Rászorultsági alapú ellátások mintaszakaszok

Rászorultsági alapú ellátások. A rászorultságon alapuló ellátások mögött a szolidaritás eszméje húzódik meg. A szükségletre épülő megközelítés alapján az újraelosztás alapvetően vertikális irányú, a magasabb jövedelműek által befizetett adók terhére az alacsonyabb jövedelműekhez juttat forrásokat. A rászorulók kiválasztása azonban nem feltétlenül a jövedelmi helyzet alapján, hanem számos esetben más jellemzők szerint történik. A kérdés megközelíthető oly módon is, hogy a rászorulókat milyen célzás (targeting) segítségével próbálja elérni (kiválogatni) a szabályozás. Ebből a nézőpontból rászorulónak tekinthető mindenki, aki támogatásra lesz jogosult, csak annyi a különbség, hogy a rászorultságot a szabályozás milyen módszerrel határozza meg. Xxxx a célba juttatás három tiszta esetét különbözteti meg: a jövedelemvizsgálaton keresztül történő célzást, az indikátoros és az önkijelölés alapján történő célzást. Az indikátoros célba juttatás esetében a szabályozás olyan mutatót alkalmaz, amely erős korrelációt mutat a szegénységgel, a jövedelmi helyzet vizsgálata helyett tehát egy adott tulajdonság vagy állapot lesz a támogatás alapja, ami lehet életkor, foglalkoztatási helyzet, családi állapot vagy bármely más, jól meghatározható jellemző. Az indikátoros célzás valójában törvényi vélelem felállítása arra nézve, hogy az adott helyzet általában szegénységet is jelent egyidejűleg. Az önkijelölés pedig olyan rendszer, ahol az igénylők döntései szolgálnak jelzőeszközként. Ennek egyik formája az ártámogatás, amit olyan termékek árához nyújtanak, amelyet a szegények aránytalanul nagy mértékben fogyasztanak (erre magyarországi példa az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentése, vagy máshol az ingyenes vagy kedvezményes tömegközlekedés). Másik formája az önkijelölésnek az ún. kondicionált juttatások köre. Ez olyan támogatási rendszer, ahol a juttatás csak addig jár, amíg a jelentkező bizonyos tevékenységek végzését vállalja (közfoglalkoztatás, képzés).138 138 BARR 2009, 350-352. Xxxxxx és Xxxxxx a szegénységcsökkentést célzó politikák (segélyezés) két szélső elméleti eseteként mutatja be az ún. ideális jövedelemteszten alapuló és az univerzalisztikus politikát. Ideális az a jövedelemteszt, amikor lehetséges és ténylegesen megvalósítható az egyéni jövedelmek felmérése (és egyidejűleg az optimális jövedelemhatár is meghatározható), így mindenki pontosan annyi juttatást kapna, amellyel eléri a szegénységi küszöböt. Univerzalisztikusnak pedig a mindenkinek egységesen juttatott támogatá...

Related to Rászorultsági alapú ellátások

  • Xxxxxx egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének? A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Felhasználó igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a webshopot üzemeltető vállalkozás nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Felhasználó köteles bizonyítani, hogy az Felhasználó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.

  • szakasz: Az eljárás eredménye A szerződés száma: 1 Rész száma: Elnevezés:

  • Az előfizetői végberendezés csatlakoztatásának feltételei 4.4.1. Az Előfizető a hálózathoz csak az alapvető követelményeknek megfelelő, így különösen belföldön megfelelő típusengedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező és az internet hozzáférési szolgáltatás igénybevételére alkalmas végberendezést (legalább 486-os számítógép) csatlakoztathat. Az Előfizető a hálózathoz asztali vagy más számítógépet (pl. laptop) vagy azzal egyenértékű berendezést csatlakoztathat. Az Előfizető az előfizetői hozzáférési ponton túl a hálózathoz kapcsolódó szerelést csak szakemberrel végeztethet. Az Előfizető nem csatlakoztathat vagy üzemeltethet olyan végberendezést, amely veszélyeztetheti a felhasználók és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények) vagy a hálózat zavartalan működését, és a végberendezésnek meg kell felelnie az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek. Az előfizetői végberendezés kezelési utasításában, és annak mellékleteiben meghatározott rendeltetés szerinti használatához szükséges működési feltételeket (beleértve a működéséhez szükséges elektromos energiát) az Előfizető köteles biztosítani.

  • Az előfizetői szolgáltatás felfüggesztésének esetei és feltételei A szolgáltatás 15 napot meghaladó korlátozását követően, amennyiben a Szolgáltató nem él a díjtartozás miatt biztosított felmondási jogosultságával, a szolgáltatást legfeljebb 6 hónapig felfüggesztheti. A Szolgáltató a szolgáltatás felfüggesztése alatt díjat nem számít fel. Amennyiben a szolgáltatás felfüggesztési oka változatlanul fennáll, a Szolgáltató a szolgáltatás felfüggesztés időtartamának utolsó napjára 15 napos felmondási idővel az előfizetői szerződést felmondhatja. A Szolgáltató jogosult az előfizetői szerződést legalább 15 napos felmondási idővel felmondani, és ennek tartamára a szolgáltatást felfüggeszteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok, információk alapján valószínűsíthető, hogy az Előfizető az előfizetői szerződés megkötése vagy szolgáltatás igénybevétele céljából a szolgáltatót lényeges körülmény - így különösen a személyes adatok - vonatkozásában megtévesztette.

  • Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét? Ön az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.

  • Az előfizető általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.4.1. A határozatlan idejű előfizetői szerződés megszűnésének eseteit a 9.9. pont tartalmazza. A határozatlan idejű szerződés megszüntetése nem mentesíti az Előfizetőt a szerződés hatálya alatt felmerült díjfizetési és annak járulékai, valamint a szolgáltatás megszüntetés miatti és 4. sz. mellékletben megjelölt díjak megfizetésének kötelezettsége alól.

  • Panaszügyintézés és jogérvényesítési lehetőségek A fogyasztó a termékkel vagy az Eladó tevékenységével kapcsolatos fogyasztói kifogásait az alábbi elérhetőségeken terjesztheti elő: Telefon: +00-00-000-0000 Internet cím: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxx.xx A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással a panaszát, amely a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik. A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni. Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül - az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően - az érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni. Egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan az alábbiak szerint köteles eljárni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás- ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

  • Egyéb előfizetői szerződés megszűnési esetek és feltételeik Az előfizetői szerződés a Szolgáltató vagy az Előfizető általi felmondáson kívül megszűnik az alábbi esetekben:

  • Az adott eljárásra vonatkozó korábbi közzététel A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám)