Szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók. 42
2.1. Tudományos, oktatásstatisztikai, törvényi definíciók 42
2.1.1. Hátrányos helyzet 42
2.1.2. Halmozottan hátrányos helyzet 43
2.1.3. Hátrányos helyzetű kistérségek 44
2.2. Adminisztratív rögzítettség, elérhető statisztikai és adminisztratív adatbázisok 44
2.3. Kutatási adatbázisok és adattartalmuk; kutatási előzmények 47
2.4. Szakirodalom 47 2.5. A kutatás keretein belüli vizsgálhatóság 48
Szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók. 69
3.1. Általános ismertetés, a célcsoport jogszabályok szerinti definíciója 69
3.2. A célcsoport számára biztosított támogatások 71
3.2.1. Bekerülés, hozzáférés 71
3.2.2. Bent maradás, előrehaladás 71
3.2.3. Végzés és munkaerő-piaci kimenet 73
Szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók. 93
3.1. A csoport létszáma, aránya 93
3.2. A csoport összetétele 94
3.3. A csoporthoz tartozók jelentkezési sajátosságai és felsőoktatásba való bekerülése 98
Szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók. 125
3.1. Csoportleírás 125
3.2. Képzésjellemzők 129
3.3. Képzési életút 131
3.4. Nemzetközi mobilitás 132
3.5. Munkaerő-piaci kilépés 133
Szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók. 2.1. Tudományos, oktatásstatisztikai, törvényi definíciók
2.1.1. Hátrányos helyzet A hátrányos helyzet fogalma a felsőoktatásban meglehetősen nehezen értelmezhető, egyértelműen használható kutatási szempontú definíciója nincs. A hátrányos helyzetű hallgató törvényben meghatározott fogalma a felsőoktatásba történő jelentkezés és felvételi során nyer jelentőséget. Hátrányos helyzetért legfeljebb 40 többletpont adható (kivéve, amennyiben művészet és művészetközvetítés képzési területeken, valamint osztatlan tanárszakon gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot). Az elérhető összpontszámhoz (jelenleg 500 pont) viszonyítva a 40 lehetséges többletpont relatíve komoly támogatásként értelmezhető. A nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. törvény 108. § 10. pontja alapján hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és az a nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül valamelyik fennáll: - a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége: ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik; - a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága: ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy; - a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei: ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
2.1.2. ...
Szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók. 3.1. Általános ismertetés, a célcsoport jogszabályok szerinti definíciója A 2005. évi felsőoktatási törvény értelmezési rendelkezései szerint40 hátrányos helyzetű az a
Szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók. 3.1. A csoport létszáma, aránya A felsőoktatási jelentkezések során lehetőség van a hátrányos helyzet, illetve a halmozottan hátrányos helyzet jelölésére. A halmozottan hátrányos helyzet jogszabályilag a hátrányos helyzet alkategóriájának tekinthető, a korábbi években ez a két kategória az adatbázisokban külön-külön jelent meg. A többletpontok mértéke ugyan az idők során változott valamelyest, de az mindvégig jellemző volt, hogy az érettségire épülő képzések esetében a halmozottan hátrányos helyzetet igazoló jelentkezők kétszer annyi többletpontot kaphattak, mint a hátrányos helyzetet igazolók. 2013 óta a két kategóriát nem különböztetik meg, az egységesen 40 többletpontot jelent, így a két csoport közötti megkülönböztetés az adatbázisban is elmosódik, hiszen a továbbiakban a nyilvántartás nem indokolt. A (halmozottan) hátrányos helyzet jelölése elsősorban a többletpontok szerzését, illetve az eljárási díjkedvezményt szolgálja, az utóbbi években pedig a jelölés alapfeltétele a hátrányos helyzetűeknek szóló mentorprogramban való részvételnek is. Amint az az idősoros adatokból látszik, a halmozottan hátrányos helyzetűek jelentkezőkön belüli részaránya mindvégig 1% körüli, a hátrányos helyzetűeké azonban 2012-ig időben növekvő. 2013-tól az adatok kettébontása nem lehetséges, így azok nem összevethetőek a korábbi évekkel, miután – a hátrányos helyzetűek jelentkezéseire és többletpontjaira vonatkozó jogszabályváltozásokkal összefüggésben – az adatbázisban a halmozottan hátrányos helyzetűeknél kerülnek regisztrálásra e csoport tagjai93. Emiatt tanulmányunkban egységesen a (szociálisan) hátrányos helyzetű kategóriát használjuk, akik között vannak halmozottan hátrányos helyzetűek is.