Peer-Mentoring mintaszakaszok

Peer-Mentoring. A mentoring programok résztvevőinek életkor szerinti csoportosításban speciális eset- nek számít a Peer-Mentoring, mely tartalmát tekintve „kortársmentorálás”-nak fordít- ható. A módszer lényege, hogy mentor és mentorált közel azonos életkori csoportból kerül kiválasztásra, amivel kiküszöbölhető a felek közti generációs és szakmai szaka- dékból adódó esetleges konfliktus. A közös alap, miszerint a felek azonos, vagy közel azonos életszakaszban vannak, hozzájárul a mentorálás alapját adó bizalmi kapcso- lat gyorsabb kifejlődéséhez. Ebben a konstellációban, a hasonló élettapasztalatokból adódóan, a mentorált kisebb eséllyel érzi magát alárendelt helyzetben, ezért hama- rabb nyitottá válik a tudás befogadására, valamint könnyebben alakul ki nála a kezde- ményezőképesség. Eközben a másik oldalon a mentor kevésbé hajlamos felvenni az oktató szerepét, ezért a tudásátadás is fesztelenebb keretek közt fog zajlani, miköz- ben megnő a nyitottság a partner tapasztalatainak, észrevételeinek és javaslatainak befogadására. A mentorálás lényegét adó közös tanulási folyamat ebben az esetben tehát nem a mentor életkorából adódó bölcsességen alapszik, sokkal inkább a felek kölcsönös megértése kerül előtérbe. Mivel a Peer-Mentoring a mentorálás egyik legrugalmasabb formája, ezt elősze- retettel alkalmazzák olyan intézményekben, melyek szerkezete nem mutat erősen hierarchikus vonásokat. Közkedvelt gyakorlat például a felsőoktatási intézmények- ben, ahol a mentor egy felsőbb évfolyam diákjai közül kerül ki. Talán a fenti megál- lapításból adódóan a Peer-Mentoringra alapozó programok még nem annyira ter- jedtek el a nemzetközi közigazgatási gyakorlatban. Informális beszámolók alapján ugyanakkor tudunk arról, hogy az MKÖ Program harmadik-negyedik évfolyamában az aktuális évfolyam ösztöndíjasait – esetenként – az első-második évfolyam egy- egy volt ösztöndíjasa mentorálta. Ezek a relációk nagymértékben megkönnyítették az ösztöndíjas mentorált beilleszkedését mind önmaga, mind a befogadó szerve- zet, mind pedig a programkoordinátorok számára, miközben az egykori ösztöndí- jasból lett mentor kipróbálhatta magát egy másik szerepkörben, valamint immár munkája mellett lehetőséget kapott arra, hogy benn maradjon a program vérkerin- gésében. A Peer-Mentoringra példát a francia közigazgatásból is hozhatunk. A nagy múltú l’Institut d’Etudes Politiques de Strasbourg több mint 9000 tagot számláló öreg diákok egyesülete működtet egy internet-alapú mentori rendszert, amelybe regisztrálhatja m...
Sample 1
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now

Related to Peer-Mentoring

  • A megállapodás tárgya A Megállapodás tárgya a földgázkereskedelmi engedély megszerzéséhez a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (továbbiakban: GET) végrehajtásáról szóló. 19/2009. (I.30.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet VI. fejezet 10. pontjában előírtak teljesítése. A Felek jelen Megállapodás aláírásával kifejezik azon szándékukat, hogy a vonatkozó jogszabályi és szerződéses feltételek teljesülése esetén, valamint a földgázkereskedelmi engedély megszerzését követően megkötik a földgázszállító rendszer használathoz szükséges valamennyi szerződést. 1.

  • Honvédelem Közrend és biztonság Környezetvédelem Gazdasági és pénzügyek Egészségügy Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció Szociális védelem

  • Mikor mentesül az Eladó a jótállási kötelezettsége alól? Az Eladó a jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Felhívjuk a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó jogok a szavatossági jogosultságoktól függetlenül megilletik.

  • A biztosítási díj megállapítása A biztosítási díj a Biztosító kockázatviselésének ellenértéke. A biztosítási díj mértékét a biztosí- tási szerzôdés tartalmazza. A biztosítási díj kiszámítása a Biztosító – a szerzôdés megkötésének idôpontjában – érvényes díjszabása alapján, a Biztosított életkorának, a biztosítás tartamának és szolgáltatásainak, valamint területi hatályának a figyelembe vételével történik.

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

  • Adatkezelés, adatbiztonság 10.1. A szolgáltató által kezelt adatok fajtái, tárolásuk és esetleges továbbításuk célja, időtartama

  • A kötbér meghatározása, mértéke és módjai 7.5.1. A Szolgáltató által fizetendő kötbér esetei meghatározását és megfizetése módját a 6.2.5.- 6.2.6. pontja tartalmazza.

  • Adatbiztonság (1) A Szolgáltató műszaki és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni a szolgáltatás biztonságának, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása során kezelt előfizetői adatok védelméről.

  • A biztosító megtérítési igénye A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötele- zettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jog- ellenesen okozta.

  • A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök) a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;