolgálat érhető el. Az ügyfélszolgálat ezen zárva tartásáról a Szolgáltató a naptári dátum szerinti megjelöléssel legalább 15 nappal korábban tájékoztatja az előfizetőket az ügyfélszolgálaton kifüggesztett hirdetmény útján, valamint internetes honlapján.

  • A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.

  • Az Eladó visszatérítési kötelezettségének módja A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladó-t felelősség nem terheli.

  • Ügyfélkapcsolat Hibaelhárítás Panaszkezelés Jogviták 6.1. A vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás

  • Elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a honlapról is letölthető nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.