Szerzői jogok A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében a weboldal szerzői műnek minősül, így annak minden része szerzői jogi védelem alatt áll. Az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján tilos a weboldalon található grafikai és szoftveres megoldások, számítógépi programalkotások engedély nélküli felhasználása, illetve bármely olyan alkalmazás használata, amellyel a weboldal, vagy annak bármely része módosítható. A weboldalról és annak adatbázisából bármilyen anyagot átvenni a jogtulajdonos írásos hozzájárulása esetén is csak a weboldalra való hivatkozással, forrás feltüntetésével lehet.
Szerzői jog A szerződés teljesítése során a Megrendelő által a Vállalkozó részére átadott műszaki utasítások, kiviteli tervek a Megrendelő szellemi tulajdonát képezik, az 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogvédelem alatt állnak, így azoknak a jelen szerződés tárgyától eltérő más célra történő felhasználása nem megengedett. Vállalkozó szerződés aláírásával vállalja, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez, és annak során minden általa felhasznált termék, tevékenység, know-how vagy licenc alkalmazásához a szükséges engedélyekkel rendelkezik, illetve ezekkel kapcsolatban harmadik félnek nincs olyan joga vagy igénye, amely a kötelezettségeinek teljesítésében akadályozná. A fentieken túlmenően a Vállalkozó köteles helytállni, ha harmadik fél a Vállalkozó által nyújtott szolgáltatás vagy termék kapcsán szabadalmi, védjegy, ipari mintaoltalmi vagy egyéb jogcímen kártérítési igényt jelent be. Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés és/vagy az egyedi megrendelés során létrejött szellemi alkotásokra, illetőleg szellemi termékre (a továbbiakban: szellemi termékek) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben szabályozott szerzőt illető személyes jogok Vállalkozót illetik meg. Amennyiben Vállalkozó benyújtja az elkészített munkát Megrendelőhöz elfogadás végett, úgy minősül, hogy annak nyilvánosságra hozatalához hozzájárult. Jelen Szerződés egyben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény V. fejezete szerinti írásbeli felhasználási szerződésnek is minősül. Jelen Szerződés Megrendelőnek kizárólagos felhasználási jogot biztosít a jelen Szerződés teljesítése során létrejövő szellemi termékek felhasználására. Megrendelő felhasználási engedélye nem esik semmiféle korlátozás alá, sem időben, sem területre, sem a felhasználás módjára és mértékére vonatkozóan. A jelen Szerződés 3. pontjában meghatározott vállalkozói díj magában foglalja a jelen pontban rögzített felhasználási engedély ellenértékét is. A Megrendelő, illetve jogutódai a Szerződés keretében a Vállalkozótól átvett valamennyi szellemi termékeket tevékenységi körében földrajzi és időbeli korlátozás nélkül jogosult felhasználni. A szellemi termékeket a Megrendelő harmadik személyek részére hozzáférhetővé és megismerhetővé teheti. Vállalkozó jelen Szerződés aláírásával egyidejűleg hozzájárul ahhoz, hogy Megrendelő a szellemi termékeket többszörözze, módosítsa, átdolgozza vagy átalakítsa továbbá a felhasználási engedélyt harmadik személyekre átruházza, illetve harmadik személynek engedélyt adjon azok felhasználására. Vállalkozó az általa átadott szellemi termékekkel kapcsolatosan teljes körű jog és kellékszavatossággal tartozik. Vállalkozó szavatolja, hogy az általa átadásra kerülő szellemi termékek szerzői jogaival (alvállalkozó igénybevétele esetén is) jogszerűen rendelkezik, így a jelen pontban foglalt nyilatkozatok érvényességéért felelősséget vállal. A Vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a Megrendelő vagyoni jogait akadályozná, vagy korlátozná. Vállalkozó szavatolja, hogy Megrendelő a jelen szerződés teljesítése során létrejövő alkotásokat jogszerűen felhasználhatja, nyilvánosságra hozhatja. Felek rögzítik, hogy amennyiben Vállalkozó a jelen szerződésben rögzített korlátozások megsértésével használja a szellemi alkotásokat, kötbért köteles fizetni, amelynek összege 500.000, - Ft, azaz Ötszázezer forint alkalmanként.
Szolgáltatásra jogosultak köre A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, az egyes tulajdo- nosok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak az Épület vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak káraival kapcso- latos szolgáltatásra.
Bírálati szempontok III.2.1) Bírálati szempontok (csak a megfelelőt jelölje meg)
A biztosítási szerződés tartama A biztosítási szerződés határozatlan időre jön létre, kivéve, ha a felek azt a szerződésben foglaltak szerint határozott időre kötötték. A tartamot a biztosítási ajánlat tartalmazza.
Titoktartási kötelezettség 10.1. Vállalkozó köteles a Megrendelővel kötött Szerződése teljesítése során tudomására jutott mindennemű adatot időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
10.2. Megállapodást kötő Xxxxx rögzítik, hogy Vállalkozó titoktartási kötelezettségvállalása kiterjed minden alkalmazottjára és alvállalkozójára (amelyekkel / akikkel jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben jogviszonyt létesített, illetve kapcsolatba került). Felek megállapodnak, hogy a Megrendelőtől és/vagy az általa meghatalmazott személytől kapott információkat Vállalkozó csak a jelen Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használhatja fel.
10.3. Jelen Szerződésben foglaltakra vonatkozóan Vállalkozó titoktartásra kötelezett. Megrendelő írásba foglalt egyetértése nélkül nem adhat át harmadik személy részére olyan dokumentumot, adatot vagy más információt, amelyet közvetlenül, vagy közvetve kapott a Megrendelőtől a jelen Szerződéssel kapcsolatosan, akár annak megkötését megelőzően, akár a Szerződés időtartama alatt vagy megszűnése után, hacsak a jelen Szerződésben nincs máshogy meghatározva.
10.4. A Szerződő fél fent meghatározott kötelezettsége nem terjed ki azon információkra: • mely közismertté válik anélkül, hogy valamely Fél a titoktartási kötelezettségét megsértené, • amelyről bizonyítható, hogy a Szerződő Fél ismerte a titoktartási körbe vonásakor és korábban közvetlenül vagy közvetve nem a másik Féltől jutott tudomására; vagy • amely egyébként jog szerint válik elérhetővé a Szerződő Fél számára egy harmadik féltől, aki nem kötelezett titoktartásra.
10.5. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik továbbá arra az esetre és azon információkra, melyek kiadására jogszabály vagy kötelező hatósági döntés kötelezi valamely Felet.
10.6. A Megállapodás jelen pont szerinti követelményei érvényben maradnak a Megállapodás teljesülésekor, vagy ha az bármely okból megszűnik.
10.7. A jelen pont szerinti követelmények semmiképpen sem gátolhatják a Feleket a jelen Szerződésből eredő jogaik bíróság előtt történő érvényesítésében.
A biztosító szolgáltatására jogosultak köre (1) A Biztosító szolgáltatására a Biztosított, annak halála esetén az örököse jogosult. Ha egy kötvényen több Biztosított személy szerepel, akkor is kizárólag a biztosítási esemény által közvetlenül érintett biztosított személy jogosult a szolgáltatásra, a rá vonatkozó szerzôdéses jogviszonynak megfelelôen (pl. betegség vagy baleset esetén, aki beteg vagy balesetet szenvedett, poggyász-kár esetén, akinek a tulajdonában álló útipoggyászt érintette a kár stb).
(2) Balesetbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatására a Kedvezményezett jogosult. Kedvezményezettet a Szerzôdô a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölhet ki. Ha nem a Biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis. A Biztosított életében esedékes balesetbiztosítási szolgáltatások Kedvezményezettje a Biztosított, ha a szerzôdésben más Kedvezményezettet nem neveztek meg. A Biztosított halála esetén a Balesetbiztosítási szolgáltatások Kedvezményezettje a Biztosított örököse, ha a szerzôdésben más Kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a Kedvezményezett jelölése hatályát vesztette, illetve érvénytelen. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét a biztosító szolgáltatása az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
Titoktartás A Szerződő Xxxxx kijelentik, hogy a Rendszerhasználati szerződés megkötésével és teljesítésével összefüggésben a másik Szerződő Féllel és annak tevékenységével kapcsolatban bármilyen módon tudomásukra jutott adat, tény, így különösen, de nem kizárólagosan a Rendszerhasználati szerződés léte és tartalma üzleti titoknak minősül, azt a Szerződő Xxxxx harmadik személynek nem adhatják ki, nem tehetik hozzáférhetővé és a Rendszerhasználati szerződés teljesítésétől eltérő más célra nem használhatják fel. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki az alábbi információkra: • amelyek a nyilvánosság számára rendelkezésre állnak, vagy amelyek a jövőben az információt kapó Szerződő Fél hibáján kívül válnak nyilvánossá, vagy • amelyek bizonyíthatóan már a Rendszerhasználati szerződés hatályba lépését megelőzően is, jogszerűen ismertek voltak az információt kapó Szerződő Fél számára, vagy • amelyek olyan harmadik fél által jutottak az információt kapó Szerződő Fél tudomására, akit vagy amelyet nem köt titoktartási megállapodás azon Szerződő Féllel szemben, akire/amelyre az információ vonatkozik, vagy • amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy kiadását jogszabály, tőzsdei szabályzat vagy hatósági rendelkezés teszi kötelezővé, az előírt mértékben és kör részére, vagy • a KP üzemeltető és a Központi Szerződő Fél részére a Rendszerhasználati szerződés megkötésére és megszűnésére vonatkozó tájékoztatásra • a Központi Szerződő Fél részére a kiegyensúlyozó elszámoláshoz kapcsolódó kockázatok teljeskörű értékeléséhez szükséges, a napi betáplálások és vételezések összesített allokált mennyiségére. A Rendszerhasználó részére küldött fizetési felszólításokról, és annak jogszabályi, valamint szerződéses jogkövetkezményei alkalmazásáról a Társaság jogosult a Hivatalt tájékoztatni. A titoktartási kötelezettségvállalás hatályosságát nem érinti a Rendszerhasználati szerződés bármilyen okból történő megszűnése. Amennyiben a szerződésszegő Fél a titoktartási kötelezettségét a Rendszerhasználati szerződés hatálya alatt, vagy annak megszűnését követő 3 éven belül megszegi, szerződésszegésenként 10.000.000 forint (tízmillió forint) kötbért köteles fizetni a másik Fél részére. A szerződésszegő Fél köteles a kötbér összegét a terhelő levél kiállításától számított 8 napon belül a másik Fél részére megfizetni. A kapcsolt kapacitástermék esetén a Rendszerhasználó elfogadja és hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Rendszerhasználati szerződés teljesülésével kapcsolatos körben (így különösen, de nem kizárólagosan a szerződés érvényessége, hatályba lépése, a teljesítés felfüggesztése, a Rendszerhasználó nemfizetése, a Rendszerhasználati szerződés rendes és rendkívüli megszűnése, megszüntetése, stb.) a Társaság az általa a Rendszerhasználóval kapcsolatos adatokról, információkról kizárólag a kapcsolt kapacitástermék másik felét biztosító rendszerüzemeltetőt tájékoztassa, abból a célból, hogy a kapcsolt kapacitástermékre vonatkozó szerződések összehangolt teljesítése és teljesülése a szerződés teljes időtartama során biztosított legyen. A fentieknek megfelelő adat- és információtovábbítás nem minősül az üzleti titok megsértésének.
A szerződés tartama A Grátisz 100 díjcsomagra vonatkozó szerződés határozatlan időtartamra vagy 1 vagy 2 év határozott időtartamra jön létre, Az 1 vagy 2 éves határozott tartamú szerződéssel igénybe vett Grátisz 100 díjcsomag esetében az Előfizető a Szolgáltató által biztosított kedvezményes feltételekre tekintettel vállalja, hogy a szerződés határozott tartamán belül a Grátisz 100 díjcsomagra vonatkozó szerződését nem szünteti meg. A megrendeléstől számított 2 hónapon belül az előfizető kötbér megfizetésére vonatkozó kötelezettség nélkül jogosult áttérni a Szolgáltató adott időpontban kizárólag üzleti előfizetők részére értékesíthető bármely díjcsomagjára. Az 1 vagy 2 éves határozott időtartam a 2 hónap lejártát követően kezdődik.
Szerződésmódosítási díj Előfizető abban az esetben köteles szerződésmódosítási díjat fizetni, ha meglévő előfizetői szerződését meg kívánja változtatni. Különös tekintettel, de nem kizárólagosan a szerződés határozott/határozatlan jellegére.
