RÉSZLETES INDOKOLÁS mintaszakaszok

RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz A 2. §-hoz A 3. §-hoz A 4. §-hoz
RÉSZLETES INDOKOLÁS az 1. §-hoz
RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz A 2. §-hoz Az 5. §-hoz A 6. §-hoz A 7. §-hoz A 8. §-hoz A 9. §-hoz A 10. §-hoz A 11. §-hoz A 12. §-hoz A 13. §-hoz A 14. §-hoz A 15. §-hoz A 16. §-hoz A 17. §-hoz A 18. §-hoz A 19. §-hoz A 20. §-hoz A 21-23. §-khoz A 24. §-hoz A 25. §-hoz A 26.-27. §-khoz A 28. §-hoz A 29.-31. §-khoz A 32. §-hoz A 33-37. §-khoz
RÉSZLETES INDOKOLÁS. 1. §-hoz A rendelet 1.§-a rendelkezik a rendelet hatályáról. A rendelet hatálya alá tartoznak Ózd Város Önkormányzatának tulajdonában lévő bérlakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek, melyeknek értéke nem éri el a 25 M Ft-ot. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11.§ (16) bekezdése alapján Ezt az Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Ózd Város Önkormányzatának tulajdonáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól szóló 3/2013. (II.27.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 24.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza: „az önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, hasznosítási jogát átengedni a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó bruttó értékű vagyontárgy esetén csak versenyeztetés útján lehet.” Jelenleg ez 25 millió forint, így az e fölötti értékű lakások, illetve helyiségek hasznosítása, ezen belül a bérbeadás is csak versenyeztetés útján lehetséges. Kivételt képez a rendelet hatálya alól továbbá az olyan lakás, illetve helyiség is, melyet az Önkormányzat vagyonkezelési szerződés keretében átadott az ezzel megbízott önkormányzati gazdasági társaságnak. A vagyonkezelésbe adott lakással, illetve helyiséggel történő gazdálkodás a vagyonkezelési szerződés, illetve a Vagyonrendelet rendelkezései alapján történhet. Az önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályokat szintén a Vagyonrendelet tartalmazza. A bérbeadói jogok gyakorlója az Ózdinvest Önkormányzati Vagyonkezelő és Beruházásszervező Kft. (a továbbiakban: bérbeadó), melyet a Képviselő-testület bízott meg az önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetésével. A rendelet I. fejezete szabályozza a szociális helyzet alapján történő bérlakáshoz jutás feltételeit. Az a természetes személy, aki Ózd város közigazgatási területén szociális helyzete alapján lakást kíván bérbe venni, kérelmet nyújthat be a bérbeadóhoz. A kérelemnek a személyes adatokat, a jövedelmi viszonyokat és a jelenlegi lakhatási körülményekre vonatkozó információkat kell tartalmaznia, melyeket a személyi okmányok másolatával és jövedelemigazolással és vagyonnyilatkozattal igazolni kell. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint „személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul”. Ezen jogszabályhely ala...
RÉSZLETES INDOKOLÁS. 1.§ Szerkeszti és kiadja a Tolna Megyei Önkormányzat A szerkesztésért felelős: Xxxx és Titkársági Osztály Felelős Kiadó: xx. Xxxxx Xxxxxx megyei főjegyző
RÉSZLETES INDOKOLÁS. A 5. §-hoz 2 A 6. §-hoz 2 A 7. §-hoz 2 A 9. §-hoz 2 A 10. §-hoz 2 A 11. §-hoz 2
RÉSZLETES INDOKOLÁS. (a VSZI-megállapodás egyes cikkeihez) Az 1-3. cikkhez
RÉSZLETES INDOKOLÁS. 1. §-hoz A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (2)-(3) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást.
RÉSZLETES INDOKOLÁS. A REC 1990-ben Magyarország, az Egyesült Államok és az Európai Közösségek hozták létre közalapítványi formában. A szervezet működését a 1996. június 19-én létrejött Alapokmány szabályozta újra. Az Alapokmány szerint a REC Magyarországon bejegyzett szervezetként működött, és így az Alapokmány nem minősült nemzetközi szerződésnek. A REC-nek jelenleg 31 állam a tagja, és a szentendrei központ mellett 17 helyi irodát működtet. A szervezet magyarországi központjának jogállását jelenleg a Magyar Köztársaság Kormánya és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Igazgatótanácsa közötti, a budapesti Regionális Központ jogállásáról szóló 1995. október 23-án aláírt Megállapodás (kihirdetve: 90/1996. (VI. 21.) Korm. rendelet) szabályozza. A 1996. június 19-én létrejött Alapokmány szerint azonban a REC nem volt nemzetközi szervezet, mely a gyakorlatban számtalan problémát okozott, és felmerült az igény az alapító államok egy részében a REC nemzetközi szervezetté való átalakítására. Ennek eredményeként került aláírásra Budapesten, 2011. július 13-án a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ jogállásáról szóló Megállapodás (kihirdetve: 158/2012. (VII. 17.) Korm. rendelet), amelyet eddig hat állam írt alá és öt erősített meg, és amely 2012. október 31-én lépett hatályba. A szervezet klasszikus nemzetközi szervezetté való átalakulása, továbbá a korábbi Székhely-megállapodás hatálybalépése óta bekövetkezett magyarországi belső jogi változások szükségessé tették egy új Székhely-megállapodás megkötését a szervezettel, amelyben valamennyi a szervezet magyarországi jogállását érintő kérdést rendezni lehet. A Székhely-megállapodás a hazánkban lévő nemzetközi szervezetekhez hasonló mértékben adna kiváltságokat és mentességeket a szervezet és annak személyzete tagjai részére. A létrehozni javasolt Székhely-megállapodás az Nsztv. 2. §-a alapján nemzetközi szerződésnek minősül, ezért annak végleges szövegének megállapítására, illetve a kötelező hatály elismerésére az Nsztv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Nsztv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára és a (3) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást, és az törvénnyel kerül kihirdetésre. A Megállapodást – szövege végleges megállapítását követően – az Nsztv. 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni. A Megállapodás magyar és angol nyelven kerül aláírásra, ezért a törvény a Megállapodást mindkét hiteles nyelvén kihirdeti. A Megál...
RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz A 2. §-hoz